Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 12. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Nyilvánosságra hozták az osztrák népszavazás eredményét: a szavazók többsége elutasította a kormány tervét a zwenten- dorfi atomerőmű üzembe helyezésére. — Az iráni sah új katonai kormányt nevezett ki Gholam Reza Azhari tábornok vezetésével. KEDD: Katonai díszszemle Moszkvában a forradalom évfordulóján, a Kremlben rendezett fogadáson Leonyid Brezsnyev mondott po­hárköszöntőt. — Az Egyesült Államokban képviselőházi válasz­tásokat tartottak, újjáválasztották a szenátus egyharmadát és kormányzói tisztségeket töltöttek be. SZERDA: Iránban letartóztatták Hoveida yolt miniszterelnököt. — Japánba érkezett Brown amerikai hadügyminiszter. — Indiában győzött egy pótválasztáson Indira Gandhi volt miniszterelnök, és ezzel újra bekerült a parlamentbe. CSÜTÖRTÖK:' Lázár György, a Minisztertanács elnöke Berlinbe utazott. — Budapesten tárgyalt Aubert svájci külügyminiszter. — A palesztin kérdés miatt ismét fennakadás mutatkozik a washingtoni egyiptomi—izraeli tárgyalásokban. PÉNTEK: Az ENSZ-közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatá­ban az idegen csapatok távozására szavaz Ciprusról. — Carter Nicaraguáról tett nyilatkozata nyomán napirendre kerül Sorhoza diktátor távozása. — Megállapodás Berlinben az NDK és az NSZK közötti autópálya építéséről. SZOMBAT: Az angolai függetlenség harmadik évfordulóján sokasod­nak Dél-Afrika támadási szándékának jelei. — Budapestre érke­zik a japán külügyminiszter. — Begin izraeli miniszterelnök ka­nadai tárgyalásai után New Yorkba utazik, hogy találkozzék Vance amerikai külügyminiszterrel. A hét három kérdése A szovjet—vietnami barátság és szövetség megerősítése a vi­lágsajtó érdeklődésének közép­pontjába került. Sokan kérdezik, milyen összefüggés van a Moszk­vában aláírt szerződés és a kö­zött a szomorú tény között, hogy fokozódnak a provokációk Kína részéről1 a szocialista Vietnam el­len? Az Egyesült Államokban no­vember 7-én zajlottak le a fél­idős választások. Hoztak-e válto­zásokat az USA bélpdlitikai erő­viszonyaiban? Az ENSZ ismét állást foglalt a ciprusi problémában, A Földkö­zi-tenger keleti medencéjére és az Égei-tenger térségére irányí­totta a figyelmet számos görög és török lépés, ál'lásfoglaás is. és török lépés, állásfoglalás is. szony? Van-e összefüggés Kína Vietnam ellenes provokációi és a szovjet—vietnami szerződés között ? Nyilvánvaló, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kí­nai provokációk megszaporodása idején, akkor, amikor az ameri­kai agresszió kegyetlen megpró­báltatásából épen, hogy kikerült országra újabb súlyos külföldi nyomás nehezedik, megnő a je­lentősége az önmagában is rend­kívüli fontosságú okmánynak: a szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződésnek. De az összefüggés nem úgy jelent­kezik, hogy Vietnam Kína fenye­getése miatt .kéri a Szovjetunió segítségét, hanem inkább úgy. hogy a pekingi vezetőik haragja nyilvánul meg a provokációkban amiatt, hogy Hanoi és Moszkva között az utóbbi években roha­mosan fejlődnek a kapcsolatok. Természetesen éppen a pekingi provokációk idején különös hang­súlyt kap a szovjet—vietnami szerződésnek 6. cikkelye: „...ha a felek egyike támadásnak vagy támadás veszélyének van kitéve, a magas szerződő felek haladék­talanul kölcsönös tanácskozáso­kat kezdenek az, ilyen veszély kiküszöbölése, valamint országa­ik békéjének és biztonságának szavatolását célzó megfelelő ha­tékony intézkedések meghozatala céljából.” A vietnami sajtó úgy értékelte a szerződést, hogy az növeli a vietnami nép erőit a szocialista építésben, a haza meg­védésében, s hozzájárul Délkelet- Ázsia helyzetének stabilizálásá­hoz,. A szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződés ter­mészetesen mindenekelőtt Viet­nam békés építő munkájának meggyorsítását szolgálja, ezzel viszont keresztül is húzza a pe­kingi zavarkeltők számításait. Hoztak-e változásokat az USA belpolitikájában a félidős választások ? A képviselőház 435 mandátu­máról. a szenátus tagjainak egy- harmadáról, 35 szenátori helyről és 50 állam közül 36-nak kor­mányzójáról döntöttek az, ameri­kai választópolgárok a minden szökőévben esedékes elnökválasz­tás között féidőben sorra kerülő választáson. Bonyolult lenne el­dönteni, ki győzött most? A de­mokraták továbbra is többségben vannak a kongresszusban, de képviseletük valamelyest csök­kent, a republikánusok pedig — jóllehet kisebbségnek maradtak — némileg növelték mandátuma­ik számát. A képviselőháziban például a demokraták 12 helyet veszítettek, de a „győztes” repub­likánusok így is csak 159 mandá­tummal rendelkeznek. Vannak olyan vélemények, hogy Carter elnök semmi esetre sem lehet elégedett a választások kimenetelével. Ugyanis pártja, a demokrata párt továbbra is több­ségben van a kongresszusban, de megerősödött a „köldöknézők” befolyása. A befelé forduló, a jóformán csupán amerikai belső problémákkal törődő honatyák pedig eddig is sokszor keresztez­ték az elnök törekvéseit. A választások fő jellemzője az amerikai polgárok közönye volt: a szavazásra jogosultaknak csak 36 százaléka járult az urnák vagy a szavazógépek elé. Az ijesztően magas. 64 százalékos tartózkodási arány az érdektelenséget, a csa­lódottságot mutatta, és azt is, hogy mind többen veszik észre: a két párt alapjában véve nem különbözik egymástól. Hogyan alakul a görög-török viszony az ENSZ ciprusi vitája és az amerikai-török katonai tárgyalások után ? Az ENSZ közgyűlésén óriási többséggel elfogadták az el nem kötelezett országok határozati ja­vaslatát, amely követeli az ide­Megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa Szombaton, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságának épületében meg­kezdődött a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövetségé­nek VI. kongresszusa. Knyihár János, a szövetség elnöke üdvö­zölte a 198 küldöttet, és a meg­hívott vendégeket, köztük Korni- desz Mihályt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, valamint a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa. az Oktatási és a Kulturális Minisztérium képviselőit. A szövetség országos választ­mányának az V. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámo­lójához Such János, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. • Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Pierre Aubert-t. a svájci külügymi­nisztert. (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele — Tclefoto — KS.) Csikós-Nagy Béla Havannába utazott Csikós-Nagy Béla államtitkár­nak. az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének vezetésével szombaton magyar delegáció uta­zott Havannába, a KGST-tagál- lamok árhivatali vezetőinek 11. ülésére. Az értekezlet résztvevői megtárgyalják a tagállamok im­port-árképzési módszereit, meg­vitatják a geológiai kutatómun­kák ösztönzőbb elszámolásának módozatait, továbbá véleményt cserélnek az 1981—85. évi mun­katervben javasolt feladatokról. Tisztogatás Pekingben 9 Lázár György (balról a második) és Willi Stoph (jobbról a máso­dik) a Berlinben tartott kormányfői tárgyalásokon. gén csapatoknak a Ciprusi Köz­társaság területéről való kivoná­sát. Ez elsősorban a 20 000 főnyi török csapatokra vonatkozik, de a szigeten levő brit támaszpontok felszámolása is beleértendő. Az ENSZ-határozat ellenére kevés a remény arra, hogy a cip­rusi kérdés elmozdul a holtpont­ról — mondják diplomáciai meg­figyelők Athénben és Ankarában, csakúgy, mint Washingtonban és Brüsszelben, a NATO székhelyén. Az atlanti szövetség katonai ve­zetői a nyáron' pedig már azt hitték, egyszerre tudják vissza­csalogatni a NATO-ba a görögö­ket és újra aktivitásra serkenteni az amerikai fegyverembargó fel­oldása után a törököket. Ami a NATO-n belüli görög-török vitát illeti, érdekes problémák merül­tek fel: a különböző regionális parancsnokságok úgy szerveződ­nének újjá, hogy hol görög, hol török katonatisztek kerülnének egymás fölé, ami súrlódásokhoz vezethet. Emellett az izrmiri szö­vetséges légi parancsnokság mun­káját megbénítja az, hogy nem lehet megvonni az Égei-tengeren illetékességének határát. A görö­gök szerint ugyanis a parancs­nokság alá tartozó légtér megha­tározása precedenst jelentene az Égei-tenger felosztásának vitás kérdésében. A héten két amerikai küldött­ség is tárgyalt a török főváros­ban azzal a céllal, hogy meg­próbálják nyélbeütni az új ame­rikai—török védelmi szerződést. Evégből ígéreteket tettek a fegyverszállítások némi fokozá­sára, sőt a török hadiipar fej­lesztésére is. A sietség oka, hogy négy hét múlva Brüsszelben ke­rül sor a NATO szokásos év végi miniszteri tanácsülésére. Az ame­rikai hadügyminisztérium vezetői és a NATO stratégái szeretnének a tanácsülés elé olyan jelentést terjeszteni, amely a NATO dél­keleti szárnyán évek óta fennálló feszültséget, válságos helyzetet már enyhébb formában mutat­hatja be. Lin Hu-csia. a pekingi pártbi­zottság új első titkára bejelentet­te, elhatározott szándéka, hogy rövid időn belül végrehajtja a fő­városban az elődje által elszabo­tált politikai, ideológiai és szerve­zeti tisztogatást, Ilyen értelmű döntést hozott a napokban meg­tartott kibővített ülésén a pekingi pártbizottság, azzal vádolva a Vu Te vezette fővárosi adminisztráci­ót, hogy nem teljesítette a párt­központ utasításait, nem ragadta meg a döntő láncszemet és nem bontakoztatta ki a kampányt a „négyek bandája” és követőik el­len. Megfigyelők szerint a Vu Te- korszak éles bírálata újabb len­dületet adhat a pekingi közvéle­mény arra irányuló akcióinak, hogy kivívja a hitelét vesztett po­litikus eltávolítását a párt politi­kai bizottságából is. Nagyméretű tisztogatást hajta­nak végre a kínai hadsereg pekin­gi helyőrségében, is. A tisztogatás­sal párhuzamosan szándékoznak rendezni a „kulturális forrada­lom" időszakából visszamai-adt problémákat, és rehabilitálni a meghurcolt kádereket és értelmi­ségieket. A pekingi pártbizottság' ugyan­akkor közölte, az elkövetkező hó­napokban csökkenteni kívánja a fővárosban a bűnözés arányát, javítani akar a rendkívül elmara­dott lakás- és egészségügyi viszo­nyokon, és felszámolni a termelés­ben és a közellátásban mutatkozó nagyfokú hiányosságokat. Felkelések robbantak ki Kambodzsában A kambodzsai vezetés szélsősé­ges megtorló jellege, a terrorin­téz,kedések lázadásokat váltottak ki a hadsereg, a lakosság és a káderek soraiban, az ország több körzetében. Erről adott hivatalos tájékoztatást szombaton a VNA vietnami hírügynökség. A vietnami tájékoztatás sze­rint a kambodzsai felkelők jó néhány körzet ellenőrzését át­vették, súlyos veszteségeket okoz­tak az ellenségnek. A Kam­bodzsa felszabadított területeiről érkezett jelentések szerint no­vember 3-án a lakosság segítsé­gét élvező felkelő egységek Kompong Charn tartományban, november 7-én Rattanakiri tar­tományban megtámadták a reak­ciós hadsereg egységeit. A har­cok során a katonaság több száz fős veszteséget szenvedett, u fel­kelő egységek nagyszámú fegy­vert zsákmányoltak. (MTI) FRANCIÁK ÉS MAGYAROK • London harminchatezer sütőipari munkása november 8-án sztráj­kot kezdett. A képen: az utolsó cipókat adják el az egyik pékségben. (Telefoto — AP.) 9 Élesedik a politikai válság Iránban. A tüntetők a katonai kormány ellen tiltakoznak, s követelik Reza Pahlavi sah lemondását. A képen: tank őrködik a teheráni bazár csukott boltjai előtt. (Telefoto — AP.) 4. Kelták MAURICE Blaizeau, a Fran­cia—Magyar Baráti Társaság tit­kára. Ez az egyesülés kis bajtár­si asztaltársaságból fejlődött egész országot behálózó szervezetté. A második világháború Idején szö­kött. francia hadifoglyok éltek Magyarországon, a szövetséges hatalmak felé tekingető Kállay- kormány titkos támogatásával. A háború után az egykor bújtatott franciák. Lyonban találkoztak, s elhatározták egy szervezet alakí­tását. amely a két nép közötti kapcsolatokat ápolja. Az ötvenes évek politikai lég­köre nem kedvezett ennek, a tö­rekvésnek, de a hatvanas évek elejétől már fejlődni, izmosodni kezdett a társaság. Pedig a kö­rülmények, amelyek között dol­goznak, korántsem eszményiek. A franciák ugyanis elég rosszul ismerik a földrajzot. A mai fran­cia polgárban nagyon homályos kép é-1 Magyarországról, s ha Bécsiben jár. döbbenten csodálko­zik: Ilyen közel van Budapest? A baráti társaság éppen e gon­dolatokban. érzelmekben megle­vő mérföldek ritkításán fárado­zik. Blaizeau úr szerint a föld­rajzi távolságon kívül más is akadályozza ezt a munkát. Egy német állampolgár — nyilván a történelmi hagyományok miatt — otthonosabban érzi magát nálunk, mint a francia. Csak ilyen — jellemző — kicsiséget említsünk, mint az étlap: a német vendég a legtöbb étteremben, csárdában saját nyelvén is megtalálja az ételek felsorolását. S az ország­ban jóval többen beszélnek né­metül, mint franciául. A két nép közeledését az ide­genforgalmi szokások is nehezí­tik: a franciák szívesebben men­nek a szomszédos Spanyolor­szágba. Le Havre lakosságának például 80 százaléka ruccant át az idén egy-két napra, vagy egy hétre a Pireneusokon túlra. Gá­tat szab a nagyobb forgalomnak a magyar vendégfogadó kapacitás szűkössége is. A társaság régóta szervezett Magyarországra egy baráti találkozót. Az utolsó pilla­natban érkezett meg az értesítés Budapestről: sajnos nem tudnak szállodát biztosítani, minden hely foglalt... MIT TUD A FRANCIA ál­lampolgár Magyarországról? A Balatonról hallott már, s a ci­gányzenét is szereti. A művel­tebbek. érdeklődőbbek ismerik Liszt. Bartók. Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar filmeket. Jancsó Miklós. Mészáros Márta alkotásait, Mau­rice Blaizeau úgy véli, az érdek­lődés ma örvendetesen javul, egyre több kapcsolat létesül ma­gyar és francia városok között. Ezt igyekszik elősegíteni u Fran­cia'—Magyar Társaság is. amely ma már — ellentétben az. 1946- os bajtársi .egyesülettel — széles körű szervezet. Díszelnöke Vic­tor Vasarely, a világhírű művész. A díszelnökségben neves alko­tók. művészek, tudósok, közéleti férfiak tevékenykednek. A társa­ság munkáját igazgatóság irányít­ja. tagjai az. ország minden terü­letét képviselik. A vezetőségi ta­gok .mellett vannak speciális szervezeteik: film- és z.eneértők köre. filatéliai klub és létezik egy utazási bázisszerv is. Ez. szervezi a magyarországi víken- deket, tanulmányi utakat, s a ma­gyarországi autósklubbul együtt­működve túrákat, sőt lovastalál- kozókat hazánk tájain. A társaság eleinte csak való­sághű képet akart adni — igen szerény eszközeivel — rólunk a franciáknak. Ma már a magyar kultúra széles körű népszerűsí­tésére is vállalkozik. Kiállításo­kat. bemutatókat, előadásokat szerveznek, főleg a vidéki váro­sokban. Ott van könnyű dolguk, ahol a vezetés baloldali. E helye­ken rendszerint — például Arras- ban — képviselettel is rendelke­zik a társaság, a városi prefek- túrától pénzt kap a rendezvé­nyek szervezésére. Maconba.n, Soisson-ba,n. Saint- Quentin-ben például egymást kö­vették októberben a magyar na­pok. Vándorkiállítás — a szom­bathelyi Savaria Múzeum rende­zésében — mutatta be magyar- országi faliszőnyegeket, helyi ze­nekarok magyar műveket tolmá­csoltak. Látogatásunk idején járt a társaság Montyon utcai szék- házában a bresti művelődési hág igazgatója, s egy sokoldalú ma­gyar kulturális 'bemutatóról tár­gyalt Blaizeau titkárral. Ügy ter­vezik. hogy jövőre tíz városban lép föl az Operaház társulata a Háry Jánossal és népművészeti bemutatók, egyetemi tanárok elő­adásai. filmvetítések is szerepel­jenek a programban. A törté­nelmi időkbe visszanyúlva kere­sik a két népet összekötő szála­kat: a Kelták nyomában címmé! mutatják be az ókori nép ma­gyar- és franciaországi kulturális és régészeti hagyatékát, A MAGYAR KULTÚRA, a magyaros szokások (például a konyha) és gondolkodás bemuta­tása szolgálhat alapul a jobb megértésnek, a kölcsönös érdek­lődés megteremtésének. Nem gyárak, üzemek, intéz,mények. ha­nem a magyar és a francia em­berek között. S ez a fontos, az egyes francia polgárra vanalkoz- tatott emberi kapcsolat kitűnő televénye lehet a majdani üzlet­kötéseknek. a magyar könyvek, filmek, a sport, a zene iránti fo­kozottabb érdeklődésnek. Szek- sz.árd és Bezons tavaly ünnepel­te a testvérvárosi kapcsolat 10 éves évfordulóját, Az ünnepségen a bezons-iak minden rétege részt vett. Komoly érzelmeken, rokon- szenven és kialakult érdeklődé­sen alapul ez a kapcsolat. Jel­lemző. hogy a kis bányászváros­ban többen magyarul is elkezd­tek tanulni. Pedig ez nem éppen mindennapos szokásuk a fran­ciáknak ... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először ha­zánkba, ni. azóta 15-ször utazott vissza. S már nemcsak a turisz­tikai érdeklődés vezette, hanem üzleti tárgyalások is szerepeltek a programjában. Blaizeau-ék a városok kisebb csoportjain keresztül a lakosság szélesebb rétegeit is érdeklődés­re szeretnék bírni. Sikerül-e? Az eddig történtek biztatóak. Csupor Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents