Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

1978. november 16. • PETŐFI NÉPE • S filmvetítések házon belül Iskolamozi Kalocsán A hónap közepén egy új, s mind ez ideig bi­zonyára egyedülállónak tekinthető, érdekes „intéz­mény” kezdte meg működését Kalocsán, az I. Ist­ván Gimnázium nagytermében. Az elnevezése: Is- kglamozi. A megnyitó előadáson — a nagy író idei évfordulójára való tekintettel — Tolsztoj Anna Karenina című regényének szovjet filmváltozatát vetítették le az egybegyűlt diákközönség előtt. A kalocsai iskolamozí létrejötte szerencsés vé­letlenek összejátszásának és a lehetőségek felis­merésének, illetve a Megyei Moziüzemi Vállalat szocialista brigádjai felajánlásainak köszönhető. Idézzük fel a „szerencsés véletlen”-! A városi Otthon Filmszínház néhány évvel ezelőtti felújítá­saikor a mozit átmenetileg nem használhatták. Ez idő alatt kényszerm eg oldásként a gimnázium nagy­termében tartották a vetítéseket. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, ki kellett alakítaniuk egy célszerű gépházat, fel kellett szerelniük a szükséges veze­tékeket és egyéb berendezéseiket. A mo?,iüzemi vál­lalat tehát megteremtette a helyiségben egy kisebb mozi működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges technikai feltételeket. Azután, hogy az Otthon mozi elkészült, a vállalat szakemberei minden mozgathatót leszereltek és el­vittek. Ám a gimnáziim nagytermében ott maradt a lefalazott gépház és az ötlet is: mennyire hasz­nos dolog a mozi ilyen közelsége. Amikor az,után két évvel ezelőtt a Bács-Klsikun megyei Moziüzemi Vállalat a hálózat korszerűsítése nyomán felszaba­dult régebbi, de üzemképes gépeit, berendezéseit átvételre felkínálta az erre igényt tartóknak, akikor az intézmény vezetői arra gondoltak, hogy ismét vetíteni kellene a színházteremben. Meg is indultak hamar a tárgyalások, amelyek eredményeként végiül a vállalat nemcsak haszná­laton kívül helyezett vetítőgépet, hangszórókat és mozivásznat adott át a gimnáziumnak, hanem né­hány szocialista brigád azt is vállalta, hogy társa­dalim! munkában elvégzi a szükséges szereléseket és ismét üzembe helyezik a mozit. A ígéreteket tettek követték, és végül — idén októberben — föil is avatták ezt a pedagógiailag is jól kihasznál­ható iskolaimozit. A házon 'belüli mozi egyelőre 'kedden és szom­baton. működik. Hétközben a tanuilóif j óságnak tar­tanak ingyenes előadásokat, a hétvégeken pedig bérletes filmklub-vetítéseket szerveznek a városi közönség számára. A diákvetítések programjai el­sősorban a középiskolai irodalom és történelem tananyagához kapcsolódnak. A moziüzemi vállalat közreműködésével olyan filmeket válogattak össze, amelyek jól szemléltetik és elmélyítik az olvas­mányélményeket, illetve megrajzolják egyes tör­ténelmi korok hátterét, nevezetes alakjait. Egyben a természettudományi tárgyakról: a fi­zikáról, kémiáról, biológiáról, s. a földrajz isme­retterjesztéséről sem feledkeztek meg. Már gyűjtik azoknak a népszerű-tudományos rövidfilmeknek a listáját, amelyeket eredményesen lehet felhasznál­ni egy-egy anyagrész, vagy téma oktatásának meg­könnyítésére. Háromszázan foglalhatnak helyet az iskotamozi széksoraiban, A nem. kis befogadóképességű terem programjainak kialakítása, az üzemeltetési költsé­gek előteremtése, az órarenddel, a tantervekkel való egyeztetés, a kópiák beszerzése, ,sz,állíttatása, és a működés többi kérdése nem kevés gondot okoz majd a gimnázium vezetőségének. Még akkor is, ha ezek egészének megoldásában a moziüzemi vállalat hathatós segítséget nyújt. A pedagógusok számára azonban nyilvánvaló, hogy rendkívül nagy lehetőségek rejlenek a házon belüli moziterem sok­rétű, célszerű pedagógiai hasznosításában, amely­nek mindennapi gyakorlatát az idei tanévben kell majd kidolgozniuk. P. M. SZŐKE ISTVÁN RENDEZŐ ISMÉT KECSKEMÉTEN ELŐZETES AZ OLASZ SZALMAKALAPRÓL „Sírni és nevetni is fogunk’’ Szinte tőmondatokban, a 'leg­szükségesebb tényekre szorítkoz­va beszél magáiról, öt esztende­je, első kecskeméti bemutatko­zásakor még 16 soros életrajzot közölt a színházi műsorfüzetben, hibst; '' visszatérésekor - csupán ennyit: ■•„ 1973-ban végeztem a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolán, Budapesten. Az 1973— 74-es évadban a Katona József Színházban, dolgoztaim. Hristic Savonarola és barátai c. darab­ját rendeztem a Kelemen Szín­padon, Kleist Heilbronni Katicá­ját és Lehár Luxemburg grófja c. operettjét a nagy színházban. Majd két évad következett a 25. Színházban és kettő (1976—1978) a kaposvári Csiiky Gergely Szín­házban. Az 1978—79-es évadtól a Katona József Színház tagja vagyok.” Csu'pán a dunántúli városban töltött évejj bemutatása kitölte­né e cikk kereteit, ö rendezte — egyebek között — Osztrovsz- kij Az erdő című művét. Fodor Géza a Színházban tíz oldalon (!) méltatta a „Caiky Gergely Színháznak talán az Ahogy tet­szik óta a legteljesebben, legki­egyensúlyozottabban sikerült” előadását. „A játék a mulatságos­nál mulat,siágosabb, ugyanakkor távlatos összefüggéseket teremtő gesztusok valóságos tűzijátékát produkálja.” Országos érdeklő­dést keltett A piros bugyelláris rendezésével. Balassa Péter a szakmai folyóiratban elemezte: „A mindent felőrlő tempó elle­nére is kivehető árnyalt apró­munkáiról is szólni kell, amely­ben Csepreghy szövésmódjának megfelelően finom össiaecsengé- seket, rímeket, utalásokat fedez­hetünk föl.” Mihályi Gábor ki­sebb kifogásai ellenére elismerő­en szólt a Szőke irányításával színre került Képzelt betegről. ,,A 'kaposvári színház előadásait többnyire az jellemzi, hogy ép­pen a klasszikusok 'közvetítésé­vel tudnak leginkább a ma gondjairól szólni.” Kecskeméten Émile Labiche- sal kezdi az évadot. Az Olasz szalma,kalap egyik fárasztó pró­bája után beszélgettem a rende­zővel. Elkerülhetetlen kérdéssel kezdtem: l ' öt ország együttműködésével épült meg Várna közelében a Frédéric Joliot-Curie nevét viselő nemzetközi tudósotthon. Tevé­kenységét, munkatervét évenként határozzák meg az, alapítók: a Tudósok Világszövetsége (WFW) tagszervezetei a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Bulgáriában, A tudósotthon kiválóan alkalmas mind nemzetközi tudóstalálkozók megrendezésére, mind üdülésre. Az alapítás éve, 1966 óta, 700 — A derek jelzővel minősített csodálatos termékenységü, nép­szerű mester talán mégsem em­líthető Moliere-ral egy sorban. — Ha egy színdarab megírása. 1851 óta nem esi'k le a szín­padról — ahogyan mondani szo­kás —, akkor abban olyan érté­kek vannak, amelyeket egy jó előadásnak felszínire kell hozni. Persze, hogy mem Moliere-remek- művel van dolgunk. Shakespeare mondotta, hogy egy ember olyan anyagból van gyúrva; amilyenek az álmai. Neki Möllere az álma, benne is sok van 'belőle. Sokkal jelentékenyebb szerző, minit nálunk általában gondol­ják. Hatással völt például Iones- cura. Az Orrszarvú dramaturgiá­ja — például — nagyon hason­lít a holnaptól műsorra kerülő Olasz szalmakalapra. Értékét az is mutatja, hogy a legkiválóbb színházak; színészek vitték siker­re. — Kacagtató bohózatot látunk? Helyzetkomikumok, burleszk- mozzanatok ingerük nevetőizma- ínkát? — Sohasem került volina ennek a színháznak a műsorára, ha ez csak egy felszínes bohózat lenne. Eredeti műfaji megjelölése is komédia. Nem tudom, miért kap­ta fordítójától a zenés bohózat minősítést. Talán azért, mert Labiche-t a vaudeville, azaz a zenés bohózat koronázatlan kiirá­kongresszust, értekezletet, szim- poziont rendeztek falai között, a világ 76 országából összesereglett 40 ezer tudós részvételével. A WFW X. közgyűlését is itt tartot­ták. Ez évben 70 tudóstalálkozó­ra kerül itt sor. A tudósotthont nemrégiben újabb három konferenciaterem­mel, az üdülőépületet pedig kor­szerű vízterápiai részleggel bőví­tették. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) lyának tartották? Kezemben van az. eredeti kiadás, eszerint is ko­média. A kettő között érezhető különbség van. A vaudeville hí- gabb, könnyedebb . helyzetek so­rozata, burieszkelemekkél tarkít­va. A francia színházi emberek vették észre, hogy' milyen erőtel­jes ez a különbség. Az Olasz szál maik a lap egy álomjáték, olyan szürreális (tu­dat-feletti) elemek feszítik a já­tékot, amelyek szinte lehetetlen­né teszik, hogy egyszerű zenés játékot produkáljunk. Én sok szomorúságot is találok benne, úgy hiszem, sírni és nevetni is fogunk. Ha egy .színdarab mó­dot ad ilyen megnyilatkozásokra akkor az már jó alapanyag. — Olvastam Labiche művét, de nem találtam olyan utalást, amely szerint szürreális játéknak tekinthető. — Ügy kell játszani,, mint egy álomj'átékot, hiszen szinte csak az álomban előfordulható rém­ség, hogy valaki órákkal esküvő­je előtt kényszerüljön egy elve­szett kalap 'keresésére. A cselek­ménysor ikiindulóponltja valóban komikus, de a kalap hajkurászá- sa közben olyan fantasztikus helyzetekbe kerül Fadimard, a főszereplő, ami kilép a realiz­musból. — Elégedett-e a szereposztás­sal? — A világ legjobb szereposz­tása. Mindenki a helyén van. — Kinek ajánlja az előadást? — A közönségnek természete­sen. Chaplin, Keaton némafilm­jeihez hasonlítanám. Többféle humor létezik ugyanis. Van olyan, amelyik a rekeszizmokat, van, amelyik agyunkat és szí­vünket bizsergeti, van, amely teljes szervezetünket érinti. Ez a totális humorérzékünket mozgó­sító komédia. Persze mindez csak szándék, majd a közönség dön­ti el, hogy szereti-e előadásun­kat és miért. Ott ülök esténként a nézőté­ren, figyelem a hatást. Remélem, hogy létrehozói natk sikerül egy olyan szintet elérni, amely érin­teni fogja az embereket: olyan dolgokat mondunk ki, amelyeket a közönség is magáénak érezhet, mert hozzászól életünkhöz. H. N. Telefon 1881-ből Prágában első Ízben 1881-ben szólaltak meg a magánitelefonak. 1883-ban már 937 előfizetőt tar­tottak nyilván. A telefonálás ak­koriban niem volt olcsó mulatság. A három perces beszélgetés dí­jából 'két zsák szenet, vagy egy liter finom bort, vagy egy méter finom gyapjúszövetet lehetett kapni. Csehszlovákiában jelenleg 2 865 000 távbeszélő-állomás van. Száz lakosra 19,4 állomás jut, ami világviszonylatban is ki­emelkedő. (BUDAPRESS — OR­BIS) Nemzetközi tudósotthon A lámpafény derűsen, egyenletesen vilá­gítja meg a halványsárga bútorokat és a fi­gyelő arcokat. Nem vakít, és nem kápráztat. A táblára írt szavak pontosan, tisztán leolvas­hatók, senkinek sem kell hunyorogva eről­tetnie a szemét, hogy jobban lásson. A kecs­keméti Czollner téri általános iskola minta­termében bárki meggyőződhet a korszerű iskolavilágítás előnyéről és fontosságáról. A tanulók, ha nem is tudják megmagyarázni —, érzik a kü­lönbséget. Ebben az osztályban nem fáradnak el, jobban tudnak figyelni. Az eredmény jól mér­hető a közérzeten és az oktatás hatékonyságán. Pedig mindössze annyi történt, hogy megváltoz­tatták a fénycsövek típusát, ha­gyományos elhelyezését és a be­rendezést is összehangolták a vi­lágítástechnikai kívánalmakkal.» Villamosított petróleumlámpák ? 0 Kecskemé­ten, a széche- nyivárosi isko­lában már nem keresztben, ha­nem hosszában helyezkednek el a fénycsö­vek. Sajnos,t van egy hibá­juk: nem il­leszkednek össze, a meg­világítás nem egyenletes. Ez is zavaró. ványokat alkalmazhatják. Ez a Petőfi és Jókai általános iskolák­nál már megvalósult, és kötele­zővé kívánjuk tenni megyeszerte. — Mi lesz a többi iskolával? — A felmérés elkészült, ennek alapján, sürgősségi sorrendben kívánjuk átalakítani azokat a tantermeket, mélyeknél ez ki­váltképpen indokolt. Mivel ezek száma sem csekély, nagy a való­színűsége annak, hogy egy sereg iskola belátható időn belül nem kerül sorra. Itt feltétlenül számí­tunk a társadalom segítségére. Kívánatos lenne, hogy a helyi tanácsok vegyék kézbe a szerve­zést. Sokat várunk az „Egy üzem — egy iskola” — mozgalomtól, feltétlenül számítunk az ipari üzemek megértő támogatására, mert ehhez a társadalmi munká­hoz nélkülözhetetlen a szakisme­ret. — Mi a biztosítéka annak, hogy az önkéntes segítők ne felesle­gesen fáradozzanak és esetleg a felszerelésre költött pénz is kár­ba vesszen? — Olyan dokumentációt juttat­tunk el a jelentkezőknek, melyek alapján elkészíthetik a terveze­tüket Ezeket ellenőriztetjük és amennyiben elfogadhatóak, haj­landók vagyunk anyagilag is tá­mogatni a kezdeményezést. Nem mozgalmat szervezünk, de nagyon szeretnénk, ha sikerülne elindí­tanunk egy társadalmi mozgást. A világítás felújítása sokba ke­rül, de ez nemcsak pénzkérdés. Gondoljunk arra, hogy nem ke­vesebbről : gyerekeink szeméről, látásáról van szó. Vadas Zsuzsa Címképünkön: a káprázás el­len nyújtanak védelmet a ha­gyományos lámpatestre pótlólag felszerelt fényterelő lemezek. A Czollner téri mintaterem és megyénk többi tanterme között figyelmeztetően nagy az eltérés. A Magyar Elektrotechnikai Egye­sület országos felmérése kiderí­tette, hogy a hazai iskolák el­enyésző kis százaléka éri el a korszerű követelménynek megfe­lelő, 400 lux fényerősséget. A MTESZ megyei szervezetének munkatársai, folytatva a vizsgá­lódást, megállapították, hogy is­koláink világítástechnikai színvo­nala még az országos átlagnál is alacsonyabb. A megyei felmérés adatai sze- riht'*a megvilágítás átlaga isko­láink mindössze 8 százalékánál lépi túl a szabványban előírt 200 lux minimumot. Tovább rontja a helyzetet, hogy a 200 iskolából mintegy százban 50—100 luxot tesz ki a világítás értéke. Mit ért­sünk ezen? Azt, hogy 50 luxig a gyertyafénnyel, 100 luxig a pet­róleumlámpával egyenlő a világí­tás erőssége. Változtatást, cselekvést sürget­nek más, riasztó jelzések is. Dr. Oláh Miklós szemészfőorvos arról tájékoztatott, hogy iskolás kor­ban a gyerekek egyharmadának romlik el a látása. A nevelők is észrevették, hogy a figyelmetlen­ség, érdektelenség nem mindig a helytelen imagatartás következ­ménye. A rosszul megvilágított tantermekben kifárad a szem, romlik a látás, és ezek a zava­rok elkedvetlenítik, a tanulásban is visszavetik a diákokat. Műsze­rekkel mutatták ki, hogy ahol a világítás rossz, vagy gyenge, ide­gi megterhelésnek teszi ki a gye­rekeket és az órák hatásfoka is a negyedére csökken. Mi a teendő? A Magyar Elektrotechnikai Egyesület megtette az első lépé­seket. Felmérte, elébünk túrta a helyzetet, megoldásokat javasolt és felajánlotta szakmai segítsé­gét. Egyszerű, takarékos megoldá­sokat ajánló tan teremt világítási kiadványukat minden misgyei is­kolába eljuttatták, min tatanter- meket rendeztek be, elő adásokat szerveztek. Dicséretes 1 kezdemé­nyezésük megértő és le lkes szö­vetségesre talált a MTE SZ Bács- Kiskun megyei szervezettében. A helyi Elektrotechnik iái Egye­sület tájékoztatót bocisátotit. ki, felmérésük tapasztalatai ról jelen­tést készített a megyei tanácsnak. Ott is megdöbbentek n szomorú adatokon és egyetértet tek a mi­előbbi változtatás szükségességé­vel. A szakértők hozzá’vetőleg 14 ezer forintra becsülik egy tan­terem felszerelését, az előírt fény­forrásokkal. Ha eizt I beszorozzuk a megye 200 iskolájának 2000 tantermével, túl nagyra — 38 millió forintra — kerekedik a rá­fordítás összege. Ennyi pénze nincs a tanácsnak:. megoldás viszont nem tűr halasztásit. Vala­mit tenni kell, méghozzá sürgő­sen. ezt idáig nem v itatja senki. Mi legyen az? A kérdésre Tohai Lászlótól, a megyei tanács általá nos elnökhe­lyettesétől kértünk választ: — A korszerű Iskolavilágítás megvalósításának ü{ *ye mielőbbi rendezésre szorul, elihez nem fér kétség. Éppen ezért feladatul tűz­tük ki, hogy a mos'tantól építen­dő új iskolák mái • a korszerű világítástechnikai k ívánal maknak megfelelően készülj' enek. Az ötö­dik ötéves tervben 213 tanterem készül a megyében, már az új el­vek szerint. A kecs’ Remét! széche- nyivárosi iskola is, ilyen világí­tást kapott. A vári >si tanács vég­rehajtó bizottsága határozatot ho­zott, hogy a közel jövőben felújí­tásra kerülő iskoláiknál is csak a legújabb világítást echnikai szab­• A Czollner téri Iskola mintatermében a (tábla- és az osztály világítás is tökéletes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents