Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Várható időjárás ma estig: a maga­sabb helyek kivételével általában erő­sen felhős és erősen párás, sok felé ködös idő, hószálllngózás, mérsékelt, időnként megélénkülő, általában délkeleti irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5, mínusz 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában mínusz 1, mínusz 6 fok között. Távolabbi kilátások szerda reggelig: sokfelé pá­­rás, ködös, hideg idő, nyugaton elszórtan kisebb havazás. (MTI)______ IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parla­mentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. sítjálk a betartásához szükséges feltételeket is. A munkafegye­lem betartásához szükséges fel­tételek megteremtése — ideértve a munka megszervezését is — nem lehet egyetlen ember fel­adata. Kötelessége ez az irányí­tás minden szintjén dolgozónak, természetes része a vezetői te­vékenységnek. — Olyan helyzetet kell terem­tenünk — mondotta a miniszter —, hogy a jogvédelem minden előnyét azok élvezzék, akiknek munkakészsége egyenes arány­ban áll képzettségükkel és ké­pességükkel. — A gazdasági feladatok meg­oldása közben és annak feltéte­leként mindenütt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az embe­ri tényezőkre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A mun ka körülmény ek, a munkafeltételek, a munkahelyi szociális ellátás javítása növeli a dolgozók elégedettségét, kezde­ményezőkészségét és ezzel jelen­tősen hozzájárulhat a termelé­kenység növekedéséhez. A terme­lésnek kivétel nélkül mindenütt a szociális ellátás javításával összefüggő kiadásokkal együtt, és nem azok nélkül kell kifizetődő­kötelessége a rendelkezésükre ál­ló munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoporto­sítása, a felesleges munkaerő fel­szabadítása. Akár erőteljes, akár mérsékelt a gazdasági növekedés üteme, ehhez eszközökre, anyagra, ener­giára és nem utolsósorban mun­kaerőre van szükség. Hazánkban az alacsony termelékenység miatt több a munkahely, mint a ren­delkezésre álló munkáskéz Ezért lényeges — többek között a mű­szaki fejlesztés, szervezés, szer­kezetjavítás eszközeivel — a lét­szám felszabadítása és a gazda­ságtalan munkahelyek számának csökkentése. Természetesen nem mondha­tunk le új üzemek, gyárak léte­sítéséről sem — folytatta a mi­niszter. — Az a törekvésünk, hogy egy új, gazdaságilag jobb üzem létrehozásával egyidejűleg egynél több régi, gazdaságtalan munkahely szűnjék meg. Gazdaságunkban jelentős tar­talékok vannak. Ezek hasznosítá­sának egyik lényeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem- és munkaszervezés. A vállalati szer­vező munka helyes irányú fej­lesztése elősegíti és egyben fel­tételezi a fejlett üzemi demok­ráciát, azt a munkahelyi, válla­lati légkört, amely igényli a dolgozók alkotó. kezdeményező készségét és annak hasznosítását. Ezután szólt a munkafegyelem javítása iránti társadalmi igény­ről, hangsúlyozva, hogy a mun­kafegyelem csak akkor követel­hető meg, ha egyidejűleg bizto­• Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tanácskozott a Kiskunsági TESZÖV küldöttköz­gyűlése. 'Az MSZMP Központi Bizottsá­ga ez év március 15-i ülésén ér­tékelte az ország mezőgazdasági, élelmiszeripari termelését és meghatározta e két ágazat továb­bi feladatait. A végrehajtás ta­pasztalatait összegezte október 24-i ülésén a megyei pártbizott­ság, s megjelölte a továbbfejlő­dés útját. A Kiskunsági Mező­­gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége mind­ezek alapján készítette el a ter­vezetét, amelynek kidolgozásában a szövetségi küldöttek hetven százaléka, s rajtuk kiviül másfél száz mezőgazdasági szakember nyilvánított véleményt. Ennek a megvitatására, jóvá­hagyására hívták össze a szövet­ség küldöttközgyűlését, amelyet csütörtökön délelőtt tartottak meg Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A körzet 94 szövetkezetét és mezőgazda­­sági társulását képviselő küldöt­tek írásiban is kézhez kapták az ajánlásként közreadott tervezetet. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést a közgyűlést megnyitó beszédé­ben Pesir István, a Kiskunsági TESZÖV elnöke és vitaindító előadásában Magony Imre, a te­rületi szövetség titkára. Hangsú­lyozta Magony Imre, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetekben dol­gozók számára külön megtisztelő az, hogy a megyei pártbizottság a mezőgazdaságot, az élelmiszer­ipart Bács-KLskun megye meg­határozó ágazataként ismeri el. A megyében, de 'különöskép­pen a Kiskunságon .a kertészeti termelésnek döntő a szerepe, ugyaniakkor a legkockázatosabb ágazat, hiszen érzékeny az időjá­rás viszontagságaira. Nagy ter­melési értéket állít elő, de súlyos károk érhetik, mint ahogy érték is ebben az esztendőben. Az 1978. évi tapasztalatokhoz tartozik, mondotta a területi szö­vetség titkára, az áruértékesítés időszakonként és árunemenkénti szervezetlensége. Ügy tűnik, hogy a gazdaságpolitikai és hatósági intézkedések gyorsabban és ered­ményesebben hátnak a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetékben, mint az élelmiszeripari vállala­toknál és a felvásárló kereskede­lemben. A megyei pártbizottság októbe­ri határozatában megkülönbözte­tett figyelmet kapott az ültet­vénytelepítés helyzete. A homok­hátsági termelési körzet legfon­tosabb ágazata a szőlő- és gyü­mölcstermesztés. Bács-Kiskun tíz­ezer hektár szőlő és 5 ezer hektár gyümölcsös 1982-íg kísérő telepí­tési előirányzatából a kiskunsági szövetkezetek több mint kétezer hektár gyümölcsös és 6600 hektár szőlő telepítésére vállalkoztak. Ez az ország szőlőtelepítésének 44, új gyümölcsös létesítésének pe­dig 10 százaléka. * A szövetség titkára ezután a mezőgazdasági üzemek együtt­működésének fejlesztésében rejlő lehetőségekre hívta fel a figyel­met. A továbbiakban Király Lászió­né, a területi szövetség nőbizott-I (Folytatás a 2. oldalon.) Ezután Trethon Ferenc a bér- és keresetszabályozás 1979. évi módosításairól beszélt és kiemel­te: — Olyán szemléletre és gya­korlatra van szükség, amely az alapbért sem tekinti természetes járandóságnak, a munkahelyen időben való megjelenés és ott­­tartózkodás ellenértékének. A gazdaságirányítás napirenden le­vő feladata annak' biztosítása, hogy a szocialista bérezési elvek az eddigieknél következeteseb­ben érvényesüljenek a gyakorlat­ban. Ezután elmondta, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítani a vállalati bérpolitikában a ter­mékek minőségének javítására és a határidők betartására irányuló ösztönzés kiterjesztésére. A tel­jesítmények növelésének feltéte­le a végzett munka szerinti bér- és keresetdifferenciálás erősítése. Korszerűsíteni kell a vállalato­kon belüli egységek ösztönzési rendszerét is. nek lennie-A tervben előirányzott célok meghatározzák a követelménye­ket. Most az a feladat — hang­súlyozta —, hogy a végrehajtás során ezeket teljesítsük és telje­sítésüket következetesen számon­­kérjülk. Ebből következik az is* hogy ha a helyes határozatok Vég lehajlása során feszültségek jelentkeznek, akkor nem a köve­telményeket kell lazítanunk, ha­nem céljaink elérése érdekében erőfeszítéseinket kell fdkoznunk. A költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitájában szót ka­pott még: Lombos Ferenc Győr- Sopron megyei, Sándor Dezső Borsod megyei, dr. Radnai Éva Fejér megyei és Füiöp László Tolna megyei képviselő. Mivel a költségvetési törvény­­javaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal a vitát bezárta, s szót adott Faluvégi Lajos pénzügymi­niszternek. Faluvégi Lajos válasza Faluvégi Lajos jólesően nyug­tázta, hogy az 1979. évi költség­­vetésről szóló törvényjavaslat vi­tájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgaz­dasági összefüggések, a gazda­ságpolitikai munka és a gyakor­lat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több felszóla­ló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredménye­sebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita megmutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazdaságfej­lesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen for­mális kifejezése az előretekin­tésnek, hanem nagyon mély át­gondolása annak, hogy a na­gyobb követélmények, erőfeszíté­sek a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazda­sági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gaz­dasági fejlesztési politikánk job­ban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményed­hez. Bontakoztassuk ki még job­ban a KGST-országokkal folyta­tott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban mi­nőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményékkel! Ez a megkö­zelítés reális és arra figyelmez­tet, hogy a napi feladatok mel­lett a nagyobb összefüggésekre is rá kell irányítani a tekinte­tet. Faluvégi Lajos hangsúlyoz, ta: a terv és költségvetés végre­hajtását a kormány beavatkozás­ra készen figyelemmel kíséri 1979-ben. Ugyanezt kérte a pénz­ügyminiszter más irányító szer­vektől is. Hozzátéve: a zárszám­adásnál a folyamatos ellenőrzés tapasztalatairól is tájékoztatást adnak a képviselőknek. Ezután az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd az ülésszak második na­pirendi pontjaként dr. Mankója Imre igazságügy-miniszter, a Bün­tető Törvénykönyvről szóló tör­vényjavaslat előterjesztője tar­tott expozét, A miniszter expo­zéját lapunk 3. oldalán közöljük. Kecskemét Városért Emlékérem Tegnap délután tartotta meg ez évi utolsó ülését Kecskemét város Tanácsa. A testület elöljáróban jóváhagyta a végrehajtó bizott­ságnak a lejárt határidejű taná­csi határozatok végrehajtásáról, a két tanácsülés közötti munkájá­ról, s a legutóbbi tanácsülésen elhangzott interpellációk nyomán tett intézkedéseiről szóló jelenté­sét. Majd a megyei tanácstag je­lölésére és megválasztására került sor. A megüresedett megyei tanács­tagi tisztség betöltésére a Haza­fias Népfront megyei és városi bizottságának javaslatával egye­zően dr. Dobos Lászlót, a megyei bíróság nyugdíjas elnökhelyette­sét, a népfront megyei elnökét választotta meg. Ezután a lakáselosztásról szóló 1974. évi tanácsrendelet módosí­tására előterjesztett javaslatot emelte határozattá. A tanácsülés további részében a közművelődési törvény eddigi végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg a testület. A vitá­ban felszólalt dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Papp Gézáné, dr. Weither Dá­­nielné, Kúti Béla, Gyapai József és Szabó Sándor tanácstagok. A tanácsülés megállapította, hogy a törvény végrehajtásában jelen­tős eredmények születtek, ugyan­akkor különösen a munkásműve­lődésre, valamint a külterületi és • Az emlékérem Idei kitüntetettjei. (Tóth Sándor (elvétele.) a város környéki községek köz­­művelődési tennivalóira irányítot­ta a figyelmet. Elfogadva a je­lentést, a tanácsülés megfelelő határozatokat hozott, a közműve­lődési törvény végrehajtásának to­vábbi feladatairól. Ezt követően 1979. évi munka­­tervét határozta meg a testület, s egyben jóváhagyólag tudomásul vette a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét is, majd több bejelentést fogadott el. Ezek sorá­ban azt a tájékoztatót, amely a tiszta virágos Kecskemét mozga­lom ez évi eredményeinek érté­keléséről készült. Ülésének befejező részében Kecskemét Városért Emlékérem odaítéléséről határozott a tanács­ülés. A városi tanács az idén Erdélyi Ignácnak, a megyei párt­­bizottság titkárának, Bozsó János festőművésznek és Kerekes István építésznek, az Általános Épület­­tervező Vállalat irodavezetőjének ítélte oda az emlékérmet. P. I. XXXIII. évf. 301. szám Ára: 90 fillér 1978. december 22. péntek Magyar-szovjet árucsere-forgalmi megállapodás Moszkvában csütörtökön ünne­pélyes keretek között írta . alá dr. Bíró József magyar külkeres­kedelmi miniszter és M. R. Kuzmin, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterének első he­lyettese — a megbetegedett Nyi­­kolaj Piatolicsev külkereskedelmi miniszter helyett — az 1979. évi magyar—szovjet árucsere-for­galmi jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv az 1976—80-ra szóló ma­gyar^—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gaz­dasági egyezmények alapján szabja' meg a jövő évi kölcsönös áruszállítási programot, amely­nek előirányzata meghaladja a 4,8 milliárd transzferábilis rubelt, csaknem nyolc százalékkal halad­ja meg az ez évi programot. Az egyezmény aláírásánál je­len volt a két fél tárgyaló kül­döttsége. Ott volt dr. Szűrös Má­tyás, moszkvai magyar nagykö­vet és Féderer Adolf kereskedel­mi főtanácsos, a külkereskedelmi kirendeltség vezetője. Minit dr. Bíró József a sajtó­nak adott nyilatkozatában el­mondotta, a megállapodás negye­dik évére szóló árucsere-forgal­mi előirányzat mind valumené­­ben. mind összetételében híven tükrözi a magyar népgazdaság fejlődését, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyülé­sét, a KGST komplex program­jában megfogalmazott közös cé­lok megvalósításában elért ered­ményeket. (MTI) Trethon Ferenc felszólalása — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munka­erő-gazdálkodásban tapasztalha­tó ellentmondások megszünteté­se, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségle­teihez, a megváltozott feltételek­hez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is — hangsúlyoz­ta a miniszter, mlajd rámutatott: — Társadalmunknak alapelve a teljes foglalkoztatottság. Nép­köztársaságunk alkotmánya min­den államipolgárnak biztosítja a munkáihoz való jogot, amelynek gyakorlásánál a jelenleginél job­ban figyelembe .kell venni a nép­­gazdasági szempontokat, a mun­kaerő-helyzetből adódó követel­ményeket. Gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerőfor­rásokat nem hatékonyan hasz­náljuk fel. A gazdálkodó szervek A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséért A Kiskunsági TESZÖV határozata i /-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents