Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-08 / 289. szám

1978. december 8 • PETŐFI NÉPE • 3 FIATALODIK A VÁROS — NYOMASZTÓ A TANTEREMHIÁNY Kiskőrösi tervek és átmeneti megoldások Ez év szeptemberében, amikor a városi pártbizottság képviselői befejezték a tanévkezdéskor im­már évek óta hagyományos láto­gatásukat Kiskőrös oktatási in­tézményeiben, Juhász István, a pártbizottság titkára a tapasztala­tokra utalón megjegyezte: — Az általános iskolákban rendkívül nagy a zsúfoltság, fe­szítő gond a tanteremhiány. E tekintetben szükség megoldásiként minden kínálkozó lehetőséget fon­tolóra kelt vennünk ... A megye városai közül — Kecs­kemét és Kiskunfélegyháza mel­lett — Kiskőrösön a legégetőbb az általános iskolai tanteremhiány. Ennek érzékeltetésére a minap dr. Oláh Pál tanácséi nőik elmond­ta: A tizenkét tantermes Petőfi Sándor Általános Isikotlában 37 csoportban csaknem 1200 gyerek tanül. Az intézményben minden lehetséges helyet, még a folyo­sót is tanteremmé alakítottak át. A tavaly még viszonylag kevés­bé zsúfolt Bem József Általános Iskolában — itt több mint ötszáz, gyerek tanul — a jelenlegi tan­évben három első osztályt kellett indítani. Hely híján egy tanuló­­csoportot autóbusz szállít ki na­ponta a korábban már bezárt fellsőbecei tanyai iskolába. Városi átlagban az egy tanteremre jutó létszám 78, s nagyjából két és fél tanulócsoport jut égy-egy tan­teremre. Mindez az iskolák 240 százalékos kihasználtságát jeleni. E nyomasztó körülményekből indult ki a helyi tanács végre­hajtó bizottsága, amikor a közel­múltban a fejlesztési feladatok­kal együtt meghatározta a gon­dok átmeneti enyhítését célzó tennivalókat is. Ez. utóbbiak gyors végrehajtását jelzi, hogy az egyébként szanálásra ítélt épüle­tek közül a Petőfi-ház melletti volt könyvtárban két szükség­­tantermet alakítottak ki. S folya­matban vannak a további, ha­sonló megoldások. — A Legfontosabb azonban a következő tervidőszakra áthúzódó beruházásként tervezett 16 tan­termes iskola építésének miha­marabbi megkezdése. Méghozzá úgy, hogy 1980-ban 12 tanterem rendelkezésre álljon. Az építés tervei adottak, a kivitelezés jö­vőre kezdődik a Kossuth Lajos utcában — magyarázta a tanács­elnök, s nyomban hozzátette: — A kihasználtság, sajnos, az új iskola 12 tantermének elké­szültekor is kétszáz százalék fe­letti marad, ami azt jeilenti, hogy vajmi kevéssé enyhül a zsúfolt­ság. Felméréseink szerint a VI. ötéves tervidőszak elején az ál­talános iskolás korú gyermekek száma meghaladja a kétezret. Te-, hát a fennmaradó négy tanterem és tornaterem 1982-ig történő megépítése mellett, múlhatatlanul szükséges 1985-ig egy újabb 12 tantermes iskola felépítése is. Ahogyan mondani szokás: a gond rendszerint nem jár egye­dül. A kiskőrösi általános iskolai tanteremhiány súlyos, s részint ezzel összefüggésben talán még nagyobb gond a napközis ellátás. Noha az indokolt ellátottság öt­ven százalékos lenne, diákétkez­tetésben a tanulóknak alig vala­mivel több mint húsz százaléka részesül. Ez az arány pedig a legrosszabb a megyében. A már említett, 1980-ig 12 tan­teremmel megépülő új iskolával hat napközis csoport — mintegy 180—200 gyermek — ellátására nyílik lehetőség. Addig is, e gon­dokat átmenetileg enyhítendő, a többi közptt a volt Petőfi Szak­szövetkezet irodaházának napkö­zivé átalakításáról határozott a tanács végrehajtó bizottsága. A gyermekélelmezés iránti, nagy­mértékben megnövekedett igény kielégítése érdekében 2000—2500 adagos konyha létrehozását is előirányozza a VI. ötéves terv­időszakra a város. P. I. BREZSNYEV ÉLETÚTJA — SZIBÉRIA MEGHÓDÍTÁSA — A FINNUGOROK ŐSHAZÁJA A Fáklya új számából A Fáklya december 17-én meg­jelenő 24. számában cikk ismer­teti azt az albumot, amely 23 színes reprodukcióval bemutatja Leonyíd Brezsnyev életútját. Leonyid Brezsnyevnek Szibéria jelentőségéről mondott szavai ve­zetik be az egész lapszámra ki­terjedő összeállítást, amely ripor­tokban, portrékban, információk­ban, színes képekben és grafikák­ban mutatja be a hatalmas szi­bériai területen folyó gigantikus munkát. Szibéria meghódításának stratégiája bontakozik ki a terü­leti termelési komplexumokról (Bratszk—Uszty-llimszk, Száján, Dél-Jakutszk), a BAM-ról, a vi­­zíerőmüvekről (Bratszk, Uszty­­llimszk) szóló, tényekben és ada­tokban gazdag írásokból. * Abel Aganbegjan. a SZUTA tagja nyilatkozik Szibéria fejlődé­sének távlatairól. Portrvsorozat villantja fel a Szibériában élő munkás, az építész, a vadbefogó, a költő és az ideggyógyász életét. Olvashatnak többek között az Uszty-Ilimszkben lakó első ma­gyar—szovjet családról, Máté Jó­zsefről. feleségéről, Ljudmilláról és Natasa nevű kislányukról. CSÖKKENT A MEZŐGAZDASÁGI TERMŐTERÜLET A földügyi szakigazgatás feladatai Harminc év alatt mintegy 800 ezer hektárral lett kisebb a me­zőgazdasági termőterület, s bár bizonyos mértékű csökkenés el­kerülhetetlen, az semmiképpen sem engedhető meg, hogy to­vábbra is ilyen mértékben von­ják ki a művelésből a földeket — mutatott rá Matúz József, a MÉM Országos Földügyi és Térképé­szeti Hivatalának vezetője sajtó­tájékoztatóján, amelyen' a föld­ügyi szakigazgatás feladatairól számolt be. A jövőben csakis a helyhez kö­tött beruházások számára enge­délyezik a jó minőségű földek le­foglalását. s akkor is szigorúan mérlegelik, hogy valójában mek­kora terület szükséges az ipari vagy egyéb létesítmény megépí­téséhez. A földhivatalok rendszeresen figyelemmel kísérik, hogy a gaz­daságok és a magánszemélyek eleget tesznek-e a föld rendelte­tésszerű használata kötelezettsé­gének. Idén 33 üzemet bírságol­tak meg amiatt, hogy parlagon hagyták a földek egy részét,, és magánszemélyekkel szemben is el­jártak. A földügyi szakigazgatás azon igyekszik, hogy a helytelenül más célra használt földek egy részét ismét „visszairányítsák” a mező­­gazdasági üzemek növénytermesz­tőinek felügyelete alá. A hivatal vezetője elmondotta, hogy folyamatosan készítik az új ingatlannyilvántartást, az év vé­géig az összes ingatlan 71 száza­lékát „lajstromba” veszik. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: sze­mélyes meghallgatásra a földhi­vatalok három és fél millió tu­lajdonost, földkezelőt hívtak meg. Sajnálatos módon azonban több mint tíz százalékuk nem jelent meg az egyeztetésen, ők elsza­­lasztották azt a lehetőséget, hogy személyesen győződjenek meg az ingatlan közhitelű nyilvántartásá­ról, és régi, rendezetlen ingatlan­ügyüket a helyszínen, egyszerűsí­tett eljárással tisztázzák. A kö­zömbösség azzal jár, hogy a ko­rábbi telekkönyvek adata került az új nyilvántartásba, és később már utánjárással és jelentős több­letköltséggel rendezhetik egy-egy ingatlan sorsát. Gond az is. hogy az ingatlanokat érintő legújabb változásokat az esetek mintegy harmadában nem jelentik be, s ez.ért az új nyilvántartás is ese­tenként gyorsan „elavul”. (MTI) A finnugor törzsek őshazájá­nak kutatásáról beszél egy inter­júban A. Okladnyikov szovjet tu­dós, a MTA tiszteletbeli tagja. Riport mesél a kijevi származású Natasáról, aki Nyeftyejuganszk­­ban balettoktató. Szibériai ételre­cepteket is bemutat a lap, vidám rajzokkal kísérve. * Ljudmilla Gurcsenko szovjet színésznő eddigi legnevesebb sze­repeiről ad fényképes összefogla­lót két szines oldal. Nem hiányoznak a hagyomá­nyos anyagok, a Fáklya-fotó, az orosz nyelvlecke, a rejtvény, a filmismertető, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programis­mertetője sem. (KS) NÚBIÁTÓL A BOSÍNYÁK TÉRIG Ahol a térképeket készítik Nemcsak most a felgyorsult ütemű huszadik században, ami­kor milliók kelnek útra évről év­re más országok és kontinensek fele, nemcsak most nélkülözhe­tetlen segítőtársa az embernek a térkép, hanem már ősidőktől jog­ra. Az első térkép II. Ramszesz idejéből, időszámításunk előtt 1300-ból való; a núbiai Bakhen hegyi aranybányák környékét áb­rázolja, pontosan megjelölve a munkásszállások helyét is. Szint­úgy ókori lelet Jeruzsálem tér­képe. S hogy már a régmúlt időkben készült térképek között is akadtak hitelesek, igazolja, hogy nemrégiben légifelvétel alapján készítettek térképet Je­ruzsálemről, s az teljesen meg­egyezett ókori elődjével. • Az I. számú Szerkesztő Osztály nagyterme. • Húszezer (öldgömb évente. • Nagy Lajos grafikus Budapest-prospcktust készít. • Afrika falitérképet Boldizsár Gáborné korrigálja. A Magyar Földrajzi Intézet, amely Kogutowitz Manó földrajz­tudós vezetésével teremtette meg alapját a hazai térképkészítésnek, 1890-ben létesült. Ez az intézet volt őse és elődje a Kartográfiai Vállalatnak, mely 1954-ben ala­kult. Fejlődésére jellemző, hogy szár emberrel kezdte a munkát, ma pedig több mint ezren dol­goznak a vállalat hétemeletes Hosvyák téri székházában. Éven­te több mint kétezer féle autó-, turista, államigazgatási és város­­térképét, képes politikai és gaz­dasági i'ilágatlaszt készítenek, azonkívül különböző méretű föld­­gömböket. A vállalat külföldi partnerei között ott találhatjuk az oszt iák, svájci, német cégeken ki­vid az UNESCO-t is, melynek külön megrendelésre a meteoro­lógiai világszervezettel, közösen, klíma-térképsorozatot terveznek. Térképpel az ember először az iskolában találkozik. S nem mind­egy. hogy milyen ez az első talál­kozás. Ezért a i'állalat fontos fel­adatának tekinti az iskolai föld­rajzi és történelmi atlaszok és fa­litérképek hozzáértő, gondos meg­­szerkesztését. Most éppen egy hosszú távú munkál készítenek elő, hiszen 1980-tól 1987-ig, az új tantervnek megfelelően, új atla­szokat és térképeket kell tervez­ni és készíteni. Az első folyamat a tervezés. A térképészektől a terv a kartográfusokhoz kerül, akik sokszorosításra alkalmassá teszik a térképeket, melyek a vál­lalat házi nyomdájában kapnak végső formát. Térképpel és földgömbbel kép­zeletben bejárhatja az ember a világot. A vállalat azonban nem­csak ezek előállításával foglalko­zik. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat diszpécser központjának például — mely a niegya, 20 településének vízellátá­sai biztosítja — negyven négy­zetméteres makettet készített a Balatonfelvidékről. Ezzel közpon­tilag áttekinthetővé tette a terü­letet, s apró kis lámpácskák vil­­lanófényeii'el segíti a tájékozódást, fis egy érdekesség: újdonságként elkezdték gyártani — az üzletek­ben már kaohatók is — a vízhat­lan térképeket, melyeket különö­sen a vizisportok kedi’elői min­den bizonnyal örömmel fogadnak majd. A. T, (MTI-fotók, Balaton József és Cser István felvételei.) I ...................>■■.■■■■«! I *..............................*..............."......................................pwi .......................... mrnm PANORÁMA Új japán motorkonstrukció Japán ma az Egyesült ÁLlamok után a világ második legnagyobb autóipari hatalma. A tőkés világ nagy hagyományokkal rendelke­ző autógyárai oda sem figyeltek a távoli szigetországra, amely a második világháború után kezdte el megszervezni és kiépíteni autóiparát. Mintegy két évtized­del ezelőtt már hírek érkeztek a Toyota, Nissan. Honda, Mazda gyárak egy-egy autótípusáról, de abban az időben a japán sze­mélyautó-ipar még egyetlen gép­kocsit sem exportált. Az elmúlj évben viszont már több mint két és fél millió japán kocsi talált gazdára külföldön! E gyors és látványos sikert a konkuren­ciától megvásárolt licencek, n kutatást tápnogató állami szub­venció. a nagy céltudatossággal kiépített tervező- és fejlesztőka­pacitás segítségével érte el e tá­vol-keleti ország autóipara. Ám elismerés illeti a technológusokat is, akik különösebb hagyomá­nyok nélkül is meg tudták szer­vezni az autók milliós szériáké ban való gyártását Kgv ideig baj volt. ugyan a kibocsátott kocsik útfekvésével és a felhasznált acél minőségével, de napjainkra teljesen megszűntek a panaszok, így a japán autók a világ legis­mertebb. legjobbnak tartott gép­kocsitípusaival is állják a ver­senyt. Érdekes, hogy a két és fél milliós export mellett évente mindössze 25 ezer autót importál a szigetország (azt mondják, hogy a szigorú japán környezetvédelmi és biztonsági feltételek miatt.) Mint a technika annyi más ágá­ban, az autógyártásban is gyö­keresen új konstrukciókkal je­lentkeznek a japánok. Képünkön az a Toyota-cég által kifejlesztett kétütemű, benzinüzemű motor lát­ható, amely 00 százalékkal keve­sebb üzemanyaggal is „megelég­szik”, mint bármelyik más. ha­sonló hengerűrtartalmú és telje­sítményű motor. A konstrukciós titkot egyelőre szabadulom védi Rövidesen elkészítik e inotortí­­pusnak egy lOPO köbcentis válto­zatút. amelyet autóba szerelve veinek majd próba ala Megkönnyített nyomozás A súlyos bűnügyekben való nyomozáskor, ha a tanúk, s netán maguk a sértettek is, jó személy­leírást tudnák adni az elköve­tőkről, úgynevezett mozaikképek elkészítésével igyekeznek gyorsí­tani a tettesek kézrekerítését. Ré­gebben rajzolók készítették el a képek egész sorát a tanúk, által elmondott jellegzetességek alap­ján, majd ^kiválasztatták velük a leginkább hasonlót. Ma már más­képp, sokkal gyorsabban és pon­tosabb megközelítéssel készül a mozaikkép (amit egyébként fan­tomképnek. vagy robotképnek is neveznék). A tökéletesedést a fo­totechnika fejlődése és az ember­tan kutatóinak, az antropológu­soknak a segítsége tette lehetővé. Az utóbbiak segítettek felvázolni a 'különböző férfi- és nőtípusok lehetséges arcváltozásait. E kép­variációk mindegyikét azután hót vízszintes sávra — úgynevezett szelvényre — osztatták és szab­dalták fel. Így végül is sok száz homlok, illetve haj, szemöldök, szem, orr, száj, fül és áll szel­vénytkép került diapozitív for­májában a gyűjteménybe, amely­hez egy 'különleges vetítőgép is tartozik. E vetítőgépbe egyszerre hét diapozltívot lehet betenni, s azok tetszés szerint cserét gethe­­tök. aszerint, hogy az. elemekből összeálló mozaik kép melyik rész­letén akarnak változtatni. A fej­­formák nyújtására vagy kerekí­tésére optikai úton van lehető­ség. Ha aprólékos és .türelmes munkával a szelvényekből sike­rült összehozni egy olyan arcot, amelyet a tanúk elfogadhatónak találnak, még működésbe lép a rajzoló is: ő alakítja ki az elmon­dás szerinti bajuszt, szakaUt, vagy különleges frizurát, amit azután rákopiroznuk a mozaik­­képre. A nyugatnémet rendőrségegvik nagy területi egységének fantom­kép-szakértője évente mintegy 40 mozaikképet állít össze. Munkája eredményességét az jelenti, ha minél gyorsabban, minél többen jelentkezhetnek a kép a lápján a tettest felismerő tanúk. • Készül a mozaikkép. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Kőkor szaki ember - lyukkártyákon A történelem előtti embert ku­tató embertan (antropológia) cél­jait szolgáló mainzi adatbankban több év óta tárolnak lyukkártyá­kon adatokat a középső kőkor­szaktól kezdődően az emberlele­tekről. Eddig mintegy ezer lelő­helyről származó több mint 10 000 egyed adatait vették fel. A kér­déses földrajzi térség jelöli az euripidek teljes elterjedési terü­letét a Kanári-szigetektől Indiáig Bár a munkálatok még nincsenek lezárva, máris hoztak jnéhány eredményt. Első ízben sikerült er­re az egész térségre vonatkozóan kimutatni azt az összefüggést. amely — mint korábban csak fel­tételezték — a karcsúbb csont­­vázfujták feltűnése és a haszon­­nö vény terme lésre, valamint a há­ziállatok tartására való átmenet között fennáll. Az újabb kökor­­s/akbun, a 6. évezredtől kezdve mindenütt azonos módon adva van ez az összefüggés. A gazdag anyag különösen Európával kap­csolatban azt mutatja, hogy eb­ben az időszakban az előzőleg genetikailag rendkívül különböző csoportok mindinkább kevered­tek. az európai népess. gek tehát egymáshoz hasonultuk. i

Next

/
Thumbnails
Contents