Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
r _ Várható időjárás ma estig: borult. ¥| (I T A R A S párás, helyenként ködös idő, elszórtan ^ ^ ^ ^ ^ gyenge szitálással. Gyenge légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1-minusz * legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül. A péntek reggelig szóló előrejelzés szerint tovább tart az erősen párás, borult idő. jelentősebb mennyiségű csapadék nem várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 269. szám Ára: 90 fillér 1978. november 15. szerda Korom Mihály Moszkvába utazott Az SZKP Központi Bizottságának meghívására (kedden a Szovjetunióba utazott Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Űtjára elkísérte Rácz Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. (MTI) Csillagvárosba érkeztek az űrhajósok A szokásosnál is nagyobb szeretettel köszöntötték keddien a Moszkva melletti Csillagvárosban a viilágű r -tartózkodás csúcstartóit: Vlagyimir KovaJjamokot és Alekszandír ivamcsenkovot. A Szovjetunió szövetségi köztársaságainak zászlóival díszített Moszkva környéki repülőtéren a szovjet űrhajózás elméleti és gyakorlati szakemberei, tudósok, tervezőik, Csillagváros vezetői és lakói, köztük a szocialista országok — így hazánk űrhajósjelöltjei — köszöntötték a 140 napos űrutazás és tíznapos bajko- niuri reakklimatázálódás után visszatért űrveteránokat. Pjotr Klimukkal és Valerij Bikovsz- kijjal együtt ott volt a Szaljut— 6 állandó személyzeténél látogatást tett két nemzetközi űrpáro6 lengyel és NDK-bel'i tagja: Miroslav Hermaszewsiki és Sigmund Jahn is . Ko váljanak és Ivancsenkov meghatott szavakkal mondtak köszönetét mindazoknak, akiknek áldozatos munkája lehetővé tette az űrhajózás .történetében leghosszabb és legeredményesebb űrrepülést. Az űrhajósak a repülőtéri fogadtatás után a hagyományoknak megfelelően virágot helyeztek el a világűrt megjárt első ember, Jurij Gagarin csillagvár ősi emlékművénél. (MTI) Komszomol-küldöttség érkezett hazánkba Szakmai kirakatok, a szülők Befejeződtek a megyei pályaválasztási hetek A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hagyományos módon az idén is megrendezte a pályaválasztási hetek programsorozatát. Az idei rendezvények több tekintetben különböztek a szokásosoktól. Ügy tűnik, hogy a szervezők nagyobb hangsúlyt fektettek az egyes akciók valódi hatékonyságára, mint az inkább „reprezentatívnak” tekinthető megmozdulásokra. Miről is volt szó az elmúlt hetekben? Arról, hogy az eddigiekkel ellentétben nem rendeztek nagy munkáival és költséggel létrehozott, nagyszabású szakmaismer - teíő kiállításokat a különböző oktatási intézményekben. Mert igaz ugyan, hogy ezeket az elmúlt években számos iskola sok-sok hetedik-nyolcadik osztályos tanulója meglátogatta. Az is igaz, hogy ezek a bemutatók jól érzékeltették az egyes szakmákat, illetve azok munkakörülményeit. Azt azonban beválthatjuk, hogy a látogatások gyakorlati haszna vajmi kevés volt. Miért? Mert — s ez volt az idei rendezvények másik alapgondolata — a valóságban jószerivel nem a tizen- három-'ti zen négy éves általános iskolai tanulók, hanem sokkal inkább azok szülei választják ki gyermekeik későbbi életpályáját. Felteszik ugyanis a szokásos kérdésit: no fiam, mi is akarsz lenni? Meg is hallgatják a választ (már ha van), de azután maguk mérlegelik: miit is kezdjenek csemetéikkel, imiilyen iskolába is írassák a nyolcadik osztály elvégzése után. A következtetés tehát világos: a szülőkkel az eddigieknél hatékonyabban kell foglalkozni. Erre utaltak a megyei pályaválasztási heteiket tegnao lezárt kiskunfélegyházi tanácskozás szószólói, akik azt hangsúlyozták, hogy meg Félidő A félidőhöz érkeztek az ifjúsági parlamentek. Csakhogy, amíg máshol a félidő a szünet, a lazítás ideje, addig a tanácskozások esetében szó sincs pauzáról: inkább arról, hogy sok helyütt már megrendezték az ifjúságpolitika e jelentős fórumát. Így sem haszontalan azonban néhány eddig tapasztalt jelenségre ráirányítani a közfigyelmet, tanulságos észrevételeket tehetni már most. Az első ifjúsági parlamentek megrendezése után — négy éve — az a vád érte a fiatalokat, hogy összetévesztették a fórumot a termelési tanácskozással. Több felszólalás ugyanis egyszerű, könnyen orvosolható gondokat-bajokat sorolt fel, de olyanokat, amelyek nem kizárólag a fiatalokat érintik. Az akkori értékelés szerint az öltözőszekrények zárhatóságáról, és a hasonló témákról jobb lett volna más esetben beszélni; s helyesebbnek vélték az illetékesek, ha a fiatalok az ifjúsági törvény végrehajtásáról beszéltek volna, azzal kapcsolatos véleményüket fejtették volna ki. kell találni a felnőttek pályaválasztási ismereteit gyarapító formákat és lehetőségeket. Az elmúlt hetek programjait, rendezvényeit értékelő Gazsó Endre, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője is azt elemezte, hogy a Magyar- országon hivatalosan létező, azaz oktatott több mint százötven szakma közül a szülők alig nyolc- tizet ismernek behatóan. Nyilvánvaló tehát, 'hogy elsősorban ezek közüli javasolnak gyermekeiknek. Márpedig ez az ismereti arány édeskevés ahhoz, hogy a megyében súlyozottan keresett mintegy negyven foglalkozás mindegyikére elegendő számban tudjanak beiskolázni a szakmunkásképző intézetek. Az ok tehát egyszerű: a szülői választás köre túlságosan szűk ahhoz, hogy elegendő számú, népgazdaságilag is hasznosítható „tippet” adhassanak gyermekeiknek. A másik gond pedig — erre viszont az elmúlt hetek alatt megtartott szakmai előadások utaltak — sok felnőtt egyszerűen nem képes gyermeke reális képességeinek megítélésére, illetve egyáltalán nem tudja, hogy annak adottságai megfelelinek-e az általa kedvéit szakma követelményeinek. Ez pedig sokszor téves döntéseket, egyéni és «családi — közvetve pedig munkahelyi — problémákat okozhat a későbbiek során. Az elmúlt hónapban a megye városaiban hetven szakmaismertető nyilvános kirakatot rendeztek be a vállalatok termékeikkel. Ezek, a felnőtt és a fiatal nemzedékre egyaránt hatottak. Informálták őket egy-egy üzem, vállalat illetve foglalkozási ágról, s felkeltették érdeklődésüket a még is- Imeretlen szakmák, munkahelyi lehetőségek iránt. Gyanítható, hogy az idén szintén ilyen utólagos értékelés születhetne. Az eddig lezajlott parlamentek zömén ugyanis jószerével csak a gazdasági vezetés számolt be az ifjúsági törvény végrehajtására tett intézkedésekről, s maguk a fiatalok vajmi kevésszer kértek szót ez ügyben. Ha átlagolnánk a felszólalásokat, kiderülne, hogy a bér, á lakás, a bölcsőde-óvoda, a továbbtanulás, a munkakörülmények vezetnének a témák népszerűségi listáján. Erre valóban mondható, hogy termelési tanácskozás témája, de ne siessünk az elmarasztalással. Az említettek ugyanis mindenkit érintő-érdeklő kérdéskörök, azaz, hiba lenne ráhúzni a vizeslepedőt a fiatalokra azért, mert elmondták ezzel kapcsolatos véleményüket. Sőt, akadnak olyan hangok is, amelyek szerint épp a nagyszámú hozzászólás bizonyltja, hogy sok üzemben a termelési tanácskozások nem töltik be szerepüket. Más szóval: kevés az olyan fórum, ahol meghallgatnák a fiatalokat az őket is érintő kérdésről, ahol ennyire komolyan vennék javaslataikat, felvetéseiket. Akad persze olyan vállalat is, ahol azzal dicsekedett a személyzeti vezető, hogy a kollektív szerzödésmeggyőzése A pedagógusok szamára rendezett szakmai ismertetések előadói idén a családi döntések témakörével foglalkoztak. Elsősorban az osztályfőnökök számára igyekeztek hasznos útmutatásokat. adni, hogyan, s miként beszélgessenek el a szülőkkel a pályaválasztás időszakában. Köztudott, hogy megyénkben is elfogytak a munkaerő-tartalékok; mind az ipar, mind a mezőgazdaság csak a ilegfiatalabbaikara számíthat. Ügy is fogalmazhatunk tehát: élesedik a „konfcurrencia- harc” a tanulók megnyeréséért. Könnyebb helyzetben vannak azok a vállalatok, ahol nem sajnálták a fáradtságot, és pályaválasztási barkácsszakkörök szervezéséhez nyújtottak segítséget. A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szervezésében október elején ötvenkét üzemben kezdtek el fúrni, faragni, dolgozgatni a fiatalok, s ezzel együtt megismerkedtek a munkafogásokkal, a gyárral, termeléssel, az ott dolgozó emberekkel. Egy-egy szakkörbe négy hónapig járnak, majd az üzemet egy másikra cserélik fel, így két-három év aliaitt elegendő ismeretet szereznek ahhoz, hogy végleges döntésüket meghozhassák. A megyei pályaválasztási hetek rendezvényei sorából kiemelkedett, a „Mesterségünk címere” rádiós vetélkedősorozat országos döntője, amelyen jól szerepeltek a Kecskemétet és Kiskőröst képviselő tanulók. összegezve a tanulságokat: az ide; rendezvények az eddigieknél hatékonyabban szolgálták a célt, hogy a tanulók pályaválasztási döntései minél jobban összhangba kerüljenek! ,a megye, illetve az ország munkaerő-gazdálkodási szükségleteivel. P. M. A KISZ Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az Össz-szövetsé- gi Lenini Komszomol delegációja, élén Borisz Nyikolajevics Pasztuhovval, az SZKP Központi Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, a Komszomol Központi Bizottságának első titkárával. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és az ifjúsági szövetség más vezetői fogadták. Jelen volt Vlagyimir Jakov- levics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kedden megkezdődtek a tárgyalások a Borisz Nyikolajevics Pasztuhov vezette szovjet és a Maróthy László vezette magyar küldöttség között a KISZ és a Lenini Komszomol tevékenységéről, együttműködéséről, a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. A tárgyaláson jelen volt Valerij Leonidovics Mu- szatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa.- (MTI) • A szovjet küldöttség (balra) megkezdte tárgyalásait a Maróthy László vezette KISZ-küldöttséggel. „ , . ., __4 (MTI-fotó: Tóth István felvétele—Telefotó—KS) Nemzetközi szeminárium az európai dolgozó nők helyzetéről Kedden a Gellért-szállóban megkezdődött az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nemzetközi szeminárium. A tanácskozáson — amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Szakszervezeti Világszövetség szervezett — részt vesznek csaknem valamennyi európai ország demokratikus szervezeteinek küldöttei, s képviselteti magát számos nemzetközi szervezet is. A hattagú magyar küldöttség vezetője Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, óki a nőtanács, a szeminárium házigazdájának nevében köszöntötte a résztvevőket. A magyar kormány nevében Trethon Ferenc munkaügyi miniszter méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd — Mirjam Vire-Touminen- nek, az NDK főtitkárának vitaindító előadásával — megkezdődött az érdemi munka. (MTI) • Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke szólal fel. (MTI-fotó: Pólya Zoltán felvétele—Telefotó—KS) Közleményt adtak ki Bumedien moszkvai tárgyalásairól MOSZKVA Kedden elutazott a Szovjetunióból Huari Bumedien, az Algériai Demoknaitiikus és Népi Köztársasáig elnöke, a Forradalmi Tanács elnöke. Bumedien október 15—19. között tett bánáti mumkalátogatást Moszkvában, ahol tárgyalást folytatott Leonyid Brezsnyewel, Alekszej Kosziginnel és Borisz PomamarjovvaL Az elutazás afkaHmából kiadott közlemény megállapítja: az aJgé- riai elnök és a szovjet vezetők megbeszélései őszinte, baráti, szívélyes légkörűek voltaic. Eszmecserét folytattok a kétoldalú kapcsolatokról és számos olyan fontos nemzetközi «kérdésről, amely mindkét felet érdekli. Különleges figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre, s egyöntetűen elítélték az egyiptomi vezetés 'különutas politikáját, e vezetés kapditolációs politikáját, amely figyelmein kívül hagyja az arab érdekeket. Aláhúzták annak fontosságát, hogy tömörltsenek minden haliadé arab erőt. Bumedien őszinte háláját fejez- . te ki a szovjet vezetőiknek azért* a szívélyes fogadtatásért, amely- ~ ben őt és kíséretét részesítették a Szovjetunióban. (MTI) Év vége előtt a bajai és kecskeméti járás községeiben 3. oldal Sajtóposta t oldal Reklám a művelődési házakban 5. oldal Milyen vendégek leszünk Schön búcsúestjén? 7. oldal Népfrontvita a fogyasztói érdekvédelemről ben már benne van a fiatalok kötelessége és joga is; örülhetnek tehát a fiatalok. Ez azonban nem egészen így van. A kollektív szerződésbe ugyanis a vállalatok nem saját jó szándékuktól függően vették bele a kiegészítéseket, hanem azért, mert ezt törvény, határozat, rendelet írja elő. Ezt egyébként az említett parlamenten a KISZ-titkár tisztázta is. Legtöbbször a fizetés kerül szóba. A fiatalok nehezményezik, hogy ugyanazért a munkáért nem mindig ugyanannyi a bér, s gyakran előfordul, hogy éppen a gyengébb felkészültségű, kisebb szakmai tudású társuk részesül nagyobb anyagi elismerésben. Téma a munkaerő-csábítás is. Sok helyütt két-három forinttal magasabb órabérért cserélnek vállalatot a fiatalok, ráadásul olyan helyre mennek, ahol munkájuk társadalmi haszna is kisebb. Mindezen jelenségek előtt többségük értetlenül áll, s a miértet kérdezi. Nincsenek könnyű helyzetben a gazdasági vezetők, amikor válaszolni kényszerülnek. Mindemellett örvendetes, hogy e kérdéseket azok teszik fel, akik pár forinttal kisebb órabérért is az illető vállalatnál maradtak, tehát semmiképpen sem fogható rájuk, hogy a kívülálló „minden mindegy” szerepéből mondják el bírálatukat. A parlamentek előkészítése általában jó. Előfordult azonban, hogy a gyár — s nevet itt sem említünk — nem szándékozik gyári szintű tanácskozást rendezni, s csak egységenként számol be utóbbi két évben tett ifjúságpolitikai intézkedéseiről. Nem kell hangsúlyozni, hogy mennyire káros az ilyesfajta spórolás: a fiatalok nem alkothatnak összképet a gyár munkájáról, másrészt pedig egy-egy egység vajmi keveset tud fölmutatni az említett kérdésből. Ez nem példa a munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztésére, szélesítésére... Nem kétséges, hogy az idei parlamentek is elérik céljukat. Az sem, hogy végül is jó lecke a fórum mind a fiataloknak, mind a gazdasági vezetésnek. A fiataloknak azért, mert túl azon, hogy véleményüket, javaslataikat elmondhatják, megismerkedhetnek a rájuk is váró munkával. A vezetőknek pedig azért, mert megtudhatják, hogy a munkásfiatalok tömegeit mi foglalkoztatja, mi az, amiben segítséget várnak. E kettős eredmény az, ami miatt érdemes megrendezni az ifjúsági parlamenteket. B. J. A bérből és fizetésből élők jövedelmük 75—80 százalékát a belkereskedelemben 'költik el, s mintegy 200 ezer féle áruból választanak. Naponta 5—6 millióan fordulnak meg az üzletekben, és a vevők 150 ezer kereskedelmi dolgozóval kerülnek kapcsolatba. Az adatok mérlegelése kapcsán a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottságának keddi tanácskozásán Forgács Tibor, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy a társadalmi közérzet, a közhangulat szempontjából meghatározó, milyen a vevő—eladó viszony, milyenek az áruellátási, kereskedelemtechnikai lehetőségek. A tanácskozáson azt vizsgálták: milyen feladatok várnak a társadalmi szervezetekre, ellenőrökre a fogyasztói érdekvédelem erősítésében. Megállapították, hogy a vállalati termékszerkezet átalaki- tásának vagy az exportérdekeltségnek helytelen értelmezése ma még nem egy esetben hiánycikkeket teremt, bosszantó ellátási hiányosságokat okoz. Gyakran megesik az is, hogy — bár kötelező a gyorsan romló fogyasztási cikkeknél a szavatossági idő megfelelő feltüntetése — a jelzések olvashatatlanok, félreéntheitők. A szeptemberben hét városban megtartott fogyasztói érdekvédelmi népfrontfórumon a résztvevők szóvátették, hogy elharapódzott a borravalózás, a csúszópénzrend- szer, s ennek nagymértékben az az oka, hogy a keresett áruból kevés van, vagy éppenséggel hiánycikk. A fórum résztvevői számba veszik a szolgáltatások helyzetének főbb jellemzőit ás, és ajánlási dolgoznak ki arra: az állami ellenőrzési szervezetekkel együttműködve hogyan lehet a fogyasztói érdekvédelemben a társadalmi ellenőrzést erősíteni. A népfrontmozgalom a jövőben számos an- kétot rendez, amelyeken az érdekeltek, tehát a termelők, a kereskedők, a vásárlók és a minőségellenőrzők részvételével jelölik meg az aktuális teendőket. (MTI) Tudományos tanácskozás a távközlő rendszerek fejlesztéséről, üzemeltetéséről Egy éve működik kdfogástala- nu'i, s különösen jól vizsgázott a kubai VIT eseményeinek televíziós közvetítésével aiz Imterszput- ■nyik magyar földi állomás, amelyen keresztül naponta bonyolítanak ile műsorcsenét a baráti országok televízióival, s tartanak rendszeres telefonkapcsolatot hazánk és Bulgária, illetve Kuba és a Szovjetunió között. Egyebek között a földi álomás üzemeltetési tapasztalatairól számoltak be a Posta Kísérleti Intézet fennállásának negyedszázados jubileuma aükaflmábál kedden. kezdődött tudományos tanácskozáson. Az intézet az érintett postai szervekkel együttműködve már foglalkozik a moszkvai almpia műsorának átvételével és tová bb fiúsával kapcsolatos feladatokkal. A műholdas televíziós közvetítésben ugyancsak fő szerep jut majd a taüiámdö- rögdi földi állomásnak, amely nemcsak a hazad tévéadó-hálózatot «látja el az olimpia műsorával} hanem továbbítja azt több nyugati országnak is. Az intézett tudományos napjain foglalkoznak a posta napi feladatait segítő legújabb kutatási eredmények gyors hasznosításával, például a budapesti telefonközpontok közötti forgalom lebonyolítására alkalmas mikrohullámú összeköttetések kialakításával, az országos távközlő hálózat központosított, automatizált fenntartásának bevezetésével, a számítógépes távellenőrzés és mérés üzemszerű alkalmazásával. (MTI)
