Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-23 / 302. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 23. események sorokban KAIRÓ Szadat egyiptomi elnök csütör­tökön pártja, a Nemzeti Demok­rata Párt gyűlésén elhangzott be­szédében kijelentette: Egyiptom a jövőben — az Izraellel való béke­kötés után — sem szándékszik csökkenteni katonai kiadásait, el­lenkezőleg a következő évben 1,5 milliárd dollárnak megfelelő ösz­­szeget szán a hadsereg és a fegy­verzetek fejlesztésére. „Az egyiptomi hadseregnek a békében is ütőképesnek kell lennie” — mondta az államfő, hozzátéve, hogy a békeállapotnak megfelelő­en át fogják szervezni a hadsere­get. Beszédében Szadat az Izra­ellel való békeszerződésről szólva ismét azt hangoztatta, hogy a kö­zel-keleti probléma átfogó rende­zésére törekszik, s nem különbé­kére. (UPI) HANOI Hanoiban csütörtökön este nagy­gyűlésen emlékeztek meg a vi­etnami néphadsereg megalakulá­sának 34. évfordulójáról. A városi színházban tartott megemlékezé­sen magasrangú párt- és állami vezetők, főtisztek jelentek meg, az élen Le Duannal, a VKP főtitká­rával. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka Vo Nguyen Giap nemzetvé­delmi miniszter volt. (MTI) NICARAGUA Az Amerikai Államok Szerve­zetének Managuában tárgyaló közvetítő bizottsága csütörtökön újabb javaslatot terjesztett elő, amely szerint Somozának, azonnal el kell hagynia Nicaraguát, ha vereséget szenved a februári nép­szavazáson, és nem térhet vissza elnöki mandátumának lejártáig. Ez idő algtt Somozát a parlament egy megbízott tagja helyettesítené. A javaslat szerint Somoza fiának le kell mondani a nemzeti gardá­­' ban viselt tisztségeiről és szintén el kell hagynia Nicaraguát. (MTI) ATHÉN Gyújtóbombát, dobtak két ame­rikai tulajdonban levő gépkocsira csütörtökön éjjel Athénban — kö­zölte a rendőrség. A két autó — egy amerikai nagykövetségi alkal­mazotté és egy katonáé — súlyo­san megrongálódott, de senki sem tartózkodott bennük. (AP) HELSINKI Bülent Ecevit török kormányfő csütörtökön befejezte finnországi látogatását, miután találkozott kollégájával, Kalevi Sorsával. Tárgyalásain főként a gazdasági együttműködésről volt szó. (MTI) NAPI KOMMENTÁR A lyukas mentőöv A népgazdaság 1979. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány nap óta a külpolitikai megfigyelők egyre inkább azt a véleményt vallották, hogy vala­miféle megoldás könvonalai bon­takoznak ki a feszültségtől ter­hes Iránban. A hírek szerint Re­­za Pahlavi sah megállapodott Gholam Husszein Szadighi mér­sékelten ellenzéki politikussal egy polgári kormány létrehozásá­ról. Erre a feltevésre azonban a minap rácáfolt az iráni ellenzék. Két fő áramlata, a síita vallási mozgalom és á polgári eszméket valló nemzeti front egyaránt éle­sen elzárkózott Szadighi támo­gatásától. Egyidejűleg a Francia­­országban élő Khomeini A jato 1- lah arra buzdította odahaza tevé­kenykedő híveit, hogy bírják rá a kormányfőjelöltet tervei feladá­sára, hiszen Szadighi végtére is az ellenzékhez tartozik. A jelek egyre meggyőzőbben arra mutatnak, hogy az iráni el­lenzék valóban komolyan gondolja követelései teljesítését, köztük az uralkodó távozását az ország élé­ről. Olyannyira, hogy Szadighit, az ötvenes évek elején puccsal megdöntött liberális polgári Mo­­szadik-konmány egykori miniszte­rét, a sahhal szemben álló erők prominens, bár ellentmondásos képviselőjét is inkább „árulónak” minősíti, ha kitart elhatározása mellett. Pedig a 73 éves politi­kus olyan személyekből álló, új kabinetet ígér az országnak, amelynek tagjai az elmúlt ne­gyedszázad alatt egyetlen egy országban sem tevékenykedtek, magyarul: kompromittálták ma­gukat a monarchia feltétlen ki­szolgálásával. Ügy tűnik azon­ban, hogy ez ma már önmagában nem garancia az ellenzék szá­mára. Az uralkodó újabb mentőakció­ja tehát előbb-utóbb ismét ku­darcba fullad. Szadighi, ha lét­rehozza kormányát, kénytelen lesz szembenézni egykori társai­val, az ellenzékkel, s a túlkapá­sait ma már nem is titkoló ural­kodóházat politikai mentőövként szolgálni. A játékszabályok ugyanis egészen mások a sah udvarában, mint azon kívül. S ezén nem változtat az a tény sem, hogy Reza Pahlavi sokat tett a közép-keleti ország gazda­sági felemelkedéséért, Gholam Husszein Szadighi pedig az el­lenzék megerősödéséért. A „ki hová tartozik” kérdésre a vá­laszt, mégha igen cseppfolyós formában is, napjainkban egyet­len iráni sem kerülheti el. K. M. Ipar Fekete karácsony Angliában Nagy-Britannia 56 millió lako­sa olyan karácsony és újév elé néz, amikor nélkülözni lesz kény­telen ünnepi tv- és rádióműso­rait, esetleg kedvenc helyi lapját és talán gépkocsijait is. ha nem töltötte fel időben benzinnel. A BBC televízió műszaki gár­dájának szerdán kezdődött sztrájkja péntekre a BBC fenn­állásának legsúlyosabb konflik­tusává nőtt Szerdán elsötétültek a képernyők a két BBC-csator­­nán. A BBC-nél dolgozó műsza­kiak legnagyobb szakszervezete bérkövetelő sztrájkba lépett mert az igazgatóság a kormány nyo­mására nem hajlandó változtat­ni nyolc százalékos béremelési ajánlatán. A gépkocsivezetők január 3-án teljesen beszüntetik a fuvarozást, ha nem kapnak kedvezőbb bér­ajánlatot. A hadügyminisztérium pénteken sürgősen visszahívott karácsonyi szabadságáról tízezer katonát, hogy újévig kiképezze őket a tartálykocsik kezelésére. (MTI) • A terv szerint az ipari terme­lésben erőteljes szerkezeti válto­zást kell elérni. A vállalatok, szövetkezetek a keresletnek meg­felelően növeljék a belföldi érté­kesítést, az államközi kötelezett­ségekkel összhangban fokozzák a szocialista kivitelt és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos kivitelt. Meg kell javítani a bel­földi kooperációs kapcsolatokat. Növelni szükséges a gazdaságosan előállítható féltermékek, alkat­részek, részegységek és készter­mékek gyártását. Ezt a műszaki fejlesztés meggyorsításával, a technológia és gyártmányok kor­szerűsítésével, a termékek minő­ségének javításával, a kereskedel­mi tevékenység fejlesztésével kell elérni. Az erre képes vállalatok termelésüket jelentősen bővíthe­tik. A gazdaságtalan, a nem, vagy csak nehezen értékesíthető termé­kek termelését az eddigieknél ha­tározottabb intézkedésekkel kell visszaszorítani. Ezt a hazai keres­let megfelelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével folyamatosab­bá kell tenni az anyagok, a köz­benső és a késztermékek forgal­mát. elő kell segíteni a termelés • és értékesítés folyamatosságát, meg • kell szüntetni a készleteik éssze­rűtlen. indokolatlan felhalmozá­sát, hasznosítani kell a felesleges készleteket. Az ipar állóeszköz-állománya az 1979. évben is körülbelül 7 száza­lékkal — a termelés tervezett nö­vekedésénél gyorsabban — bővül. Az iparban a termelés növeléséi teljes egészében a termelékenység emelésével kell megalapozni. Építőipar Tüntetés a kínai - amerikai diplomáciai kapcsolat ellen • ötven tajvani diák tüntetett tegnap Tokióban az amerikai nagy­­követség előtt, tiltakozva a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvétele ellen. (Telefoto — MTI.) A beruházások mérsékelt növe­kedése miatt 1979-ben az építési­­szerelési teljesítmény csak kis­mértékben haladja meg az 1978. évit. A folyamatban levő, elsősor­ban az 1979—80. években befeje­zendő, nagyberuházásokat kivite­lező szervezeteknél ugyanakkor számottevően nő az építési feladat. Az építőipari kapacitásokat ezek- > re a beruházásokra és a paksi atomérőmű építésére kell össz­pontosítani. A terv számol azzal, hogy a hatékonyság, ezen belül a munka termelékenysége az építő­iparban szintén javul, ezért az 1979. évi építési feladatok a jelen­leginél kevesebb létszámmal tel­jesülnek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban is elsőren­dű követélmény a termelés ha­tékonysága. A terv azz.al számol, hogy az eszközök jobb, különö­sen, a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fehérjetakarmá­nyok takarékosabb és /gazdaságo­sabb használatával legalább 2—3 százalékkal emelkedik a mező­­gazdaság hozzájárulása a nemze­ti jövedelemhez. A műtrágya-fel­használás 9 százalékkal, a nö­­vényvédőszer-felhasználás 8 szá­zalékkal növekszik, kielégítőek a mezőgazdasági gépek beszerzési lehetőségei. A terv a növénytermelés 5 szá­zalékos növekedésével számol. Ezt a terméshozamok javításával kell elérni: a gabonatermés 2 százalékos, a zöldségtermelés 5 százalékos, a gyümölcstermelés 6—7 százalékos növelésével. Az állattenyésztés termelésének 2 százalékkal kell növekednie. A szarvasmarha- és ezen belül a te­hénállomány, valamint a tejter­melés tovább emelkedik. A vágó­sertés-termelésben az eddig elért színvonalra építve további növe­kedést kell elérni. Ezt a nagyüze­mi férőhelyek jobb kihasználásá­val és a takarmánykereslet, meg­felelő kielégítésével kell megala­pozni. Fontos feladat a takar­mány felhasználás javítása. Szállítás - hírközlés 1979-ben az áruszállítási telje­sítmények az ez évinél lassabban emelkednek. A terv az összes áruszállítás 3—3.5 százalékos, ezen beliül a vasúti szállítás 1.5— 2 százalékos, a közúti szállítás 6—6,5 százalékos növekedésével számol A személyszállítási telje­sítmények várhatóan 5—5,5 szá­zalékkal nőnék, itt a közúti köz­lekedés fejlődése meghaladja a vasútét. Tovább korszerűsödnek az utak, vasutak és a járműpark. Tovább fejlődik a távbeszélő há­lózat. A lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasztásá­nak 2,5—3 százalékos növekedé­sét irányozza elő. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7, a re­áljövedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálbér 6, a re­álbér 1 százalékkal, a termelő­szövetkezeti dolgozók reálkerese­te egy százalékot némileg meg­haladóan nőhet. Fokozni szüksé­ges a jövedelmeknek a végzett munka szerinti differenciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január 1-től differenciáltan emel­kednek a régebben (1970. decem­ber 31, előtt) megállapított nyug­díjak: az 1971-től megállapítot­tak közül pedig a minimális nyugdíjak és a járadékok. Egy­idejűleg nagyobb lesz a házas­társi pótlék. Növekszik a taná­csok szociális segélyezési kerete. A fogyasztói árszínvonal vár­hatóan. 4,7—4,9 százalékkal emel­kedik. Ezen belül — az áthúzódó hatásokat is figyelembe véve — 2.8 százalékkal a központi árin­tézkedések árszínvonal-növelő ha­tása. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron 3—4 száza­lékkal növekedhet. A terv célja, hogy a termelő- és a kereskedel­mi vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényei­nek .minél jobb kielégítésére, a választék bővítésére. A terv az 1979. évben az ötéves tervben, számítottnál valamivel több. összesen 90 ezer lakás fel­építését tűzi ki célul. Állami erő­ből mintegy 31 ezer lakás épüL A tanácsok és a kivitelezők fon­tos feladata, hogy javuljon az új lakónegyedek alapfokú intéz­ményellátottsága: a lakásokkal összehangoltan épüljenek meg a bölcsődék, óvodák, általános is­kolák és más létesítmények. Az egészségügyi és szociális el­látásban a kórháziágy-ellátottság tovább javul. 1400 új gyógyinté­zeti ágy létesül. A járóbeteg-el­látást 50 új általános és gyer­mekorvosi körzet, napi 650 új szakorvosi óra szolgálj a. Mintegy 4200 bölcsődei hely létesül. Kö­zel 19 ezer új óvodai hely és mintegy 900 általános iskolai osz­tályterem épül, az utóbbiak há­romnegyede korszerű, új isko­lákban. Tovább javulnak a szak­munkásképzés körülményei az is­kolákban és tanműhelyekben. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára tizenhatezer-három­száz új előséves hallgató vehető fel. A szociális otthoni helyek száma szerényen gyarapodik. Beruházások A szocialista szektor beruházá­saira 204—206 milliárd forint, az 1978. évi várható teljesítésénél folyó árakon számítva 4—5 szá­zalékkal magasabb összeg fordít­ható. A beruházások volumene az 1978. évihez hasonló. A beruhá­zási eszközöket a folyamatban le­vő beruházásokra kell összponto­sítani. Űj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati beruházá­sok összege kismértékben emel­kedik. Az exportképességet növe­lő beruházások továbbra is előnyben részesülnek. 8!®^Xí;x;x;x;x;x;x;x*x;x;x;x*x#x;X"X;x;x*XrX,x,x,x;Xí;XvX,x;X'KW!®Wi£3rXvX'XvX-X\ S^ivXvttxxxtXvXrXiíxx*:*:^ Repülőről és lentről Irigyeljük meg az újságcik-A keket, talán soha nem ol­vashattuk annyiszor e két kifeje­zést — világpolitika és világköz­vélemény — mint az utóbbi esz­tendőkben. Okkal írják le így gyakran őket, összefüggenek egy­mással. Amióta létezik világpoli­tika, azóta alakult ki a világköz­vélemény. Szűkül a földgömb. Szinte naponta tekintheti át min­denki a? egészet, valamennyi föld­részről érkeznek hírek, minden fontos eseményről tudunk. Ez a jelenség teremtette meg a világközvéleményt: sorsközösséget érzünk a másik kontinensen élők­kel, következésképpen törődünk egymással. Nem elvont együttér­zés vagy sajnálat diktálja ezt az érdeklődést. Nemcsak a szívére hallgat a, világ, hanem érzelemre és értelemre együtt: tudja, hogy ha valahol baj van, ez máshova is eljuthat, ha bozóttűz tör ki egy helyen, távolabbi vidékekre is át­kaphat, a nyugalom és a béke viszont kisugárzik a glóbusz más részeire, a fellendülés itt, érződik ott is. Nem is baj, ha az értelem és az érzelem összekapcsolódik, ha nyilvánvaló lesz, hogy más népek szerencséje nálunk is hozhat gyü­mölcsöt, nem is rossz, ha minden­ki tudja: valami jó hír például Európában messze vidékek nyu­galmához is biztatást ad. Valahogy így gondolkodik az ” ember, ha például repülő­gépen ülve száll országok, konti­nensek fölött és gondolatban át­fogja a földkerekséget. De a vi­lágközvélemény — nemzeti köz­véleményekből áll össze. — Vala­mennyi ország lakosságára áll, hogy elsősorban saját helyzete foglalkoztatja, ezen a szemüvegen át néz mindent. Nincs olyan kor­mányzat, amely ne figyelne saját közvéleményére, ne akarná for­málni, ne kívánna hatni rá. Kér­dés csupán — és ez a döntő —, milyen céllal és milyen eszkö­zökkel teszi. Figyelnek a közvéle­ményre még ott is, ahol első pil­lantásra ennek az ellenkezője lát­szik. Valamely diktatúrától gyö­tört közép-amerikai államban páncélozott autók, géppisztolyos katonák állnak a városok kulcs­pontjain... Ne tévedjünk! Itt is messzemenően figyelembe veszik a közvéleményt, csak éppen nega­tív módon. Sakkban tartják. ásutt, így a nyugati álla­­-*-VA mokban hajlékonyabb esz­közöket alkalmaznak, civilizáltab­bakat, a vélemények sokrétűbben nyilvánulnak meg. Közben azon­ban az újságok, a rádió és a tele­víziós csatornák a hírek és a magyarázatok meg nem szűnő tömegét ömlesztik az emberek felé. Korántsem becsüljük le a véleményalkotásnak ezt a lehe­tőségét, de ha közelebbről meg­figyeljük, kiderül, hogy ebben az özönben világosan kivehető áram­latok uralkodnak, amelyek döntő befolyással vannak az emberekre. Lapjaik évek óta bizonyos alap­tételeket hangoztatnak, a tévé­kommentátorok ezernyi változat­ban ugyanazt mondják — és ez lesz az olvasó, a hallgató, a néző véleménye. Nem veszi észre, hogy ezt nagyon gondosan, nagyon ra­vaszul, rendkívül képzett, politika­ilag hidegen számító apparátus dolgozta ki, és szuggerálta belé. Vannak nyugaton is kitűnően, ár­nyaltan szerkesztett újságok, re­mek tollú és objektivitásra törő publicisták — de a tömegvéle­ményt a sablonok formálják. Sze­rencsére, azonban erről sem sza­bad fekete-fehér képet rajzolni. A torzított tények, a féligazságok itt is helyes véleményekkel keve­rednek. S mi több, a helyzet még ennél is bonyolultabb: egy dolog­ban világosan lát az ottani közvé­lemény, a másikban egyoldalúan tájékozott, vagy sehogy. Nálunk is hatást akar gyakorol­ni a kormányzat, ha úgy tetszik, a rendszer saját közvéleményére. Szükség van az emberek meggyő­zésére, megnyerésére — jó ügy érdekében. A Kádár-mondás: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” — a közvélemény megnye­résének az alapeszméje volt. A műit két évtized igazolta, s mi több, szaporította azoknak a szá­mát, akik nemcsak ellenünk nin­csenek, hanem velünk vannak. De a kép nálunk sem egyszerű, a határok itt sem élesek. Van, aki az egyik kérdésben egyetért, a másikban kételkedik. Napról­napra meg kell győzni az embe­reket az ügy igazságáról. Ezért nem — vagy mondjuk, ezért sem — egyszerű a politika. Színes képet mutatnak a nem­zeti közvélemények. Tömérdek sa­játosság. eltérő körülmények kü­lönböztetik meg, olykor választják el egymástól egy-egy ország lakó­it. Hogy alakul ki ebből mégis az a világközvélemény, amelynek egységére oly nagy szükség van? Tegyük hozzá, kemény küzde­lem folyik a másik közvélemény megnyeréséért. Soha ilyen csatát nem látott még a tájékoztatási vi­lág: mesterséges holdak közvetí­tik a híreket, ki tudja, hány száz nyelven és nyelvjárásban sugá­rozza a kommentátorokat. De az elektronikus fegyverzajon mégis győzedelmesen hatol át egy erős béke-hang. Nem tagadjuk, mi is hatást akarunk gyakorolni a kül­földre. A szocialista államok vál­lalták a világbéke megteremtésé­nek, az azért folytatott harc kez­deményezésének felelősségét. S ennek egyik eszköze a külföldi közvélemény helyes tájékoztatá­­sa. Ismerjenek meg bennünket jobban, szándékainkat, céljainkat. Igaz, nem csak a nemzetközi köz­véleményen múlik népek és kormányok együttműködése. De á jól informált és barátkozni kész nemzeti közvéleményben nő a mások iránti bizalom. Nagy erők és érdekek küzdelme formálja a népek sorsát, s az érdekek olykor össze is csapnak. De más, és még átfogóbb érdekek közössége in­dokolja és követeli meg az egy­más iránti bizalmat. T. I. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsolatok fejlesztéseknek elő kell segítenie a hatékonyság további növelését, a gazdasági egyensúly javítását. A termelés és belső felhasználás előirányzataival összhangban a kivitelt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell növelni. .A rubel elszámolású áruforgalom — az államközi megállapodásoknak megfelelően — 7—3 százalékkal növekszik. Megindulnak a Szov­jetunióból a .gáz- és a villamos­­energia-szállítások az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyica —Albertirsa között felépített 750 kV-os távvezetéken. A terv feladatul adja, hogy a külkereskedelmi vállalatok töre­kedjenek új piacok megszerzésé­re, a tartós együttműködési kap­csolatok különböző formáinak kialakítására, a piaci lehetőségek jobb kihasználására. Ezért to­vább kell fejleszteni a termelő vállalatokkal a közös érdekelt­séget és az együttműködést. A termelő vállalatok feladata a gazdaságosan értékesíthető ter­mékek termelésének fokozása, minőségüknek, műszaki színvona­luknak javítása, a szerződések időben, megfelelő ütemezésben történő teljesítése, a kapcsolódó szolgáltatások színvonalának nö­velése, a gazdaságtalan kivitel fokozatos megszüntetése. Az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések Az 1979. évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaságirányítás központi és helyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztár­sadalmi érdekeket kifejezésre juttató egységes irányító tevé­kenységet folytassanak. Követke­zetesen hajtsák végre a központi döntéseket és intézkedéseket, fo­lyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatokat, szük­ség esetén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szol­gáló további intézkedéseket. Az 1979. évi terv fő gazdaság­­politikai céljainak megvalósulá­sát szolgálja más intézkedések mellett a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módo­sítása. Ezek célja olyan gazdál­kodási feltételek létrehozása, amelyek a vállalatokat a termeLés szerkezetének erőteljesebb vál­toztatására, a gazdaságos kivitel bővítésére, a takarékosabb gaz­dálkodásra és a minőségi köve­telmények előtérbe helyezésére késztetik. A módosítások összhangban vannak az irányítási rendszer alapelveivel. Következeteseoben és egyértelműbben közvetítik az irányítási rendszer alapvető köve­telményeit. Fokozzák a gazdasági hatékonyság növelésére és a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetének javítására irányuló ösztönzést. Te­ret engednek egyúttal annak, hogy a vállalati és a személyi jövedel­mek a tényleges teljesítményektől függően differenciálódjanák. A gazdasági szabályozó rendszer módosítása, az egyéb döntések és intézkedések csak akkor lehet­nek eredményesek, ha azokat a gazdasági irányítás és a gazdálko­dás minden szintjén egységesen és következetesen végrehajtják. A terv ezért előírja, hogy az általá­nos gazdálkodási feltételeket egye­di engedményekkel könnyíteni nem lehet. Az 1979. évi terv eddigi ered­ményeinek, a népgazdaság továb­bi fejlődésének, hosszabb távú céljainak jobb megalapozását szol­gálja. A Minisztertanács felhívja dol­gozó népünket, hogy a terv célja­it megértve teljes alkotó erejével, vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents