Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-10 / 291. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 10. A juhtenyésztés Bács-Kiskun megyében ^TAN‘TO|T TMUNKÁS helyett A gyepterületek hasznosítása és az ágazat fejlesztése XvU UU Bács-Kiskunban a rét- és a legelőterületek kihasználása mintegy öt évvel ezelőtt kezdődött el, amikor is megkezdték a gyepek intenzív művelését, s gondot fordítottak arra is, hogy a fűtermés növelésével együtt az úgynevezett állateltartó képessége is fokozódjék. A megyében több mint százötvenezer hektár a gyepterület, amelynek fele elsősorban juhtartásra alkalmas, a többin a legeltetéses szarvasmarhatartás, illetve a fűtermés rendszeres betakarítása indokolt. • A harkakötönyl Egyesülés Tsz-ben ismét fellendülőben a juhászati ágazat. A továbbtenyésztésre szánt állományt legelőn tartják, a bárányokat viszont a kialakuló, korszerű hizlalótelepen. ^ '* *! 'ip ■ A juhásza tiban, valamint a szarvasmarha-ágazatban az állományíej lesztésnek és a terméshozamok növelésének egyik legfontosabb tényezője a takarmánytermelés és -felhasználás javítása, a termelés színvonalához alkalmazkodó, hatékony takarmánygaíjdál'kodás kialakítása. Amióta bebizonyosodott, hogy a szántóföldi területeken nagy terméshozamok érhetők el, ugyanakkor jövedelmezően termeszthetők a különféle szemestakarmányok, ipari növények, az állatok részére szükséges tömegtakarmányt a gyepterületekről várjuk. Számtalan hasznos példa van már a megyében a rétek és legelők fűtermésének tömegtakarmányozásra történő felhasználására. Egyebek között a Kalocsai Állami Gazdaság a tejelő tehenészetét alapozta a gyepek fütermésére, s megalakulás előtt álil az Iz.sáki és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság húshasznú szarvasmarha takarmányozási rendszere, amelynek lényege: a szarvasmarhákat egész évben a legelőkön tartják, ahol a fú a takarmányszükségletük nagy részét adja. Megfogyatkozott az állomány A szarvasmarha-takarmányozásra alkalmas gyepterületekhez képest nagyobb az a rét és legelő rész a megyében, amelyet csak juhtartással lehet hasznosítani. Ezek a homoki, sziki és mélyfekvésű legelők. Az, ilyen területtel rendelkező gazdaiságokiban tizenöt-húsz évvel ezelőtt a juhászat volt az állattenyésztés fő ágazata. A juhállomány Bács- Kiskunban 1966 és 1972 között nagymértékben csökkent. Különösen számottevő volt a Dühá mellékén, valamint a bácskai körzetiben az állomány megfogyatkozása. Több oka volt, hogy kialakult az 1973-as mélypont, amikor a megyében mintegy 200 ezer juhot tartottak a mezőgazdasági üzemek, valamint a háztáji gazdaságok. A juhtartó nagyüzemek elhanyagolták a tenyészállatutánpótlást, sőt azt lehet mondani, hogy ebben az időszakban céltudatos tenyésztői munka nem volt. A juhállomány elöregedett, termelőképessége csökkent. A megyében ás, mint az ország valamennyi juhtartó mezőgazdasági üzemében, a magyar fésűs merinói fajtát tartották elsősorban gyapjújáért, valamint tejtermelés céljából. A juhhús iránti igény alig volt számottevő az országban. az export is elenyésző volt. A gyapjú világpiaci ára 1968—71 között rendkívül alacsony lett, s így a magyar gyapjú elvesztette versenyképességét. 1970-ben a gyapjűíelvásárlósi árcsökkentés a juhtartó gazdaságokban az ágazat jövedelmezőségének hanyatlását is eredményezte. E7,zél egyidőben azonban megindult az élőjuh-export. főként tejesbárányokat, pecsenyebárányokat vettek az arab és nyugateurópai országok. ,Még a tová'bbtenyésztésre alkalmas jerkéket is eladták a mezőgazdasági üzemek, hogy valamelyest rentábilisabbá tegyék az ágazatot, s kevésbé törődtek az anyajuhállomány növelésével, minőségi javításával. lA magyar gyapjúipar 1973-ban 5900 tonna hazak s mintegy 2000 tonna importból vásárolt gyapjút használt fel. A textilipari rekonstrukció keretében az országban mintegy hárommllliárd forintot költötték a termelőeszközök korszerűsítésére, a termelés bővítésére. A gyapjúfelhasználás növekedett, az említett értékhez képest 1975-ben már tizenöt, a tervek ; szerint 1980-ig mintegy 40 százalékkal több gyapjút igényel az ipar. Bács-Kiskun megyében 1973- ban nyolcszázötvenezer kiló, egy évvel később 100 ezer kiló gyapjút vásárolt fel a gyapjúforgalmi vállalat. Ellentmondásos helyzet álakult ki tehát az évtized elején; magasak voltak a húsárak, alacsony a gyapjúár. Azonban 1972-ben jelentős fordulat történt, amely már egy évvel 'később hazánkban is éréstette hatását, nevezetesen az olajárak jelentős növekedése, a tőkés infláció és valutaválság. Ez a juhászati ágazattal azért függ össze, mivel a textilipar részére a szintetikus nyersanyagot ugyancsak az olajból állítják elő. Ezek ára viszont 1973-ban már a korábbi évekhez képest két-háromszorosára emelkedett. Intékedési terv a fejlesztésre A juhászati ágazat fejlődését végső soron az 1973-ban hozott kormányrendelkezés segítette, amikor a hús- és gyapjúfelvásárlási árak rendezésére sor került. Ettől az időtől mondhatjuk, hogy Bács megyében is megkezdődött a juhállomány növelése, amit a már említett gyepterületek hasznosítása még sürgetőbbé tett. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya — a megyei állattenyésztési felügyelőséggel együttesen — kidolgozta a juhászati ágazat fejlesztési tervét, és azóta is ösztönzi, támogatja a megye mezőgazdasági üzemeit, a juhállomány növelését célzó terveik, az ezzel összefüggő beruházások sikeres megvalósításában. Több intézkedés és kezdeményezés mutatja azóta is a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának a ju- Jhásza ti_ ágazat, fejlesztését, célzó erőfeszítéseit aminek köszönhető egyebek között, hogy Bács- Kiskunban 1975-ben már 240 ezer, 1977-ben több mint 250 ezer, ebben az esztendőben pedig 263 ezer juhot tartanák az állami gazdasági)kban és társulásokban, a mezőgazdasági termelő- és szakszövet kezetekben, valamint a háztáji gazdaságokban. Kidolgozták még a távlati fejlesztési terveket is, amely szerint 1985-ig 280—290 ezer juh tartása indokolt a megyében. Különösen a Homokhátságon számottevő az á l lomó nynövelés. Két szakcsoport is működik Jánoshalmán, valamint Kunszentmiklóson. amely a háztáji juhászatokat fogja össze. Hús és gyapjú A mezőgazdasági osztály feladatul tűzte az üzemek elé, a korábbinál jobb és céltudatosabb tenyésztői munkát Állást foglalt abban is, hogy milyen állományt alakítsanak ki. nevezetesen: gyapjú- és hústermelésre is alkalmas fajta keresztezést végezzenek. Az aszkániai, valamint német merino juhokkal való keresztezést tartották szükségesnek az egyébként leromlott magyar fésűs merino juhállomány javítására. A keresztezésből származó utódok gyapjútermelése a korábbi állománynál lényegesen jobb, ugyanakkor a keresztezett állatok takarmányértékesítése. valamint az úgynevezett húsformái is kedvezőbbek, az exportigényeket kielégítik. Fontos feladat a házi törzskönyvezés, majd a törzskönyvi ellenőrzés megszervezése. Ezt néhány gazdaságban már megfelelően végzik. Az átóatokat korábban igen rossz körülmények között tartották, emiatt a téli időszakban gyapjújuk minősége leromlott. Az épületek nem voltak arra sem alkalmasak, hogy benne szakszerűen hizlaljanak, megfelelő takarmányozás technológiát , .alakítsanak ki. Megkezdődött a megyében a korszerű juhászati telepek építése. Mindennek köszönhető, hogy 1977-ben a megye juhtartó gazdaságai 3520 tonna birkahúst értékesítették — legnagyobb részét külföldre szállították —, valamint 1120 tonna gyapjút. Az idén a húsértékesítés meghaladja a 3550 tonnát, gyapjúiból pedig mintegy 1200 tonnányit adnak át a felvásárlóknak. Cs. I. KITÜNTETETT DOLGOZÓK A nyomdász gépmester Az okosító gondolatot, a nemesítő érzelmet ki „sokszorítja”, hogy széjjel lehessen azt osztani száz és százezreknek? Johannes Gutenberg szakmai leszármazottja, a nyomdász. Az ő munkája kell hozzá, hogy a nagymama mesét olvashasson az unokájának, a diák megtanulhassa a Szózatot, s ahhoz is, hogy a világ eseményeit betűikben és képekben láthassuk naponta az újságokban. híos, a nyomdászok azért — a hatékonyságra, nyereségre törekvő ipari termelés közepette — nem valami patetlkus hangulatban dolgoznak a lankadatlan odafigyelést, pontosságot követelő gépek mellett. Közülük mi a feladata például a gépmesternek, aki masinájával a nyomást végzi? A szedőteremből — ahol a kéziratok alapján kiszedik a szöveget — megkapja a nyomóformákat. (Ha rajzolt, vagy fényképezett anyagot kell kinyomtatnia, akkor klisével dolgozik.) Ezután kilövést végez, vagyis úgy helyezi el a nyomóformákat, hogy a rajtuk levő szövegrészek a papír hajtogatása után a megfelelő sorrendben következzenek majd. Amikor ez megvan, beemeli a gépbe az összeállított nyomóformákat, és készít egy levonatot, amelyen ellenőrzi a margóbeosztásokat. Megvizsgálja a nyomás minőségét, s ha szükséges, egyenget a betűkön, hogy azok egyenletes festéknyomot hagyjanak a papíron. Mindezek végeztével a gépmester beállítja a nyomógépen a festékezést, és készít egy ellenőrzésre bemutatandó ívnyomatot. Amennyiben a csoportvezető jóváhagyja azt, hozzálát, hogy a géppel kinyomassa az előírt példányszámot. A gépmesteri munka rejtelmeibe Kara József, a kecskeméti Petőfi Nyomda dolgozója avatott be, aki maga is ezt a szakmát tanulta ki. Ennél a vállalatnál kezdte pályáját, amikor 1959- ben belépett tanulónak. — Általános iskolás koromban semmit sem tudtam a nyomdai munkáról — mesélte. — Az egyik nagynéném dolgozott Itt, ő aján-. lotta, hogy legyek nyomdász. Így kerültem a vállalathoz egyhavi próbaidőre. Abban, hogy idekötődtem, két idősebb szakembernek volt döntő szerepe. Nagy Feri bácsinak és Pintér Gyula bácsinak. Melléjük osztottak be kisegítőnek a lapkészítéshez Az ő emberséges magatartásuk velem szemben, a Feri bácsi hatalmas szorgalma és szakmaszeretete hatott rám. Megtetszett a nyomdászélet. Később más üzemrészbe, a magasnyomó gépterembe helyezték át a szakmunkástanulót, s magasnyomó gépmesterként végzett. 1968-ban már csoportvezetői tennivalókat is bíztak rá. — Tavaly óta pedig függetlenített csoportvezető vagyok — mondta el. — Váltóműszakban dolgozom és az a feladatom, hogy az egyes gépekre kiadjam a munkát. A szükséges példányszám kinyomása előtt ellenőriznem kell a próbanyomatot, és ezenkívül nyomás közben is oda kell figyelnem. Ügyelni kell a munkafegyelemre is. — Kara Józsefet 1988-ban fölvettük az MSZMP-be — tájékoztatott Kállai Sándor, a Petőfi Nyomda párttitkára. — A pártmunkáját a termelési feladatához hasonlóan azóta is dicséretesen végzi. Két év óta ő a fizikai dolgozókat tömörítő pártalapszervezet szervezőtitkára, ö a motor az alapszervezetben. Most azt várjuk tőle, hogy sikeresen tegye le a technikusminősítőt. Azután a marxista—leninista egyetem vár Kara Józsefre. A harmincnégy éves magasnyomó gépmestert — kissé már őszülő, komoly ember — a közelmúltban a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki. A. T. S. • Kara József átveszi a kitüntetést Sáros! Sándorné könnyűipari miniszterhelyettestől. (Pásztor Zoltán felvétele.) „A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben... A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak ...” — aki jártas a tudományos-fantasztikus irodalomban, annak bizonyosan ismerősek a robotika alaptörvényeit idéző sorok. Isaac Asimov amerikai scifi író XXI. századi képzelt világában az ember alakú, önműködő, beszélő gépek a fantázia szülöttei. Regényeit olvasva hihetetlen távolinak tűnik a robottechnika ily magas fokú fejlettsége. • Dr. Arz Gusztáv és dr. Káldos Endre adjunktusok a robot modelljén tanulmányozzák a működésciklusokat. • Szép Tibor technikus a robot befogó szerkezetét vizsgálja. Pedig az automatizált jövő közelebb van, mint gondolnánk. Az utóbbi évitizedben az iparilag fejlett országok nagy gyáraiban megjelentek az intelligens manipulátorok — népszerű nevükön robotok —, melyek tévékamera-szemükkel (meglátják, iszámítógépagyukkal felismerik a tárgyak alakját. a formákat, helyzeteket. Jelenleg a világon mintegy 150 eég foglalkozik különböző robottípusok gyártásával, s ebben Japán jár az élen. Az ipar. de különösen a gépipar különböző ágaiban 1980-ra 30— 40 ezer robot működik majd. Várható rohamos elterjedésük a gazdasági fejlődés problémáival függ össze: a munkaerőhiánnyal, az. anyagmozgatás gépesítésével stb. Szociális vonatkozása is van: a robot elvégzi a nehéz ■flizikai munkát, alkalmazható az ember egészségére káros területeken, a primitív, egyhangúan ismétlődő, unalmas termelési folyamatoknál át.Jj^jg venni a betanított munkás szerepét. .-"Magyarországon az ipari fejlesztésnek szintén fontos része a robotprogram. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szerződést iköttt három intézettel: az MTA Számítástechnikai, Automatizálási Kutató Intézettel (SZTAKI). a Gépipari Technológiai Intézettel (GTI) és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Feladatuk egy olyan elektronikus vezérlésű robot kialakítása, mely forgácsoló, üzemekben alkalmazható, egyszerre több gép kiszolgálására. Három éve, hogy a Csepeli Szerszámgépgyárban megszületett az első magyar robot, az IR 51. Ennek továbbfejlesztett változata a Budapesti Műszaki Egyetem gépgyártás-technológiai tanszékének géplabóratoriumában már csak arra vár, hogy „leLket leheljenek bele”, vagyis a központi számítógép irányításával, elektronikus vezérléssel életre keltsék, A robotelmélettel és a vezérléstechnika kialakításával a SZTAKI tudományos munkatársai foglalkoznak, míg a robot gépi egységeinek tökéletesítését az egyetem szakemberei vállalták. A fémtestű „betanított munkásnak” nincs emberi alakja. Agyát a számítógép vezérli, csontvázát mozgó fémelemek alkotják, az izmokat a hidraulikus mozgatórendszer helyettesíti. Csaknem 2 méter magas. Karját másfél méteres félkörben — függőleges és vízszintes irányban — tudja mozgatni. Két esztergagépet és egy, megmunkáló központot (fúró-maró berendezést) szolgál ki egyszerre. Memóriakapacitása korlátlan, ezért összetettebb mozgásra is képes. A számítógép utasításainak engedelmeskedve kézfejének két ujja közé fogja a 1—70 mm-es átmérőjű, 10—20 kiló súlyú munkadarabokat, leveszi a tárolóról, ráhelyezi a szerszámgépekre a program szerint ütemben. Az alkatrészt elkészülte után visszateszi a tárolóba, s újból adagol. Munkája monoton, ismétlődő. Három ember helyett dolgozik, ha kell, három műszakban, megállás nélkül. Még az év végén munkába áll az IR 51-es az egyetem góplaboratórimában, a ‘tágas forgácsoló csarnokban. Egyelőre a jövő mérnökei ismerkednek vele. oktatás, kutatás, kísérletezés céljait szolgálja. Tehát az intelligens manipulátorok gyártásának ideje már nincs messze. Nem évtizedek, csupán évek kérdése, hogy ami ma fantasztikum, holnap már természetes: a robot az ember szolgálatába áll, „engedelmeskedik utasításainak”. H. A. • A szerszámgépeket is bekapcsolják a robottal összehangolt vezérlésrendszerbe. A képen: Horváth László, a SZTAKI tudományos segédmunkatársa módosítja az esztergagép vezérlését. (Hauer Lajos — Balaton József felvételei — KS.)
