Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-24 / 303. szám
1978. december 24.' <S PETŐFI KBPS 0 | Olajvárosunk A solti nagyadó hétköznapjai Gépkocsink északkelet felől robog Kiskunhalasra. A hol kristályosán átlátszó, hogy ködössé homályosult üvegen keresztül váltakozva villannak szemünkbe, emlékezetünkbe a táj mai és egykori jellegzetességei. Régről: a futóhomok, a gyér füvű mezőik, ritkás törpenyárjasok, s a lapályosabb részeken bűzlő mocsarak. Máról : a föld mélyét kutató fúrótornyok, az olajkitermelő kutak felszíni berendezései. szállitóveze telkek. Ezüstösen fénylő csőrendszerek, melyek látványa éppúgy a magasba. »3 a jövőbe emeli a képzeletet. mint a kék égen ragyogó repülőgépek... Csakhogy itt már a valóság tényei mozgatják a fantáziát. Tudjuk, hogy a szénhidrogénipar által ..megkutatott tárolószerkezet” fölött haladunk, amelynek neve: Kiskunhalas-Északkelet. A múlt év végéig 40 kutatófúrás mélyítését és kivizsgálását fejezte be a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalati. E Vallatáisök eredményeként ismeretes példáiul, hogy a kőolajat és földgázt tároló földtani alakulat északi része ö kilométer hosszú. 2,5 kilométer széles. Ehhez kapcsolódik délen egy 3 x 2 kilométeres kiterjedésű újabb rész... Bizseragtető érzés, hogy most — alattunk úgy 2 kilométer mélyen húzódó, mintegy 250 méter emeletmagasságú. gázsapkás kőolajtelep fölött utazunk. Duna—Tisza köze új olajvárosának irányába. Olajváros ... Nem újságírói túlzás ennek az új díszítő jelzőnek az előlegezése Kiskunhalasnak, amely eddig a ..csipke városa" kísérő jelzővel szerepelt a köztudatban? Derüljön ez ki abból a beszélgetésből. gmU Kvspéter jmrével. a halasi városi pártbizottság titkárával folytatunk — az ő szavaival élve — ..az olajiparral kötött eljegyzésükről". Mi történt a „frigy" óta? — A kőolaj- és földgázmező termelésbe állítását szolgáló másfél milliárdos beruházás megkezdődött. bár a terület kutatása és feltárása még javában folyik. Megszületett a beruházási munka első eredménye, amikor is a Km—1 jelű mérőállomás és a Kiskunhalas—Tázlár—Szánk vezeték elkészítésével az építők megteremtették a folyamatos termelés feltételeit. Ezáltal kezdetét vette a beruházás megtérülése is, hiszen kitermelődik az idénre tervezett húszezer tonna kőolaj. — Foglalja össze tömören a jelenlegi szakaszban történteket Kispéter Imre. — Mit „hoz" Kiskunhalasnak az olajipar? Milyen új távlatokat Ígér a szénhidrogén-bányászat megjelenése? — Hasonlóképpen kérdezték ezt a tanyákról bekerült, kollégiumi diákok is — a részükre tartott fórumon . . . A párttitkár sorolja a ..hozományt”. Az olajipar meghonosodásával jár: 10Ü új lakás. 110 személyes munkásszállás. 500 adagos étterem — konyhával. Épül 6.8 hektár területen a kiszolgáló ipartelep — az üzemirányítás, a termelési és kútjavítási tmk-műhélyek és a raktárak számára. — Mind a város, mind az ipar szempontjából szerencsés adottság a település és a szénhidrogénmező közelsége. Ez eredményezi. hogy az eredetileg csak ipari célra tervezett vízmű kibővített teljesítménnyel, közös beruházásiként megvalósítva ,a városi ellátásba» is bekapcsolódik. A közelségnek köszönhető, hogy a város gázellátását soron kívül biztosíthatják, vagy, hogy a kiszolgáló ipartelepre, saját iparvágányt építhetnek. — Október 30-a volt a napja — pillant naptárába Kispéter Imre —. hogy a Kuruc vitézek tere első lakásában megnyitották a gázt. Ez még nem a halasi mezőből jött. de az olajipar produktuma — fűzi hozzá. — Jövőre már itt termelt gázt kapunk... Még előbb, június 28-án, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára nyomta meg azt a gombot, amellyel megindult az olaj Szánk felé. — A rendelkezésre álló szellemi és kivitelezési kapacitást jelentős mértékben itt hasznosítja a vállalat. Végső kifejlődésében ez 250—300 ember idetelepülését hozza magával. Addig is. a beruházás megvalósulása során. az ország különböző területeiről több mint 60 vállalat dolgozói váltják majd egymást — heteket töltve Kiskunhalason. — Miként reprezentálja a szénhidrogén-bányászattal kapcsolatos munkák igényességét, a kvalifikáltabb szakértelmet az ideköltözők szakmai összetétele? — Ezerkilencszáznyolcvankettő végéig a kiszolgáló ipartelep teljes létszáma 86 lesz. A termelésben pedig 7 mérnök. 30 technikus. 83 szakmunkás, 2 betanított és 14 segédmunkás, összesen 138 dolgozó... Ez már természetesen a jövőbe is áthat. A 100 lakással — úgymond — ez van ..lefedezve”. Aztán a jövő szakembereinek képzésében Kiskunhalas is közvetlenül érdekelt lesz. Idáig jobbára a kőolaj- és földgázbányászat kiskunhalasi megjelenésének anyagi-gaZdasági oldaláról, vonzatairól szóltunk. Hogy tudnillik, mit „hoz” a városnak? — Hogy rezonál a lakosság az egyre többször elhangzó új köszöntésre: Jó szerencsét! — A város párt-, tanácsi vezetése. a népfront — az anyagi előfeltételek megteremtése mellett — a közvélemény informálásában is „együtt van”. Úgy érezzük, hogy — a divatos kifejezéssel élve — „időarányosan” megtettünk mindent a bányászok minél simább beilleszkedéséért. Ez a véleménye a vállalat nagykanizsai központjának, s a már itt működő előőrsöknek is. Igazán nem akarok nagy szavakat használni, de Kiskunhalas társadalma ’büszke várakozással kíséri a fejleményeket. Olyan a légkör, hogy az újhonosoik otthon fogják érezni magukat... Ügy mondjuk mostanában, hogy ez történelmi-becsületbeli ügye Halas városának. Hiszen jószerivel több mint 300 éve lekötelezettjei vagyunk a Dunántúlnak. Az érdekes fordulat magyarázata. — A XVIII. század elejétől Zalából, Baranyából, Somogyból, Tolnából ideköltöző családokkal indult meg a törökdúlástól teljesen elpusztult város újratelepülése. Ma is élő utódok családnevei őrzik ennek a „honfog. lalás”-nak az emlékét, mint a Ságodi. Csapó, Csatári, Baksa, Kövesdi, Vasas, Varga, Darányi. Zádori, Mucsi, Marjai nevek. — Hogy ez mit jelentett? Egy 1847- ből való Pest megyei adóösszeírás mindössze 4 kaput említ. 1699-ben már 108 családot, 1715- ben 107-et, s 1720-ban 202 családot tartanak számon az összeírások. A valamikori kiskun kivagyiság a ,.jött-mentek”-kel szemben más akusztikát kap ilyen történelmi háttérrel. De meg alaposan segítettek ennek az érzésnek a kilúgozásában a város gazdasági életében a 60-as évektől bekövetkezett „robbanások”. Addig ismeretlen iparágak, mint a fémmegmunkáló, a papír-, a textilipar betelepülése, meg a hagyományos baromfiipar új nekilendülése. Ez a fejlődés több mint 100 műszakit vonzott a városba. S a 300-ról ezres létszámra felfutott kórház új orvosai'' á pedagógusréteget feltöltő új erők közül is hányán találtak ide „szinte észrevétlenül” az ország.különböző sarkaiból. — Nyilvánvialóan — hasonló természetességgel fogadja a város népé az egykori újratelepítők kései utócsapatait, — az olajbányászokat... Ámbár ez is ismeretlen iparág itt... — Ha nincs is semmi hagyománya. mégsem várják ..idegenül”. A halasi ember az eddig tapasztaltakból is sok minplenre ráérzett. Hogy például a szénhidrogén-bányászok is olyan szívós, makacs szorgalommal hozták felszínre a halasi föld új kincsét, az olajat, mint amilyennel az itteniek ezen a 4 aranykoronás, mostoha földön a hazai nagyüzemi szőlőtermesztési rendszer egyik bázisát megteremtették... Közénk tehát hazajönnek. — Hányán költöztek ide eddig? — Hárman. A KFV kiskunhalasi beruházási kirendeltségének vezetője. Pápai Károly olajipari mérnök a szegedi olajmezőről érkezett. Lábodi Ferenc olajipari technológus a bázakerettyei üzemből. Pálfi Béla főépítésvezető pedig Szánkról... Egyikük felesége — idejövetelkor — az utcán érdeklődött egy asszonytól, mi — merre van? Együtt folytatták az utat, s úgy összebarátkoztak, mintha régi ismerősök volnának. Az önkéntes kalauz egyik városi vezető ember felesége volt... Így „megyünk elébe” az ezután érkezőknek is. A rozzant vályogházak helyén emeletes, központi fűtéses, házgyári épületek . . . Komfort dolgában is új Kiskunhalas készül új — olajvárosi szerepének betöltésére. S a tanyavilágban? Ahol nemrég még szorongó gyanakvással lesték a vén hajlék küszöbéről az éjszakában karácsonyfa módjára kivilágított fúrótornyot, a Km—1 mérőállomás befutósorának szerelését, s a hozzá vezető kötönyi, majd a többi betonút építését? ... Most már ott is — megnyugodtak. A beruházás magánparcellákat nem érintett. csak nagyüzemi földet... Aztán puszta kíváncsiságból is „lelépték” a betont széltében. „Hm... ez bizony hat méter is megvan...” — konstatálták. Felfedezték. hogy egyszerűbb elbaktatni egy kis tanyázásra a komáékhoz... Ott meg — mint sok helyt a határban — televízió is van már, sok családtag meg gyárista ... Tóth István • A Km—I jelű mérőállomás. (Fotó: Fcrencz Győző) A sűrű tej fehér ködben karnyújtásnyira alig lehetett látni. Jurij Alekszejevics Gorbacsov mérnök csoportja is abbahagyta a munkát. Gondosan összeszedtek minden anyagot, szerszámot, a szerelőkosarat is eltávolították a háromszáz méter magas adótorony mellől, hogy mire megkezdődik az adás, ne zavarja semmi. Képtelenség is lenne most csak nappal végezhető munka, még kellemes napsütéses időben sem teljesen veszélytelen. Októberben kezdtek a munka előkészítéséhez, s november 28-án foglak hozzá a solti Kossuíh-adó nagyjavításához. A hatalmas acéltorony három irányból van kikötve kilenc sodronykötéllel. Minden oldalon az acélsodronyokon 23 kötélszigetelő és fojtótékercs van, A villámcsapásoktól ezek szenvedtek a legtöbbet, most a megsérültek cseréje folyik. Gorbacsovék azonban elhatározták, hogy valamennyi helyébe új — a kártékony elemeknek jobban ellenálló — fojtótekercset tesznek. A moszkvai mérnök még otthon „felkészült a solti nagyadóból”. Áttanulmányozta dokumentációit, és már kidolgozott javítási tervektől duzzadó aktatáskával érkezett Soltra. A négytagú szovjet szakembercsoport a magyar kollégák segítségével serényen dolgozik. a ködös, szeles időjárás azonban kemény ellenfélnek bizonyul. Olyannyira, hogy Gorbacsov és társai alighanem még a karácsonyi ünnepeket is Magyarországon töltik. Az adóállomás épületében közben arra készülnek, hogy átvegyék a Kossuth-rádió műsorának sugárzását Lakihegytől. Délután 17 órától másnap reggel 8 óráig ugyanis a garanciális nagyjavítás időszakában is a solti nagyadó közvetíti a műsort. Hlatkv Béla adókezelő csoportvezető-helyettes. ifjú Szabó Ferenc és Sári Péter adókez.elők már felvették a kapcsolatot a lakihegyi 300 kilowattos tartalékadóval, valamint a stúdióval. Az elektarikus a műszerfal mellett áll. készen arra* hogy bekapcsolja az energiaellátást. A gépész, a gépházban a hűtőrendszert helyezi üzembe, a modulációs berendezésen pedig a stúdióból érkező műsort figyelik. — Milyen munkarendben dolgoznak? — kérdezem Piukovics Sándor üz.emtechnológustól. — Természetesen három műszakban, hiszen csak így lehetséges folyamatosan biztosítani az adást. Ily módon három adókezelö, csoport alakult ki. Csapó Tibor, Hiti Miklós és Zsigmond Pál vezetésével. Egy-egy műszak 24 órán át tart, s utána 48 óra szabad idő következik. Az adás mindennap — vasárnap kivételével — 4 óra 25 perckor kezdődik. Reggel 8 óráig két megawatt teljesítménnyel sugározzuk a műsort. Ekkor néhány másodperces szünet következik. Ez alatt szétválasztjuk a két adót és 12 óráig egy megawattal dolgozunk. Tizenkét órától ismét rákapcsoljuk a másik adót. s műsorzárásig újra két megawattal sugárzunk. Így megy ez hétfőtől péntekig. Szombaton, vasárnap és valamennyi ünnepnapon hajnaltól éjfélig teljes energiával megy az adás. — A nagyjavítás alatt napközben a lakihegyi adó működik. Megtörténik ez más alkalommal is? — A lakihegyi.a solti adóállomás pótadója. Ha valami oknál fogva nálunk üzemzavar támad, Lakihegy veszi át a műsor sugárzását. Ilyen az elmúlt két év alatt nem történt. Minden hónap harmadik keddi napján azonban itt, Solton, műsorkezdéstől 14 óráig havi nagykarbantartást végzünk. Ezt mi is tervszerű megelőző karbantartásnak nevezzük Ezalatt Lakihegy sugározza a Kossuth-rádió műsorát 300 kilowattos teljesítménnyel. Emiatt gyengébb az adás — s ezt észleli a lakosság — az említett idő alatt. — A mostani nagyjavításra hogyan került sor? — Két éve működik a solti adó. Ez alatt az idő alatt az összes gyermekbetegségei előjöttek, amelyek jórészét kiküszöböltük. A jelenlegi. az úgynevezett garanciális nagyjavítás, ami előre elkészített ütemterv szerint egy hónapig tart. s legfeljebb egy-két nap késéssel be is fejeződik. Megszólal az ajtó fölé szerelt hangszóró, Piukovics Sándort a gépterembe hívják" Szót váltok néhány emberrel. Szeretik munkájukat. a solti adóállomást, jól érzik itt magukat. Bekapcsolódtak már a község életébe is. Részt vesznek az. ünnepségeken, segítetenek a különböző társadalmi megmozdulások megrendezésében, ök adják és szerelik fel a hangosító berendezéseket, amikor arra szükség van. Huber István, az adóállomás vezetője most éppen Solton van. ahol marxizmus—leninizmus esti középiskolát vezet; Az adóállomásnalk önálló, 11 tagú pártalapszervezete van, amely a • Jobbra: Pavel Markovszkij leningrádi mérnök az adóberendezés hangfrekvenciás méréseit végzi. Mögötte Piukovics Sándor Üzemtechnológus. • Alsó képünkön: Höss József és Dóri Ferenc adókezelő, valamint Huszárik Jenő műszaki segédmunkás fojtótekercset készít. • Gorbacsov mérnök irányításával Csaszovnyikov éa Uhlovszkij smh relő — ekkor még földközelben — fojtótekercset cserél az adótorony egyik sodronykötelén. • Hlatky Béla adókezelő csoportvezető-helyettes és ifj. Szabó Ferens adókezelő felveszi a kapcsolatot a lakihegyi pótadóval és a stúdióval.' (Straszer András felvételei.) községi pártbizottsághoz tartozik. A fiatal technikusok patronálják az MHSZ rövidhullámú rádiós szakosztályát, amely nemrég alakult meg Solton. Hazafelé jövet bekapcsolom az autó rádióját. Vidám zene hallat« szik a Kossuth-rádió hullámhosz-í szán. Ezeket a hangokat Soltról sugározzák szét az éter hullámain. * ' Nagy Ott« • Kispéter Imre városi párttitkár: — Közénk hazajönnek az olajbányászok. • Jobbra: a kiszolgáló ipartelep munkálatai.
