Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-08 / 289. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről NAPI KOMMENTÁR A gyászhónap kérdőjelei I (Folytatás az 1. oldalról.) tó reáljövedelem várhatóan 3,2— 3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csak­nem azonos ütemiben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A reál­bérek növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai in­tézkedéseknek. Jelentősen foko­zódik a lakosság pénzmegtakarí­tása. A lakosság egy főre jutó fo­gyasztása 3—3,5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megjelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturá­lis, egészségügyi és szociális el­látása e) Hazánk nemzetközi gazda­sági kapcsolatai tovább bővülnek. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek ter­melési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk lé­nyegében a tervezettnek megfe­lelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci fel­tételek, a diszkriminációs és pro­tekcionista intézkedések közre­játszanak abban, hogy a nem ru­bel elszámolású kivitel a terve­zettnél kisebb mértékben emel­kedik, miközben, a behozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi Intézkedések eredményéként növekedett a tár­sadalmi tisztajövedelemrtek az ál­lami költségvetésbe - központosí­tott hányada; ennek ellenére a vállalatok részesedése meghalad­ja az V. ötéves tervben számítot­tat A közgazdasági szabályozók 1978-ban sem segítették eléggé a népgazdasági tervben meghatáro­zott több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyen­súly javítását a gazdasági fejlő­dés minőségi tényezőinek előtér­be állítását a felhalmozási fo­lyamatok tervszerű alakulását. A szabályozók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdál­kodó szervezetek az indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevés­bé jól dolgozó vállalatok jöve­delmei túlzottan kiegyenlítődnek. A Központi Bizottság megálla­pította: a termelés mennyiségi feladatainak az éves tervekhez közel álló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly ja­vulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szer­kezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló .külső gaz­dasági körülmények kedvezőtle­nebbek az V. ötéves tervben fel­tételezettnél; a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés ne­hezebbé vált Még erős a meny­­ny iségi szemlélet, a gazdaságos­ság szempontjai nemegyszer hát­térbe szorulnak. Gazdaságpoliti­kai és gazdaságirányítási gyakor­latunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. OA XI. kongresszuson jóvá­hagyott, az V. ötéves terv­ben megfogalmazott és a Köz­ponti Bizottság ez évi áprilisi ha­tározatában megerősített gazda­ságpolitikai fő irányvonal követ­kezetes végrehajtása most meg­követeli, hogy az Irányításban és a mindennapi gyakorlati .munká­ban elsőbbséget adjunk a gazda­sági egyensúly kérdéseinek A Központi Bizottság hangsú­lyozta: a további munlka kulcs­kérdése, hogy a minőségi és ha­tékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítását. Ennek kell alá­rendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhaszná­lást Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében el­ért eddigi vívmányainkat meg­szilárdítsuk és a jövőbeni fejlő­lés föltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel * összhangban határozta meg a ter­meléssel, az értékesítéssel, a ter­melőalapok fejlesztésével, az élet­színvonal-politikával kapcsolatos célokat, és az 1979. évi népgaz­daság terv és állami költségvetés fő eLolrányzatalt az alábbiak sze­rint fogadta el: A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai: Nemzeti Jövedelem 3—4 száza­lék. Ipari termelés 4 százalék. Országos építési-szerelési telje­sítmény 1 százalék. Mezőgazda­­sági termékek termelése 3—3,5 százalék. A szocialista szektor beruházásai összesen 204—200 milliárd forint. Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem 7 szá­zalék. Egy keresőre jutó nomi­nálbér országos átlagban 6 száza­lék. Fogyasztói árszínvonal 4,7— 4,9 százalék. Egy lakosra jutó reáljövedelem 2 százalék. Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér I százalék. Egy ter­melőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 1,0—1,5 százalék. A lakosság fogyasztása 2,5—3.0 szá­zalék. Az összes lakásépítés 90 ezer; ebből állami lakás 31 ezer. Az állami költségvetés bevétele legalább 8.4 százalék; kiadása legfeljebb 6,1 százalék. A nemzeti jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet át­alakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követel­ményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése to­vábbra is dinamikusan növeked­jék. — Az ipari termelés növeléséi erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az iparvállalatok és szövetkezetek a keresletnek meg­felelően növeljék a belföldi ér­tékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdasá­gos exportot. Ezért gyorsítsák me« a műszaki fejlesztést, a tech­nológia és a gyártmányok kor­szerűsítését, javítsák a termékek minőségét A gazdaságtalan cikkek terme­lésének 'megszüntetésével felsza­baduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges —, szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek, alkatrészek, részegységek gyártá­sát; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony te­vékenységekre. — Az építőipari vállalatok ka­pacitásaikat döntően arra hasz­nálják fel, hogy gyorsuljon a fo­lyamatban levő beruházások meg­valósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a -felújítás és a -kar­bantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tart­sák a termelékenység növekedő sének eddigi ütemét. — A mezőgazdaság', üzemek a népgazdasági célokkal összhang­ban fejlesszék mind a növényter­mesztést, mind az állattenyész­tést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szük­ségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivi­telre. Növelni kell a kukorica ve­tésterületét az erre alkalmas föl­deiken Emelni kell az állatte­nyésztés színvonaiát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya,, nö­vényvédő szerek, takarmányok — ésszerűbb és takarékosabb feli­­használásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyor­sabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésé­vel, a tároló és feldolgozó kapa­citások bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságo­kat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan fel­dolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közle­kedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a" szállíttatók szoro­sabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapa­citások ésszerű kihasználásált. ib) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és al­kalmazottak egy főre jutó reál­bére 1 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkeresete 1 —1,5 százalékkal, a lakosság fo­gyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7 száza­lékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal nö­vekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítmények­hez és azok fokozására ösztönöz­­zöriök 1979. január 1-től a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971 előtti ala­csony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított össze­gét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakos­ság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap össz­hangját, a kiegyensúlyozott áru­ellátást, a szolgáltatásoknak a le­hetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzati szer­vek. a termelő és a kereskédelmi vállalatok tegyenek megfelelő in­tézkedéseket. A terv 4.7—4.9 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-emelkedést irányozhat elő. Az illetékes ható­ságok az árak alakulását szigo­rúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépí­tésével tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bő­vüljön. Az általános iskolai tan­termek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204— 206 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezd­hető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beru­házások tervszerű megvalósításá­ra kell összpontosítaná. A célcso­portos és egyéb állami beruházá­sú előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979^6 számítotthoz képesít. A vállala/ti beruházások állami tá­mogatásának összege nem emel­kedhet, A vállalatok és a szövet­kezetek eszközeiket és erőfeszíté­seiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításaival, a készletgazdálkodás ésszerűsítésé­vel, a szükségletekhez jobban iga­zodó termeléssel lényegesen las­sítani kell a készletek növekedé­sét. d) nemzetközi gazdaságú kap­csolataink fejlesztését a Szovjet­unióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezeté­be tartozó többi tagállammal foly­tatott tervszerű gazdasági együtt­működésre, a vállalt kötelezettsé­gek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapoz­zuk., „Továbbra , is törekszünk a_ szocialista gazdasági integráció ej.-' mélyítésére, a termelés szakosítá­sára, a kooperáció gyorsabb ki­bontakoztatására. A fejlődő orszá­gokkal kialakult gazdasági együtt­működésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdasá­gilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján to­vább bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gaz­dasági kapcsolatainkat, A külkereskedelmi tevékeny­ségben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő és a külkereskedelmi vál­lalatok együttműködésének erősí­tésére. e) A gazdasági szabályozóikat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gaz­dasági és pénzügyi egyensúly ja­vítására, a hatékonyság gyor­sabb növelésére, a takarékosság­ra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a fel­halmozási folyamatok tervszerű alakulását A vállaltat! jövedel­mek a gazdasági eredményekkel, a ikeresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. OAz 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósí­tása nagy követelményeket tá­maszt az irányítás és a végrehaj­tás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásá­hoz szükséges gazdaságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folya­matosan tegyék meg. Feladatai­kat a népgazdasági célokkal össz­hangban határozzák meg, és en­nek megfelelően segítsék a,gya­korlati munkát. A termelési szer­kezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos fel­­hásználásával biztosítsák gazda­ságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből ki­indulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldásá­ra felelősséggel vállalkozó veze­tőket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményekre. ■ a minőségi munkára ösztönző kere­set-differenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb kö­vetelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmaz­kodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehe­tőségekhez. Az egyéni és a cso­portérdeket a népgazdasági ér­dekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködést, a kooperá­ciós és szerződéses kötelezettsé­gek pontos és megfelelő minősé­gű teljesítését. — A központi és a területi pártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányí­tás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érde­ke megköveteli, hogy minden ter­melő egységben gazdaságos mun­ka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dol­goznak. Hassanak oda. hogy szűnjön meg a káros egyenl ösdi és a jobb munka nagyobb anya­gi és erkölcsi elismerésben része­süljön. Mindehhez elengedhetet­len a feladatok helyes értelmezé­sén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak pél­damutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömeg­szervezetekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágo­sító és meggyőző munkával moz­gósítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát, az if­júságot közös céljaink megvalósí­tására. — A szocialista munkaverseny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozá­sa, a termékszerkezet korszerűsí­tése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a száillítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiata­karékosság. a jobb munkaszerve­zés, a beruházások szervezettsé­gének javítása. A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás mi­nőségi követelményeinek teljesí­tésére. — Az agitáció és a propagan­da, a sajtó, a rádió, a televízió segítse elő. hogy.a dolgozók ért­sék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyolt) téret'a jó kez­deményezések ismertetése. az eredményes munka hiteles ábrá­zolása. A fejlődésnek most olyan sza­kaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvona­lának javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a Jövőbeni további fejlődés felté­teleinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi népgazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és le­hetőségeinek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, ha­zánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a fel­adatok mindenkitől minden posz­ton és területen az eddiginél na­gyobb erőfeszítést igényelnek, A hazánk boldogulásáért érzett sze­mélyes felelősség jusson kifeje­zésre a fegyelmezettebb,' jobb, eredményesebb munkában. Erő­ink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefogásával fel­adatainkat megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottságeb­­bőL kiindulva felhívja a párttag­ságot, a munkásosztályt, a pa­rasztságot, az értelmiségiét, a dol­gozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi népgaz­dasági terv teljesítésére. III. A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgo­zók széles körűen és méltóan megünnepelték. A Közpqnti Bi­zottság ezúton fejezi ki köszöne­tét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket a munkásmozgalom régi harcosai­tól, munkahelyi ' kollektíváktól, szocialista brigádtagoktól, társa­dalmi és tömegszervektől, úttörő­csapatoktól, társadalmunk leg­szélesebb köreitől. párttagoktól és pártonkívüliektől kapott az év­fordulón. A magyar marxista—leninista forradalmi párt megalakulásának 60. évfordulójáról a testvérpár­­tok. a haladó emberek határain­kon túl is megemlékeztek és szá­mos üdvözletét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üd­vözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, né­pünk helytállásának szólnak, és barátságot, forradalmi szolidari­tást fejeznek ki a szocialista Ma­gyarország iránt. A Központi Bi­zottság köszönetét mond a test­vérpártoknak, barátainknak az internacionalista megemléke­zésekért. Az iráni udvar éles hangú nyilatkozatai merő spekulációnak minősítik azokat az értesüléseket, miszerint Mohammed Reza Pah­­lavi sah esetleg lemond trónjá­ról. A politikai helyzet az or­szágban — melynek cseppfolyós­­ságához nem fér kétség — azon­ban megalapozottabbá teszi eze­ket a feltételezéseket. Alátá­masztja ezt, hogy a katonai kor­mányzat felállítása nem bizo­nyult hatékonynak. Az összetű­zések (és a halálos áldozatok szá­ma) fokozódnak, az állampolgári engedetlenség más megnyilvánu­lásai, mint például a sztrájkok, változatlanul napirenden vannak. Nem lehet mellékes az ország számára, hogy az olajipari mun­kások sztrájkja miatt Irán át­lagosan hatmillió barreles (egy barrel — kb. 165 liter) napi kő­olajtermelése jelenleg a felére csökkent. Ez semmi esetre sem könnyíti meg a rendszernek, hogy eleget tegyen az elégedetlen tö­megek gazdasági követeléseinek. Pedig hát ez utóbbiak teljesíté­sével talán csillapítani lehetne a monarchiaellenes hangulatot. Az viszont, aggasztó a kormányzat szempontjából, hogy ez sem mér­sékelné az iráni néptömegek po­litikai követeléseit. Folyamatosan romló pozíciója tudatában Reza Pahlavi sah egy­re több politikai engedményt SPANYOLORSZÁG MADRID A szerdai népszavazáson a spa­nyolok túlnyomó többsége jóvá­hagyta az ország demokratikus átalakítását, elfogadta a parla­mentben 1978. október 31-én jó­váhagyott új alkotmányt. A szavazatok megközelítően 99 százalékának összeszámlálásán alapuló adatok szerint, amelye­ket Rodolfo Martin Villa bel­ügyminiszter csütörtökön reggel ismertetett, a szavazók 87.79 szá­zaléka szavazott igennel a szer­dai népszavazáson. A „nem”-sza­­vazatok aránya 7,91 százalék, az üres lappal szavazóké 3,53 száza-NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 3. számú (szociális, kulturális és humani­tárius) bizottságában a chilei helyzetről folyó vitában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Beszédében rámutatott arra, hogy a chilei fasiszta katonai jun­ta továbbra is durván megsérti az alapvető emberi‘jogokat és ez­zel összefüggésben utalt az ENSZ WASHINGTON Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Változatlanul közös a szándék, hogy újább szovjet—amerikai csúcstalálkozóra akkor kerüljön sor, ha előzőleg megállapodás született az új SALT-egyezmény­­ben —, jelentette ki csütörtökön az MTI tudósítjának kérdésére az amerikai külügyminisztérium szó­vivője. A kérdés azzal volt kap­csolatos, hogy Carter elnök a nap folyamán újólag kijelentette: Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön befejeződött közel-keleti vitáján a küldötteik 100 szavazattal, négy ellenében (az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Guatemala) 33 tartózkodás mellett elfogadták a közel-keleti helyzetről szóló ha­tározatot. A határozat leszögezi, hogy a közel-keleti helyzet tar­tós rendezésének feltétele a Pa­lesztinái nép elidegeníthetetlen jogainak elismerése, és sürgeti, hogy az ENSZ védnöksége alatt, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió társelnökletével, az ösz­­szes érdekelt felek, köztük a PFSZ részvételével újítsák fel a genfi konferenciát. A közgyűlés három palesztin vonatkozású határozatot is meg­szavazott. A palesztin nép elide­geníthetetlen jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által kidolgozott határozatok egyike leszögezi, hogy a palesztin kérdés rendezé­sét célzó megállapodások csak akkor érvényesek, amennyiben a világszervezet keretei között, an­nak alapokmányával és határoza­tesz. A vallási ellenzék egyik ve­zetőjének, a franciaországi szám­űzetésben élő Khomeini Ajatol­­lahnak felajánlotta, hogy szaba­don hazatérhet. A vallási vezető válasza azonban az volt, hogy csak akkor megy Iránba, ha megbukik a jelenlegi kormány­zat. Engedménynek tekinthető, hogy a teheráni hatóságok szaba­don bocsátották Karim Szandzsa­­bi ügyvédet, az ellenzéki nemzeti front főtitkárát, akit „alkotmány­­ellenes cselekmények” vádjával vettek őrizetbe. Az erőpróba a katonai kor­mány és az ellenzék mellé álló néptömegek között e hét végér« várható. Ekkor veszi kezdetét a siíta vallási gyászhónap. Az egyetlen, akinek a támogatására a sah még számíthat: az Egye­sült Államok. A washingtoni kormány sietett is biztosítani er­ről az uralkodót. Az Iránban élő mintegy 80 ezer amerikai állampolgár közül a polgári személyek folyamatosan elhagyják az országot, de a ka­tonai szakértők maradnak. Az USA beavatkozása Irán belügyei­­be — tekintettel a Szovjetunió biztonsági érdekeire — olyan po­tenciális feszültséget vihet az ér­zékeny térségbe, amelyek követ­kezményei kiszámíthatatlanok. Pálfi Viktor lék. az érvénytelen szavazatoké pedig 0,7 százalék volt. A szavazáson a választásra jo­gosullak 67,67 százaléka vett részt, tehát a választói testület 32,33 százaléka maradt távol. Az országos eredménynél sokkal rosszabb, a három baszk tarto­mány összesített eredménye: ezekben a tartományokban igen magas, csaknem 55 százalék volt a tartózkodók aránya. A szava­zásban részt vevők 68,76 százalé­ka itt is az új alkotmány elfoga­dása mellett szavazott, s ezekben a tartományokban 23 százalék volt a nemmel szavazók aránya. (MTI) által Chilébe küldött munkacso­port ténymegállapításaira, ame­lyek szerint folytatódik a demok­ratikus érzelmű személyek, tör­vénytelen üldözése, megkínzása, és ismeretlen helyre ihurcolása. A magyar küldött hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek további erő­feszítéseket kell tennie a helyzet normalizálásáért és ezért a többi között szükséges a témával fog­lalkozó munkacsoport mandátu­mának meghosszabbítása. (MTI) több napos tanácskozást szeretne Leonyid Brezsnyevvel kétoldalú és nemzetközi kérdések megtár­gyalására. A külügyi szóvivő emlékezte­tett rá: az elnök ugyan beszélt a csúcstalálkozóról, de nem emlí­tette, hogy arra a SALT-egyez­­imény megkötése előtt kerülne sor. Hivatalos washingtoni tájékoz­tatás szerint változatlanul folya­matban vannak a szovjet—ame­rikai megbeszélések, a többi kö­zött a SALT kérdéseiről. taival összhangban jönnek létre, ha alapjuk a palesztin nép el­idegeníthetetlen jogainak teljes elismerése, ideértve a hazatérés­hez, a függetlenséghez és a nem­zeti szuverenitáshoz való jogot. A 97 szavazattal 19 ellenében — 25 tartózkodás mellett — elfoga­dott határozat leszögezi, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezetnek részt kell vennie a pa­lesztin probléma tartós rendezé­sét célzó tárgyalásokon. ■» A második palesztin vonatko­zású határozat felszólítja a Pa­lesztinái nép elidegeníthetetlen jogaival foglalkozó ENSZ-bizott­­ságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéséket ajánlásai megva­lósításának érdekében, s küldött­ségei vagy képviselői vegyenek részt a nemzetközi konferenciá­kon. A harmadik határozat pedig a palesztin kérdés megoldásán fá­radozó ENSZ-szervekkel való együttműködésre szólítja fel a kormányokat és nemzetközi szer­vezeteket. (AFP) A népszavazás eredménye Magyar felszólalás az ENSZ-ben Folytatódnak a szovjet-amerikai megbeszélések Befejeződött az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitája

Next

/
Thumbnails
Contents