Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

1978. november 12. • PETŐFI NEPE • S A törvényalkotás segítői Beszélgetés dr. Juhász Tibor országgyűlési képviselővel A tanácsok mellett működő bizottságok feladatait, ered­ményeit a városok, községek lakói általában jól ismerik, hi­szen munkájukról, segítségükről a különböző fórumokon, ta­nácsüléseken, falugyűléseken rendszeresen szó esik. Keve­sebbet hallunk az országgyűlés bizottságainak szervezetéről, érdemi munkájáról, aminek semmiképpen sem elszigeteltség, inkább talán a földrajzi távolság lehet az oka. Ám, ez utóbbi magyarázat sem fedi a valóságot, hiszen nemrég például a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság Kecskeméten ülése­zett, s a résztvevők megtárgyalták a tanácstörvény végre­hajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalatait. Az egész napos elfoglaltságuk akkor nem tette lehetővé, hogy a bizottság céljaival, törekvéseivel, munkájával köze­lebbről is megismerkedjünk. Érdeklődésünket egyebek mel­lett az a személyi változás is kiváltotta, hogy néhány héttel ezelőtt az országgyűlés eme bizottságának elnökévé válasz­tották dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, aki dr. Juhász Tibor országgyűlési képviselővel, a Kecskeméti Ügy­védi Kamara elnökével együtt évek óta részt vesz a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság munkájában. BEVEZETIK A FÖLDGÁZT Városföld ­városkörnyéki község Dr. Juhász Tibor legutóbb pél­dául a Polgári Törvénykönyv mó­dosításával kapcsolatban tett több hasznos javaslatot a bizott­ságban és a törvényjavaslatnak bizottsági előadója volt az or­szággyűlésen. Beszélgetésünk so­rán nemcsak a legfontosabb fel­adatukról, vagyis a törvényalko­tásban való közreműködésről, ha­nem a bizottság egyéb tevékeny­ségéről is érdeklődtünk. — Mit takar az országgyűlési bi­zottság jogi. igazgatási és igazság­ügyi elnevezése? — Köztudomású, hogy az or­szággyűlés a Magyar Népköztár­saság legfelsőbb államhatalmi és i népképviseleti szerve. Jogkörébe tartozik a törvények alkotása, a népgazdasági terv meghatározása, az állami költségvetés megál'la- pítása és végrehajtásának jóvá­hagyása. valamint a kormány programjának megvitatása, nem­zetközi szerződések megerősítése, az alkotmány megtartásának el­lenőrzése. Ezt a sokrétű felada­tát nyilvánvalóan az országgyű­lés csak úgy tudja ellátni, mint ahogy arra az alkotmány is utal. hogy állandó bizottságokat alakít, melyeknek az a feladata, hogy az országgyűlés munkáját elősegít­sék. — Az. országgyűlésnek tíz ál­landó bizottsága van. ezek egyike a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Elnevezéséből is kitű­nően ez a bizottság saját mun­katerületén nyújt segítséget az országgyűlésnek. Ebből követke­zik. hogy a bizottság .nemcsak az országgyűlés törvényalkotó mun­kájában vesz részt, 'hanem más tevékenységet is kifejt. — Természetesen a bizottság­nak a legjelentősebb és legáltalá­nosabb feladata, hogy a bizott­ság elé kerülő törvényjavaslato­kat megvitatja és az ezzel kap­csolatos módosító javaslatát az országgyűlés elé terjeszti. Gyak­ran előfordul, hogy egyes tör­vénytervezeteket a jogi bizottság az országgyűlés más bizottságai­val együtt tárgyal. így például a honvédelmi törvényt a honvédel­mi bizottsággal, a belkereskedel­mi töirvényjarvaslatot a kereske­delmi bizottsággal, a környezet­védelmi törvényit az építési és közlekedési bizottsággal együtt vitattuk meg. — Munkaprogramjukban eddig milyen közérdekű kérdéseket tár­gyaltak meg? — A jogi. igazgatási és igaz­ságügyi bizottság véleményt nyil­vánít. a törvényerejű rendeletek tervezetével .kapcsolatiban, is. Ez történt példáiul a tartós földhasz­nálattal és a kisajátítási eljárás­sal kapcsolatos törvényerejű ren­delet tervezeténél is. — A bizottság sokrétű munkát végez. Talán nem árt, ha szólunk arról, hogy az elmúlt években a bizottság tagjait az igazságügy­im niszter tájékoztatta a kodifiká- ció időszerű kérdéseiről, a leg­főbb ügyész az építési hatóságok eljárásának törvényességéről. Lá­togatást tettünk az országos Kri­minológiai és Kriminalisztikai In­tézetben. felkerestük Tolna me­gye igazságügyi intézményeit és beszámolót hallgattunk meg a megyei bíróság és a megyei fő­ügyészség vezetőjének előadásá­ban a megye igazságügyi helyze­téről. — Legutóbb Kecskeméten tar­tottunk ülést, s itt dr. Arvay Ár­pád, a megyei tanács vb-titkára adott tájékoztatót a tanácstör­vény végrehajtásának megyebeli tapasztalatairól. E/.t követően a bizottság tagjai megtekintették a mikroifilmtechnikai központot, s a város nevezetességeit. A vidéken tartott bizottsági üléseknél az el­nökünk mindig nagy súlyt he­lyez arra, hogy ne csupán az igazságügyi, illetve az államigaz­gatási munkával, hanem az egész megye feladataival, eredményei­vel, törekvéseivel is megismer­kedjünk. — Milyen szerepe van a bizott­ságnak a törvény-előkészítésben? — A bizottság legjelentősebb szerepét a törvény-előkészítő munkában fejti ki. Valamennyi­ünk előtt ismert, hogy minden jelentőstörvény javaslatot az egész országiban társadalmi vitára bo- csájtanak. Ezekre a társadalmi vitákra az országgyűlési képvi­selőket is meghívják. A viták eredményét az országgyűlési kép­viselők ismerik. A törvényterve­zet szövegét az országgyűlés iro­dája már jó előre megküldi az országgyűlési képviselőknek, te­hát a törvényjavaslat bizottsági vitájánál igen jelentős anyag áll minden képviselő rendelkezésére. A bizottsági üléseken számtalan módosítási javaslat elhangzik, s ezek elfogadásában az, országgyű­lés dönt. A 'bizottsági üléseken bármelyik országgyűlési képvise­lő megjelenhet és felszólalhat, te­hát nemcsak a bizottságok tagjai. — A bizottság álláspontját, a törvényjavaslattal kapcsolatos összefoglalóját a bizottság által egyik kijelölt tag terjeszti az or­szággyűlés elé, megindokolva a bizottság módosító javaslatait. A felszólalásiban iki 'kell térni azok­ra az állásfoglalásokra is, ame­lyeket a . bizottság nem fogadott el, de amelyekről a képviselők szóltak. — Az országgyűlés ügyrendje szerint a javaslat előadója a bi­zottsági ülésen elhangzott kisebb­ségi véleményeket is köteles az országgyűlésen ismertetni. így az országgyűlés elé kerül a képvise­lőkön keresztül az egész országban lezajlott társadalmi vita, a jogi bizottságban lefolyt törvényter­vezet módosításával kapcsolatos álláspont, s ezt egészítik ki az or­szággyűlésen a törvényjavaslat tárgyalása során felszólaló képvi­selők. majd ezt követően szavaz az országgyűlés arról, hogy a tör­vényjavaslatot általánosságban és a javasolt módosításokkal elfo­gadja-e. — Állami életünkben jelentős feladat az igazgatási munka kor­szerűsítése, egyszerűsítése. Ennek megvalósításához milyen segítsé­get ad a bizottság? — Az országgyűlés bizottságai, dé különösen a jogi bizottság rendkívül lényegesnek tartja az igazgatási munka korszerűsítését, egyszerűsítését. Ennek érdekében nemcsak a bizottsági ülésen kifej­tett álláspontjával, hanem az e té­ren több alkalommal nyilvánított véleményével jelentős segítséget nyújt. A bizottságnak ugyanis sa­ját kezdeményezésére lehetősége van mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni, melyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tart. Ter­mészetesen nemcsak a jogi. hanem más bizottság,,is javaslataival az országgyűléshez, az Elnöki Ta­nácshoz, a Minisztertanácshoz, illetékes miniszterekhez. az or­szágos hatáskörű szervek vezetői­hez fordulhat. —Végül a személyes munkájá­val kapcsolatos kérdés: milyen konkrét javaslatokat tett a Polgári Törvénykönyv módosítására? — A módosított Polgári Tör­vénykönyv tervezetének vitája so­rán a hibás teljesítés, a szavatos­sági jogok és a túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényi sza­bályozása kérdésében éltem olyan javaslattal, amely az állampolgá­rok széles köreit érinti és jogaikat az eddigi hatályos joggal szemben kedvezőbben szabályozza. Ezeket a javaslatokat a bizottság el is fo­gadta, s ezek a módosított Ptk-ba bekerültek — fejezte be a beszél­getést dr. juhász Tibor. Tárnái László Városföld. A főútvonal mellett a megyeszékhely­től 12 kilométerre, egy ku­koricatábla szélén szürke fémházikó álldogál, körü­lötte félig kész kerítés oszlopai meredeznek. Noha kirí a kukoricaföld meg­szokott képéből, fontossá­gának tudatában tekint ki a kukoricaszárak közül, hiszen itt csatlakozik a községet ellátó földgázve­zeték a közeli fővezeték­hez. Városföldre bevezetik a földgázt. Hosszú évek óta kérte már a község, hogy a Szegedről jövő fővezetékről lássák el a falut is, de az óhajból csak most lesz va­lóság. Október végétől két utca lakói fűthetnek. főzhetnek föld­gázzal, és még ebben az eszten­dőben az óvodába is eljut a ve­zetékes gáz. Jelentős segítséget nyújtott ehhez a községnek a kecskeméti Városi Tanács. Vá­rosföld ugyanis 1977. április else­je óta — amikor is városkör­nyéki községgé nyilvánították — szorosabban kapcsolódik Kecske­méthez, pontosabban a városi ta­nácshoz, mert ettől kezdve a ha­tósági ügyeket nem a járási hi­vatal, harem a városi tanács in­tézi. — A község korábbi jogai meg­maradtak. Továbbra is önállóan döntünk azokban a kérdésekben, amelyekben eddig is helyben ha­tároztunk — tudom meg Torma Gyulától, a községi tanács elnö­kétől. — A bevételeinkből mi ■magunk gazdálkodunk, de sok se­gítséget kapunk a városi tanács­tól is. Külön ki kell emelni a város vezetőinék közbenjárását a gázprogram megindításánál, mert e nélkül nem kezdődhetett volna el az építkezés. Másik példa a segítségre, hogy a kommunális üzem betont adott a járdaépítés­hez, set a helyszínre is szállí­totta azt. L'e nemcsak a községbeliek tartják jónak az együttműködést. Ugyanez, a véleménye dr. Sántha Lászlónak, a kecskeméti Városi Tanács V. B. titkárának. — Jó a kapcsolatunk a község vezetőivel. Fiatal, agilis emberek, jól szerveznek, nem várnak tét­lenül arra, hogy mi tegyük meg az első lépést, inkább ők kezde­ményeznek. Erre ösztönözzük is őket, mert nem tudunk túl gyak­ran kijárni a községbe, és nem is akarunk bábáskodni körülöt­tük Igv is gyarapodtak a -tenni­valóink, hiszen az elsőfokú ható­sági ügyek (mint például az épí­tési engedélyek kiadása) mind a mi munkánkat növelik, ugyan­akkor a másodfokú hatósági ügy­intézés (a községi határozatok rneg fellebbezésének elbírálása) munkatársainknak is új volt, és nekik is meg kellett ezt tanul- niok. A jövőben még jobban fi­gyelünk a négy városkörnyéki községre, és a városfejlesztési ter­vek készítésekor mar eleve 12 ezerrel több lakosra tervezünk. Ebből a 12 ezerből 2300-an él­nek Városföldön. És nemcsak itt élnek, hanem szinte valamennyien a községben is dolgoznak. Egy részük a tsz-ben, másik az álla­mi gazdaságban. Beválnak a szá­mításaik, jól keresnek és emellett majd mindenkinek ott van a jól jövedelmező háztáji. Mindez azonban csak az egyéni gyara­podáshoz elég. Ahhoz, hogy a község és a közösség is gyor­sabban fejlődjék — lépést tartva lakóival — szükség van ez utób­biak összefogására is. Enélkül hiábavaló volna mind a város támogatása, mind a község veze­tőinek igyekezete. — Mi elsősorban társadalmi munkára alapozhatunk — mond­ja Torma Gyula. — Tavaly is 1 millió forint értékű munkát vé­geztünk, és az idei teljesítésünk is jóval fölül lesz a millión. A tsz és az állami gazdaság is (kiveszi a részét a munkából, autókkal, munkagépekkel segíti a községet. Társadalmi munkában -készültek és készülnek a járdák, az óvoda gázszerelését is a szü­lők. a szocialista brigádok végez­ték. Néha nagyon leleményesnek kell lenni, mint ahogy a tanács­elnök alábbi történetéből kiderül. — -Egyik délután szólnak, hogy a MÁV a közelben követ osztá­lyoz, s a nem megfelelő kőre nincs szüksége. Nekünk viszont annál jobban kellettek ezek a kö­vek! Azon melegében elmentem a gazdasághoz, kértem tőlük teher­autókat, és még aznap kiszállí­tották a követ két utcába. Moz­gósítottuk az utca lakóit, és pon­tosan egy kilométernyi utat épí­tettünk, úgy, hogy mindez nem került egy fillérünkbe sem. Van azonban olyan eset is,' amikor hiába az összefogás, hiá­ba van pénz — mindez nem elég. A DÉMÁSZ nagykőrösi üzem- igazgatóságának még januárban előre (!) kifzette a község a vil­lanyhálózat-bővítés árát, de a DÉMÁSZ — nemhogy nem ké­szítette el a vezetéket, de a vég­leges választ is halogatja. Mindez nem szegheti kedvét a városföldieknek, mert a község továbbra is számít a lakosok társadalmi munkájára. Tervezik egy klubkönyvtár építését, amely­ben lesz egy nagyterem is, va­lamint helyet kap a községi párt- szervezet, a KISZ és az MHSZ is. Folytatják a közművesítést, autó­buszfordulót alakítanak ki, kézi- labdapályát építenek az iskola mellé — mindezt természetesen a lakosság segítségével. Majd a földgázprogram befejezése után parkosítás, a környezet csinosítá­sa következik. A már befejezett és a még ké­szülő, vagy éppen tervezett mun­kák egyre jobban tükrözik á község dinamikus fejlődését, és egyben azt is jelzik, hogy Vá­rosföld ma már nem a „város földje", határa . .. Váczi Tamás • Tíz pontot, azaz dekát hozott a 92 év + 7 hónap. • Nem csodáljuk, hogy Talmácsi Erzsébetet vá­lasztotta a miskolci fiú. Ha sejtette volna, hogy milyen jó versenyző, bizonyára mégis másként dönt. Dr. Tapasztóné Perlaki Magda -és Csató Ká- rolyné. a két kapitány az első perctől az utolsóig figyelte, hogy mikor segíthet. Gyalog baktatott pénteken éj­szaka a sportcsarnokból lakására a kecskeméti városi tanács elnö­ke. Hivatali gépkocsija a Ti és Mi kedvéért a Sport utcába bu- szozott, sétált, fuvarozott idő­sebb asszonyok hazaszállításában segédkezett. Gádor József maga ajánlotta föl az autót: „Ez a legkevesebb, amit megérdemel­nek. lelkesen, ügyesen, jól ját­szottak”. Már percekkel Antal Imre „heurékás” felhívása után meg­indult az áradat. Az elsők kö­zött érkeztek a városi tanács ve­zetői, segítettek, amiben tudtak. A klubszobában gyülekezett az úgynevezett „agytröszt”. Egyikük az ismert református lelkésznőt kérte közreműködésre, másikuk a szemfedélhímző mesternő cí­mének kinyomozásában szerzett múlhatatlan érdemeket. Volt, aki a szappanfőző asszonyra hívta fel a figyelmet, volt, aki a diszma- dárkereskedö-nöre. Mi tagadás, minél jobban telt a nézőtér, annál kevesebb hasz­nát vették a klubszobákba, öltö­zőkbe karanténozott férfiaknak. Ki ilyen, ki olyan ürüggyel lo­pakodott ki a folyosóra, hogy szemügyre vegye a csinos lát­ványt. Már Brahms mester megénet kelte hajdanán a kecskeméti hölgyek szépségét, most ország­világ láthatta, milyen ügyesek, telkesek, bátrak, okosak. Tizen is jelentkeztek, amikor valaki kita­lálta, hogy táblákkal is buzdít­hatnák a gyengébb nemet. Stíl­szerűen asszonyok vállalták a könyvtárban, levéltárban az ügye­letet. A Jókai Mór Általános Is­kola diákjai gyorsabban ráis­mertek a szolmizációs jelekkel bemutatott népdalra, mint a miskolci ének-zene tagozatos fiúk. Száz szónak is egy a vége. Iga­za volt a szellemes, jóstehetségű Antal Imrének, aki már délután heurékával köszöntötte a kecske­méti lányokat, asszonyokat. Rá­szolgáltak a héthónapostól a 92 évesig. H. N. • Mi következünk! Antal Imre szeme a monitoron, a kórustagoké a riporteren. • Amíg a kislány pörgette a karikát, bekötött szemmel is sűrűn a kosárba talált di­áktársa. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents