Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-07 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 288. szám Árat 90fillér ms. december 7. csütörtök \ • ®T'. ';■*& -7 PETŐFI a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével Ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Ülést tartott FIATAL ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYIEK Ülést tartott a KISZ megyei Bizottsága Sajátos helyzetű, feladatú társadalmi réteg, a fiatal orvosak, egészségügyi dolgozók munkáját, élertlkörüiliményeit, mozgalmi tevékenységét elemezite tegnapi ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A Németh Ferenc első titkár elnökletével megtartott tanácskozáson ott volt Fekete Tibor, a KISZ KB Fiatal Értelmiségiek Tanácsának titkára és dr. Gubacsi László a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Gyuris Ferenc ifjúmunkás felelős jelentésének alapos megvitatása után a 'testület a KISZ bajai városi Bizottságának a Duna-parti település fiataljainak a gazdasági építőimunkában való részvételéről tárgyalt, majd elfogadta a jövő évi forradalmi ifjúsági napok feladat-összegzését; ezt követően pedig egyéb, hatáskörébe tartozó ügyekben hozott határozatokat. A fiatal orvosok gondjai, munka- és életkörülményei sokban hasonlítanak, de sóikban el is térnek az egyéb értelmiségi rétegekétől, nemcsak azért, mert számukra a társadalmi munkamegosztásban egy rendkívül fontos, mindannyiunkat érintő feladat megoldása jut: egészségünk védelme, a gyógyítás. Sajátos helyzetet alakít ki pusztán az a tény is, hogy az örvösök pályakezdéséinek időszakában a hasonló életkorú, más foglalkozású fiatalok már többé-kevésbé kialakítottak maguknak bizonyos egzisztenciát, lehetőségük volt például lakásra takarékoskodni, és a „ranglétrán” is magasabb fokra léphettek. Ezzel szemben a fiatal orvosak kezdő fizetése, sók évi tanulás után (s a közelmúltban történt bérrendezést követően) kétezer-négyszáz foriht körül alakul. Tovább nehezíti pályakezdésüket a felelősség: munkájukból adódóan tilos tévedniük! Harmadrészt — ez viszont valamennyi értelmiségi rétegre vonatkozó megállapítás — tanulmányaik során nem szerezhettek közéleti, vagy tágabb értelemben társadalmi gyakorlatot; ezt a nehézséget csak fokozza, hogy munkába állásukat követően mind hamarabb célszerű megszerezniük a szakorvosi képesítést. Ezzel viszont szorosan összefügg a nők — a mai napig fennálló — hátrányos megkülönböztetése. Nyilvánvaló, hogy magánéletük alakulása, a gyerekszülés visszaveti őket a szakmai fejlődésben — hiszen erre a gyesen lehetőségük nincs —, de idejétmúlt rendeletek is akadályozzák azt. Az első gyerek megszületésekor járó szabadság még beleszámít a gyakorlati idejükbe, de a második gyerek világra hozatala előtti és utáni szabadság már nem, ugyanakkor férfikollégáik katonai szolgálatát beszámítják a tapasztalatszerzésbe. A közvélemény szemében az orvostársadalom mindig is megbecsült volt, s ki-ki hajlamos olyan véleményt formálni: magas keresetűek, lakással ellátottak, egyszóval nincs okuk panasz, na. Nos, a látszat szintjén így is van, hiszen — például Baján — a tavalyi átlagjövedelmük 5140 forint volt, s az utóbbi két évben tizennégyen kaptak lakást. Ám tudni kell, hogy a magasnak tűnő jövedelem majdnem egyharmada ügyeletekért, helyettesítésért járt, amire többnyire nem a pénzért vállalkoznak, hanem azért, hogy kielégítő legyen az egészségügyi ellátás. Másképpen szólva: bár Bács-Kiskun megye nagyjából az országos átlagnak megfelelő orvosellátottsággal büszkélkedhet, ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség több doktorra! Lakáshoz juttatásuk társadalmi szempontból fontos és szükséges, ám erre szűkösek a lehetőségek: nővérszállókban, más egyéb helyeiken, a mindennapi „újrafel töltődésre” nem mindig alkalmas környezetben élnek, ami visszahat munkájukra is. Sokáig nem kezelték külön rétegként az egészségügy katonáit a társadalmi és politikai szervezetek (a KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésén foglalkozott először helyzetükkel), pedig társadalmi súlyuk ezt indokolná. Ha a számokat nézzük, meglehet kevésnek tűnik a 2145 harminc éven aluli egészségügy is, de a számokat nézzük, meglehet, nyilvánvaló, hogy ők elvileg mindenkivel kapcsolatba kerülnek, így befolyásoló, nevelő, agitáló szerepük számúknál összehasonlíthatatlanul nagyobb. Ezért hozta a megyei KISZ-bizottság is azt a határozatot, hogy a jövőben nagyobb gonddal tekint a fiatal egészségügyiekre, és sajátos lehetőségeiket az eddigieknél alaposabban használja ki. Lehetőséget kell találni — ám ez nem kizárólag az ifjúsági szövetség feladata — a szakmai tapasztalatcserék megszervezésére is. Fontos körükben a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi, munkájának lényeges erősítése, mivel sok helyütt alapvető jogaikat sem ismerik igazán. Ami társadalmi szempontból is felmérhetetlen jelentőségű: meg kell találni a módját, hogy a fiatal orvosok tevékeny részt vállalhassanak megyénk tanyás területeinek egészségügyi ellátásából. B. J. HASZNOS VÁLLALKOZÁS A KISKŐRÖSI JÁRÁSBAN • Tornán Erika huszonnyolcadmagával dolgozik a páhi termelőszövetkezet fehérnemű-varrodájában. Ősszel társaival együtt szőlőt szüreteit és almát válogatott. Alki 'kenyérgabonát termeszt, az a következő nyáron learathatja az őszi vetésű növény termését. A tavasszal vetett napraforgóból, kukoricából, paradicsomból, paprikából viszont ugyanabban az esztendőben betakarításra érett a termény. Nagyöbb a költsége és a kockázata a szőlő- és gyümölcstermesztőinek, mert évekig kell gondoznia, védenie az ültetvényt, csak aztán- szüretelhet. Még a termőre fordulásig is számottevő kár érheti a növényt, hát még azutáni. Ha a szövetkezet szőlőt, gyümölcsöst telepít, akar másfél, két és fél évtizedre meghatározza termelési szerkezetét. Évente azon nem módosíthat, még akkor sem, ha az ágatzati költség, vagy értékesítési lehetőség változása szükségessé tenné ezt. Mindezeket figyelembe kell vennie annak, aki olyan terv megvalósítására vállalkozik, mint a kiskőrösi járás mezőgazdasága. A járás 17 «Követ kezete, az állami gazdaság és a szákszövetkezetek tagsági gazdaságai 1980- ig több, mint kétez,er hektár szőlőt telepítenek. Kellő előkészülés után 1976-ban meg is kezdték középtávú tervük végrehajtását. E munka nagyságát és értékét egyetlen szövetkezet ültetvényprogramja is jelzi: a páhi Petőfi Tsz-é, amelynek tagsága összehangolt, szervezett munkával valamivel több, mint száz hektárt telepít, de csupán ez az egyetlen beruházás 26 millió forintba kerül. Szükség van- erre az anyagi áldozatvállalásra, munkára, mert Kiskörösön, valamint a járásban 20 ezer hektár szőlő-, gyümölcsültetvényből mindössze három és fél ezer a nagyüzemi, a többi korszerűt lern hagyományos művelésű. Ezek területe egyre csökken, mert mind kevesebben vannak, akik a gondozásukkal járó nehéz munkát vállalják. A szélessorú, a gépi művelésre, a kombéjrvszüretelésre alkalmas szőlő telepítésén kívül, járásszente jelentős az ültetvényfelújítás. Ez a munka a keceli Szőlőfünt Szakszövetkezetben a legnagyobb arányú, de számottevő az imrehegyi, valamint a saltvadkerti szakszövetkezetek és a császáritóltési Kossuth Tsz szólőifielújítása is. Végső soron 1800 hektár korszerűsítés történik 1980-ig a kiskőrösi járásban. A Kiskőrös: Állami Gazdaságban helikopter és szüretelógép is dolgozott. A szőlőtermelési és borászati rendszerhez társult közös gazdaságok ültetvényein szintén megjelenik majd a korszerű gép. Ami ugyan nem szünteti meg, csupán enyhíti a kertészetek munkaerőhiányát, hiszen egy szedőgép száz szüretelőt helyettesíthet. De a kertészeték egyéb munkáihoz is kell, aki azt elvégezze. A mezőgazdasági szövetkezetek ezért sorra létesítik a kiegészítő, ipari üzemeket. Császártöltésen, Páhiban f ehérnem űvarrodát, konfekcióüzemet nyitottak. A soltvadkerti Szőlöskert, a MEDICOR Műveikkel közösen orvosi berendezéseket, inkubátorokat összeszerelő műhelyt alakított ki. Az ipari üzemben dolgozó szövetkezeti tagok évente másfél, vagy két hónapot a mezőgazdaságban töltenek. Szükség szerint szőlőt, gyümölcsöt szüretelnek, paprikát szednek. A páhi Petőfi Tsz fehér nem ű varr ói ősszel 42 munkanapon át egymillió forintnál többet érő szőlőt szüreteltek, és 1642 mázsa téli almát válogattak, csomagoltak. Ha a Petőfi Tsz varr ódájában dolgozók nem segítenek a termés betakarításában, talán még mindig nincs leszedve a szódéi, és 300 ezer forinttal kevesebbet kap az osztályozatlamul átadott almaterméséért a páhi szövetkezet. A kiskőrösi járás mezőgazda -sági üzemei ültetvény programjának teljesítését az anyagi befektetésen kívül a szövetkezeti kertészetekben, valamint a kiegészítő ipari üzjeimékben dolgozó nőik, férfiak mindennapi munkája alapozza meg. Jelenleg is több százan ültetnek szőlőt, facsemetét Páhiban, Kecelem Soltvadkerten, Tabdiban, Császártöltésen, Bócsán és a járás többi településén. Az állami gazdaság kerületeiben úgy szervezték a telepítést, hogy az egy-egy időszakra előirányzott munkát legkésőbb tíz nap allatt befejezzék. A járás szövetkezetei segítséget kapnak a Kiskőrösi Állami Gazdaságtól Ahol a műszaki felkészültség a feladat nagyságához képest szerény, az állami gazdaság telepít a szövetkezetben, vagy a fejlettebb mezőgazdasági üzem technológiáját alkalmazza a kisebb közös gazdaság. Az együttműködés kiterjed a telepítést előkészítő meliorációs munkára, a szaporítóanyag előállítására, a fajta megválasztására, az ültetvény művelésmódjára, a termés feldolgozására és közös érdekű áruértékesítésre. Ennek eredménye, hogy a járásban egymással, vagy a Kiskőrösi, és az ugyancsak szomszédos Hosszúhegyi Állami Gazdasággal összefogva, biztató ütemben halad a középtávú telepítési terv végrehajtása. K. A. • Házilag készített berendezéssel ültetik a szőlőt a páhi határban Sinkó Zoltán brigádjának tagjai. December 15-ig 45 hektárt telepítenek. (Straszer András felvételei.) Megemlékezés a Magyar Sajtó Napjáról • Katanics Sándor köszönti a sajtó dolgozóit. Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magvar kommunista lap, a Vörös Üjsag. Az évfordulón, amely egyben a Magyar Sajtó Napja, tegnap délután Kecskeméten, a sajtóházban ünnepi megemlékezést tartottak. Ez alkalommal dr. Weither Dániel, lapurtk főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket: a Petőfi Népe, a Forrás, a Szövetkezeti Élet és a Magyar Távirati Iroda politikai munkatársait, a lapkiadó vállalat, a helyi kiadások társadalmi szerkesztő bizottságainak a nyomda és a terjesztéssel foglalkozó posta megjelent képviselőit. Üdvözölte Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Csányi Sándort, a megyei pártbizottság munkatársát és Simon Mihályt, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezetőjét. A Petőfi Népe főszerkesztője ünnepi beszédében emlékeztetett a hatvani évvel ezelőtti eseményekre, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulására. s arra a felelősségre, amelyet a kommunista újságírók akikor is és azóta is átéreztek, s amely a párt politikájának nemcsak elfogadását, hanem terjesztését, hirdetését Is jelentette és jelenti. Ennek a politikának pedig alapvető célja a dolgozók életszínvonalának állandó emelése, a szocialista társadalom felépítése. Ezt az ügyet, a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítását szolgálja az immár hatvanötezer példányban megjelenő Petőfi Népe kollektívája, s ezt segítik a nyomdászok, a postai lapterjesztés, a lapkiadó vállalat dolgozód. Az ünnepségen Katanics Sándor tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését a sajtó valamennyi munkatársának és mindazoknak, akik munkájúkkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a párt szava Bács-Kiskunban is egyre több olvasóhoz eljut — A sajtó mindig is legfontosabb és legerősebb fegyvere volt a pártnak és az ma is. Olyan kapocs a párt és a tömések között, amely a leghatásosabban tudja közvetíteni a párt szándékait, céljait s felmutatni az építő murika során elért eredményeket és sikereket. Nem véletlen, hogy amikor 1918 november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, egyik legfontosabb feladatának tekintette egy olyan sajtóorgánum létrehozását, amely programját eljuttatja a tömegekhez. így és ezért jelent meg 1918. december 7-én a Vörös Űjság — mondta a megyei pártbizottság titkára. Beszéde további részében Katanics Sándor a Petőfi Népe eredményeit méltatva elmondta, hogy a munka színvonalának naponkénti javításával a lap egyre több és több emberhez jut el és ma már nemcsak Bács-Kiskunban, hanem a megye határain túl Is szívesen olvassák, keresik. Méltatta a januártól havonként megjelenő Forrást, amely immár szervesen beépült az országos Irodalmi köztudatba. Végül további sikereket kívánt az újságíróknak, a nyomdászoknak, a lapterjesztőknek és mindazoknak, akik napi munkájukat a sajtóval, az újságírással összefüggésben végzik. A Magyar Sajtó Napjáról történt megemlékezés baráti beszélgetéssel ért végét. Kapcsolat az egyetemekkel Kevés a megyében az egyetemi, főiskolai végzettségű szakember. Pontosabban fogalmazva a jelenleginél többre lenne szükség. Sok fiatal végzőst alkalmaznának a megye ipari üzemei, van hely és persze munka számukra a mezőgazdaságban, és tudjuk azt is, hogy a tanácsok, a kórházak, az iskolák is igénylik a szakképzett utánpótlást, a jó munkához szükséges elegendő számú, jól képzett diplomást. Mivel Bács-Kiskunban nincsenek egyetemek, főiskola is csak kevés, így a fiatalok közül — akik nem ismerik ezt a területet, nem tudják pontosan, hogy mi várja itt őket — kevesen jönnek a megyébe dolgozni. El kell menni értük az egyetemre az üzemeknek, a szövetkezeteknek, a hivataloknak, vagy ,— és itt jutunk el a lényeghez — az egész megyét képviselő megyei tanácsnak. A tanács pedig felkeresi a felsőfokú oktatási intézményeket — sőt már korábban is megtette ugyanezt —, hogy az addigi, többnyire spontán kapcsolatokat, amelyeket az egyetemek megyebeli kutatásai és a megyénkből elszármazott diákok önálló kezdeményezései jelentenek, szorosabbra fűzze. Ezzel a közeledéssel három lényeges eredmény is elérhető. A fiatalok — akár a megyéből, akár más vidékről kerültek az egyetemre, vagy főiskolára — megismerik Bács-Kiskunt, és bárhová is vezet később az útjuk tudják azt, hogy mi a sajátossága, jellegzetessége, öröme és gondja ennek az országrésznek. Ebből következik a második cél, mégpedig az, hogy ha az egyetemistáknak megtetszik az itteni munka, a felkínált lehetőség, akkor ide jönnek dolgozni, növekszik a szakemberek száma, ugyanakkor csökkennek a munkaerőgondok. Szintén kifizetődő a közös munka az egyetemeknek is, mert a megye teret és lehetőséget ad a kutatásokhoz, valamint gondoskodik a beiskolázásról és megfelelő számú, jó képességű tanulót küld az egyetemre. , Azért köti meg a Bács-Kiskun megyei Tanács a különböző egyetemekkel és főiskolákkal a szocialista együttműködési szerződéseket — és mo már igen sok tanintézettel állnak szoros kapcsolatban —, hogy a közös munka mind jobbá, mind tervszerűbbé váljék. Az elmúlt tíz év nagyszerűen bizonyltja, milyen sokrétű, változatos területen létezhet az együttdolgozás, ha azt lelkesen, odaadóan végzik mind a megye illetékesei, mind a diákok. A kezdeti botladozó lépések után az egyetemeken sorra megalakultak a Bács- Kiskun megyei klubok, ahol a fiatalok találkozhattak a megye vezetőivel, és előadásokat hallgathattak szűke bb hazájukról. A korábban jobbára szakmai jellegű programok köre egyre bővült, gazdagodott. Számtalan példát lehetne felsorakoztatni a jól sikerült rendezvényekből, konkrét adatokat említhetnénk, hogy hányán jöttek a megyébe dolgozni éppen azért, mert a klubokban megismerték és megszerették Bács-Kiskunt. Az itt munkát vállaló fiatal szakembereknek nem kell lemondani a szakmai továbbfejlődésről sem, mert erre nemcsak az egyetemen, de „vidéken" is alkalom adódik — ez szerepel az egyetem vállalásai között is. Szép számmal készülnek doktori diszszertációk, amelyeknek hasznát elsősorban a szakterület látja, ugyanis főként helyi problémákra keresnek választ a szakemberek. A jövőben még tovább kell szélesíteni a kapcsolatok körét, ami nem a rendezvények korlát nélküli felduzzasztását, és az anyagi eszközök pazarlását jelenti, hanem azt, hogy egyre több diákot és megyei aktivistát vonjanak be a közös munkába. Ez természetesen újabb feladatokat ró a megyére, de továbbra is számit az egyetemisták jó munkájára, lelkesedésére is. Ha ez megvalósul, akkor még több jól felkészült, jól képzett, Bács-Kiskunhoz kötődő szakember kamatoztathatja tudását a megye gazdasági, társadalmi, mozgalmi életében. Ekkor válik valóra és ekkor teljesedik ki az együttműködési szerződésekben kitűzött cél. V. T. Szőlőtelepítés közös erővel
