Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
1978. november 12. • PETŐFI NEPE • S A törvényalkotás segítői Beszélgetés dr. Juhász Tibor országgyűlési képviselővel A tanácsok mellett működő bizottságok feladatait, eredményeit a városok, községek lakói általában jól ismerik, hiszen munkájukról, segítségükről a különböző fórumokon, tanácsüléseken, falugyűléseken rendszeresen szó esik. Kevesebbet hallunk az országgyűlés bizottságainak szervezetéről, érdemi munkájáról, aminek semmiképpen sem elszigeteltség, inkább talán a földrajzi távolság lehet az oka. Ám, ez utóbbi magyarázat sem fedi a valóságot, hiszen nemrég például a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság Kecskeméten ülésezett, s a résztvevők megtárgyalták a tanácstörvény végrehajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalatait. Az egész napos elfoglaltságuk akkor nem tette lehetővé, hogy a bizottság céljaival, törekvéseivel, munkájával közelebbről is megismerkedjünk. Érdeklődésünket egyebek mellett az a személyi változás is kiváltotta, hogy néhány héttel ezelőtt az országgyűlés eme bizottságának elnökévé választották dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, aki dr. Juhász Tibor országgyűlési képviselővel, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökével együtt évek óta részt vesz a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság munkájában. BEVEZETIK A FÖLDGÁZT Városföld városkörnyéki község Dr. Juhász Tibor legutóbb például a Polgári Törvénykönyv módosításával kapcsolatban tett több hasznos javaslatot a bizottságban és a törvényjavaslatnak bizottsági előadója volt az országgyűlésen. Beszélgetésünk során nemcsak a legfontosabb feladatukról, vagyis a törvényalkotásban való közreműködésről, hanem a bizottság egyéb tevékenységéről is érdeklődtünk. — Mit takar az országgyűlési bizottság jogi. igazgatási és igazságügyi elnevezése? — Köztudomású, hogy az országgyűlés a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és i népképviseleti szerve. Jogkörébe tartozik a törvények alkotása, a népgazdasági terv meghatározása, az állami költségvetés megál'la- pítása és végrehajtásának jóváhagyása. valamint a kormány programjának megvitatása, nemzetközi szerződések megerősítése, az alkotmány megtartásának ellenőrzése. Ezt a sokrétű feladatát nyilvánvalóan az országgyűlés csak úgy tudja ellátni, mint ahogy arra az alkotmány is utal. hogy állandó bizottságokat alakít, melyeknek az a feladata, hogy az országgyűlés munkáját elősegítsék. — Az. országgyűlésnek tíz állandó bizottsága van. ezek egyike a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Elnevezéséből is kitűnően ez a bizottság saját munkaterületén nyújt segítséget az országgyűlésnek. Ebből következik. hogy a bizottság .nemcsak az országgyűlés törvényalkotó munkájában vesz részt, 'hanem más tevékenységet is kifejt. — Természetesen a bizottságnak a legjelentősebb és legáltalánosabb feladata, hogy a bizottság elé kerülő törvényjavaslatokat megvitatja és az ezzel kapcsolatos módosító javaslatát az országgyűlés elé terjeszti. Gyakran előfordul, hogy egyes törvénytervezeteket a jogi bizottság az országgyűlés más bizottságaival együtt tárgyal. így például a honvédelmi törvényt a honvédelmi bizottsággal, a belkereskedelmi töirvényjarvaslatot a kereskedelmi bizottsággal, a környezetvédelmi törvényit az építési és közlekedési bizottsággal együtt vitattuk meg. — Munkaprogramjukban eddig milyen közérdekű kérdéseket tárgyaltak meg? — A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság véleményt nyilvánít. a törvényerejű rendeletek tervezetével .kapcsolatiban, is. Ez történt példáiul a tartós földhasználattal és a kisajátítási eljárással kapcsolatos törvényerejű rendelet tervezeténél is. — A bizottság sokrétű munkát végez. Talán nem árt, ha szólunk arról, hogy az elmúlt években a bizottság tagjait az igazságügyim niszter tájékoztatta a kodifiká- ció időszerű kérdéseiről, a legfőbb ügyész az építési hatóságok eljárásának törvényességéről. Látogatást tettünk az országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben. felkerestük Tolna megye igazságügyi intézményeit és beszámolót hallgattunk meg a megyei bíróság és a megyei főügyészség vezetőjének előadásában a megye igazságügyi helyzetéről. — Legutóbb Kecskeméten tartottunk ülést, s itt dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára adott tájékoztatót a tanácstörvény végrehajtásának megyebeli tapasztalatairól. E/.t követően a bizottság tagjai megtekintették a mikroifilmtechnikai központot, s a város nevezetességeit. A vidéken tartott bizottsági üléseknél az elnökünk mindig nagy súlyt helyez arra, hogy ne csupán az igazságügyi, illetve az államigazgatási munkával, hanem az egész megye feladataival, eredményeivel, törekvéseivel is megismerkedjünk. — Milyen szerepe van a bizottságnak a törvény-előkészítésben? — A bizottság legjelentősebb szerepét a törvény-előkészítő munkában fejti ki. Valamennyiünk előtt ismert, hogy minden jelentőstörvény javaslatot az egész országiban társadalmi vitára bo- csájtanak. Ezekre a társadalmi vitákra az országgyűlési képviselőket is meghívják. A viták eredményét az országgyűlési képviselők ismerik. A törvénytervezet szövegét az országgyűlés irodája már jó előre megküldi az országgyűlési képviselőknek, tehát a törvényjavaslat bizottsági vitájánál igen jelentős anyag áll minden képviselő rendelkezésére. A bizottsági üléseken számtalan módosítási javaslat elhangzik, s ezek elfogadásában az, országgyűlés dönt. A 'bizottsági üléseken bármelyik országgyűlési képviselő megjelenhet és felszólalhat, tehát nemcsak a bizottságok tagjai. — A bizottság álláspontját, a törvényjavaslattal kapcsolatos összefoglalóját a bizottság által egyik kijelölt tag terjeszti az országgyűlés elé, megindokolva a bizottság módosító javaslatait. A felszólalásiban iki 'kell térni azokra az állásfoglalásokra is, amelyeket a . bizottság nem fogadott el, de amelyekről a képviselők szóltak. — Az országgyűlés ügyrendje szerint a javaslat előadója a bizottsági ülésen elhangzott kisebbségi véleményeket is köteles az országgyűlésen ismertetni. így az országgyűlés elé kerül a képviselőkön keresztül az egész országban lezajlott társadalmi vita, a jogi bizottságban lefolyt törvénytervezet módosításával kapcsolatos álláspont, s ezt egészítik ki az országgyűlésen a törvényjavaslat tárgyalása során felszólaló képviselők. majd ezt követően szavaz az országgyűlés arról, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és a javasolt módosításokkal elfogadja-e. — Állami életünkben jelentős feladat az igazgatási munka korszerűsítése, egyszerűsítése. Ennek megvalósításához milyen segítséget ad a bizottság? — Az országgyűlés bizottságai, dé különösen a jogi bizottság rendkívül lényegesnek tartja az igazgatási munka korszerűsítését, egyszerűsítését. Ennek érdekében nemcsak a bizottsági ülésen kifejtett álláspontjával, hanem az e téren több alkalommal nyilvánított véleményével jelentős segítséget nyújt. A bizottságnak ugyanis saját kezdeményezésére lehetősége van mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni, melyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tart. Természetesen nemcsak a jogi. hanem más bizottság,,is javaslataival az országgyűléshez, az Elnöki Tanácshoz, a Minisztertanácshoz, illetékes miniszterekhez. az országos hatáskörű szervek vezetőihez fordulhat. —Végül a személyes munkájával kapcsolatos kérdés: milyen konkrét javaslatokat tett a Polgári Törvénykönyv módosítására? — A módosított Polgári Törvénykönyv tervezetének vitája során a hibás teljesítés, a szavatossági jogok és a túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényi szabályozása kérdésében éltem olyan javaslattal, amely az állampolgárok széles köreit érinti és jogaikat az eddigi hatályos joggal szemben kedvezőbben szabályozza. Ezeket a javaslatokat a bizottság el is fogadta, s ezek a módosított Ptk-ba bekerültek — fejezte be a beszélgetést dr. juhász Tibor. Tárnái László Városföld. A főútvonal mellett a megyeszékhelytől 12 kilométerre, egy kukoricatábla szélén szürke fémházikó álldogál, körülötte félig kész kerítés oszlopai meredeznek. Noha kirí a kukoricaföld megszokott képéből, fontosságának tudatában tekint ki a kukoricaszárak közül, hiszen itt csatlakozik a községet ellátó földgázvezeték a közeli fővezetékhez. Városföldre bevezetik a földgázt. Hosszú évek óta kérte már a község, hogy a Szegedről jövő fővezetékről lássák el a falut is, de az óhajból csak most lesz valóság. Október végétől két utca lakói fűthetnek. főzhetnek földgázzal, és még ebben az esztendőben az óvodába is eljut a vezetékes gáz. Jelentős segítséget nyújtott ehhez a községnek a kecskeméti Városi Tanács. Városföld ugyanis 1977. április elseje óta — amikor is városkörnyéki községgé nyilvánították — szorosabban kapcsolódik Kecskeméthez, pontosabban a városi tanácshoz, mert ettől kezdve a hatósági ügyeket nem a járási hivatal, harem a városi tanács intézi. — A község korábbi jogai megmaradtak. Továbbra is önállóan döntünk azokban a kérdésekben, amelyekben eddig is helyben határoztunk — tudom meg Torma Gyulától, a községi tanács elnökétől. — A bevételeinkből mi ■magunk gazdálkodunk, de sok segítséget kapunk a városi tanácstól is. Külön ki kell emelni a város vezetőinék közbenjárását a gázprogram megindításánál, mert e nélkül nem kezdődhetett volna el az építkezés. Másik példa a segítségre, hogy a kommunális üzem betont adott a járdaépítéshez, set a helyszínre is szállította azt. L'e nemcsak a községbeliek tartják jónak az együttműködést. Ugyanez, a véleménye dr. Sántha Lászlónak, a kecskeméti Városi Tanács V. B. titkárának. — Jó a kapcsolatunk a község vezetőivel. Fiatal, agilis emberek, jól szerveznek, nem várnak tétlenül arra, hogy mi tegyük meg az első lépést, inkább ők kezdeményeznek. Erre ösztönözzük is őket, mert nem tudunk túl gyakran kijárni a községbe, és nem is akarunk bábáskodni körülöttük Igv is gyarapodtak a -tennivalóink, hiszen az elsőfokú hatósági ügyek (mint például az építési engedélyek kiadása) mind a mi munkánkat növelik, ugyanakkor a másodfokú hatósági ügyintézés (a községi határozatok rneg fellebbezésének elbírálása) munkatársainknak is új volt, és nekik is meg kellett ezt tanul- niok. A jövőben még jobban figyelünk a négy városkörnyéki községre, és a városfejlesztési tervek készítésekor mar eleve 12 ezerrel több lakosra tervezünk. Ebből a 12 ezerből 2300-an élnek Városföldön. És nemcsak itt élnek, hanem szinte valamennyien a községben is dolgoznak. Egy részük a tsz-ben, másik az állami gazdaságban. Beválnak a számításaik, jól keresnek és emellett majd mindenkinek ott van a jól jövedelmező háztáji. Mindez azonban csak az egyéni gyarapodáshoz elég. Ahhoz, hogy a község és a közösség is gyorsabban fejlődjék — lépést tartva lakóival — szükség van ez utóbbiak összefogására is. Enélkül hiábavaló volna mind a város támogatása, mind a község vezetőinek igyekezete. — Mi elsősorban társadalmi munkára alapozhatunk — mondja Torma Gyula. — Tavaly is 1 millió forint értékű munkát végeztünk, és az idei teljesítésünk is jóval fölül lesz a millión. A tsz és az állami gazdaság is (kiveszi a részét a munkából, autókkal, munkagépekkel segíti a községet. Társadalmi munkában -készültek és készülnek a járdák, az óvoda gázszerelését is a szülők. a szocialista brigádok végezték. Néha nagyon leleményesnek kell lenni, mint ahogy a tanácselnök alábbi történetéből kiderül. — -Egyik délután szólnak, hogy a MÁV a közelben követ osztályoz, s a nem megfelelő kőre nincs szüksége. Nekünk viszont annál jobban kellettek ezek a kövek! Azon melegében elmentem a gazdasághoz, kértem tőlük teherautókat, és még aznap kiszállították a követ két utcába. Mozgósítottuk az utca lakóit, és pontosan egy kilométernyi utat építettünk, úgy, hogy mindez nem került egy fillérünkbe sem. Van azonban olyan eset is,' amikor hiába az összefogás, hiába van pénz — mindez nem elég. A DÉMÁSZ nagykőrösi üzem- igazgatóságának még januárban előre (!) kifzette a község a villanyhálózat-bővítés árát, de a DÉMÁSZ — nemhogy nem készítette el a vezetéket, de a végleges választ is halogatja. Mindez nem szegheti kedvét a városföldieknek, mert a község továbbra is számít a lakosok társadalmi munkájára. Tervezik egy klubkönyvtár építését, amelyben lesz egy nagyterem is, valamint helyet kap a községi párt- szervezet, a KISZ és az MHSZ is. Folytatják a közművesítést, autóbuszfordulót alakítanak ki, kézi- labdapályát építenek az iskola mellé — mindezt természetesen a lakosság segítségével. Majd a földgázprogram befejezése után parkosítás, a környezet csinosítása következik. A már befejezett és a még készülő, vagy éppen tervezett munkák egyre jobban tükrözik á község dinamikus fejlődését, és egyben azt is jelzik, hogy Városföld ma már nem a „város földje", határa . .. Váczi Tamás • Tíz pontot, azaz dekát hozott a 92 év + 7 hónap. • Nem csodáljuk, hogy Talmácsi Erzsébetet választotta a miskolci fiú. Ha sejtette volna, hogy milyen jó versenyző, bizonyára mégis másként dönt. Dr. Tapasztóné Perlaki Magda -és Csató Ká- rolyné. a két kapitány az első perctől az utolsóig figyelte, hogy mikor segíthet. Gyalog baktatott pénteken éjszaka a sportcsarnokból lakására a kecskeméti városi tanács elnöke. Hivatali gépkocsija a Ti és Mi kedvéért a Sport utcába bu- szozott, sétált, fuvarozott idősebb asszonyok hazaszállításában segédkezett. Gádor József maga ajánlotta föl az autót: „Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek. lelkesen, ügyesen, jól játszottak”. Már percekkel Antal Imre „heurékás” felhívása után megindult az áradat. Az elsők között érkeztek a városi tanács vezetői, segítettek, amiben tudtak. A klubszobában gyülekezett az úgynevezett „agytröszt”. Egyikük az ismert református lelkésznőt kérte közreműködésre, másikuk a szemfedélhímző mesternő címének kinyomozásában szerzett múlhatatlan érdemeket. Volt, aki a szappanfőző asszonyra hívta fel a figyelmet, volt, aki a diszma- dárkereskedö-nöre. Mi tagadás, minél jobban telt a nézőtér, annál kevesebb hasznát vették a klubszobákba, öltözőkbe karanténozott férfiaknak. Ki ilyen, ki olyan ürüggyel lopakodott ki a folyosóra, hogy szemügyre vegye a csinos látványt. Már Brahms mester megénet kelte hajdanán a kecskeméti hölgyek szépségét, most országvilág láthatta, milyen ügyesek, telkesek, bátrak, okosak. Tizen is jelentkeztek, amikor valaki kitalálta, hogy táblákkal is buzdíthatnák a gyengébb nemet. Stílszerűen asszonyok vállalták a könyvtárban, levéltárban az ügyeletet. A Jókai Mór Általános Iskola diákjai gyorsabban ráismertek a szolmizációs jelekkel bemutatott népdalra, mint a miskolci ének-zene tagozatos fiúk. Száz szónak is egy a vége. Igaza volt a szellemes, jóstehetségű Antal Imrének, aki már délután heurékával köszöntötte a kecskeméti lányokat, asszonyokat. Rászolgáltak a héthónapostól a 92 évesig. H. N. • Mi következünk! Antal Imre szeme a monitoron, a kórustagoké a riporteren. • Amíg a kislány pörgette a karikát, bekötött szemmel is sűrűn a kosárba talált diáktársa. (Tóth Sándor felvételei.)