Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-23 / 302. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 83. Parkteremtés - gondokkal • A tervezők mér ennél Is szebbre álmodják Kecskemét városközpontját. (Tóth Sándor felvétele.) A mai, a természettől egyre inkább elszakadó emberek méltán kedvelik a rendezett, gondozott parkokban tett sétát, a települések környékén kialakított pi'henőerdők üde zöldjét. Ezék ugyanúgy hozzátartoznak az életünkhöz, mint az azt megkönnyítő szolgáltatások sora, a víz, a világítás, a gáz- és úthálózat. A zöldfelületek szervesen kapcsolódnak a károsok közlekedőútjaihoz, a közmüvekhez, az épületekhez. A városrendezéskor, az újabb városrészek tervezésekor, a településközpontok kialakításakor gondolnak arra, hogy a szemet nyugtató, friss zöld szépségeknek is legyen helyük. Bár a tervezők néha figyelhetnének az épületek közti megszokott járatok megtartására, hiszen a gyepszőnyeget, a virágágyásokat sok munkával, költséggel hozzák létre. És, ha figyelmen kívül hagyják azt a régi matematikai tételt, hogy legrövidebb út az egyenes, a legszebben gondozott parkokon Is kialakulnak a gyalogos csapások. Néhány éven belül kialakul Kecskeméten a városközpont igazi képe. A megyeszékhelyen oly gyakori, ma már elöregedett japár akácfák lecserélése Is megkezdődött. Az első értékesebb fák a Nagytemplom és a városi tanács épülete között a törökmogyorók, amelyek mindinkább megkedvelik új helyüket. A jövőben az utcák, utak szélén is megjelennek a Juharok, a tölgyek és a hársak. A parkok kialakításában a nö-Stúdiószínház - megnyitás előtt Napok óta halogattam már e cikk megírását. Ez oka: sokáig kérdéses volt. hogy december 29-én, pénteken este az eredeti terveknek megfelelően valóban felgördül-e a függöny az újjáalakított kecskeméti Kelemen László stúdiószínpadon? A Katona József Színház műszaki vezetőjével készített gyors Interjúm első kérdésére kapott válasz azonban végre megnyugtatott: Szászfay György azt mondta ugyanis, hogy lesz megnyitó az óév végén, ha törik, ha szakad. fgy hát még 1978-ban új művészeti intézménnyel gazdagodik a megyeszékhely. — Miért volt szükséges az átalakítás? — A régi megyei tanács nagyterme nem színházi előadások számára készült. Az ott bemutatott produkciók mindegyike kényszermegoldások sorát követelte nézőktől és közrenyködőktől; művészektől, és műszakiaktól egyaránt. Mindez kedvezőtlenül hatott a látogatottságra, olykor pedig a művészi színvonalra. — Milyen gondokat okozott az egykori tanácsterem? — A sfk nézőtér következtében a harmadik-negyedik sorban ülő nézők már csak részben láthatták a játékteret. A terem színpada egyébként is csak aprócska „lyuk" volt, vagy nem számolhattunk vele. vagy pedig meg kelvényzetet magasságuk szerint csoportosítják. A szemet leginkább vonzza, az úgynevezett gyepszint, ahol az egynyári és évelő virágok nagyobb díszítőértékét is kihasználhatják a tervezők. Az Ide tartozó növények igénylik a legtöbb gondozást, ápolást. A legmagasabb növényszint a fák lombkoronája. Ennek megteremtésére, egyre inkább a biztonságosabban kiültethető, úgynevezett túlkoros fákat használják fel a parképítők. Csakhogy kiseknek a beszerzése nem könnyű. Nagy távolságokról szállítják e fákat Kecskemétre, mert a városnak Ilyen célra létrehozott faiskolája nincs. A legalacsonyabb és legmagasabb növények között a városban sokáig nem talált a szem közbeeső. úgynevezett térhatároló szintet, azaz cserjéket. Az utóbbi években „fedezték fel” a kertépítők ezeknek a növényeknek a munkát könnyítő, költségmegtakarító felhasználási lehetőségeit. A talajtakaró cserjék szinte pótolják a nagyon munkaigényes gyepet, hiszen gyomlálni, kaszálni nem kell ezeket. A magasabbra növő, színes termésű vagy virágzó cserjék pedig szép színfoltjai a parkoknak. Az egészséges város, a szép lakókörnyezet kialakításában nagv szerepük van a zöldfelület építőinek. fenntartóinak, vagyis a tervezők elgondolásait kivitelezőknek. Csakhogy éppen a kivitelezés idején adódik a legtöbb gond. lett „toldani”. Aztán sorolhatom még a scenika, a hangosítás, a világítás egyéb megoldatlan pr oblémáit, hogy a terem és az előcsarnok esztétikai követelményeiről ne is beszéljünk. — Ezek mindegyikén változtattak? — A megyei tanács 700 ezer forintos támogatását önerőből több mint negyedmillióval kiegészítve, egy korszerű és valódi stúdiószínházát hoztunk létre. Az új nézőtérre százhúsz kárpitozott széket helyeztünk el nyolc sorban, amelyek egymáshoz képest 12 centiméterrel emelkednek. Így minden néző kényelmesen ül és jól lát. Az átépített és előrehozott színpad nyílSia hat és fél méteres, ekkora játéktere még a pécsi kamaraszínháznak sincs. Fényszabáiyzós, modern világítási egységeket szereltünk fel. végleges „hangvonalalkat” építettünk ki és hangszórókat helyeztünk el. A termet padlószőnyeg fedi, a falakat pedig függönyök, az akusztika már csak ezért is kiváló. Az előcsarnokot pedig a célnak megfelelő módon építettük át és tapétáztuk. — Több kivitelezővel kellett tehát együtt dolgozniuk? — A terveket „házon belül” kér szítettük el, s ugyancsak a színház szakembereinek munkája a színpad és a nézőtér megemelése. Az egyedi székeiket a Fővárosi Kevés az e munkát vállaló ember. még kevesebb az oly szükséges gép, nem mindig sikerül beszerezni az elképzelt, az éppen arra a helyre illő növényeket. A Kecskeméthez hasonló nagyságú városokban megoldottak ezek a Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat keceli üzemegysége szállította, az elektromos munkákat a Villanyszerelőipari Vállalat, készítette. A festést az ÉPSZER, a padlószőnyegezést és parkettázást az ÉPSZISZ vállalta... Mindnyájan határidőre és pontosan látták el feladatukat, a szakértői vélemény dicsérettel emlékezett meg róluk. — Mennyi idő alatt is készült el végül a színház? — Május végén kezdtük el az átalakítást. A határidő „tartásával” besegítettek társadalmi munkások, a színház fiatal barátai is, többek között a jakahszállási úttörők, akik egy nap alatt kitakarították a helyiségeket, hogy minél hamarább hozzákezdhessünk a tapétázáshoz, szőnyegezéshez. — Az ország melyik kamaraszínházához hasonlít leginkább Kecskemét új stúdiószínpada? — Azt hiszem, nem igen akad párja ... Mert vagy tágasabb nézőterű, színháztermeket használnak a társulatok, vagy pedig olyan ideiglenes termeket, mint amilyen a Kelemen László stúdiószínház elődje volt. Olyan bensőséges előadásokra alkalmas stúdiószínpadot, ahol a nézőtéri intimitáshoz korszerű színháztechnikai eszközök és berendezések társulnak, én egyetlen egyet sem ismerek. P. M. gondok, hiszen az ottani kertészeti és parképítő vállalatok a palántaneveléstől a kiültetésig, a csemeték előállításán a parkgondozásig valamennyi feladatot magukra vállalják. G. E. í Hallásvizsgálat A RABA Magyar Vagon- és Gépgyárban nagy súlyt helyeznek a dolgozók munkaegészségügyi vizsgálatára. Például, korszerű audlológiai módszerekkel évente mintegy ötezer dolgozónak ellenőrzik a hallását. • Az audiológiai laboratóriumban. • A műszer nagy pontossággal állapítja meg, hogy mennyire éles a hallása a vizsgált személynek. KORSZERŰSÉG, KÉNYELEM, SZÁZHÚSZ NÉZŐ ill.) A drabális kőfaragó megint a lr-ohamással próbálkozott. — Prédának?! Miféle prédának?! Monoton vagy öregem! Ha ránk hallgatsz, negyvenezer forintot keresel havonta, te marha! Danikát sem a lemar házás, sem a végső argumentum nem hozta lázba. — Én már ilyen marha vagyok — ismerte el egyetértőn. Mivel nem torkolták le azonnal, Ideje volt folytatni. — Félő, ha a pénz után kezdenék szaladni, lassanlassan az én szememben is szemétté válna mindaz, amire ma még esküszöm. Addig szaladpék, míg őrökre lemaradnék önmagam mögött. Sivár esély. Nem kell. Homályosan arra gyanakodott Dezső, hogy közvetve róla beszél a sógor. De nem merte elhagyni az anyagi viszonylatok biztos terepét. — Bravó! — kiáltott fel osúfolkodón. — Végre tudjuk, hogy bolond is van a családban! Ezzel ki is fogyott az arzenálja. Letörte az eredménytelenség. Hirtelen friss levegőre kívánkozott, minél távolabbra a tanártól, akit e pillanatban fenntartás nélkül utált. 15. Karonfogva vezette végig Dezső kiöltözött feleségét a virágzó külvárosban. Ügy döntöttek, azért sem savanyodnak bele a Családi vitába. Elmennek lazítani kettejük külön örömére a ftepkény eszpresszóba, ahol Schwarzkopf úr, a maszek cukrász Dunántúl legkiválóbb fagylaltját méri, márpedig köztudott, hogy Dunántúlon igen sok helyt kapható elsőrangú fagylalt. Dezső is kicsípte magát, de csak amúgy hevenyészve. Fölvette alpakka nadrágját, azzal a díszes öweK amelyet épp a feleségétől kapott ajándékba negyvenharmadik születésnapjára. Daliás mellkasán már-már kérkedve mutogatta merész mintázatú ingét: szerfölött nagy és élénk színezetű kockás minták ékesítették azt az inget, mintha a Sárga Csikó valamelyik abroszából szabták volna. — Úgy hallottam, mostanában zöld fagylaltot is készít Schwarzkop úr — újságolta Dezső udvarló hangon a feleségének. — állítólag Erdőmester a neve. Azt megkóstoljuk. — Levert vagyok — siránkozott Paula. — Még tönkreteheti tervünket az a Károly. . — Ne búsulj, én majd teszek róla. Kiklopfolom belőle az igent. És tekintélyesen, vasárnapi tartással vonultak át a betonjárdán, •a kertváros juharfái alatt. Jobbról a dárdakerítések végtelen sora, balról a sírhantokra emlékeztető virágágyások petúniával, árvácskával, kardvirággal. A nyílegyenes járda végében, a mélyre csüngő juharlombok árnyékában egy cifra trafiikosbódé díszelgett, oldalán az Aeros cirkusz oroszlános plakátjával. Innen. a trafikosbódé mögül bükiként elő Márti. Gyönyörűen és könnyedén. Magas, karcsú lány, bronzos hajtömege laza kötegbe csavarva, szabadon hagyva hosszú nyakának báj«s ívét. Fehér tenisznadrág és ibolyák ék fiúing volt rajta. Meztelen combja és karja barnán tündökölt. Mihelyt •meglátta szüleit, hatalmasat lódított sporttáskáján és futásra lendült, mint a sprinter. — Szervusztok, őseim! — kiáltotta már messziről, hozzájuk érve csaknem ledörlíötte őket » lábukról hirtelen csókrotíaimával. — Hát te merről repültél ide? — hebegte a megrökönyödött apa. — Lillafüredről!.. — Gyere, hadd nézzelek — kukorékolta meleg örömmel Paula. Még a könny is elfutotta a szemét — Milyen szép vagy. Milyen mesés a színed. Jó volt a kiránduláson ? —‘ Remekül sikerült! Nevettünk, nevettünk, állandóan nevettünk! Alom az egész... Kitűnő érettségi, új ház, meg ez a gyönyörű nyár. Ráadásul a felvételim is sikerült! Mit tudtok Imréről ?... Mókázva újságolta az apa: — Szeretne már benősülni, de nem voltál itthon. Tegnapelőtt megkínálta anyád sárgarépái őzelékkel. Azóta nem láttuk. A boldog lány valósággal a szüleinek dőlt, macskásain unszolta őket. — Hála istennek, még mindig a régiek vagytok. Gyertek. •. Na gyertek! __in látjátok, hogy mennyire kívánkozom haza? — Mi meg a Repkénybe mennénk, egy kis fagylaltra —mondta tétovázva Paulai, hátha szabadon engedi őket a lány. De az nem tágított. Húzta szüleit hazafelé. — Veletek megyek én is, csak előbb le akarok tusolni a saját fürdőszobánkban. Most, mindjáirt. Aztán niegyünk a Repkénybe. , Apa és anya összenézett: Márti csak azt látta ebből, hogy beletörődnek akaratába. Gondtalanul csevegett: i— Előre kikötöm, hogy a szobámat én rendezem be. Saját ízlés szerint! Megint összenéztek a szülők. Dezső kerülte a beszédet, inkább elvette lányától a kerekre tömött sportszatyrot VÁLLALKOZÓ VÁLLALATOK Árammérők újjászületése Sokan vélekednek úgy a termékszerkezet-váltásról, hogy az csakis a merőben új termékek gyártásbavételét jelentheti.' Pedig, akik a folyamatos, a lépésről lépésre haladó fejlesztő munkát lebecsülik, azok valójában a magyar ipar számára legtöbb lehetőséget kínáló műszaki fejlesztési megoldást vetik el. Ugyanis a hazai ipar ákal gyártott termékek kb. 40— 50 százalékát, az alapos vizsgálatok tanulsága szerint érdemes továbbfejleszteni, mert kisebb-nagyobb szellemi, anyagi ráfordítással, jó hatásfokkal előállítható, gazdaságosan eladható, versenyképes gyártmányokká tehetők. Nem minden régi termék öreg, elavult. Lehet, hogy egyikmásik csak a gyártási körülmények miatt veszteséges, vagy csak kicsit kell változtatni a konstrukción ahhoz, hogy a termék ismét jó cikké váljon idehaza és a világpiacon. Mi viszi el a hasznot? Jó példa erre a Ganz Műszerművek Árammérőgyárának esete. A vállalat fő gyártmányai az egy (háztartási) és háromfázisú (ipari) íogyasztómérők. E gyártmányokat immár 21 éve készítik — ezek megalkotásáért a konstruktőrök Kossuth-díjat kaptak. A fogyasztómérők egy, a közelmúltban elvégzett nemzetközi műszaki összehasonlító vizsgálat alapján a nemzetközi lista 4. helyén állnak, a Siemens, a Landys és a Ferrandi után, E termékek műszakilag tehát állják a versenyt: a vállalat exportjának 80 százalékát adják. A gazdasági elemzés azonban más képet mutat. A gyártmánycsalád nyeresége ugyanis a 70-es években, különösen az utóbbi 3 évben, már rohamosan csökkent. Az ötödik ötéves terv kezdetén a fogvasztómérők az egész vállalat árbevételének megközelítően a 40 százalékát adták, az eredménynek azonban már csupán a 10— 12 százalékát. A gyártmánycsalád műszaki és gazdasági értékét összevetve a feladat világossá vált: meg kell keresni a gyártásnak azokat a pontjait és a konstrkciónak azokat a részeit —, amelyek elviszik a hasznot. E munkával hivatásos fejlesztőkkel, és konstruktőrökkel megerősített, — értékelemző csoport kezdett foglalkozni.' A 70-es évek közepén megkezdett vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az elégtelen gazdasági eredmény oka a korszerűtlen technológia. Például, az, hogy a gyártás 58 százaléka kézi műveletekkel folyt. Ez a magyarázata annak, hogy (mint, a nemzetközi összehasonlítás kimutatta), a lengyelek kétszer, a Siemens négyszerié jobb termelékenységgel gyártotta a fogyasztásmérőket. Ezután apró részletekre bontották az árammérők gyártási menetét. s megkeresték, hol. melyik (kézi) művelet, végezhető el valamilyen géppel, vagy iktatható ki konstrukciós egyszerűsítéssel. Mondani sem kell, hogy a több mint két évtizeddel ezelőtt összeállított technológián számos változtatási lehetőséget találtak. Száz intézkedés, ezer ötlet Például az 50-es években előírt technológia szearint az áramtekercset vörösrész huzalból kellett gombolyítani. Ez nehéz, csak férfiak által végezhető fizikai munka volt. Huzal helyett szalaggal dolgozva a művelet gépesíthető, automatizálható. Ezzel azonnal 25 ember szabadult fel az áramtekercsgyártásban, akiket más területre kellett átcsoportosítani, E művelet termelékenysége csaknem az 50- szeresére emelkedett, Vagy: két évtizeddel ezelőtt a müszerházat (az akkori technikának megfelelően) húzott lemezből szerkesztették. A mérők azonban műanyagházban is elhelyezhetők. Egyetlen műanyagformázó géppel 9 darab (30 milliót érő) lemezhúzó, finomító-s leszabógépet takarítottak meg. A művelet termelékenységjavulása itt is sokszorosára nőtt. Továbbá 15 embert itt is megtakaríthattak. Nézzünk egy harmadik példát: a fogyasztásmérők lelke (az áramtekercs' mellett) a vasmag. Az eredeti konstrukciójú mag három részből áll, cirádákkal, klszögelélekkel tele. (Barokk vasmagnak hívják a gyárban.) Ennék bonyolult a gyártása és sok a selejt is. A mai tervezésű vasmag egyetlen darabból készül, sima vonalakkal. s egyes részeit nem szegecselve, hanem ragasztással rögzítik. Az új vasmag alkalmazásával elérhető normaóra — és anyagköltség-csökkentés — ennél a műveletnél — 35 százalékos önköltség-megtakarítást eredményez. A fejlesztési vizsgálat csaknem száz ilyen kisebb-nagyobb változtatási lehetőséget tár fel, amelyekkel összesen 20 százalékos önköltségcsökkentés, 90 százalékos termelékenységnövelés és megközelítően háromszorta nagyobb eredmény érhető el. Újratermelt versenyképesség Lám: egy hosszabb időn át tartó, lépésről lépésre következetesen véghezvitt fejlesztési folyamat meghozhatja az oly áhított jó eredményt. Persze, vitathatatlan, ez a módszer munkaigényes. A 100 műszaki, szervezési Intézkedéshez, technikai, technológiai változtatáshoz ezer és ezer ötlet kellett a végeredmény megszületéséhez. (Ennek előnyeit teljes összegében először valószínűleg 1979 végén könyvelheti majd el a gyár. Alighanem a legjobbkor, ha a vállalati gazdálkodás jövő évi szigorúbb feltételeire gondolunk.) A száz és ezer részletből összerakni, újratermelni a versenyképességet, a fejlesztésnek semmiképp sem a legkönnyebb útja, de“ alighanem csak ez vezethet a belső tartalékok tartós hasznosításához. G. F. 16. Ebben a nyári késő délutánban volt valami emberien bizonytalan. Danka Károlyon érzéki ingerek áramlottak át, idegeiben az ölelési akarat építkezett, ugyanakkor egyfajta belső intelem tagadni próbálta a készülődést. Editnek ugyanilyen hangulata volt. Éppen attól volt oly vitathatatlan az összetartozásuk, hogy mindig együtt változott kedélyük hőmérséklete. Józanul beszélt, ám a szavakat átfütötte asszonyi bizalmával. — Vergődjünk végre zöldágra. Egyezz bele és kész. A kérést nem, de a hangvételt szerencsésnek tartotta Danka. Nyomban átvette: határozottan beszélt, de a bizalmasság közvetlenségével. — Neked ártanék vele a legtöbbet Ha engednék, újabb másfél évet pocsékolnánk el az Ifjúságunkból. Te huszonnyolc vagy, én harminchárom. Ránk férne még utoljára egy kis kamaszkodás. — Nekem már semmi szükségem a kama&zkarra ... Tudnám én is, jaj de tudnám, hogy mi az élet értelme. Csak lenne hozzá elegendő pénzem, — Százezrek nélkül is menni fog ez, meglátod. — De ha egyszer itt a lehetőség, hogy. megszerezzük a teljes anyáéi jólétet, édes Karcsikám! — Hidd el, üres maradna a jólét, ha mindenáron a pénzt szeretnéd megtenni családfőnek. A mérnökinő tett egy lépést a férje felé derekát is feszesebbre húzta hogy tartása ingerlőbb legyen, de hűvösödő hangjával mégis elhúzódott Dankától. — Hát akkor melyikünk legyen a családfő? Én a havi háromezernégyemmel ? — Tedd hozzá az én kétezerki lencszázamat is. — Na és. Ha hozzáteszem. Az még mindig csak hatezerháromszáz — Kettőnknek éppen elég.‘Úgysem akarsz gyereket. Ez .gaz volt, mégis durvaságként fogadta Edit. Külsőre éppen csak a szeme rebbent. Befelé jajdulással rándult össze. Nem akart gyerket. Álláspontja egyszerű kinyilvánításán túlmenően a bántás szándékával tettetett értetlenséget: — Eredetileg az élet értelméről kívántam beszélni! Kissé ijedt mosollyal bólintott helyeslést a tanár. — Stimmel. Mivel, hogy az élet értelméhez állítólag a gyermek is hozzátartozik. Itt volt a pillanat, Editnek csak egy mozdulattal kellett volna Jeleznie, hogy kész az oldódásra, egészen az ölelésig, de a taszítás mellett döntött Csakis így hitte biztosnak támadó fölényét. Hozzá is fogott rögtön a rohamhoz. IFolytatása következik.)
