Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-23 / 302. szám

1978. december 23. • PETŐFI NÉPE • 3

Parlamenti jegyzet

Az országgyűlés ülésszakának szüneteiben a Bócs-Kiskun megyei képviselők rendszerint arról érdeklődnek egymástól, hogy az elmúlt hónapok alatt mi történt képviselőtársuk választókörzetében, A téli ülészak szüneteiben nemcsak az elmúlt hónapokat idézték fel, hanem az idei év eredményeiről, gondjairól váltottak szót.

A megyei 'képviselőink „törzshelyén”, a Parlament Duna-parti folyosóján Nagy Csabával és Fáik Miklóssal erről, vagyis választókerületük idei fejlődéséről beszélgettünk.

— Az idei eredményeinkkel kapcsolatban elsőként említem meg, hogy a kiskunhalasi alsóvárosi iskola nyolc tanteremmel bővült, s egy tornatermet is kaptak a diákok — mondta Nagy Csaba. — A város fejlődésében nagyon lényegesnék tartom azt is, hogy az idén is ütemesen fejlődött az Április 4. kertváros, ahol családi házak és 6—12 lakásos telepszerű társas'házak épülnék. A VI. ötéves tervidőszakiban a lakásépítéseknél házgyári elemeket is felhasználnak majd. A tervek megvalósításával Kiskunhalas egyik legrendezettebb része lesz a kertváros.

— A város életében nagyon jelentős az is, hogy Októberben földgázt, kaptunk, ezáltal összkomfortosabbá válik a kommunális ellátás — jegyezte meg a képviselő.

— Képviselői munkájában az idén milyen eredményeket ért el?

— Nagyon hasznosnak tartom, hogy a város üzemei, vállalatai, intézményei fórumokat tartanak, s ezekre a rendezvényekre meghívnák. Az idén húsz fórumon vettem részt. A kötetlen beszélgetéseken nagyon sok információt kapok a dolgozóktól a munkájukról, eredményeikről, gondjaikról. A város fejlődésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről én is tájékoztatom őket. Ezek a beszélgetések azért is hasznosak, mert ezáltal közvetlenebbé válik a kapcsolatom a lakossággal.

Az ülésszak folytatását, jelző csengő szakította meg beszélgetésünket. A következő szünetben Fáik Miklóstól arról érdeklődtünk, hogy a választókerületéhez tartozó községekben az idei településfeljesztési célkitűzéseket hogyan valósították meg?

• Fáik Miklós.

— A legjelentősebb eredmények között említem meg az új gyermekintézmények kialakítását, illetve a már meglevő bölcsődék, óvodák bővítését. A bővítés során Kiskunmajsán négy új óvodai csoport elhelyezésére nyílt, lehetőség. Szánkon és Jászszentlászlón 50— 50 hellyel bővült az óvoda, s a csólyospálosi sziülők igényét is ki tudjuk elégíteni. Az idei évben elértük azt, 'hogy Kiskunmajsán és a kisközségekben minden gyereket el tudunk helyezni óvodákban. Talán egyedüli kivétel Kömpöc helyzete. A Kunsági Termelőszövetkezet régi 'malomépületét célszerű lenne óvodává átalakítani. Ehhez a megyei tanács segítségére lenne szükség.

— Az idei eredmények között jelentősnek tartom a jászszentlászlói iskola átadását. Az új intézmény két év alatt készüít el. A szankiak új tornacsarnokot kaptak. A 18x36 méteres tornacsarnok építésénél a társadalmi munka értéke a 7 millió forintot meghaladta.

— Jelenleg van-e olyan gond, amely szinte valamennyi községet érint?

— Sajnos, igen, nem megfelelő a pedagógusellátás. Nagyon sok olyan pedagógusunk van, aki nyugdíj előtt áll. A megfelelő káderutánpótlás céljából egy tízéves komplex tervet kellene kidolgozni, melyben a szolgálati lakások kialakításának ütemterve is .szere• Nagy Csaba.

pelne. A nyugdíjasak helyébe lépő új pedagógusoknak szolgálati lakásokat kell építeni, de ezt önállóan nem tudjuk megoldani, tehát megyei segítségre van szükségünk.

Fáik Miklós egy másik gondot is említett, Jászszentlászlón nem megoldott a gyerekek közétkeztetése. A bölcsődések, óvodások, iskolások több helyről kapják az ebédet, ami elsősorban szervezési problémát okoz. Az egységes ellátás érdekében háromszáz adagos konyhára lenne szükség.

— A választókerületében 1979- ben milyen településfejlesztési feladatokat valósítanak meg?

— Az egyik legfontosabb feladat a kiskunmajsai vízmű rekonstrukciója. A munkálatokat a jövő évben feltétlenül meg kell kezdeni. Ugyancsak Kiskunmajsán, a Béke téren nyolclakásos OTP-ház építése is megkezdődik. Szánkon az általános iskolát bővítik majd.

Mint azt a képviselő mondta, januárban, februárban az 1979-es terveket a lakosság megvitatja, s ekkor még természetesen sor kerülhet bizonyos módosításokra is.

Ismét megszólalt az ülésszak folytatását jelző csengő, megyénk képviselői is elfoglalták helyüket, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját halgassák.

Tárnái László

> i (j I>vii i • v ' \‘-Mi rsnöJíJ/níivioi i; j s?? i>f>.\ -oi^rnipt r .•■rtix&i

* ’*Km>

mm _ . m - ... -r. • ' — '.v %

Két Katona karácsonya

Az ünnep a katonáéknál is annak számít, bár ellentétben a polgári élettel, bizonyos fajta kötöttségek jellemzik. Néphadseregünk alakulatainál a fiatal és idősebb katonák, tisztesek, tiszthelyettesek és tisztek — akár egy nagy családiban — készülnek a tíéke, a szeretet ünnepére, s tervezgetik a szabadságot, kit mivel fognak megajándékozni, sőt, még azt is, ki mit kap karácsonyra. Egyik, megyénkben állomásozó tüzéralafculathoz látogattunk el, ahol két nős, családos fiatalemberrel beszélgettünk. Az egyik otthon szerettei körében a másik a laktanyáiban elvtársai, katonatársai között tölti el az ünnepeket

Aki hazamegy ...

Herczeg András honvéd 22 éves, s 1977 februárjában húzta fel az egyenruhát. Öregcsertőről vonult be, oda nősült, de egyébként keceli, s Kiskunhalason, a BÁCSÉP Vállalatnál dolgozott gépkocsivezetőként. Nős, a felesége gyermekgondozási segélyen van, a kalocsai porcelánüzemben festőiként dolgozik. Húszhónapos fia van. Herczeg honvédről már korábban tudtuk, hogy kétszeres élenjáró katona, s rövid idő múlva megszerzi ezt a címet harmadszor is.

— Ha harmadszor is megszerzőm az élenjáró címet, hat nap szabadságot kapok a járandóságomon felül, ezenkívül háromszáz forintot. Leszerelésem után

még a vállalatnál is jár pótszabadság. Az sem mindegy, hogy a többieknek mi a véleménye, s a parancsnok is másképpen számol az emberrel.

Vajon hol tölti a karácsonyt?

— A múlt év karácsonyát a laktanyában töltöttem, de most otthon, a feleségemmel és kisfiámmal várjuk az ünnepet. Nagyon készülök rá. Fiaimnak játékot vásároltam, feleségemnek pedig ruhaanyagot... Miből? Jó munkámért november 7-re jutalmat kaptam, ennek egy részét odaladtaim a feleségemnek, a másikat félretettem ajándékra. Hat napot töltök otthon, bár kivehetném az összes szabadságomat, de nem volna becsületes dolog. A többiek is szeretnének hazamenni szilveszterre, újévre.

Herczeg honvéd készül már a polgári életre, hiszen februárban leszerel, s újból munkába áll. A két év, amit a hadseregben töltött, nem volt haszontalan számára, hiszen tovább tökéletesítette tudását, gépkocsivezetői ismereteit.

...és aki nem

Csák István tizedes néhány napja érkezett meg szabadságról. A Békés megyei Végegyházán lakik, ott dolgozott a Szabadság Termelőszövetkezetben mezőgazdasági üzemmérnökként. A szarvasmarhatelep vezetője volt, de bevonulása előtt megszerezte a hivatásos gépkocsivezetői el» gedélyt, s most a néphadseregben gépkocsivezető. Kiváló katona, s úgy tűnik, másodszor is sikerül megszereznie ezt a címet, ö hogyan tölti az ünnepeket?

— A múlt évben karácsonykor otthon voltam, miután akkor tartottam az eljegyzéseimet, s azon a vőlegénynek ott kell lennie. A menyasszonyom — most már a feleségem — ugyanazon a főiskolán végzett, áhol én, és szintén a tsz-ben dolgozik, azzal a különbséggel, hogy ő a sertéstelep vezetője. A szokásoknak megfelelően, ha valaki a kétéves időszak alatt egyszer otthon töltötte a karácsonyt, a második már nem jár neki. S ez így helyes.

Csák tizedes az alegységnél KISZ-titkár, s a KlSZ-alapszervezet feladata az ünnep megszervezése.

— Miután karácsony napján őrségben leszünk, így szombaton

háromórás vidám műsort bonyolítunk le a fiúkkal, természetesen fenyőfa mellett. Lesz itt vetélkedő, társasjáték, színestelevízdónézés és sorolhatnám tovább. Célunk az, hogy a fiatalok jól érezzék magukat. Mondanom sem kell, hogy mindenki kap ajándékot. Ezt az alakulat parancsnoksága biztosítja számunkra!, s valószínűleg én fogom szólítani egyenként a fiúkat, s humoros monológ közben adom át nekik. Karácsony másnapján általános műveltségi vetélkedőt tartunk, aki ezen nem vesz részt, az elmehet a laktanya művelődési házába. A karácsonyi ajándékot én már átadtam a feleségemnek, egy szép pulóvert, s én is megkaptam a bársonyfarmert, amelynek nagyon örültem.

A két fiúval elsétálunk a laktanya művelődési házéiba, amelyet mintegy hétszázezer forintos társadalmi munkával készítettek a katonák. Ez ä volt alegységkörlet teljesén átalakult. Eszpresszó, színes televízió, tévétársasjáték, lemezgyűjtemény, sztereó magnetofon, s ki tudná felsorolni mindazt, ami még a szórakozást, művelődést, a kikapcsolódást szolgálja. Elég, ha csak a több ezer kötetes könyvtárát említjük. A fiúk tényleg fiatalossá tették ezt a szórakozóhelyet, a maguk ízlésének megfelelően formálták, alakították ki.

Gémes Gábor

HATVAN ÉV TÁVLATÁBÓL

Elég a háborúból, a nyomorból

AZ ÉVEK ÓTA TARTÓ háború nagy gazdasági nehézségeket okozott. Míg a háború vámszedői milliós vagyonokat harácsoltak össze, az egyszerű emberek éheztek, lerongyolódtak. 1917 májusában a közgyűlésli jegyzőkönyv tanúsága szerint nagy tüntetés volt Kecskeméten. Egy reggel nagy tömeg asszony jelent meg a lisztüzletek előtt, bár csak két nap múlva lett volna esedékes a lisztjegyek beváltása. De náluk volt az előző heti beváltatlan lisztjegy is. A Kossuth téren, a Városházai előtt egyre nagyobb tömeg .gyűlt egybe. A rendőrség is megjelent, és kiét tüntetőt le akart tartóztatni. A polgármester tíz megbízottat kért tárgyalásra. A megbeszélés idején a hangulat nem csillapodott, sőt nem sóikkal később a tüntetőik ellepték az utcákat. A rendőrség csak este hat óra felé tudta feloszlatni a tömeget.

A közgyűlés véleménye szerint a tüntetés szervezettségére utal), hogy szabadságos katonák, munka nélküli férfiak és olyanok is részt vettek a tüntetésen, akiknek — minit az igazoltatáskor kiderült — beváltatlan lisztjegyük nem volt.

A lehetetlen gazdasági helyzettel kapcsolatosan a szociáldemokraták 1917. augusztus 15-én a következő kiáltványt tették közzé:

„Kecskemét népe, munkások, polgárok! A mai rettenetes megélhetési viszonyok arra indították a kecskeméti szociáldemokrata pártot, hogy felhívja a városi tanácsot, hogy idejében gondoskodjék nagyobb mennyiségű élelmiszer beszerzéséről és annak célszerű kiosztásáról. ,

A városi tanács azonban a beadványt ez ideig nem tárgyalta, s a hajóik megszüntetéséről nem gondoskodott, mert a lisztkiosztás ma is tűrhetetlen, s a zsírért egész éjszakán át a hatósági szék előtt kell aludni.

Munkások, polgárok! Ez az állapot nem tarthat tovább. A .teendők megbeszélése végett 1917. augusztus 15-én délután fél 4 órakor az iparosotthon kávéház téli k er t hely isiégében nyilvános értekezletet tartunk

Munkások polgárok asszonyok! Legyetek ott mindnyájan, hogy sokaságukkal kifejezését adjátok a mai állapotok tűnhetetlenségének, hogy a tekintetes városi tanács távoliét ében kénytelen legyen tudomásul venni, hogy a mai élelmezési viszonyokkal nem vagyunk megelégedve és ezt tovább tűrni nem lehet.

A kecskeméti Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottsága”

A MEGHIRDETETT GYŰLÉSEN tényleg a legórdekeitebbek jelentek meg: az asszonyok. Szegedi Lajos nyitotta meg, majd Body János beszédét sűrűn szakították félbe a tetszésnyilvánítások A gyűlés erélyes hangú határozati javaslatot fogadott el, amelyben a helyzet megváltoztatását követelte. Azt nyomban elvitték a polgármesterhez, aki ígéretet tett az orvoslásra. >

Jellemző azonban a város vezetésének beállítottságára', hogy míg a tömegek éhséget enyhítő falatokért tüntettek és mindenre elszánt haragjukban még a polgármester házának ablakait is beverték a közélelmezéssél foglalkozó tisztviselőket jutalmazásra terjesztették fel. Szőke Gyula javadalmi ügyvezető részére 10 000 koronáit), Győrfy Pál főjegyző, és Sdmay Károly tanácsnok valamint Tormássy Ferenc főszámvevő részére 5—5000 koronát javasoltak.

A Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottsága

szeptember 7-én felhívást tett közzé, amelyben a város dolgozóinak tudomására hozza, hogy a közélelmezési bizottságba két tagot küldhet; ezek: Szegedi Lajos és Bódy János. Az természetes, hogy a párt a nehézségek talaján, és akciói •következtében egyre népszerűbb lett. És már arra is erőt érzett magában,, hogy részt kérjen a város vezetéséből. A Kecskeméti Lapok 1917. dec. 17-i száma erről így ír: „Mint értesültünk a halálozás folytán megüresedett öt th. bizottsági tagság közül a helybeli szociáMemokrata párt két helyet igényel. Ezt tudtára adják a függetlenségi pártok vezetőségének s ha nem akceptálják kérésüket, megszakítják a fegyverbarátságot, mert ok nemcsak a küzdelemben akarják illetményüket, hanem a jogban is.”

A város szociáldemokrata munkásmozgalma tét kintélyt harcolt ki magának. Erre minden bizonynyál nagy hatással voltak azok az események is; amelyek azt láttatták előre, országosan, hogy a munkásosztály hatalma nem soká várat magára^ közeli már az az idő, amikor a tömegek leszámolnak a rájuk terpeszkedő diktatúrával.

‘EHHEZ TERMÉSZETESEN hozzájárult az eléggé még fel nem mérhető hatás, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentett elsősorban a munkásosztály öntudatának, harci elszántságának fokozásában. Az abban az időben megjelenő polgári lapok csak általánosságban utalnak az oroszországi eseményekre és jelentőségét inkább abból a szempontból méltatják1, hogy a béke már nem soká várat magára. Ha ák ara tűkön kívül is, a Kecskeméti Újság írói megsejtették az Októberi Forradalom jelentőségét.

„Ae orosz forradalom hatalmas lángolása csap elő a bolsevikiek proklamációjából. S éppen ezért, mivel Leninék gyors békét és a földosztást írták zászlajukra látszik bizonyosnak, hogy ez a forradalom el fogja nyelni azt, ami megelőzte... Oroszország rettentő vajúdásából a világ megváltásának kell megszületnie.”

S ez a megváltás ott szunnyadt, olykor-olykor fellobbant a kecskeméti munkások lelkében is. A háború sok keserve, a temérdek özvegy és hadiárva; a gazdasági élet lehetetlen zűrzavarai, az uralkodó osztály háború hasznán tobzódása ökölbe szorították a munkáskezeket. Hiába volt az országos szociáldemokrata vezetők „életmentő” taktikázása, a tömegek hangulatát nem lehetett visszaszorítani. A tömegek készültek megtenni a magukét, „gyakorolgatták” azt a történelmi lépést, amely forradalommal a kapitalizmusból egy új társadalmi rend, a szocializmus felé vezet.

A közgyűlés 1918. október 30-án egy jelentést tárgyal „A békére való átmenet előkészítésére bizottság” létrehozása ügyében. „A lehetőség határai között — mondja a jelentés — mindent meg kell tenni, s a békére való átmenet zavartalanságát biztosítani.” „A polgármester a javaslát megvitatására egy nagyobb bizottság alakítását javasolja, hogy abban a különböző társadalmi osztályok képviselve legyenek.... s kéri a helybeli szociáldemokrata pártvezetőséget felszólítani, hogy a bizottságba 2—3 tagot küldjön ki.”

ILYEN, CSAK NAGY VONALAKBAN vázolt éa érzékeltetett előzmények után október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom és a kecskeméti munkások felhívásukban a vitagköztársaságét és az önálló demokrata Magyarországot éltették.

Korcsolyázni jó!

— Majd, ha fagy! — mondják az okosak, és ez esetben mélységesen igazuk van. Most ugyanis nem azt jelenti a mondás, hagy ne is várd komám, úgyse lesz belőle semmi. Ez esetben ugyanis szükség van a fagyra. Mert korcsolyapályát csak akkor lehet készíteni, ha a szabadban a mínusz fokok uralkodnak. Persze nem műjégpályáról van szó, maradjunk a természetes jégnél.

A Kecskeméti Műsor felsorol néhány helyét a megyeszékhelyen, ahol majd jégpályát találnak a korcsolyázás kedvelői. Felkerestem ezeket a készülő pályákat, sőt még továbbiakat is, amelyekről időközben tudomást szereztem. Ezt .tapasztaltam:

Ahol jó a jég

Az autóbuszmegállóban levő kis jégen vidáman csúszkált három gyerek.

— Korcsolyázni is szoktatok? — kérdeztem tőlük. Csak egyikük Válaszolt igennel.

— Az iskolában már kész a pálya — mondta.

A szóban forgó intézmény pedig nem más; mint a Zrínyi iskola, ahol érvek óta mindig felkészülten, mondhatni ugrásra, öntésre készen várják a telet. Három nyolcadikos és az igazgató, Vécsy György már az első alkalmas napokon szorgoskodott. Reggel fél 6-tól késő estig dolgoztak, sőt az igazgató még éjszaka is többször felkelt pályát önteni. Naponta ötször, „jó” hideg esetén tízszer is mód nyílik az öntésre. Vécsy György néhány jó tanáccsal is szolgál a kezdő öntőknek:

— Nem szabad a felületet egyszerre elárasztani. Rétegesen, milliméterenként kell felhizlalni a jeget, így lehet csak olyan tükörpályát készíteni, ami egy-két napos meleg időben is jó minőségű marad. Esténként először tolólapáttal kell letisztítani a törmeléket, majd vesszősöprűvel lesöpörni a jeget, és csak ezután jöhet az újabb öntés, így lesz igazán acélos, jó a jégfelület

A három-négyszáz bérlettulajdono®, akik közül 240-nek az iskola adott korcsolyát, reggel 8- tól este 7-ig rajzolhatja a jégre a figurákat, ugrálhat, körözhet kedvére. Ehhez még zenét ás szolgáltat a stúdió, a fázósoknak teát adnak a melegedőben.

Ugyancsak lesz zene a Katona gimnáziumban is, ahol először készítettek az idén jeget. Az új alkalmazott, Angyal Árpád is rászánta a jégöntésre néhány éjszakáját, és ennek eredményeként a kézilabdapályát 8 centi vastag jég borítja, Kivezette a villanyt, és most a hangszórók elhelyezésén gondolkozik. Szombaton már itt is voltak korizók, s ha a számuk növekszik, a gondnok továltnb bővíti a jégpályát. Rhatár, melegedő az alagsorban lesz, ugyanott forró tea is kapható.

Ahol még csak lesz jég

Látszik a munka eredménye az ének-zenei iskola udvarán, és a lenirwáirosi iskola sportpályáján is. Igaz az itteni jégkészítők kicsit későn láttak munkáihoz, ezért a jégfelület nem összefüggő, korcsolyázná még nem lehet. Készül a korcsolyapálya a konzervgyár sporttelepén is (bejárata az aluljáró mellett levő fűz,fás-közből nyílik), ahová nemcsak a gyári dolgozók, de a környékbeliek is bemehetnek egy kis testmozgásra.

A városi pályán még nincs mozgolódás — várni kellett a labdarúgó-mérkőzések miatt — így természetesen jég sincs.

— Miért nem a bitumenen készítik a koriipályát, ott nem zavarta volna a futballmeccs a jegeseket? — méltatlankodik egy nem. kifejezetten focirajongó. Mit mondjunk, igaza van. így a focikapu mögötti salákterületen készül majd a jégpálya — remélhetőleg hamarosan.

9 Bár képünk tavaly készült, reméljük, hogy az idei télen if ilyen vidám, önfeledten korcsolyázó fiatalok — és idősebbek — népesítik be a jégpályákat. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Majd ha újra fagy !

A korábbi néhány nap mínusz 15 fokos hőmérséklete után úgy gondoltam, hogy az utam jégországba vezet majd, de a megenyhült idő meghiúsította ezt. Nem tudom, hogy a jég hogyan, állt ellen a Nap sugarainak, ám ahol elsők között kaptak az alkalmon, és nekiálltak pályát készíteni, ott biztos, hogy újra nekifognak. Mindenesetre biztató, hogy egyre több helyen felismerik a téli sportolás hasznosságát, felkarolják, támogatják a kezdeményezőket. Ha újra fagy, és elkészülnek a pályák, várjuk a pályaépítők jelentkezését, 'hogy megírhassuk, hol lehet még korizni, csúszkálni, bizonyítani, hogy korcsolyázni valóban jó.

Váczi Tamás