Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-22 / 301. szám
J?í NÉPE * * 1978. december 22. ROMÁNY PÁL: FÖDÉMPANELEK — AMERIKAI LICENC ALAPJAN Mezőgazdaságunk mérlege A mezőgazdaságban nincs két egyforma esztendő. Hogyan is lehetne. amikor nemcsak az emberi munka alakítja, nem csupán az alkalmazott gépek, vegyszerek, növény- és állatfajták, felhasznált anyagok formálják eredményeit, hanem — szó szerint — a szél, a fény, az eső, a nem szabályozható hőmérséklet is. Földünknek ezen a táján pedig ez utóbbiak is nagyon változékonyak. Hogyne örülnénk tehát annak, ha azt látjuk, hogy a mezőgazdaságban fáradozó ember szorgalma, találékonysága ismét győzött: többet adott a föld, mint egy évvel előbb, jobb a termés, nagyobb a jószágállotmány, több jut a raktárakba, üzletékbe is. Igaz, a nagyobb árumennyiség nem mindig növeld az előállító gazdaság, vagy az ország jövedelmét, de ez már egy nagyon szerteágazó, másik kérdéts. Másik, de ezzel is foglalkozni kell, mert a választ nem bízhátjuk az időre. A mezőgazdaság alapvető fogyasztási igényeket elégített ki mindig, indokolt ezért, hogy először a termelési teljesítményeket vegyük sorra. Az 1977. évi jó termés Után előirányozott 3,9 százalékos állattenyésztési növekedés nem volt csekély. Azzal számolt a terv, hogy az állami szektor 3,1 százalékkal növeli a teljes mezőgazdasági termelést, a szövetkezetek 4,5 százalékkal, míg a mezőgazdasági kistermelés lényegében szinten marad. így vált tervezhetővé a mezőgazdasági termelés országosan 2,5—3 százalékos növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal csak a mérlegek lezárása, a számadások elvégzése után összegez, de az látható, hogy a mezőgazdaság teljesítménye a tervnek megfelelő .lesz. Mégpedig úgy, hogy a növénytermesztésnek a tervezettől való elmaradását, az állattenyésztés, -hizlalás, állatállomány-növekedés többlete pótolja. kiegyenlíti. Búzából, kukoricából még soha nem termett ennyi egy hektáron, mint az idén. Vágóállatot — vágósúlyban számolva — közel másfélszer annyit állítottak elő az országban, mint 1970-ben. A múlt évben csupán a hízott sertés 11,2 millió mázsa volt. ami az 1970. évi kétszerese. Az idén várhatóan több lesz. Mezőgazdaságunk így tehát eleget tud tenni alapvető belföldi szállítási-ellátási kötelezettségének. Az ország 10 és fél milliós lakossága, laz idelátogató mintegy 16—18 millió turista ebben az évben is erről győződhetett meg. Mezőgazdaságunk nyersanyagot ad a feldolgozóiparnak, a könynyűipamak és az üzlethálózatoknak és más fogyaszitóknak. Annak a nagy feladatnak a teljesítéséből is kevés iriaradt el, amit az 1978. évi, a 62,6 milliárd forintot, kitevő tervezett összes agrárexport képvisel. Kisebb lesz az export a tervezettől, az agrártermékek importja pedig * *— ide számítjuk a déligyümölcsöt, a kávét, de a fehérjetadkarmányként használt szóját is — a tervezett körüli értékben valósul meg. Az ország fizetési mérlegének egyenlegét így kisebb mértékben tudja javítani a mezőgazdasági áruforgalom, mint ahogyan azzal a terv számolt. tói. Az 1979-eis esztendőben mezőgazdaságunk fokozott feladatokat kell, hogy vállaljon nemcsak az ország lakosságának, eddig is megszokott színvonalas élelmiszer-ellátásában, hanem külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyának helyreállításában is. Kell-e mondanom, hogy az idei évnél nem könnyebb külgazdasági viszonyok mellett, aziaz nagy nemzetközi versenyben. Az agrárexport mintegy 12 százalékos növelését tervezzük jövőre, de úgy, hogy a termelési eredményeid csupán mennyiségi növelése helyett a hozam- és ráfordítások ésszerű, kedvezőbb viszonyát helyezzük előtérbe. Gyorsan változó világban élünk, ahol a nemzetközi kereskedelem zajló porondján napról napra változik a helyzet. A mi mezőgazdaságunk .,export-orientált” gazdaság, akármit teszünk tehát, nem saját kívánságunkból és vágyainkból kell kiindulnunk, hanem azt kell cselekednünk, amit az exportpiac megkövetel. Akkor is ezt kéll tenni, ha begyakorlott, eddig beváit kényszerpályákat kell feladnunk, ha kénytelenek vagyunk más szemmel nézni néhány olyan termékünkre, amelyeknek gazdaságosságához évtizedekig nem fért kétség, ám ezt változó körülmények most megkérdőjelezték. Várhatóan olyan (technológiákon, módszereken is változtatnunk kell, amelyeket még öt évvel ezelőtt ideálisnak tartottunk. Hangsúlyozni kívánom azonban azt. hogy szocialista mezőgazdaságunk fejlődésében nincs szó semmiféle új, vagy másfajta helyzetről, hanem „csak” ötéves tervünk időarányos, egyenletes végrehajtásának követelményéről. A mezőgazdasági termelés 1979-re tervezett 3—3,5 százalékos növekedése úgy valósítható meg, ha az állami szektor gazdaságai legalább 6 százalékkal, a szövetkezeti szektor gazdaságai pedig legalább 4 százalékkal növelik a bruttó termelési értéküket. A mezőgazdasági termelés szerkezetének kialakításánál a nagyüzemek azt vegyék figyelembe, hogy az összes termelésen belül 1979-ben a növénytermesztés termelési értéke nagyobb mértékben növekedjék, mint az állattenyésztésé. Ez. az idei esztendő tanulságait is figyelembe vevő célkitűzés megalapozná az állattenyésztés bővebb és megfelelő összetételű takarmánybázisát, valamint, exportfeladatairik teljesítését. A kitűzött célt — ez sem új, de nagyon sürgető — jórészt belső tartalékaink mozgósításával, a hatékonyság sokat emlegetett növelésével tudjuk és kívánjuk elérni. Beleértve az üzemi adottságoknak leginkább megfelelő, az üzem- és munkaszervezés oldaláról is legkedvezőbb faj- és fajtaösszetétel megválasztását, az anyagokkal, energiával, takarmányokkal, eszközökkel és munkaerővel való ésszerű takarékosságot} is. El kell érnünk, hogy a hozamok — főleg a fajlagos mutatók terén meglevő — üzemek közötti és az egy üzemen belül az évek közötti szóródás mérséklődjön, a technológiai fegyelem javuljon. Nagy feladat az is, hogy a mezőgazdasági nyersanyagból mind értékesebb, jobb áron eladható terméket állítson elő élelmiszeriparunk. Az országos kép ezernyi részlete természetesen nagyon különböző. Termelési költségeink megnőttek, de több esetben indokolatlanul drágán termelnek, abrakot használnák olyankor is. amikor olcsóbban is lehetne takarmányozni. A termésátlagok sem csak a talaj minősége, vagy az időjárás alakulása szerint változnak, hanem a munka minőségét, a vezetési munka alakulását Is tükrözik. Azonos természeti feltételek mellett, nagyon is különböző termelési eredményekkel találkozhatunk. Ahol egy héttel később vetettele, sokszor mázsákkal mérhető átlagtermés-veszteséggel fizettek olyan késedelemért, amely más, jobb időjárás mellett esetleg fel sem tűnt volna. Hasonlóak a tapasztalatok a fajtaválasztásnál is. Az idei Időjárás, a késői tavasz, a csapadékos hűvös nyár más érésidejű fajtákat jutalmazott, mint tette volna egy „átlagos” időjárású évben. A felszabadulás óta két megyényi területet vontunk el a mezőgazdasági műveléstől, hektárban kifejezve ennyi „veszett” el. Azért írom idézőjelben, mert ez a föld nem veszett el a szó szoros értelmében, csak éppen a termelésből vontuk kii általában szükséges célokra, utakra, lakótelepekre, gyárakra. Csak egy példa: ha megépül az M—3Jas autópálya, amit sokan nagyon várnak, közel egy állami gazdaságnyi terület esik ki ismét. Tudjuk természetesen, hogy a mezőgazdaságilag művelt terület más okokból is csökkenni Fog. A terv félszázalékos csökkenéssel számol, amit nem szabad túllépni. A mezőgazdaság mindig olyan műhely volt. ahol szabad ég alatt folyt a termelés. Ennek megfelelően meg volt a maga kockázata is, hol nagyobb, hol pedig — az agrártudományok fejlődésével — kisebb és valószínűleg mindig meg is lesz. Nem várhatunk mást jövőre sem az időjárástól, de mást, többet kell kívánnunk önmagunkévi szinten alakuljon. A tőkés országokból származó import-gépbeszerzés azonban csökkenő értékű lesz. A hazai gépgyártást és importlehetőségeket figyelembe véve 1979-ben 7500 traktor, 4000 tehergépkocsi, 7000 pótkocsi. 2000 kombájn, 800 önjáró szálastakarmány-betakarító gép beszerzésére nyílik lehetőség, összességében — úgy tervezzük, hogy növényvédő szerekből is a kívánt mennyiségben, megközelítőleg a kívánt összetételben el fogjuk tudni látni a mezőgazdaságot. Ebben is a hazai vegyiparé és a szocialista országok szállítóié a főszerep. Mezőgazdasági nagyüzemeink, erdőgazdaságaink fő feladata most az, hogy a tervben előirányzott termeiésnöv’ekedésisel 10 százalékos nyereségnövekedést valósítsanak meg 1979-ben. Ebben az esetben az 1980-ban felhasználható saját fejlesztési források az V. ötéves tervben előirányzott körül alakulnak, ami lehetővé teszi a termelésfejlesztés zavartalanságát. 1979-ben és a későbbi években is kamatoztatni kell tudnunk a mezőgazdasági kistermelés szervezésében az elmúlt esztendőkben szerzett tapasztalatokat. Mindenki tudja, hogy a ház körül, kevés befektetéssel — bár sok és kemény munkával — az ország számára fontos és a termelőnek is megérdemelt hasznot hozó termékeket lehet előállítani. A nagyüzemektől nem szívesség, hanem pártunk agrárpolitikájától diktált: kötelesség ennek a törvényes keretek között végzett munkának segítése. feltételeinek szervezése, beleértve a szükséges szakismeretek nyújtását is. Ez utóbbiban ilyentájt különösen indokait lehet a nagy hagyományokkal rendelkező „Téli esték” felhasználása. A hagyományos — nem régimódi. Keressék állami és szövetkezeti nagyüzemeink továbbra is annak a módját, hogy integrációs szervezési tevékenységüket megerősítve — ahol lehet, új területekre kiterjesztve — fejlesszék a munkamegosztást, együttműködést a közös és a háztáji között. Hozzájárulva ezzel is ahhoz, hogy mezőgazdaságunknak csakugyan minden meglevő termelőeszköze mindannyiurtk javára működjék is, Az esztendő vége az embert — különösen a mezőgazdaságban dolgozó embert — akaratlanul is számvetésre, visszatekintésre készteti, arra, hogy mérlegre tegye a gazdasági évet. jó és rossz napjaival együtt. Országszerte készülnek már a zárszámadásra, dolgoznak a mérlegbeszámolókon, megvonják a mérlegeket, de nemcsak a termelőüzemekben, hanem az ágazati irányításban is. Rendszereznünk kell az esztendő tapasztalatait, hazai és nemzetközi tanulságait. Országosan is fontos feladat ez, de a gazdaságokban, vállalatoknál, a brigádokban is. Hasznosabb, eredményesebb munkát kell végezni jövőre mindenütt. Agrártermékeinknek állni kell a versenyt árban, minőségben, szállítási megbízhatóságban minden piacon. A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában ebben az évben kilencvenezer négyzetméter nagy fesztávolságú feszített födémpanelt gyártanak. Az amerikai licenc alapján készülő építőelemeket nem kell vakolni, elsősorban ipari létesítmények építéséhez használják. A képen: A födémpanelek kiemelése a sablonból. (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) ■m~liiMBHiiBlM ................ Száz tonna vas Virághajtatás a lakásban A televízióban, a rádióban nap mint nap látom, hallom a hirdetéseket, s a korábbi évekből még a fülemben Is cseng a kis mondóka: „Gyújtsd a vasat és a fémet ..Minden ember, sőt az aprócska gyerek is tudja, hogy fémben szegény ország vagyunk, a hazánk nyersvastermeLéséneta bizonyos százalékát hulladékvasból állítják elő. Egyszóval, a vasgyűjtés népgazdasági érdek. Ä vashulladék felvásárlása, elszállítása a MÉH Vállalat feladata, sőt a vállalatok csak neki adhatják el a felgyülemlett vas- és egyéb hulladékot. A MÉH Vállalat a felvásárolt vas- és színesfém.hulladékot eljuttatja a kohókba, ahol ismét beolvasztják és újabb vasszerkezetek készülnek belőle. Ez egy egységes körforgás, nincs benne semmi kivetnivaló, ám ez csak elmélet, mert a gyakorlat egészen más. A kertbarátok szeretnek a hagymás, gumós növények hajtatásával foglalkozni. A tél végi virágoztatáshoz most kell az előkészületeket megtenni. Csak azok a hagymák hajtathatok. amelyekben a nyár folyamán kialakult a virág. Ehhez a hagymákat, gumókat -júniusban felszedik, megtisztítják és a virág fejlődéséhez megfelelő hőmérsékleten tartják. Ez a tulipánnál 20 Celsius-fok, a jácintnál 25 Celsius-fok, de az egyéb hagymás növényeknél is 20—23 Celsius-fok között mozog. re kerül a földkeverék. A hagymát úgy kell ültetni, hogy csak a fele kerüljön a talajba, a másik fele a cserép teteje felett kiálljon. Természetesen a cserépben a talajt kissé meg kell nyomkodni. Ültetés után megöntözzük a növényeket úgy, hogy a földlabda teljes egészében átázzon. Ez fontos a gyökeresedéihez. Ezután a cserepeket olyan hélyre kell állítani, ahol 8—10 Celsius-fok a hőmérséklet. Pártunk két évtizededé bevált agrárpolitikája, a munkásosztály és a parasztság történelmi szövetsége változatlanul sikereink záloga. Teendőinket hosszú távra megszabják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. márciusi határozatában foglaltak. Közös erőfeszítései ruk bizonyára eredményesek lesznek az elkövetkezendő 1979-es esztendőben is. Ahhoz, hogy hagyma vagy gumó virágot hozzon, el kell érnie bizonyos nagyságot. Ez a tulipánnál 11, a jácintnál 16, a sáfránynál 8 centiméter körméret. Csak az ilyen méretű hagymában, gumóban képződnek virágok, a többiek levelekét fejlesztenek. A hajtatás feltétele, hogy elegendő tartaléktápanyagot raktározzanak a hagymák. A hajtatéhoz a hagymákat, gumókat válogassuk ki. Legyenek épek, kártevőtől és kórokozótól mentesek. A hajtatáshoz ne használjunk új cserepet. Ha csak ilyen áll rendelkezésünkre, akkor az ültetés előtt egy napig áztassuk vízben. Ugyanis az új cserepeknek nagy a nedvszívó képességük, és a beültetett növények talajából elszívják a nedvességet. A hagymás, gumós növények a hajtatáshoz nem igényelnek speciális földkeveréket. A betegségmenteSségen kívül csak az a feltétel, hogy laza legyen. Gyakorlatilag minden laza szerkezetű talajba ültethetjük. A cserepek aljára kevés homokot teszünk, a jbbb vízelvezetés érdekében. ErA tulipán, jácint, a lakás világos, 18—20 Celsius-fokos részébe kerüljön. A hajtatás kb. négy hétig tart. Ha azt akarjuk, hogy virágaink hosszabb élettartamúak legyenek, akkor a virágok megjelenésekor, a jácintnál az alsó virág színesedésekor vigyük az ablak közelébe, minél alacsonyabb hőmérsékletű helyre. Ha a virágot éppen színesedő állapotban az ablak közé tesszük, több hétig is nyílhat. Az apró hagymás növények a hajtatáshoz alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek. Ezért ezeket csak az ablak között, 10—12 Celsiys-fok hőmérsékleten érdemes hajtatni. Ellenkező esetben besülhet a virág, a növények csak leveleket fejlesztenek. A jácintot hajtathatjuk üvegben >s. Erre a célra kaphatók speciális hajtató edények, de használhatunk befőttes üveget is. Az edényt teleöntjük vízzel. A hagymát fölé állítjuk úgy, hogy a víz a gyökerek alatt álljon egykét milliméterre. Ezután 10 Celsius-fok körüli helyiségbe állítjuk az edényeket, amíg begyökeresednek. Napfényen, a szemünk láttára növekednek a növények. A vizet állandóan pótolni kéll. Az érvelés kissé furcsa, ugyanis köztudomásúan a MÉH Vállalatnak lehetősége van vagonok fogadására, szállítóeszközök beszerzésére, a hulladék elvitelére. S ha a telepen nincs hely? Uram bocsá’, közvetlenül a vállalattól is el lehet szállítani a vashulladékot a kohóhoz. Száz tonna vas ennyit megér. Vagy tán másról van szó? A telep teljesítette a tervét, s jövőre jól jön ez a nagy mennyiségű vashulladék a következő éves terv teljesítéséhez? Nem tudni. Mindenesetre a száz tonna vashulladék még a BÁCSÉP-nél rozsdásodik, amelyhez újabb és újabb tonnák kerülnek. Vajon meddig kell még várni a hulladékvas átvételére? G. G. RADARÜZEM Találmányok, szabadalmak Ha van hol termelni, akikor is jobban, mint eddig, szükség lesz a termelés megfelelő anyagi ^műszaki megalapozására. A hetvenes évék mezőgazdasága más, mint a 15—20 évvel ezelőtti volt. Ezer szállal kötődik más iparágakhoz, amelyek gyártmányai, szolgáltatásai. átvételi készsége, vagy információi nélkül gyakorlatilag a manapság elvárt színvonalon nem tudna működni a ml agrártermelésünk, amely már maga is helyenként ipar, vagy ipari jellegű. Mindez kölcsönösséget tételez fel, a mezőgazdaság szerteágazó ágazati kapcsolatain keresztül nemcsak kap, hanem ad is. Jogos az Igény, hogy szállításai! hasonló módon pontosak, jó minőségűek legyenek. Nem érdektelen talán elmondani, hogy sok külgazdasági nehézségünk ellenére is el tudtuk érni, hogy a mezőgazdaság 1979. évi gépberuházás-előirányzata az ez • Püspökladányban épült fel a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság új radarüzeme. A modern berendezések a polgári repülés biztonságát szolgálják, segítségükkel a hazánk légterében repülő gépekkel tartanak majd kapcsolatot. (MTI-fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS.) Az elmúlt harminc évben Lengyelországban 116 ezer gépre, eljárásra kértek szabadalmat a feltalálók. A szabadalmi hivatal 58 ezer jelentős találmányt fogadott el. Ezek egyike a négy találmányt egyesítő, forgattyústengely-'kovácsolási eljárás, amelyet olyan országokban szabadalmaztattak, mint az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország. Llcencét pedig amerikai, japán, svéd, svájci és olasz cégek vásárolták meg. Másik jelentős, 30 országban szabadalmaztatott eljárás dr. Jerzy Grymek professzor találmánya, amely magas értékű portlandcement előállítására, ugyanakkor pedig alumíniumoxid melléktermék kinyerésére vonatkozik. A világon Lengyelország az első állam, ahol különleges technológiai eljárással a halakból aktív fehérjepreparátumot nyernek a korszerű élelmiszeripar számára. A közelmúltban Chicagóban nagy A BÁCSÉP meglehetősen nagy üzem, ahol évente mintegy 200 tonna vashulladék keletkezik. Jelen pillanatban 100 tonna vashulladék vár elszállításra immár hónapok óta. Ez a i><?m is.kis rakás vasanyag nehezíti a munkát, útban van, kerülgetni kell. -.Miért rtem ajánlották fel a MÉH-nek, |(j kérdezhetné bárki. A BÁCSÉP vezetői ezen már túl vannak, ugyanis nem egyszer, de többször felajánlották a kecskeméti MÉH- telepnek, ahonnan azt a választ kapták: a telep nem bírja fogadni, de ha megkezdődik a szállítás, folyamatosan elviszik a vashulladékot. elismerést aratott a lengyel mikrohullámú nedvességmérő műszer. Sokan vesznek részt a „Technika mestere” vagy a „Technika ifjú mestere” elnevezésű versenyeken ötleteikkel. Nagy a sikere a Lengyel Televízió „Van egy ötletem” című műsorának, amelyben feltalálók beszélnek munkájukról. Alighanem Lengyelország legfiatalabb feltalálója az a tízéves kislány — egy varsói általános Iskola tanulója —, aki olyan gyufaskatulya mintapéldárvyát készítette el, amelynek használata lehetővé teszi a gyufagyújtást viharos, szeles időben is. A különféle újítási javaslatok, ésszerűsítési ötletek eddig több mint 300 milliárd zloty hasznot hoztak a lengyel népgazdaságnak. Becslések szerint minden egyes, a javaslatok megvalósítására kiadott zloty körülbelül 7 zloty haszonnal járt! (BUDAPRESS — INTERPRESS)
