Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-07 / 288. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 7.

Villamosenergia-igény ma és holnap

Az emberiség teljes energiaigényének a villamos energia ma mintegy a negyedét teszi ki. Ez az arány a jövőben változni fog: miközben a villamosenergiaigény tízévenként, a teljes energiaigény csak húszévenként kétszereződik meg. Így 2000-re az energiafogyasztáson belül a villamos energia részaránya a 40 százalékot is meg fogja haladni.

A villamos energiára irányuló igény a napszaktól és az évszaktól függően ingadozik. A nyári fogyasztás jóval kevesebb a télinél, az esti meg a nappalinál. Minthogy azonban a villamos energia nem tárolható, a termelésnek és a fogyasztásnak egyensúlyban kell lennie, vagyis csak annyi termelhető, amennyire éppen szükség van. Az igényeknek ezt a változását az erőműveknek követniük keli: nappal több energiát kell termelniök. mint éjjel. E feladat megoldásában egyfelől az segít, hogy villamos hálózatunk más országokéival, döntően a szocialista országokéival együt• Távvezetékrendszer építése.

működik, másfelől csak csúcsidőben működő, gyorsan beindítható és leállítható úgynevezett csúcserőműveket is építünk.

Jelenleg működő hőerőműveink tüzelőanyagát elsősorban a gyengébb minőségű hazai szenek és a kőolaj feldolgozása után visszamaradó fűtőolaj és gudron szolgáltatják.

Világjelenség, hogy az elektromosenergia-igény kielégítésében egyre nagyobb szerepet kapnak az atomerőművek. Az 1’960-as években világviszonylatban hátráltatta az atomerőművek térhódítását az akkoriban olcsón kapható kőolaj. Az 1970-es években azonban előbb lassan, majd egyre gyorsabban az atomerőművek felé fordult a figyelem.

Ennek a hatására épül nálunk is a paksi atomerőmű, amely az 1980-as években már szerves része lesz hazánk villamosenergiarendszerének.

A biokémia „kísérleti állatai"

a baktériumok

A baktériumok láthatatlan élőlényeik, mégis mindenütt jelen vannak hasznos vagy káros tevékenységükkel. Felfedezésük óta a kutatók ezrei foglalkoznak velük, mindig újabb területekre terjesztve ki a vizsgálatokat. Legismertebb káros tevékenységűik, hogy betegséget okozhatnak. Felismerték azonban, hogy hasznos tevékenységet fejtenék ki a baktériumok az emberi és állati emésztőrendszerben. Fontos szerepük van a szennyvizek tisztításában, a nitrifikáló baktériumokkal .biológiai trágyázást" végeznek. Baktériumok segítségével előkészítjük az állatok takarmányát, fontos nagyipari termékeket állíthatunk elő. Ma már minden iparágnak és mezőgazdasági területnek megvannak a maga bakteriológiai problémái.

E szerteágazó kutatásoknak a gyakorlati és elméleti1 eredményei, valamint a biokémia fejlődése újabb területen biztosított fontos szerepet a baktériumoknaik. Az élet jelenségeinek a megismerésében az utóbbi húsz év legfontosabb eredményeit baktériumok segítségével érték el. Kísérleti eszközökként lassan elárasztották a biokémiai laboratóriumokat, ahol korábban elsősorban az állati sejteket. az ezekből kivonható fehérjéket és enzimeket vizsgálták. Ezzel egyidóben a bakteriológiai laboratóriumokban is fokozatosan elterjedtek a biokémiai módszerek.

A baktériumokkal végzett kísérletek segítségével sikerült fel• Salmonella baktérium elektromikroszkópos képé. (KS)

deríteni az anyagcsere számos ismeretlen folyamatát, e folyamatok egymással való kapcsolatát, az anyagcsere szabályozását. Baktériumok segítségével tisztázták az öröklés molekurális mechanizmusát is. Ezek a jelenségek képezik az élet alapját, és valószínűleg kevés eltéréssel az egész élővilágra érvényesek. Ezek a vizsgálatok tehát a bakteriológián túlmenően döntően befolyásolták az egész biológia fejlődését is.

Az elmúlt évtizedek alatt az elektromikroszkópia fejlődése révén a baktériumok testének finom részletei is láthatóbbá váltak.

Halak áramtermelése

Szovjet kutatók megállapítása szerint nemcsak a közismert elektromos áramot termelő halak — a ráják, az elektromos angolna, az elektromos harcsa —, hanem valamennyi halfaj gerjeszt a teste körül gyenge elektromosságot, Az egyedieket körülvevő gyenge elektromos erőtér a halrajokban felerősödik, így válik lehetővé, hogy a halászatban is fefllha&anáLják a halaknak ezt a

jellemzőjét. Műszerekkel pontosan beménhetők a halászait előtt a nagyobb rajok, sőt tervek készülnek arra, hogy irányított erőterekkel „betereljék” a halakat a hálóba.

A kutatás szerint a raj körül kialakuló elektromos erőtérnek szerepe van abban, hogy a halak egy irányban haladjanak hogy tartják az azonos úszási sebességet, azaz: ez biztosítja számúikra a rajon belüli kapcsolatot.

Diákok a mezőgazdaságban

Ebben az esztendőben — okulva az elmúlt évek tapasztalataiból — jó előre megszervezték a diákok őszi mezőgazdasági munkáját. Az ezentúl még rendszeresebbé, tervszerűbbé váló munkavégzés célja nemcsak a termés betakarítása, sokkal inkább az, hogy a fiatalok közelről is megismerjék a termelő munkát, érezzék saját tevékenységük hasznosságát, bővüljön látókörük és gazdagodjék személyiségük.

Arra a kérdésre, hogy mindez hogyan valósult meg a gyakorlatban, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán kerestünk választ.

Nők

a termelésben a közéletben

Az NDK-ban a munkaképes korú — 15—60 év közötti — nők 85 százaléka vagy dolgozik, vagy még tanul Ez a fogflakoztatottsági arány világviszonylatban is igen kedvező.

A nők számára úgyszólván minden munkalehetőség elérhető. Emellett az anya- és gyermekvédelem szellemében a dolgozó nők élet- és munkakörülményeit az üzemekben törvény szabályozza: éjszakai műszakra, túlórára például terhes 'nőt, szoptató anyát tilos beosztani. Hat éven aluli gyermek édesanyja nem kötelezhető erre. A két- vagy többgyermekes dolgozó anyák heti munkaideje 43 és háromnegyed óra, több szabadságot kapnak, és továbbtanulás esetén különféle kedvezményeket.

A leányok és asszonyok „előretörnek” az élet minden területén: a szakmunkástanuló lányok aránya az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt többek között a vegyiparban, a műszerészek, az automata gépkezelők, az elektronikusok között. 1960 óta a szakiskolákban és főiskoláikon tanuló nők száma a háromszorosára emelkedett. A felsőoktatási intézmények női hallgatóinak aránya akkor 27 százalék volt, ma 59! A főiskolákon, egyetemeken ma több mint 62 ezer a lányok száma, közülük egyre többen választják a természettudományos és műszaki pályákat. A főiskolai képesítéssel rendelkező, iparban dolgozó 'nők aránya aiz elmúlt öt évben megkétszereződött Minden hatodik ipari vezető nő. A középszintű vezetők között a nők és a férfiak aránya azonos.

Az NDK-ban azonban nem csupán a fiatal nők képzésére fordítanak gondot, hanem az idősebb munkásnők szakképzésére, továbbképzésére is. Az elmúlt öt éviben ezeknek a munkásnőiknek az egytharmada szakmunkás-képesítést szerzett. (BUDAPRESS— PANORAMA)

— A munkákat az idei őszön a főigazgatói hivatal szervezte, természetesen a KISZ-esek mozgósításával és állandó tájékoztatásával — kezdi a beszélgetést Szabó Béla főiskolai tanár, főigazgató-helyettes. — Idejében megkötöttük a szerződéseket miind a két termelőszövetkezettel, ugyanis diákjaink egy része — a kialakult szokásoknak megfelelően a harmadik évfolyam — a klskunlacházi Petőfi Tsz-ben dolgozott, míg az első és másodéveseknek a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság" Ts? adott munkát.

iKiskunlacházát már jól ismerik a főiskolán, hisz minden évben építőtábort szerveznek az ottani Csókás tanyára, ahol jók a körülmények, és megfelelő a munka. Szépen alakulnak az Intézmény kapcsolatai a Magyar —Szovjet Barátság Tsz-szel is. A szövetkezet vezetői és a főiskolások elégedettek voltak az őszi munkák tapasztalataival.

— Ennek a most kibontakozó jó viszonynak van még egy óriási előnye — teszi hozzá Szabó Béla —, mégpedig az, hogy a tsz helyben van. Így csak a szállításról kell gondoskodnia, mert szállás van a kollégiumban, a kulturális és sportprogramokat ugyanúgy megrendezik a diákok a főiskolán, mint ahogy szorgalmi időszakban is teszik.

— A hallgatókat hogyan tudták föllelkesíteni? — kérdezem újra a főigazgató-helyettest.

— Nálunk nem volt baj a teljesítménnyel — szól közbe dr. Lovas Béla főigazgatói hivatalvezető. — A legjobb brigádok nagyjából 120—125 százalékot teljesítettek, de a gyengébbek is csak kevéssé! maradtak le tőlük.

— A múlt évi módszerrel ellentétben az idén, a pénzt kézhez kapták hallgatóink. Így mindenki magának is dolgozott, és csak később döntöttek arról, hogy mennyit adnak a KISZ-alapba, vagy egyéb közös célra, például szakestek rendezésére. A végeredmény esetleg ugyanaz lehet, mint tavaly volt, de a módszer teljesen más — veszi át a szót újra Szabó Béla. — A tanulókörvezető tanárok példamutatása is segített, akik nemcsak jegyezték a diákok téljesltményét, de aktívan dolgoztak is a brigádokkal. A tsz idejében hozta a ládákat, előre kijelölte a munkaterületet, no meg a munka verseny győztesének kitűzött jutalom is serkentette a fiúikat, lányokat egyaránt.

Erről azonban hallgassuk meg a győztes 101-es tanulókör tagjait, akiket éppen egy matematiikagyakorlat kellős közepén zavartam meg, miközben az integrálszámítás szépségeit tanulmányozták. Témát váltottunk, és a szó máris az őszi munkákról és a kiharcolt jutalomról folyt.

Először a munka:

— Volt néhány kiemelkedő teljesítmény a csoportban, a többiek meg igyekeztek lépést tartani velük — hallom az egyik sarakból.

— Megegyeztünk, hogy megnyerjük — mondja három fiú háromfelől. Persze ez nemcsak a megegyezésen múlott, ahhoz dolgozni is kellett.

— Hajtattunk rendesen, nehogy véletlenül lemaradjunk — szólal meg előttem ugyancsak egy fiú.

— Mindig az utolsónak segített a tanulókör-vezető tanárnőnk, aki mellesleg a mechanika előadója

— feleli egy feltehetően „ímechanikaszerető” csoportbeli. Jól tudom, hogy ez mit jelent.

— Feldobott bennünket a munka és a jutalom is — jön az újabb válasz.

Mi Is volt a jutalom:

— A tsz vendégül látta a

győztes tanulókört. Busszal jöttek értünk, és megmutatták a

szövetkezetei — hallatszik az első sorból a felelet.

— Fölkerestük a tsz sütödéjét, és friss, forró kenyeret ettünk — mondja egyikük.

— No meg lovagoltunk, és fogatbemutatót láttunk, majd a

főprogram, a Szélmalom csárdában remek ebéd várt bennünket

— hallom félig már az ajtóban.

— Ez a fajta jutalom pedagógiai, nevelési szempontból sokkal többet jelent, mintha pénzjutalmat kaptak volna a diákok — mondja Szabó Béla főigazgatóhelyettes, amikor a munkaverseny győzteseinek jutalmazásáról beszélgettünk.

*

Az idei ősz jó eredményei, a munkák sikeres elvégzése mind a jó szervezésnek köszönhetők. A gondos előkészítés eredményeként sokkal egyszerűbben, jobban, zökkenőmentesebben folyt a diákok őszi foglalkoztatása. Az elvégzett miunka mennyiségére egy jellemző adat: a megyében 9574 főiskolás és egyetemista vett részt a mezőgazdasági munkákban és összesen 76 629 munkanapot dolgoztak- Jól.

Váczi Tamás

.-:n AUa list.* ÍJ I » -T

áj jJOiVÚ eJJ fíLWllii i>* Ki< H .fc : ttj HßJ B tVTßlf,V» oÍHVhq "t f

Kisiparosok jubileumi vetélkedője

A tanuló nép országa vagyunk találó megállapítás mellé odaillik ez is: hazánk a vetélkedők országa. A játékos, társas művelődéstanulás hódít a legkülönbözőbb rétegekben, csoportokban és korosztályokban. Miért ne vetélkedhetnének a kisiparosok is? X KIOSZ megyei vezetősége tette föl ezt a kérdést, amikor a Kisiparosok Országos Szervezete megalakulásának jubileumi programját állította össze.

S most itt, Kiskunhalason, a kisiparos szervezet körzeti székházában együtt van szűkebb hazánk tizenkilenc KIOSZ alapszervezetének versenyzőgárdája. A sorok közt őszfejű mestereket és ifjú hölgyeket egyaránt látni. A falakat a 30. évforduló jelszavai dekorálják. A pontszámláló tábla rubrikái még üresek, de már ott ül előtte Árvái Imréné, a halasi KISZ-alapszervezet adminisztrátora, hogy majd jegyezze az eredményeket. Mellette a megyei titkárság főelőadója, Deutsch Kálmánná, aki a jegyzőkönyvvezetői tisztet tölti be, s Darabos Bálint megyei titkárhelyettes, mint rendező.

Elfoglalják helyüket a zsűri tagjai : Bakos László, a KIOSZ országos központjának főosztályvezetője, Pető János, a megyei pártbizottság munkatársa, Rehák László, a KIOSZ megyei titkára. Tarjányi Imre, a megyei tanács ipari osztályának főelőadója és Selmeczl György, a KIOSZ adóközösségének titkára. „Társadalmi” zsűrije is van a vetélkedőnek, az iparos szervezet megyei

vezetőségének tagjai közül. Az utóbbi testület jutalompontok odaítélésére jogosult.

Erről már Rehák László üdvözlő-megnyitó szavai tájékoztatnak.

— Elérkeztünk a szervezetünk megalakulásának" harmincadik évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat utolsó állomására — mondja a titkár. Beszél a korábbi, sikeres megemlékezésekről. A megyei szervezet által kezdeményezett versenymozgalom — a szolgáltatások színvonalának emelésére — országos visszhangra talált a kisiparosság körében. Rendeztek öt kiállítást, amelyek a kisipar történetét mutatták be a céhek korától napjainkig. „KIOSZ- történelmi” jelentőségű lépés volt, s ezért kap ünnepi említést, hogy. a megyei szervezet az idén együttműködési megállapodást kötött az országban elsőként — egy ipari szövetkezettel, az ÉPSZISZ-szel a lakáskarbantartási igények jobb kielégítése érdekében.

A versenyszabályokat Vancsik Géza, bajai KIOSZ titkár, a vetélkedő játékvezetője ismerteti. Egyidóben három háromtagú csapat ül a versenyasztaloknál. Ötöt kérdésre kell válaszolniuk. Ezek a tavaly életbe lépett kisipari törvényről, az általános jövedelem- és a forgalmi adóról, az árszabályozásról, az árhatóságokról, az árellenőrzésről és az illetékességről, munkajogi kérdésekről, a kisipari bérekről, a társadalombiztosításról, a tanulóképzésről, a munkavédelemről és az ipargyakorlással kapcsolatos egyéb tudnivalókból vizsgáztatják a vetélkedő

kisiparosokat. Egy-egy válaszra maximum tíz pontot ad a zsűri.

A bácsalmási csapat kezd. A csapatkapitány húz egy kérdést, s a zsűri asztalától helyére térve gyors tanácskozásba -kezd társaival A gondolkodási idő nem hosszabb egy percnél Az egész terem feszült figyelemmel várja a választ a fölolvasott kérdésre. Vajon mennyire ismerik a szabályokat a bácsalmási iparostársak? ...

Az események nem peregnek túl sebesen, de azért senki sem unatkozik. A jelenlevők — a válaszokat figyelve — gondolatban ellenőrzik a saját ismereteiket. A feleletek nem mindig egyeznek meg a szabályozók hivatalos nyelvezetével, de azért elárulják, hogy a vetélkedő résztvevői elég jól ismerik a rendelkezéseket.

— Mi a részipar? Mi a tisztességtelen haszon? Kap-e bevonulási segélyt, keresetkiegészítést a katonai szolgálatra bevonuló kisiparos? Mi minősül kisipari üzemi balesetnek? Mikor kell árvetést készíteni? — néhány a futtában „elkapott” kérdések közül.

Egy bajszos, ötvenes mesterember csapata nehéz kérdései miatt füstölög. Vidám nevetgélés a szünetben. Vita. A pontozókártyák fölemelkednek a zsűritagok kezében. Egy csapaton kívüli fiatalasszony — mint a rádió Ki nyer ma? műsorában — jutalmat kap a helyes válaszért. A játékvezető fölolvas egy . jogszabályrészletet. S elérkezik az eredményhirdetés ideje.

• A pontszámlálók az egyik szabadszállási válasz pontszámára várnak.

— Az első Dunavecse, a második Kecskemét, a harmadik Kiskőrös csapata — hirdeti ki Rehák László. A nyertes alapszervezeíek pénzjutalmat, a vetélkedő résztvevői ajándéktárgyakat kapnak.

Végül Pető János, a megyei pártbizottság munkatársa összegzi a jubileumi vetélkedő tapasztalatait.

— Mindenki tanult ma valamit, a főfoglalkozású kisiparosok, a munkaviszony melletti ipargyakorlók, sőt még a nyugdíjasok is — állapítja meg többek közt. Sok sikert kíván a résztvevőknek a lakossági szolgáltatásokban.

A. T. S.

• A tiszakécskel csapat.

• A zsUri egy közepesen sikerült választ értékel.