Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-23 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 302. szám Ára: 90fillér 1978. december 23. szombat Gromiko és Vance a még nyitott részletkérdések tisztázásán dolgozik Genfben GENF Andrej Gromiko szovjet, és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter pénteken Genfben folytatta a csütörtökön megkezdett tárgyalásokat. A külügyminiszteri találkozó első napján kizárólag az újabb SALT-megállapodással kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Csütörtök este mindkét politikus utalt r4 hogy sikerült további haladást elérniük a még nyitott részletkérdések tisztázásában. A pénteki megbeszéléseken is elsősorban a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról volt szó, de a külügyminiszterek áttekintettek néhány egyéb fontos nemzetközi kérdést, többek között a legutóbbi közel-keleti fejleményeket. (Reuter, UPI, AFP, DP A, AP) A népgazdaság 1979. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács értékelte a népgazdaság 1978. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1978. évi fejlődése A kormány megállapította, hogy a népgazdaság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978- ban is dinamikusan fejlődött. Gyarapodtak a népgazdaság termelőeszközei, emelkedett a lakosság életszínvonala, bővült a kommunális, kulturális, egészség - ügyi és szociális létesítmények hálózata. Fejlődtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok; mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szemben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények teljesítésében azonban elmaradás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassabban, 4—4,5 százalékai nő. A növekedés teljes egészében az élő munka termelékenységének emelkedéséből származik. Az eszközök kihasználása azonban romlott, az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan emelkednek. A belföldi végső 'felhasználás a tervezettnél, sőt a nemzeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhalmozás, amely a tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruházások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fogyasztása a tervezett ütemben nő. A belföldi felhasználás terven felüli növekedésének számottevő szerepe van abban', hogy a behozatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirányzott. Az ipari termelés a tervezett mértékben, 5,5—6 százalékkal emelkedik. Nem kielégítő azonban az ipari termelés hatékonyságának javulása. A korábbi évekkel ellentétben, az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelésnél lassabban nő. Eltérnek a tervezettől az értékesítés arányai: a belföldi értékesítés a tervezettnél lényegesen gyorsabban, a rubel elszámolású kivitel a tervezett mértékben, míg a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál jóval lassabban emelkedik. Az építési-szerelési teljesítmény a tervezett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladja a kínálatot. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége valamelyest elmarad a tervezettől. A növénytermesztés és az állattenyésztés közel azonos mértékben — 3 százalékkal — fejlődik. A főbb növények terméseredményei általában kedvezőek. A búza átlagtermése a tervezett 40 q/ha helyett 42,8 q ha volt. A tervezettnél valamelyest nagyabb a kukorica átlagtermése is, a termés mennyisége azonban — a kisebb vetésterület miatt — kevesebb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümölcsösök és a szőlő termény mennyisége az érési idő elhúzódása és a kora őszi hideg időjárás következtében kisebb a tavalyinál. A vágóállatok és az állati termékek termelése tervszerűen fejlődik. Az év végi állatállomány várhatóan valamelyest magasabb lesz az elmúlt évinél. Nem kielégítő a takarmány-felhasználás gazdaságossága. A közlekedés, az áruszállítási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól eltekintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A főváros közlekedési gondjait enyhítette a Margit-híd felújítása és a Mártírok útjának korszerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emelkednek, kis mértékben meghaladják a számítottat Ezen belül a bérek növekedése nagyabb a tervezettnél. Befejeződött a műszakpótlék rendezése. Áprilisban a területi ügyészségek és a bíróságok dolgozóinak bére, októberben az egészségügyi területén dolgozó orvosok, egyes szakdolgozók és ügyviteli alkalmazottak fizetése emelkedett. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó lakossági jövedelmek és a pénzbeni juttatások a tervezettnek megfelelően nőnek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 4,6 százalék. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezettnél némileg gyorsabban, 3,2—3,5 százalékkal emelkedik. A munkások és alkalmazottak reálbére az előirányzott 2,8—3 százalék helyett 3,2—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett ütemben, összehasonlító áron 4—4,5 százalékkal emelkedik. Az áruellátás összességében kielégítő. Az iparcikkekből az ellátás színvonala az előző évihez hasonló volt. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta viszont a zöldség- és gyümölcsfélék kínálatát. Ez évben várhatóan a tervezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az állami erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz A fővárosiban nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakásépítési feladatot. A tervezettnél több lesz a gyógyintézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirányzottnál több általános iskolai osztályterem és óvodai hely épül. A szakmunkásképző intézetekben viszont a tervezettnél kisebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és diákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. A szocialista szektor beruházásai natk csökkentésére tett intézkedések nem bizonyultak elegendőnek az előirányzat betartásához A beruházásokra fordított összeg 8—9 százalékkal, a menynyiségii teljesítmény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az állami beruházásokra a tervezettet megközelítő összeget fordítanak. A nagyberuházások kivitelezésének ütemessége javult, de az előkészítési, szervezési hiányosságok továbbra is akadályozzák a terv szerinti megvalósítást. Az 1978. évi befejezésre előirányzott tíz nagyberuházásból nyolc teljesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagy beruházások közül már ez évben megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-gyára. A vállalati beruházások nagysága az átlagosnál nagyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lényegesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a készletek állománya a termelésnél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forgalom a tervezettől eltérően alaikul. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel éléri, a behozatal pedig megközelíti a tervezettet. A nem rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Az 1979. évi terv fő céljai és előirányzatai 1979-ben a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását A termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a hatékonyság, a minőség, a munkatermelékenység javítása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütemben, de 1979- ben is tovább emelkedik. A beruházások az 1978. évi szinten maradnak, a készletfelhalmozás az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően az előző évinél kisebb mértékű lesz. A belföldi felhasználásban csökken a felhalmozás, növekszik a fogyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági feladatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazdaságpolitikai céljaival, azok elérését szolgálják. Ennek megfelelően módosul a gazdasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait megalapozó, gazdaságirányítási intézkedéseket hoznak. Az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: a nemzeti jövedelem növekedése 3—4 százalék, az ipari termelés növekedése * 4 százalék, az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése 1 százalék’ a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—3,5 százalék, a szocialista szektor beruházásai összesen 204—206 milliárd Ft, az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése 7 százalék, az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos átlagban a fogyasztói árszínvonal növekedése az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése az egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növekedése a lakosság fogyasztásának növekedése az összes lakásépítés ebből állami lakás 6 százalék, 4,7—4,9 százalék, 2 százalék, 1 százalék. 1—1,5 százalék, 2,5—3 százalék, 90 ezer, 31 ezer. (Folytatás a 2. oldalon.) JÖVŐRE MEGKEZDŐDHET A TECHNOLÓGIAI SZERELÉS __________1______________:_____________________ Tervszerűen halad a kecskeméti posta építése Egy éve, 1977 decemberében kezdődött meg az új posta építése Kecskméten. Hogy nagy szükség van rá, azt nem kell különösebben bizonygatni, hisz nap mint nap érezzük a jelenlegi helyzet tarthatatanságát. Épp ezért is kísérjük megkülönböztetett figyelemmel az építést; minden perc számít! Nem kevésbé lényeges körülmény, hogy több mint 400 millió forintos beruházásról van szó, amelynek megvalósulását követően 135 településsel teremthető közvetlen telefonösszeköttetés. A fontosabb számok már-már közismertek, nem árt azonban megismételni: a központ hétezer állomás bekötésére alkalmas az átadáskor, de lehetőség van 28 ezer állomásra való bővítésére. Impozáns adatokkal szolgál Andrássy Ákos, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építésszerelési főmérnöke az eddig végzett kivitelezői munkákról. Beépítettek 2300 köbméter betont, 350 tonna betonacélt, felhasználtak 2700 négyzetméter előregyártott zsaluhéjat és elkészítettek 6000 négyzetméter zsaluzatot. Átlagosan harminchat építő munkálkodott, személyenként 700 ezer forint termelési értéket teremtve meg. A műszaki épüle szerelésére — amint arról már lapunkban is beszámoltunk — ütemterv készült, egyéves határidőt írva elő. A BACSÉP tervez — a gyakorlat végez: az összeszerelést úgy képzelték el, hogy két daru segíti a munkát. De csak egy van — a haláridő azonban maradt az egy év... Szombat—vasárnapi, éjszakai műszakkal, túlórával — tartják az ütemet! Egy szint födém és egy szint teljes szerkezete hiányzik még, s előreláthatóan 1979 második negyedévében megkezdődhet a technológiai szerelés. Kár lenne azonban vidám színekkel ecsetelni a munka gyors előrehaladási lehetőségét: jó egynéhány körülmény hátráltatja azt. A technológiai szereléssel jövő év végére kell végeznie a BÁCSÉP-nek, ám hogy sikerül-e, az nem rajta múlik. A tervezők a mai napig nem szállítottak fontos dokumentációkat, amelyek nélkül a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára nem tud hozzákezdeni — például — a nyílászáró szerkezetek gyártásához. Tekintve, hogy ezek alumíniumból készülnek, s hogy a Fémmunkásnak kapacitásproblémái vannak az alumíniumgyártmányokkal kapcsolatban (magyarul: már ma mgg kell rendelni a holnap utáni gyártást) sürgősen meg kell oldani ezt a gondot. Annál is inkább. mert az egész építési-szerelési munka csaknem tíz százalékát, tízmilliót tesznek ki az említett szerkezetek. Más gond is van a tervekkel, s meglehetősen furcsa, hogy még •mindig nincs az építők birtokában a teljes dokumentáció. Kompromisszumos megoldásnak tekinthető a folyamatos tervszállítás, amit vállaltak is a tervezők. Annyi bizonyos, hogy ha a tervezői, a műszaki, az alvállalkozói, a szerkezetszállítással kapcsolatban felmerült problémákat rendezik, nem lesz elmaradás. A BÁCSÉP addig sem pihen a babérjain. A forgalmi épület alapját már elkészítette, ennek építése-szerelése a következő feladat. Elképzelések szerint jövőre ezzel is végeznek. B J. Átadták a Petőfi Népe vándorserlegét 1978 legeredményesebb megyei sportolójának • Dr. Weither Dániel átadja Fülöp Sándornak a Petőfi Népe vándorserlegét. (Tóth Sándor felv.) Szerkesztőségünk régi hagyományt elevenített fel azzal, hogy az év végén Bács-Kiskun megye legeredményesebb sportolójának vándorserleget adományoz. Tegnap Kecskeméten, a sajtóházban dr. Weither Dániel, lapunk főszerkesztője köszöntötte az év legeredményesebb megyei sportolóit: Fülöp Sándort, a IV. fogathajtó világibajnokság aranyérmes csapatának tagját, egyéni ezüstérmest és Muity Fere/ricet, a fogathajtó világbajnokság egyéni bronzérmesét. Az általunk alapított Petőfi Népe-vándorserleget ezúttal Fülöp Sándor kapta, aki egy évig őrizheti a díszes trófeát. Az ünnepség további részében Borszéki Lajos, az MTSH elnöke a megyei tanács nevében gratulált a kimagasló eredményeket elért sportolóknak, majd átnyújtotta a megyei tanács ajándékát Fülöp Sándornak, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz, és Muity Ferencnek, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz sportolójának. Jelen volt az ünnepségen és ugyancsak elismerését fejezte ki a két fogathajtónak dr. Lakatos István, a megyei pártbizottság munkatársa is. Végül Fülöp Sándor mondott köszönetét, s mindkettőjük nevében ígéretet tett arra, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a további eredményes szereplésért. Nemcsak bérkérdés Az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülése fejeződött (lei a tavalyi és az idei úgynevezett kétlépcsős bérrendezésben, amely átlagosan miútegy 20 százalékos béralap-növekedést jelentett. A csaknem másfél milliárd forint kihatású intézkedés jelentőségét fokozza, hogy az ismert gazdasági nehézségek közepette került rá sor. Az intézkedés indokoltságát elsősorban az egészségügy munkaerőhelyzete, a mind nyomasztóbb létszámhiány húzza alá. Ez a hiány sajátos módon az orvos-ellátottságban is megnyilvánul. Jóllehet az orvosok létszámában álljuk a nemzetközi összehasonlítást — 1977-ben 23 jutott tízezer lakosra — elsősorban a falvakban és a kisvárosokban mégis relatív orvoshiánnyal küszködünk. 1977-ben az orvosi állások 7,8 százaléka volt betöltetlen. Am Szabolcs megyében 14,3, Borsodban és Békés megyében 9,9 százalék volt ez az arány! Az idei bérrendezésnél — erre való tekintettel"— először alkalmaztak megkülönböztetést a legritikusabb helyzetben levő megyék javára. Elsősorban az említett három megye, de az átlagosnál szintén kedvezőtlenebb helyzetű Győr, Szolnok, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy is az átlagosnál nagyobb összegű béralapot kapott. Ami korántsem menti fel a megyéket egyéb kötelezettségük, például megfelelő számú és minőségű orvoslakás építése és kedvező munkakörülményeik biztosítása alól. Mindez fokozottan vonatkozik az egészségügyi szakdolgozók, az ápolónők létszámproblémáinak megoldására. Mert — a jelek szerint — a bérintézkedés egymagában kevés ehhez. Tavalyi adat szerint az állások 4 százaléka volt üres. Ennél is nagyobb gond a gyermekgondozási szabadság, betegség stb. miatt távollevők 20 százalék körüli aránya. Es hovatovább az ápolási munka színvonalát veszélyezteti, hogy a szakképesítéshez kötött munkakörökben 14,2 százalékban szakképzetlenek dolgoznak. Tavaly még a munkaerő-vándorlás sem mérséklődött. Sőt, tovább erősödött. Igaz, a szakdolgozók béremelésének hatása tavaly csak az év végén mutatkozhatott, PMHNnHHnim ami a statisztikát csak némileg módosítja. Idei átfogó adatokkal pedig még nem rendelkezhetünk. A tapasztalatok szerint javulás mutatkozik a szakdolgozók létszám-stabilizálódásában, kevesebben hagyják el a kórházakat. Odáig azonban még távolról sem nőtt a vonzerő, hogy többen pályázzanak egészségügyi területekre, a betegágy mellé, a műtőbe. A helyzet csak ott, azokban a megyékben felhőtlen, ahol kevés a női munkaterület. Ismét nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a létszámgondok orvoslása korántsem csak bérkérdés, hanem nagyon összetett feladat. Munkahelyi légkör, lakás, gyermekintézmény kérdése, hogy szívesen dolgoznak-e valahol a nővérek. Ez a sorrend nem véletlen, hiszen számos példa bizonyítja, hogy ahol jól érzi magát az ember, onnan, bármilyen munkát kell is végeznie, nem kívánkozik máshová. A mintegy 20 százalékos béremelés a mostoha adottságú megyékben, az ágy mellett dolgozók kiemelt megbecsülése Mháit jó alapot teremtett az egészségügy munkafeltételeinek javításához. Ehhez azonban helyben, kinek-kinek hozzá kell tennie a magáét. A helyi lakosság jobb betegellátása érdekében. L. M.
