Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-31 / 308. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 31. A szabad Kuba két évtizede • Egy történelmi kép 1959-ből: Havanna lakosai a győzelmes forradalmárokat köszöntik. Győz a forradalom Húsz esztendővel ezelőtt, 1959. január 2-án a Fidel Castro Ruz vezette felikelő hadsereg első alakulatai bevonultak Havannába, s a Karib-tengeri szigetország, Kuba népe — az újvilágban elsőként — megkezdhette szabad, független szocialista társadalmi rendjének építését. Kuba, a hazáinknál alig valamivel nagyobb (110 ezer négyzetkilométeres) „cukorsziget”, jóformán Kolumbusz Kristóf megjelenése- óta a spanyol gyarmatbirodalom egyik legfontosabb, legértékesebb területének számított. Indián, spanyol, és Afrikából odahurcolt néger eredetű lakosai az elmúlt évszázadok során többször kíséreltek meg felkelést, hogy lerázzák a gyarmati igát. Az 1895—98-ig tartó függetlenségi háborúba beavatkozott a nagy északi szomszéd, az Egyesült Államok is. Az amerikai csapatok 1898 áprilisában partraszálltak Kubában, és a spanyol— amerikai háborút lezáró 1898. december 11—i párizsi szerződés véget vetett a spanyol uralomnak. Az ország azonban csak látszatfüggetlenséget kap, mert az 1901-es „alkotmányt” olyan cikkellyel egészítik ki, amely feljogosítja az Egyesült Államokat „a kubai függetlenség oltalmazására”, magyarán a bármikori fegyveres beavatkozásra. A' kiegészítés értelmében az USA haditengerészeti támaszpontot tarthat fenn Kubában, s ez a támaszpont Guantanamóban mindmáig létezik. A századfordulótól kezdve egymást váltották az aimerikabarát elnökök, akik hol „választással”, hol katonai puccsal kerültek hatalomra. 1952. márciusában Fulgencio Batista éppen az esedékes választás előtt kirobbantott államcsíny révén lesz a szigetország diktátora. A Batista-diktatúra öröksége Az amerikabarát elnökök, diktátorok uralma félgyarmati, függő helyzetbe hozta Kubát az Egyesült Államokkal szemben. Az amerikai tőkebehatolás — amelynek értéke az 1898-as 80 millió dollárról 1959-re 1100 millió dollárra növekedett — csak fokozta Kuba függőségét, a hatalmas északi szomszédtól. Az amerikaiak elsősorban a cukor-, dohány-, bőr-, textilipar fejlesztésében vettek részt, s így, bár a fenti területeken mutatkozott fejlődés, az ország gazdasági szerkezete tovább torzult. A szigetország továbbra is á gazdaságilag elmaradott országok sorában maradt. A forradalom előtt az összes földterület 43 százaléka a 430 hektárnál nagyobb területű nagybirtokokhoz tartozott. Hihetetlenül magas (1957-ben 23,4 százalékos) volt az állandó, illetve az időszakos munkanélküliek aránya. 1959-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze 330 dollár volt. Batista a mindinkább elszegényedő lakosság, a haladó ellenzék, a kommunisták növekvő ellenállását kegyetlen, kíméletlen üldözéssel, féktelen terrorral igyekezett megtörni. Ez ellen a terroruralom ellen lépett fel Fidel Castro Ruz, a fiatal ügyvéd, aki maga is nagybirtokos családból' származott, de népiéért hátat fordított osztályának. Castro és harcostársai 1956. december 2-án szálltak partra Oriente tartományban, s alig több, mint két esztendő alatt a parasztok, munkások, diákok tömegeit gyűjtötték zászlajuk alá. A Batista-diktatúra egyik súlyos vereséget a másik után szenvedte el, s a gyűlölt diktátor 1958. december 31-én kénytelen volt elmenekülni az országibóL 1959. január 1-én a kubai nép felszabadult. A népi hatalom első intézkedései A forradalom győzelmét követően helyreállították Kubában a demokratikus szabadságjogokat, létrehozták az új, forradalmi kormányt, megszervezték a helyi közigazgatást, felelősségre vonták a diktatúra főbűnöseit. Azonnali intézkedéseket hoztak a dolgozók helyzetének javítására; így felére csökkentették a lakbéreket, minimálbéreket állapítottak meg, ts néhány iparágban fizetésemeléseket rendeltek el. Ezen időszak legnagyobb vívmánya azonban a földreform volt, amelynek keretében kisajátították a 402 hektárt meghaladó valamennyi földbirtokot. 1961 elején az ipari termelés több mint 80 százalékát az állami szektor adta, a mezőgazdaságban pedig a földterület több mint 40 százalékára terjedt ki a társadalmi szektor. 1961. április 16-án Fidel Castro bejelentette, hogy a kubai forradalom elérkezett szocialista szakaszába. A forradalmi Kuba ugyanakkor hatalmas lépést tett a kulturális elmaradottság felszámolása felé is. 1961-ben, egyetlen esztendő alatt lényegében felszámolta (négy százalék alá szorította) az írástu-. datlanságot. Ä felszabadulás előtt a lakosságnak még 3Q százaléka volt analfabéta, s a kubaiak 90 százaléka nem fejezte be a hatosztályos iskolát sem! Nehéz esztendők Az Egyesült Államok kormánykörei eleinte óvatos tartózkodással figyelték a kubai fejleményeket. Amikor azonban Fidel Castro egyértelműen hitet tett a forradalmi út következetes folytatása mellett, s az imperializmus elleni egységes fellépésre szólította fel a latin-amerikai népeket — betelt a pohár. Először leállítják az olajkivitelt Kubába, majd megtagadják hétszázezer tonna kubai cukor átvételét. A nyilvánvaló cél a forradalom gazdasági megfojtása volt. Kuba az olajvállalatok államosításával, illetve a szovjet—'kubai cukoregyezménnyel válaszolt. (A Szovjetunió sietett ugyanis a szorongatott ország segítségére és megvásárolta a szóban forgó cukormennyiséget.) Ettől kezdve intenzívebbé váltak Kuba és a megvalósult szocializmus országainak kapcsolatai. 1960-ban a Szovjetunió és más szocialista országok, így Magyarország is, felvette a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A Szovjetunió és a szocialista országok beruházási javakat, nyersanyagokat, fontos fogyasztási cikkeket' szállítottak Kubába, szakértőkkel segítették a fiatal népi államot. Az amerikai imperializmus nem akart belenyugodni Kuba elvesztésébe. 1961 januárjában megszakítja a diplomáciai kapcsolatait Kubával, 1961 áprilisában támogatja a kubai ellenforradalmárok Playa Giron-i partraszállását, 1962 januárjában kizáratja Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből, majd ugyanezen év októberében blokádot rendel el Kuba ellen, kirobbantja az ún. „rakétaválságot”. Az embargó, a blokád, a fegyveres fenyegetés és a nyílt intervenció sem törte azonban meg a kubai nép ellenállását, amihez döntően hozzájárult a Szovjetunió és a szocialista országok segítsége. Teljesen jogos volt Fidel Castro megállapítása 1975-ben, a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusán: „A Szovjetunió és a többi szocialista ország szolidaritása nélkül a kubai forradalmároknak csupán a hősi halál lehetősége adatott volna meg, de nem a győzelemé.” Együttműködés a szocialista országokkal Kuba 1985-től új gazdasági koncepciót dolgozott ki, amely későbbi időpontra halasztotta az átfogó iparosítási program végrehajtását. Elsősorban a cukoripart, az élelmiszeripart, a halászatot, az energiatermelést, az építőipart kívánja fejleszteni, tekintetbe véve az ország adottságait, de természetesen súlyt helyez más ágazatok fejlesztésére is. Így Kuba nikkeltermelése a 70-es évek végére a felszabadulás előttinek kétszeresére, a gépgyártás háromszorosára, a villamosenergia termelése több mint háromszorosára növekedett. Az országban a forradalom előtt csak negyven fémfeldolgozó üzem működött, 1975-ben pedig már hetven. A forradalom óta száz új élelmiszeripari üzem épült. A Szovjetunió segítségével korszerű halászflotta létesült, s az 1958-as 22 ezer tonnával szemben 1980-ra 350 ezer tonna hal kifogását és feldolgozását kívánják elérni. A cukortermelés a századforduló óta 9—10-szeresére növekedett. Itt elsősorban nem a menynyiségi, hanem a minőségi fejlesztés, a termelés és a feldolgozás munkafolyamatainak magasfokú gépesítése a cél. Kuba 1972 óta tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Az 1973—80-ra vonatkozó terveket már a KGST több tagállamaival egyeztetve készítették el. A magyar—kubai gazdasági együttműködés az 1989-as keres• Santa Cruz del Norte-ben van a világ legnagyobb rumgyára. kedelmi és fizetési megállapodással kezdődött. A magyar kivitel értéke 1960-ban 1,3 millió dollár, ' 1961-iben 10 millió dollár volt. 1976—80 között pedig már 243 millió rubel értékű lesz a magyar—kubai árucsere-forgalom (1977. január 1-től a magyar— kubai pénzügyi elszámolásban is áttértek a dollárról, illetve a kliring-peso-ról a transzferábilis rubelre.) * Magyarország évente 55 ezer tonna cukrot, ezenkívül nikkelt, déligyümölcsöt, dohányárukat vásáról Kubától, ahova gépeket, berendezéseket, alumíniumot, hengerelt acélt, ' kukoricát felállít. Magyarország ezenkívül részt vesz a kubai távközlési hálózat, a rádió és a televízió fejlesztésében, korszerűsítésében. Jelentős az a segítség is, amelyet Magyarország, tanácsadók, szakértők kiküldésével nyújt a baráti latinamerikai népnek. Kuba nemzetközi szerepe Az Egyesült Államoknak nem sikerült a kubai forradalmat eltipornia. A blokád, a diplomáciai elszigetelődés súlyos, kemény évei után a 70-es évek elejétől Kuba fokozatosan helyreállította diplomáciai kapcsolatait a latinamerikai országok jelentős részével, s közben gyümölcsöző együttműködést fejlesztett ki a szocialista országokon kívül a harmadik világ államaival és egész sor nyugati tőkés országgal js. 1975. júliusában az Amerikai Államok Szervezetének Costa Rica-i ülésén a tagállamok elsöprő többséggel megszavazták a Kuba elleni blokád feloldását. 1977. április 27-én a nemzetközi viszonyok megváltozása magát az Egyesült Államokat is arra késztette, hogy halászati egyezményt és Svájc havannai nagykövetségén amerikai, Csehszlovákia washingtoni nagykövetségén pedig kubai érdekképviseleti iroda létrehozásáról szóló megállapodást írjon alá. A fejlődő országokkal Kuba már 1959-ben — Che Guevara jószolgálati küldöttsége révén — kereste és felvette a kapcsolatokat. Azóta Kuba részt vesz az afroázsiai szolidaritási értekezlet munkájában, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezető államává vált. Kuba el nem kötelezettsége azonban ném jelenti azt, hogy forradalmi népe érdektelen és érzéketlen a népek felszabadító mozgalmai iránt. Kuba nem tagja egyetlen katonai tömbneksem, tehát katonailag nem elkötelezett. De önkéntesei — az angolai népi kormány kérésére — részt vettek az ország elleni ellenforradalmi támadások leverésében, majd az Etiópia elleni Szomáliái agresszió leküzdésében. Katonái, tanácsadói segítik a felszabadult népeket függetlenségük megvédésében, építőmunkájuk, eredményeinek megszilárdításában. il979. január 1-ével a szabad Kuba népe az új társadalmi rend építésének harmadik évtizedét kezdi. Az újvilág első, bátor kísérlete sikerült. E sikernek őszintén ' örülnek a megvalósult szocializmus országainak népei, csak úgy, mint Ázsia, Amerika, Latin-Amerika- népeinek az új utat követni akaró százmilliói. Népi, nemzeti egységgel a Magyarországon élők boldogulásáért, a gazdasági és társadalmi haladásért Sarlós István nyilatkozata A Népfrontnak — a VI. kongresszus óta eltelt időszakban és a következő években is — legfontosabb feladata a hazánkban élő emberek egyetértésének, együttműködésének erősítése — mondotta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában. A HNF VI. kongresszusa óta eltelt több mint két év eredményeit, a nemzeti egység legfontosabb kérdéseit elemezve Sarlós István aláhúzta: — A nemzeti egység erősödése abban nyilvánul meg, hogy a hazánkban élő emberek elfogadják az önálló, demokratikus, szocialista Magyarország . építésének programját. Azt a programot, amelyet eddigi eredményeink alapoznak meg. Állampolgáraink munkája és magatartása arról tanúskodik, hogy Magyarország lakosságának döntő többsége egyetért a mi politikánkkal, az alapvető kérdésekben azonosak a némtek. Nyilvánvalóan akadnak olyan emberek, akik azt mondják: általában jó amit csinálunk, de részletkérdésekben eltérő a véleményünk. Velük tudunk és kell is vitatkozni, s így vagyunk a materialista felfogástól eltérő nézeteket képviselőkkel. Velük kapcsolatban gyakran felteszik a kérdést: egy vallásos ember lehet-e teljes híve a szocializmusnak? Teljesen világos a válasz, hogy lehet! Ellentétes ugyan a felfogásunk az ideológiai kérdésekben, de abban viszont teljes lehet az egyetértés, hogy miként alakítjuk részvételünket a nemzetközi életben, s abban is, hogy az anyagi javakat mily módon állítjuk elő, s hogyan használjuk fel. Ezért tartom természetesnek, hogy nálunk a különböző egyházak vezetői — mert jól látják híveik életkörülményeit, a rájuk ható erőket — céljainkat elfogadva részt vesznek a népfrontmozgalomban. A különböző világnézetű emberek között politikai egység azért jöhet létre, mert az állampolgárok független, háború nélküli Országban akarnak élni, munkalehetőséggel és a törvény betartásának biztonságával. Mindez nálunk ma adott. Ezt a biztonságot tovább erősíti a békés egymás mellett élés, a2 enyhülés politikája, amire ma mór úgy ‘hitéálközühk, mint' ‘ élettérnél a levegőre. — Hazánkban a Népfront a szocializmus elkötelezettje. A szocializmust az anyagiakban, szellemiekben, erkölcsiekben és életformában építi. Támogatja a párt törekvéseit. Elfogadott gyakorlat. hogy a Népfront keretein belül is mindenki kifejtheti materialista nézeteit, de nem azzal a szándékkal, hogy keressék az ütközést azokkal, akiknek más a felfogásuk. — Mindent összegezve azt hiszem, hogy az emberek gondolkodásmódjában nagyobb az egység és erősebb az együttműködés, a hazához való ragaszkodás, mint ahogy az bármiféle statisztika révén kimutatható. A szocialista Magyarország adta biztonság csendül ki az emberek szavaiból, ezt bizonyítják tetteik is, s az a jó, hogy mindez már természetes. — Az egységet a mindé ni naipos munkában, az emberi kapcsolatokban is erősítenünk kell, s ebben a Népfront közvetlenül is sokat tehet — mondotta Sarlós István, majd hangsúlyozta: — A Magyarórszágon élők boldogulása, a gazdasági építő munka eddig is megkövetelte a népi egység erősítését, s ez a most következő időszakban, a távlatokban méginkább fontos lesz. Az 1979-es teendőink nyomatékosan igénylik az egységes szemléletmódot és az egységes értelmezést. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy aki híve a nemzeti egység erősítésének, az a személyére, vállalatára pillanatnyilag kedvezőtlennek tűnő gazdasági intézkedéseket is elfogadja, támogatja megvalósítáisukat, mert belátja: az ország, a haza jövőjéről van szó. Azt kívánjuk téhát, hogy az állam, a közösség érdekeinek rendeljék méginkább alá a vállalati, az egyéni érdekeket, s ehhez elengedhetetlen a távlatokban való gondolkodás. Tegyük érthetővé és érzékelhetővé, hogy gazdasági intézkedéseink hatására fokozatosan haladunk előre, akkumulálódnak az eredmények. Ez később — az elosztás révén — azoknak is kedvező, akiknek ma úgy tűnik: pillanatnyilag hátrányba kerültek. Január 5-én ül össze a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s a tanácskozáson a két kongreszszus közötti időszak mérlege alapján keressük azokat a főbb területeket, amelyeken munkánkkal hozzájárulunk az elkövetkező évek komoly és bonyolult feladatainak megoldásához. — A VI. kongresszus a Népfront fontos feladatául tűzte ki az állampolgárok műveltségének gyarapításához, a kulturális színvonal emeléséhez való hozzájárulást. Vonatkozik ez az emberi ismeretek minden ágára: a politikai, művészeti, nevelési és műszaki területre egyaránt. Sokan meditálnak arról, hogy a 'humán vagy a reál műveltséget részesítsük-e előnyben, holott mindkét területen meg kel.1 teremteni a művelődésre a lehetőségeket, hogy aztán, azokkal kiki az érdeklődésének megfelelően élljen. Senki sem marasztalható el azért, mert elsősorban a műszaki kérdések érdeklik, s csak mellékesen foglalkozik humán jellegű témákkal. Ugyanez igaz fordítva is. Az államnak, a társadalomnak a feltételek és az eszközök megteremtése a feladata. — A sokágú tevékenység nyomán a Népfront szerepe, súlya az elmúlt években valóban tovább erősödött. Természetes, hogy a szakszervezet, a KISZ, s a többi szervezet társadalmunk egy-egy rétegéhez sokkal erősebben kötődik. A Népfront viszont azt kapta feladatul, hogy mind a tíz és fél millió magyar állampolgárhoz szóljon, azokhoz is, akik egyik szervezethez sem tartoznak, biztosítva a különböző rétegek találkozását, gyümölcsöző megértését és együttműködését. Régen a mozgalomban munkás-paraszt találkozókat szerveztek. Manapság a rendezvényeinken naponta találkoznak egymással munkások, parasztok, tisztviselők. — Miután túljutottak a csak programszerű találkozásokon — a munkakapcsolatok, a társadalmi érintkezés során beszélgetnek, gondolatot cserélnek, egymás segítésének lehetőségeit keresik. F.észt vesznek a gazdasági tervekről, célokról'tartott fórumokon. S évről évre a Népfront tekintélyét növelő társadalmi munkában. — Az elmúlt évek azt. is bizonyították. hogy minél jobban él a mozgalom közjogi feladataival, annál hatékonyabb szerepet tölt be. Az alkotmányos feladatokat nézve élre kívánkozik, hogy ma már a parlament elé jelentős törvény nem kerül a Népfront szervezésében zajló társadalmi viták nélkül. — Lényegében a Népfront kezdeményezése és erőfeszítése nyomán került az érdeklődés középpontjába a környezetvédelem is. Víz- és környezetvédelmi társadalmi őrségek szerveződtek, s az elmúlt években egyre többen léptek fel a levegőt, a környezetet szennyező, természeti értékeinket romboló magatartás ellen. — A Népfront-munkát jellemzően említhetem az olvasótáborokat. amelyekben az idén kétezer gyerek két hetet töltött el szakképzett. okos emberek irányításával. A táborokban az életről, a csaiádi kapcsolatokról is beszélgettek, s ennek nyomán az egyik gyerek azt írta a csoportvezetőjének: a táborban megszokta _az esténkénti beszélgetést a felnőttekkel, s ezért most a szüleitől is rendszeresen igényli és megkapja a családi eszmecsere lehetőségét. A látszólag kis ügy — hiszen „mindössze” évente kétezer gyerekről van szó — így válik szélesebb sugárban ható, már családi nevelési kérdéssé. Nem esik sok szó, róla, de a hatása kétségtelenül kedvező a szülői munkaközösségekkel való együttműködésnek is. A Népfront minden évben tájékoztatót ad az iskola programjáról, az új tantervekről, segítséget nyújtva a gyerekneveléshez. — Az általános, az egész politikát érintő tevékenységünk így ötvöződik a társadalmi rétegekkel, a kisebb csoportokkal, az egyes emberekkel való foglalkozással a mindennapos munkánkban — mondotta befejezésül Sarlós István. (MTI) Kínai provokációk a vietnami határon Iránban tovább nőtt a feszültség Az iráni császári udvar szombat reggeli hírügynökségi jelentések szerint elkeseredett erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ellenőrzés alatt tartsa a helyzetet, de a sah családjának egy része már az Egyesült Államokba menekült. Az Egyesült Államok hivatalosan meg nem erősített jelentések szerint utasítást adott arra, hogy a hetedik flotta Constellation nevű repülőgépanyahajója a Fülöp-szigeteken levő támaszpontjáról négy torpedóromboló kíséretében, induljon el az Indiai-óceán felé. Pénteken a teheráni rádió szerint valamennyi nagyvárosban folytatódtak az összecsapások a monarchiaellenes tüntetések résztvevői és a hadsereg egységei között. A csatározásoknak legkevesebb 10 halálos áldozata volt. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a vallási ellenzék által a „gyász napjának” nyilvá, nított szombaton, a reggeli órákban tüntetés kezdődött a teheráni bazárnegyedben. A kivezényelt katonai alakulatok tüzet nyitottak a tüntetőkre. HANOI A kínai fél az elmúlt napokban provokációk sorát hajtotta végre Vietnam északi határtérsiége ellen — jelentették, a szombati hanoi lapok. December 24—28. között fegyveres behatolásokat, emberrablásokat hajtottak végre kínai egységek Cao Lang tartomány térségében. December 27-én 200 kínai katona automata fegyverekkel tüzet nyitott Hoang Lien Son tartomány egyik határfalvára, veszélyeztetve az ott lakók életét és békés munkáját. A kiadott hanoi kommüniké szerint különböző kínai fegyveres provokációk feszültséget teremtettek az érintett körzetekben. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Barcs városavató ünnepsége A Somogy megyei Barcs szombaton zászlódíszbe öltözve ünnepelte a település várossá avatásának napját. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepi tanácsülésen, amelyet a „Móricz Zsigmond” Művelődési Központban tartottak, részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese és Bőhm József, a megyei tanács elnöke. Ott voltak Somogy megye járásainak és városainak vezetői, valamint a helyi lakosság képviselői. A városi tanács pénteki alakuló ülésén megválasztott dr. Németh Jenő tanácselnök megnyitó szavai után Katona Imre tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét és jókívánságait, majd méltatta Barcs fejlődését, amellyel kivívta a városi rangra emelést. Befejezésül a jelenlevők nagy tapsa közepette átadta a Barcs várossá nyilvánításáról szóló oklevelet a városi tanács elnökének. Barcs korábban az itt gazdálkodó kiváló Vörös Csillag Termelőszövetkezetről vált országosan ismertté. 1971-től — nagyközséggé válásának idejétől — kezdődött a település rohamos fejlődése. Ennek alapja a központi ipartelepítési program és a komplex településfejlesztés volt.
