Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
I NÉPE 9 1978. november 16. Dolgozik a plazma Jellemző a technika fejlődésének ütemére, hogy a plazma,generátorokról (plazmaégőkről) nem is olyan régen, még fizikusok kísérleteinek ismertetéseiben olvashattunk, ma pedig már a plazmahegesztő- és szórópisztolyok egyre szélesebb körű elterjedésének lehetünk szemtanúi. Mindamellett nem volt könnyű „munkára fogni” a .több mint tízezer fokos plazmasugarat. de napjainkban már engedelmesen vág vastag fémlapokat, könnye- dén hegeszt hajszálvékony lemezeket és olyan technikai feladatokat is megold, amilyenekre korábban nem is számítottak a mérnökök. A vékony fémbevanatok készítésén kívül, amelyek főként mechanikai kötésiben vannak az alapanyaggal, a plazmapisztolyok segítségével olyan korrózió^ és kopásálló bevonatok is készíthetők, amelyek fémes kötéssel .kapcsolódnak az alapfémhez. A plazmaív a papaiakban vagy huzal formájában hozzávezetett bevonófémet a felületén vékony rétegben megolvasztott alapfémre lövellj, így a határfelületen a kívánt tulajdonságokkal rendelkező ötvözet jön létre. A bevonó anyag lehet alumínium, réz, rozsdamentes acél, moW.bdón, króm, kobalt, de wolframfcairbid vagy ipari kerámia is. Az eljárás néhány különleges alkalmazási területe: szelepül ésiék, ipari kések, lemezvágók, kőzetmegmiunkáló • Modern vonalú plazmapisztoly, amelyet a repülőgépek és az űrtechnikai eszközök különleges rétegekkel való beborítására használnak. Működtetéséhez .stabilizáló és védőgázként egyaránt argont használnak, amit a csatlakozó csöveken keresztül vezetnek be a pisztolyba. A pisztoly plazmaívének hőmérséklete 16— 17 000 C-fok körül van. szerszámok, gyaluk, tengelyek, szénszál hit ó csigák és általában minden Olyan eset, amikor kemény, kopásálló, a korróziónak ellenálló felület kialakítása szükséges. Szövetség a faggyal A nagy betomgátákat külön- áilló blokkokból építik fel. Közöttük az építkezés Idején réseket hagynak. Amikor a gát eléri a teljes magasságot, a vízgyűjtőt még nem lehet megtölteni, először el kell tüntetni a blokkok közötti réseket, vízhatlanná és hézagmentessé kell tenni a gátat. E célból rendszerint cementoldatot nyomnak a résekbe. Ez a munka bonyolult és sóikéiig tart. Hogy a „varrat” vízhatlan legyen,, szigorúan meghatározott összetételű cemenitol- datot kell használni, olyant, hogy a beton térfogata a megszilárdulás után ne csökkenjen. Mindez különösen bonyolulttá válik, ha a tömítést télen kell végezni. Szovjet kutatók felfigyeltek arra az érdekes törvényszerűségre, hogy a kifagyasiztotit nedves beton térfogata megnő. Valósággal „megduzzad”, és azután úgy is marad. Ez a,z átalakulás mínusz 5 C foknál megy végbe, és csak olyan betonnál, amelynek víztartalma 6 százaléknál nagyobb. A betonkeverék pórusaiban megfagyó vízrészecskék kitágulnak és eltávolítják egymástól a be- tonszemcséfcet. A hidroitechniku- sok elhatározták, hogy hasznosítják ezt a jelenséget. Ha télen a gátblokkok közötti réseket nedves betonnal 'töltik ki, akkor az kitágulva megbízhatóan fog tö- míterií. A közönséges cemenitá- lást így az építmény kifagyasztása váltja fel. A faigy a beton ellenségéből annak segítőtársává válik. De mii történik a gáttal, ha a fagyasztott beton megolvad? A kísérletek szerint tar.tósabb lesz, ugyanis olvadáskor bekövetkezik a faeíton ^öngyógyítása”. Ennek lényege az, hogy még a leggondosabb összekeverésnél sem lép reakcióba a víz minden egyes beton,rés zees kével. A fagyasztásnál a betonban mikrohasadékok keletkeznek. Ezek nem befolyásolják az építmény szilárdságát, de új, „friss” beton,szemcséket hoznak napvilágra^ Olvadásikor a hasadékokat megtöltik az utóreakció termékei, így a duzzasztott beton szilárdsága növekszik. • Képünkön: a Szovjetunió legészakibb vízierőműve. (Fotó: APN—KS) Hiúzokkal a veszettség ellen A blúzok számát óhajtják növelni az elszászi V©gézekben. Kettős célja van ennek az intézkedésnek; részben a természet ökológiai egyensúlyát kívánják helyreállítani, másrészt a rókák számát csökkenteni a hiúzok el- szaporításával ezen a területen. A hi űz a tervek szerint, így közvétve a veszettség elleni küzdelemben hasznosul. Az intézkedést megfelőzően a hatóságok kampányt indítottak a lakosság felvilágosítása érdekében. Ennek során, azt bizonyítják, hogy a hiúz sem az emberre, sem pedig a mezőgazdaságra nem jelent veszélyt. Az ókorban és a középkoriban Európában jelentős számú hiúz élt, századunkra azonban csaknem teljesen kipusztultak Közép-Európában. A hiúz ügyes vadász, mancsával igen erős ütést mér áldozatára — ritkán vétve el az ütést —. majd fogaival végez zsákmányával. A nagyobb testű vadakat, a rókát, a szarvast is megtámadja. Nagy teljesítményű óriás exkavátor Az Uralmas Gépgyárban készülő új exkavátor puttonya 20 köbméteres. Ennek a gépnek a teljesítménye többszörösen felülmúlja a jelenleg sorozatban gyártott exkavátorokét. A hatalmas gépet Jakutiá'ban állítják üzemibe, ezért főbb szerkezeti elemeit fagyálló acélból készítik. A gémet úgy rögzítik, hogy az mindaddig szolgáljon, amíg a berendezés üzemképes marad. A gépkezelő fülkéjében a levegő légkondicionált, külön pihe, nőhelyiség van villanytűzhellyel, hűtőgéppel és ruhásszekrénnyel. Az Uralmas mérnökei az ötéves terv kezdete óta már több mint harminc magas hatásfokú ipari berendezést terveztek. (BUDAPRESS — APN) Fortuna bukósisak, sertésnevelő berendezés A huszonhat évvel ezelőtt alakult, mintegy ezeregyszáz dolgozót foglalkoztató Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet a múlt esztendőt 178 millió forintos árbevétellel zárta. Az idei tervük 196 millió forintot ír elő. — Nagyon bízunk abban, hogy elérjük a 200 milliót — mondta Kiss Csaba főmérnök. — Nagyon sokat léptünk előre az idén nemcsak az árutermelésben, hanem a lakosság részére végzett szolgáltató tevékenységben is. A harminc szakma képviselője az év végéig a tavalyinál 22 százalékkal magasabb árbevételt tervezett. Minden jel arra mutat, hogy a 20 millió forintos célkitűzést legalább 20 százalékkal túlteljesítik. A múlt évben nagyarányú műszaki fejlesztés kezdődött szövetkezetünkben és az eddigi eredmények már bizonyítják, hogy érdemes volt nekilátni ennek a nagy munkának. Néhány gazdaságtalan termékünk gyártását átadtuk már társszövetkezeteknek, mi pedig rátértünk új termékek készítésére. Bekapcsolódtunk például az iparszerű sertéstenyésztés segítésébe. Az év 'Végéig 22 millió forint értékben gyártunk battériás sertésnevelő berendezést, ezekből már többet használnak megyénkben is. Fortuna elnevezéssel új típusú bukósisakok gyártását kezdtük meg, s ezek sikerére jellemző, hogy az idén 50 ezret kell átadnunk a jórészt, külföldi megrendelőknek. Faipari részlegünk megkezdte kétféle gyermekülőke gyártását, az idén 50 ezer kell belőlük. Országos hiánycikknek számított eddig a konyhai zsámoly, november elejétől az év végéig 2 ezret gyártunk, jövőre pedig több tízezret. Építőink is megérdemlik az elismerést, a jövő év márciusa helyett decemberben adnak át 15 lakást. Idei nagy feladatuk lesz még egy fontos gyermekintézmény ' építésének megkezdése. A városi tanáccsal kötött szocialista szerződés szerint vállalták ennek a létesítménynek az építését, amelyben 50 személyes óvoda és 40 személyes bölcsőde lesz. Az idén a szervezettebb munka eredményeként, ,a tavalyinál előreláthatóan mintegy 30 százalékkal magasabb lesz a nyereségünk mondta befejezésül Kiss Csaba főmérnök. O. L. KUTATÁSOK AZ ÖNTÖZÉS ÉRDEKÉBEN Vízpótlás a szőlőben # A kutatóintézetben korszerű műszerek segítik a munkát. Visontai Erzsébet a sugárzásmérő regisztrálóját figyeli. (Tóth Sándor felvétele) Hazánk szőlőtermesztésében a csemegeszőlő kivételével nincs hagyománya az öntözésnek. A hatvanas években azonban a száz • mázsán felüli hektáronkénti termésátlagok elérése a termelőket a vízgazdálkodás korszerűsítésére kényszerítette. Bács-Kiskun megye időjárási viszonyai, a száraz, de szeszélyes esőzésekkel tűzdelt nyarak a borszőlők öntöz- hetősége felé fordították a figyelmet. Kezdeti sikerei vannak ennek a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, ahol több mint háromszáz hektár szőlő öntözését készítik elő csőhálózat telepítésével, s e terület egy részét már az előző években is öntözték. A megye természetes vizei, továbbá a gazdaságokban levő cső- kutak, valamint a vízlépcsőrendszerek továbbfejlesztése, néhány év múlva még több mezőgazda- sági üzemben teszi lehetővé a szőlő öntözéses termesztését is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben a leendő telepítésekhez folytatnak kutatásokat, amelyekben a különböző szőlőfajták vízigényét, vízháztartását és még sok egyéb tényezőt figyelnek meg az öntözhetőség érdekében. A kutatóintézet a meteorológusokkal és a FAO szakembereivel együttműködve szintén végez kutatásokat, amelyek eredményeit a közös tervek kidolgozásához használjak majd fel. A vízháztartási kísérletekben az intézet kutatói mérik a légnedvességet, a párolgást, a szőlő hőigényét, a napsugárzást, valamint ezek tápanyag-gazdálkodással való összefüggését is. Zárt rendszerű tenyészedényekben figyelik meg a műtrágyázás hatását a talajra és a talajvízre, erre épül az öntözési módok kiválasztása. Ebből a szempontból több szőlőfajtánál végeztek összehasonlító vizsgálatokat. így állapították meg, .hogy Bács-Kiskunban a csőkutak kihasználása az ültetvényeken a csepegtető öntözéssel a legcélszerűbb. Bár a szőlő nem kimondottan vízigényes növény, de a virágkötődéstől a fürtök zsendüléséte szükség van a csapadék pótlására. Így nagyobb biztonsággal terem, több és jobb minőségű termést ad. Amíg a megye felszíni vizeinek kiaknázása nem lehetséges, addig a minél kisebb kézi munkaerő felhasználásával működtethető, stabil rendszerű öntözési mód megválasztására van szükség. A csepegtető öntözéssel • elérhető az, hogy a szőlőtőkék a megfelelő időben optimális meny- nyiségű mesterséges csapadékhoz jussanak. Ilyen telepet rendeztek be a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság szikrai kerületében, ahol szintén évek óta tanulmányozzák a mesterséges vízpótlás hasznát. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet területén mintegy 150 hektáron tervezik a szőlő öntözésének fejlesztését. Ugyancsak az intézet szakembereinek szaktanácsai segítségével a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban igyekeznek a csapadék kijuttatásának ezt a módját bevezetni. G. E. Járványügyi kutatóközpont Kilencvenöt évvel ezelőtt kezdte meg működését az északkelet- bulgáriai' Razgradban a himlőellenes oltóanyag-laboratórium, amely később Szófiában folytatta munkáját. A kis laboratórium az elmúlt évtizedek során jelentős ‘ák$3éntia1É^üWóinfézétfé fejlődött. , A járványügy, az immunológia, a parazitológia problémáival, víruskutatással foglalkozó központnak ma 1100 magas képzettségű munkatársa van. A különféle szérumokból, oltóanyagokból, egyéb preparátumokból nem csupán a hazai szükségletet elégítik ki, hanem jelentős mennyiséget exportálnak is. A nagy hatékonyságú bolgár készítmények között olyan is van, amit jelenleg csak néhány amerikai és francia laboratórium készít, így a placenta-kivonatból nyert fehérje, aminek az ára a nemzetközi piacon kilónként több mint ezer dollár. A hazai használatra szükséges valamennyi oltóanyag mellett az intézmény töÉb ffifnt 150, az allergikus be- < legségek» megállapításához és leküzdéséhez szükséges szernek világszerte ismert előállítója. A kutatóközpontban jelenleg többek között a grippe és a bélfertőzések megelőzési módszereinek a tökéletesítésén dolgoznak. Jó munkájuknak, eddigi eredményeiknek köszönhető, hogy a Bulgáriában korábban igen elterjedt betegségeket — mint például a maláriát — sikerült felszámolni. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Kevesebb baleset A munka növekvő biztonsága és az egészségvédelem fejlődése lehetővé tette, hogy a balesetek száma 1970 óta az NDK-ban egyötöddel csökkenjen. Amíg a legfejlettebb kapitalista államokban az ezer foglalkoztatottra jutó .bialesetok száma, 80. -és 110 között van. az NDK-ban ez, az arány A& élet- és, .munkakörülmények tervszerű és fokozatos javítása, a Német Demokratikus Köztársaság szociálpolitikai intézkedéseinek a hatása nyilvánul meg ebben a rendkívül kedvező arányszámban. Ha az előző év ipari baleseteit vizsgáljuk az NDK-ban, további javulás .tapasztalható a 25 év alatti szakmunkástanulók és ifjú szakmunkások között. (BUDAPRESS — PANORÁMA) Az ordasi olajkikötő Több száz kombájn, teherautó, traktor, gabona-, fűszer- és gyógynövényszárító működik hónapok óta szinte megszakítás nélkül a kalocsai, bajai járásban. Tasstól Szeremléig és azon is túl a Duna mentén sorakoznak Bács- Kiskun megye legnagyobb fűtő- és gázolaj-felhasználó gazdaságai. Kiszolgálásuk a vasúti tartályvagonok és tartálygépkocsik hiánya miatt évek óta elég sok gondot okoz az ÁFOR-nak, különösen a fűtési idény beköszöntése után, hiszen a Duna menti települések lakossága is jóval több fűtőolajat használ fel, mint az év első felében. Az ásványolaj-forgalmi vállalat ' ezért huzamosabb ideje bérel üzemanyag-szállító dunai uszályokat a MAHART-tól, hogy az olcsóbb víziutat használhassa fel. Már évekkel ezelőtt a hnrtai és a bajai Duna-parton felállított az ÁFOR egy ideiglenes, üzem- anyag-lefejtő állomást, s ezek segítségével bizonyos ideig sikerült valamennyire tehermentesíteni a vasúti szállítást. Legújabban Ordas mellett a MAHART és az ÁFOR közreműködésével létesült egy jól felszerelt szivattyúállomás. Gépei percenként 1200 liter fűtő- és gázolajat emelnek ki a tartályhajókból, és továbbítanak a parton felállított töltőberendezésekhez. Innen az üzemanyag-szállító járművek továbbítják a közeli mezőgazdasági üzemekbe. A Duna menti kőolajfinomító gyárak termékei így a költséges közúti szállítás bizonyos mérséklésével, a vasúti szállítás tehermentesítésével jutnak el a felhasználási helyre. K. A. • Percenként 1200 liter folyékony üzemanyagot továbbít a partra a szivattyúállomás. • Három műszakban dolgozik Miskén a fűszerpaprika-szárító gép, amely szintén fűtőolajjal működik. (Kiima Győző felvételei) • Az ordasi olajkikötőben (öltik az ÁFOR üzemanyag-szállító gépkocsiját.
