Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-07 / 288. szám
1978. december 7. • PETŐFI NÉPE • S A pártoktatás feladatai Interjú Grósz Károly elvtárssal, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjével KÉRDÉS: A Központi Bizottság 1976. október 26-1 határozata hosszabb távon meghatározza a pártoktatás feladatait. Az idei oktatási évben is ez az irányadó. Ebből kiindulva és az előző év tapasztalatait szem előtt tartva, miben határozhatjuk meg azokat a fő politikai célkitűzéseket. amelyeket a pártoktatásnak az új tanévben szolgálnia kell? VÁLASZ: Az idén zártuk az első olyan tanévet, amelyben megkezdődött a Központi Bizottság 1976 októberi határozatának végrehajtása. A tapasztalatok igazolják, hogy a határozat helyesen világítja meg azoíkat a tartalmi feladatokat, amelyek a párt politikai tevékenységében, társadalomépítő munkánkban jelenleg előtérben állnak. Alapvetően ez a magyarázata annak, hogy a tartalmi célkitűzéseik a pártoktatás résztvevőinek 'körében nagy érdeklődést váltottak ki. Nagy ' figyelemmel tanulmányozták a szocialista államiság, a hatalom és a kormányzás, a szocialista demokrácia, a hazafiság és az internacionalizmus kérdéseit. Különös érdeklődés nyilvánult meg a gazdasági kérdések iránt és a pártoktatás igyekezett ezt a maga eszközeivel minél teljesebben kielégíteni. Ennek eredményeként a párttagság, de a szélesebb közvélemény is jóval tájékozottabb az ország gazdasági helyzetéről, a világgazdaságban végbemenő folyamatokról, reálisabban ítélik meg népgazdaságunk állapotát és a fejlesztés lehetőségeit. Ma már tudatosabb az a felismerés, hogy a megváltozott gazdasági feltételek nem átmeneti jellegűek. azokkal tartósan kell számolnunk és ennek fontos konzekvenciái vannak mindenki számára. Változatlanul sok vitára adnak alkalmat a szocialista életmóddal összefüggő kérdések. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a „'hogyan éljünk” nem csak az agitáció és propaganda számára jelent kérdést, hanem mindenekelőtt az anyagi létfeltételek számos elemének tudatos alakítása számára is feladja a leckét. Ügy vélem, hogy a határozatnak ezeket a tartalmi útmutatásait, mindazokkal együtt, amelyekről itt nem történt említés, továbbra is, az új tanévben is előtérbe kell állítanunk. Ez teljes mértékben összhangban van a Köziponti Bizottság 1978 áprilisi határozatával, amely a XI. kongresszus célkitűzéseinek félidős teljesítéséről adott jól megalapozott számvetést. Ebből kiindulva a pártpi'opaganda nevelő erejét most még fokozottabban a cselekvési egységre szükséges összpontosítanunk. Pártunkban teljes az elvi egyetértés a politika minden lényeges kérdésében. Sőt, ez az elvi egyetértés társadaimi méretekben is egyre általánosabb. Most az a feladatunk, hogy erre alapozva erősítsük a cselekvésben kifejeződő teljesebb' politikai egységet. Ez természetesen nem csak a pártoktatás feladata, azon jóval túlmutató követelményeket támaszt a politikai munka egészével szemben, de kétségtelenül a pártpropagandának is megvannak a maga eszközei. amiivei ezt segítheti, és nekünk ezt maximálisan igénybe kell vennünk. Ebben az értelemben fogalmaznám meg azt a követelményt, hogy a pártoktatást politikai munkánk egészének szolgálatába 'kell állítani. KÉRDÉS: A pártpropaganda hogyan nyújthatja a legnagyobb szolgálatot a gazdasági feladatok megoldásához? Milyen összefüggésekre kell nagyobb figyelmet fordítani? VÁLASZ: A gazdasági tevékenység eddig is és a jövőben még inkább — az ismert okok miatt —, társadalmi életünknek, a szocialista építésnek központi kérdése. Ez alól a pártoktatás nem vonhatja ki magát és hozzátehetem nincs is ilyen szándék. Pártunkban egyetemes az a felismerés. hogy a gazdasági élet meghatározó jelentőségű a társadalmi viszonyok minden területén. Feladatainkat a XI. kongreszszus a legtömörebben és a legáltalánosabban a hatékonyságiban jelölte ki. Az azóta eltelt idő változásait, sajátoeságalt figyelembe véve a párt Központi Bizottsága több fontos dokumentumban konkretizálta a kongresszus célkitűzését. így az 1977. október 20-i határozatban a külgazdasági feladatokról és a termelési szerkezet átalakításáról; az 1978. március 15-4 határozatban a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről; az 1978 októberi határozatban, amely az építőiparral, a lakásépítéssel és a lakásgazdálkodással foglalkozik. A pártakta tásnak fontos feladata, hogy a maga eszközeivel hozzájáruljon e dokumentumok elvi következtetéseinek megismertetéséhez, egységes értelmezéséhez, és a gyakorlati megvalósításukat célzó következtetésekhez, a konkrét helyi elhatározásokhoz, döntésekhez. A pártoktatás akkor tudja ezt a szerepét hatékonyan betölteni, ha a határozatok főbb útmutatásaival nem elvont formában foglalkoznék, hanem konkrétan, ahogyan azok helyileg felvetődnek és megoldásuk feltételei adottak. Ehhez persze arra van szükség, hogy a propagandisták jól tájékozottak legyenek a helyi viszonyokról, s a pártszervek tartalmi irányító munkája ilyen vonatkozásban 'is érvényesüljön. A hatékonyság követelménye a gazdasági életben országosan és helyileg is egész sor konkrét intézkedést, elhatározást szül. Ezek változást eredményeznek a termelés szerkezetében, a termékösszetételben, a termelés műszaki, technológiai feltételeiben, az árak, bérek vonatkozásában stb. S müvei közvetlenül érintik az emberi viszonyokat, rendszerint politikai jellegűek. A pártoktatás feltétlenül szembe találja magát ezekkel a kérdésekkel is. Az emberek választ várnak, érteni akarják az intézkedéseknek mélyebb elvi-politikai összefüggéseit és nekünk kötelességünk, hogy a helyes, szükségszerű döntésekről elfogadható, meggyőző magyarázatot tudjunk adni és gyakorlati megvalósításukhoz ezzel is, a tudatformálással is hozzájáruljunk. KÉRDÉS: A pártokUtásban milyen helyet kapnak azok a társadalmi-politikai kérdések, amelyek a szocialista viszonyok további erősítésére! függnek össze? VÁLASZ: Belpolitikánk egyik legfontosabb kérdése az emberek bizalmának fenntartása, pártunk politikai tekintélyének növelése, a szocialista népi, nemzeti egység fejlesztése. A szocialista nemzeti egység mindenekelőtt politikai egység, azt fejezi ki, hogy a dolgozók nagy többsége a politikai célokban egyetért, magáénak vallja a szocializmus megteremtésének programját. A politikai egység szilárd alapja: társadalmunk minden osztálya és rétege, párttagok és pártónkívíK liek, ateisták és a vallásosaik, a hazánkban élő nemzetiségiek, a fiatalok és az idősek, a férfiak és nők alapvető érdekazonossága. Ez természetesen nem zárja kii, hogy átmenetileg és részkérdésekben érdekkonfliktusok is léteznek, ezek azonban a szocializmus viszonyai között közös erőfeszítéssel feloldhatók. Részt kell vállalnunk politikánk sokoldalúbb megértetésével, az érdekek helyes rangsorolásával a nemzeti egység elmélyítésében. A pártpropaganda sem adhatja fel alapvető törekvését, hogy a politikai egység megőrzésének talaján előmozdítsa az ideológiai egység megvalósítását is. Ehhez hosszú út vezet; a türelmetlenség csak kárt okoz, de a fejlődés adta lehetőségek kihasználatlansága is hiba. A szocialista nemzeti egység nemcsak a politikával jelent nézetazonosságot, hanem jelenti a cselekvési egységet is. Tettekben, mindenekelőtt társadalmilag hasznos munkában megnyilvánuló elkötelezetséget. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a létrejött népi-nemzeti egység nem egyszer és mindenkorra adott, azért újra és újra meg kell küzdeni. Dialektikus folyamat ez, melyben az egység átmeneti fellazulása és magasabb fokú újratermelődése szerves összhangot alkot. Á szocialista népi-nemzeti egység fenntartásának és erősítésének eszköze pártunk szövetségi politikája. Sokszor elmondtuk, de továbbra is hangsúlyoznunk kell, hogy ez hosszú időszakra szóló elvi politika, hogy a politikai szövetség nem jelentheti az ideológiai viták mellőzését, az elvi jellegű nézetkülönbségek elhallgatását Az ideológiai viták azonban, nem öncélúak, csak akkor van létjogosultságuk, ha a nézetkülönbségeket úgy tisztázzák, hogy az a politikai egység megszilárdulását szolgálja. Hazánkban a tömegek nem csupán egyetértő végrehajtói politikánknak, hanem egyszersmind formálói, alakítói is. Véleményükkel, javaslataikkal egyre aktívabban vesznek részt az országos és helyt döntések kimunkálásában és megvalósításában E Jól bevált gyakorlat megszilárdítása érdekéiben pártunk őszintém feltárja népünk ellőtt gondjait, elképzeléseit. Kéri minden, a szocializmus ügyéért felelősséget érző ember segítségét, cselekvő közreműködését. Ezért Is tartjuk fontos feladatnak a szocialista demokrácia fejlesztését. Igyekszünk olyan feltételeket teremteni, amelyben a dolgozók véleménye, társadalomépító törekvése a lehetőségek szerint a legnagyobb mértékben megvalósul. Itt szeretném megjegyezni: a pártoktatás azzal; hogy emeli a résztvevők politikai iskolázottságát, jelentősen hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez. KÉRDÉS: A mai nemzetközi helyzet egyik fontos jellemzője a két ellentétes irányú tendencia — az enyhülés és feszültség — egyidejű Jelentkezése, valamint a két világrendszer közti ideológiai harc kiszélesítése, intenzitásának fokozása. Ez a körülmény milyen feladatok elé állítja a pártpropagandát? VÁLASZ: A páirtpropaganidában továbbra is jelentős helyet foglalnak el a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzetközi politika kérdései. Az ideol ógiai -politikai ne ve löm u rik á - baa kifejezésre juttatjuk, hogy mi sem külső szemlélői, hanem részesei vagyunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, e mozgalom egységéért, erősítéséért folytatott küzdelemnek. Ez az egység fontos feltétele szocialista épitőmun-kánknak. A békéért a leszerelésért folytatott harc pántunk), államunk külpolitikai tevékenységének középpontjában áll. Tudatában vagyunk azonban, hogy az enyhülés, a leszerelés jelentős ellenállásba ütközik a tőkés világban, mert a katonai-ipari (komplexum és a mögötte levő politikai erők nem érdekelték a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Az imperializmus napjainkban újból megpróbálja a szocialista országok együttműködését a nemzeték és nemzetiségek testvéri kapcsolatált fellazítani. Ennek fő eszköze a nacionalizmus felszí tása, ami a Kelet-Európában már korábban is jó eszköznek bizonyult a társadalmi haladás akadályozására. A történelemben először a szocialista társadalmi rendszer kialakulásával vált lehetővé a nemzetiségi probléma végleges megoldása. A szocializmus adott országéiban valósul meg az,ott élő népek: -javára. A ■ népek- és nemzetiségek közös érdeke abban fejeződik ki, hogy mindenütt a lehető legsikeresebben, a legeredményesebben épüljön a szocialista társadalom, mert ezzel erősödik a szocialista világrendszer, és mind gyorsabban teremtődnek meg a szebb, boldogabb gazdagabb emberi élet feltételei. Azt valijuk, hogy a szocializmus minden nemzetiség számára egyformán jelenti az emberi élet kiteljesedését az anyagi, társadalmi-kulturális és a szellemi élet minden területón. Az ideológiai, politikai murikában nagy jelentőségű, hogy pontosan értelmezzük e kérdésben is pár tűrik politikáját, és annak megfelelően lépjünk fel minden területen. Propagandánkban továbbra -is fontos helyet foglal él a szocialista ihazaíéság és az internacionalizmus. Itt továbbra is azt a tartalmi megközelítést alkalmazzuk, hagy a szocializmus célkitűzéseivel való azonosulás, a társad almi, gazdasági haladás szolgálata; ennek megfelelően a tisztességesen végzett munka adja a szocialista hazaifiság legfőbb lényegét. A szocialista hazafiság és az internacionalizmus egymástól elválaszthatatlan. A hazafiság tartalma a társadalmi haladásban összegeződik, és ennek alapvétő feltétele a népek nemzetközi öszszefogása, szolidaritása. Az internacionalizmus ezáltal a szocialista hazafiság megnyilvánulása is, a nemzeti ügy legmagasabb szintű képviselete. KÉRDÉS: A mostani pártoktatási évnek egyik sajátos vonása, hogy erre az időszakra esik a magyar munkásmozgalom történetének több nagyon Jelentős évfordulója. Milyen formában érintik ezek az oktatás tartalmi, módszertani munkáját? VÁLASZ: A Központi Bizottság 1976 októberi határozata felhívta a figyelmet a párt- és a magyar munkásmozgalom történelmi tapasztalatainak feltárására; az eszmei-politikai nevelőmunkában történő hasznosítására Ez nem merülhet ki csupán óbban, hogy ilyen jellegű új tanfolyamokat indítunk. Olyan kérdések, mint a párt vezető szerepe, a szövetségi politika az állam, vagyis a proletárdiktatúra saerepje, funkciói, a hatalom gyakorlásának formái, módszerei, a szocialista demokrácia a harc a szocialista termelési viszonyok megteremtéséért, továbbfejlesztéséért, a tervgazdálkodás, az ideológiai hegemónia, a forradalmi fejlődés a kultúrában, továbbra is mélyreható elemzésre kerülnek propagandánkban. Bizonyos, hogy ezeknek kapcsán a párt-, a munkásmozgalom történelmi tapasztalatainak feldolgozása olyan történeti szemléletet alakít ki, amely lehetővé teszi a ma problémáinak és a jövő perspektívájának jobb megértését is. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója jó lehetőséget kínál a propagandának, hogy elősegítse; „a magyar munkásmozgalom történetének nemzetközileg is gazdag tapasztalatai az eddiginél hatékonyabban váljanak nemzeti tudatunk részévé”. A Kommunisták Magyarországi Pántja forradalmi harciban született és a harc élére állva, *küzdött a szocialista átalakulásért. E forradalmi harc eredménye, a Magyar Tanácsköztársaság azt is mutatta, hogy a szocialista forradalom nem kizárólag orosz sajátosság. A magyar forradalmi munkásmozgalom története nemzeti történelmünknek elidegeníthetetlen része. A pártpropaganda sokat tehet azért, hogy meggyőzően -bemutassa legújabbkori történelmünk harcait, a szocialista forradalom tényeit, eredményeit. KÉRDÉS: A Központi Bizottság határozata több szervezeti jellegű változást is tartalmaz a pártoktatás fejlesztésében. Ez évben terveznek-e lényegesebb módosítást? VÁLASZ: Az 1979—1980-as oktatási évtől a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános és szakosító tagozatán tartalmi és szervezeti változásokra kerül sor az oktató-,nevelő munka színvonalának emelése érdekében. Erre a pártszervezeteknek, az oktatási igazgatóságoknak már ebben az oktatási évben fel kell készülniük. Az elmúlt években jelentősen emelkedett a pártoktatás tömegtanfolyaimain folyó munka színvonala. A párttagságnak kto. a fele ezeken a tanfolyamokon tanul. Régi igény volt, hogy a rendszeresen itt tanulók megfelelő elis.menést kapjanak. A Politikai Bi-zottság 1978.- -'július ~25-i határozata szerint a tömegtanfolyamokon tanulók meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén elismerő oklevelet kapnak. Ez, további ösztönzést jelent mind a pártszervezetek, mind a propagandisták, mind a tanfolyamokon részt vevő hallgatók számára. A tudatformáló munkában a propagandában — csakúgy mint az élet más területein is — még sok kihasználatlan tartalék van. A Központi Bizottság 1976. október 26-1 határozata után mindenütt megkezdődött ezeknek a felkutatása. Ezt a munkát kell tovább folytatnunk, és minél előbb a fejlődés szolgálatába állítanunk. Készítette: Rákos Imre VENDÉGÜNK VOLT Antal Imre A műsorvezető fölöslegesnek -tartotta ; ; Antal Imre bemuta- £ ; tását, van-e széles e ■ ' hazában ki őt ne ismerné. A Megyei Művelődési Központban rendezett találkozón f"l ’Sri csupán annyit mon- .mérni* dott bevezetésként. A — Vendégünk arról ) híres, hogy sok falé járt a világban, és mindenről eszébe jut valami. Próbáljuk ki. Kérem a közönséget, hogy mondjanak városneveket. Egy idősebb hölgy — Hódmezővásárhely! Kuncogás, na, most — r megfogtuk, erről aztán biztos nem tud semmit mondani. Antal Imre arca felderül. — Az a legjobb vicc, hogy ott születtem! A valóban érdekes találkozáson sokféle vidámságokra került sor, de kiderült, hogy a népszerű tévé-riporter nagyon is komolyan veszi az életét, a lehető legjobbra tör eke zik feladatai teljesítésekor, A fiatalok nem is sejtik, hogy nagyreményű zongoraművészként tartották számon évekig. Sajnálatos betegsége miatt kényszerült a koncertezés félbeszakítására. Ezt a kifejezést Használta, mert még nem adta föl, bízik abban, hogy előbb-utóbb visszanyerik ujjal régi mozgékonyságukat. Három hajdani kecskeméti hangversenyét fölidézve, virtuóznak mondanám. ha nem tapadna e szóhoz bizonyos lekicsinylés. Hangos sikerrel játszott egy filharmóniai koncerten a színházban, fellépett szakmunkástanulók és tanyai közönség előtt. Oly szívesen tett eleget az ilyen meghívásoknak, mint a távoli országokba szólító szerződéseknek. Egyelőre oly rövid előadóművészi pályafutása során 17 országban szerepelt több nemzetközi zenei versenyen kapott díjat. Szarkasztikus, szellemes, ironizáló stílusában így idézte föl első műsorvezetői sikereit: — Nagy sztorizások voltak akkoriban a fiatal művészek klubjában, akkor sem állt be a szám. Azt mondia Békés József, ki kellene próbálni a tévében, hogy ott is tudsz-e így beszélni. — Édes Jóska, ott a helyem, itt az ideje, hojzv feldobjuk a Magyar Televíziót. Megjött a behívó, tíz-tizenöt számot kellett küldeni építőtáborzan dolgozó fiataloknak. A tizedik zenés ajándék konferálásánál bizony nem tudtam, hogy a gumipitypangszedésben tűntek ki a kecskeméti lányók, avagy a sárgaréoahegyzésben a miskolciak. Mindegy, lement. Egy cseppet sem izgultam, hiszen tudtam, nem bukhatom meg, csak a Megyeri, mert neki ez a foglal ko(Tóth Sándor felvétele I zasa. Ha akadt olyan őrült, aki nézte, úgy kell neki. Kijöttem a stúdióból, mondták: fel vagy fedezve. Azóta sók száz órát eltöltött a tévé (és a film-: Bors!) kamerák előtt. Most már van veszteni valója, előfordult-e, hogy elrontott egy műsort, utólag rossznak érezte magát. — Megmondom őszintén, hogy megnézem utólag a műsoraimat, ha csak egy mód van rá. No, nem hiúságból, a tükröt se szívelem: hogy tanulhassak. No, lám, es egy nagy marhaság, ez rosszul ment, ba legközelebb hasonló helyzet adódik, másként csinálom. Nincs egyedül üdvözítő megoldás egyébként se, ha az ember visszanéz egy műsort, akár csak a tegnapit, tegnapelőttit, tudja, hogy nem teljesen úgy tenne ihir.dent. — Riporterként, műsorvezetőként mire törekszik, van-e — hogyan is mondjam — tévés hitvallása ? — Bepárásodó szemmel megfogalmazható, aligha. Amikor a kamerák elé állok, csupán az lebeg a szemem előtt, hogy ne akarjak szerepelni. Nem szeretem, ha valaki csináltan viselkedik, mis akar lenni, mint ami. A tévé egészen furcsa közeg, becsaphatatlan a kamera, a néző. Igyekszem tisztázni, hogy mire vágyók alkalmas; ezt talán tudom, erre vannak mások. Azon a területen kell mozogni, ahol az ember úgy érzi, hogy jó, vagy mások érzik úgy, hogy jó. Melyek ezek a területek? Nem tudnék ilyen műsort megszabni. Most — például — a mindenki fizikájában egy csodálatos hülye vagyok, aki semmit se ért Sas Elemértől — megsúgom, jelesen érettségiztem e tárgyból —, de szívesen vállaltam. Most meg ha én választhatok, a kecskeméti hölgyek szószólója leszek egy országos móka-bókában. Tévés vagyok. H. N. Jövő ősztől: szabadon választható tárgyak a gimnáziumban A gimnázium a legrégibb iskolaifajtánk, ám most itt készülnek napjaink pedagógiájának egyik jelentős változására: az új tantenvekkel egyidejűleg szabadon választható tantárgyakat vezetnek be a Jövő tanévben. A gimnázium alapvető feladata ■kétirányú: egyrészt az egyetemifőiskolai továbbtanulást választó növendékeit fel kell készítenie elméleti ismeretekkel, másrészt gondoskodnia kell azokról a tanulókról is, akik közvetlenül az iskola befejezése után munkáiba állnak. A kettős igénynek csak akkor tud megfelelni a gimnázium, ha az egységes általános műveltség megalapozásán kívül differenciált ismereteket is nyújt tanítványainak. Ezt a célt szolgálja a szabad tan tárgy választás, a fakultáció, aminek lényege: lesznek a gimnáziumban olyan elméleti-közismereti tantárgyak, tantárgycsoportok, amelyek elsősorban a továbbtanulásra készítik fel a tanulókat, illetve olyanok, amelyek a végzés utáni munkálja állásukat segítik. Ilyenék például a közgazdasági és közigazgatási ismeretek, a műszaki rajz, a gép- és gyorsírás, a környékbeli üzemek igényel alapján meghatározandó speciális ismeretek itb. Sokan attól tartanak, hogy a tantárgyválasztás valamiféle zűrzavarhoz vezet az iskoláiban, hiszen ki-ki azt tanul ezentúl, amit akar és a reform nem szolgálja majd a hátrányos helyzetű gyerekek művel taégbeCi fölzárkóztatásának célját. Ezeken az aggodalmakon kívül jó néhány egyéb gond Is jelentkezik a fakultatív tantárgyaikkal kapcsolatban. Ámde a mintegy tíz éve folyó kísérteti tanítás tapasztalatai alapján ezeknek egy része nem általános jellegű, más részük pedig gondos szervezéssel elkerülhető, tehát nem akadályai a szabad tárgyak beiktatásának. A valóságiban szó sincsen a tanulók ötletszerű választásáról, egyes tárgyak teljes elvetéséről. A választás ugyanis csak a harmadik osztályban lesz tehetséges és a minden tanulóra kötelező heti 53 órából a harmadikban hét, á negyedikben pedig kilenc óra jut a fakultatív keretbe. Ez két vagy három tárgy választását teszi lehetővé. Jogában áll a diáknak heti óraszámát 33-ról 35-re növelnie egy heti kétórás szabadon választható tárgy tanulásával. A fakultativ tantárgyak többsége elméleti: egyrészt a gimnáziumban egyébként is tanult ismeretek elmélyítését, kiegészítését szolgálják, másrészt olyan stúdiumokra adnak lehetőséget, amelyek nem szerepelnek a kötelező anyagban, (pl. pszichológia, logika, ábrázoló geometria, néprajz, szociológia). Természetesen gyakorlati Jellegű tárgyakat is választhatnak a tanulók. Ezek általánosan művelő szerepük mellett mindenekelőtt • munkába áldást segítő tudnivalókhoz, felkészültséghez juttatják őket (idegenvezetés, gépjárművezetés, postaforgalmi intézés, kémiai anyagvizsgálat, számi tógépkezelés, államigazgatási ismeretek 6tto.). A pedagógiai pályára készülők nevelési alapismereteket is tanulhatnak. Ha csak a harmadikban kezdődik meg a fakultatív tárgyak tanítása, vajon mélyen szerepet szármák a gimnázium két alsó osztályának? — kérdezi sok szülő. A továbbhaladási esélyegyenlőségek megteremtése végett az első osztályban kiemelt feladat — persze később sem feledkeznek meg erről — a hátrányos helyzetű gyerekek fölzárkóztatása, amit szervesen összekapcsolnak a diákok pályaválasztásának előkészítésével. A második osztályban ez utóbbi tevékenység válik a legfőbb nevelési feladattá Azt kívánják előmozdítani, hogy minden gimnazistában kialakuljon a pályairány eldöntéséhez szükséges érettség (Csak a pályairányról van szó — egészségügyi, mezőgazdasági, műszaki, pedagógiai stb. —, mivel a konkrét pólya vagy szakma megválasztása később lesz időszerű.) Ezt heti egyórás foglakozással külön is segíti az iskola. P. K. I.