Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-10 / 265. szám
1978. november 10. • PETŐFI N£PE • 3 HOGYAN ÉS MIKOR JUTHATUNK KÖNNYEBBEN HELYJEGYHEZ? A kényelmes utazásért Középkorú férfi toporog a kecskeméti IBUSZ-irodában. Szegedre uta®ia az expresszeL Helyjegyre vár. Az ügyiintéző fölhívta a nagy- állomást. Az ottani illetékes már átsétált az illetékes pénztárhoz, azóta vissza is térhetett a telefonos szobába. Tudakolná a választ, ha lenne vonal. Megy az idő. többen türelmetlenkednek. Az ügyfél végül is szerencsésnek mondhatja magát. Csupán annyi időt kellett a helyjegy megszerzésére fordítani, mint a menetidő. Panasz, panasz A Budapestre igyekvők előbb végeznek; mivel Szegeden tárolják az, összes helyjegyet, A távolsági géptávíró gyorsabb a helyi távbeszélőnél. Tizenöt perc várakozás és ugyanennyi forint befizetése után minden rendben, ha nincs torlódás. Csodában reménykedik a berlini Ostbanhof Platzkarte feliratú pénztára előtt kígyózó sor. He- . tekkel korábban elfogytak a helyjegyek. Kisgyerekes családok, idősebbék tanakodnak, hogy miként juthatnak' vissza hazájukba. Magyarul szidják a vasutat, Budapesten lengyelül, németül mérgelődnek a gyakran hiábavaló sorbaállás miatt. Nem értik, hogy a kiinduló állomáson miért nem válthatják meg a szükséges jegyeket. Egy időben annyian kritizálták a kötelező helybiztosítást mint a szövetségi kapitányt, mint a túl hideg, vagy túl meleg, a kívánatosnál szárazabb vagy nedvesebb időt. Csak akkor bírálnák többen, ha megszüntetnék. Szükséges rossz lenne? A MÁV álláspontja Matyik Gyula mérnök, a MÁV vezérigazgatóság főtanácsosa szerint szükséges jó. Különben sem a vasutasok találták ki; az utasok igényei teremtették meg. Még a második világháború előtt! Hazánkban is alkalmazták néhány belföldi expresszen. az Árpád sínautóbuszon egyebek között, ha jól emlékszem. A Közlekedés- es Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályának forgalmi szakosztályán dolgozó mérnök örült lapunk érdeklődésének, mert bízik abban, hogy erőfeszítéseik, eredményeik, terveik ismertetése kedvezően hat az utasak és a MÁV kapcsolatára. Vaskos kimutatásokat, több nyelvű szerződéseket, hazai és külföldi rendeleteket készített elő tájékoztatásomra. Kellemesen meglepődtem, amikor arra kért, hogy mondjam el a személyes, vagy a lapunkhoz érkezett panaszokat. Tudják, előfordulnak kisebb- nagyofc»b hibák, de csak akkor segíthetnek, ha ezeket pontosan ismerik. Általánosítható, ellenőrizhetetlen akadékoskodással nem sokra mennek. Ismereteik szerint lényegesen kisebb hibaszázalékkal dolgoznak mint több, korszerűbben felszerelt külföldi vasút, de korántsem tekintik a mostani állapotot eszményinek. Biztos vagyok abban, hogy akik időt szakítanak ehhez a cikkhez, olyan érdeklődéssel olvassák Matyák Gyula főtanácsos „történelmi visszapillantását”, mint ahogyan én hallgattam. Jegy, „forró dróton” — A milliónyi autónak, a tömeges turizmusnak, a mind magasabb életszínvonalnak elkerülhetetlen következménye a nemzetközi vasúti összeköttetés korszerűsítése, a kényélmes utazás igénye. Albánia kivételével valamennyi európai országban bevezették a helyjegyet. Vitathatatlanok az előnyei. Birtokában nyugodtan várhatják a hosszú útra vállalkozók az indulást, felesleges órákkal korábban az állomáson ücsörögni, nem kell csomagokkal megpakolva üres helyekre vadászni, idegesítő vitákat kezdeményezni, szemtelen előnyötök sem terpeszkedhetnek mások rovására. — Meggyőző érvek, csak éppen a megvalósítás nehézkes. Egy is- merősöm kifogásolta, hogy a Tisza mellől Kecskemétre kellett utaznia a helyjegyek megváltására. Sajnálta az időt, a pénzt... — A falusi pénztárban is megkaphatta volna a helyjegyeket, ha idejében kéri. Értelmetlen dolog lenne valamennyi állomáson ki- sebb-nagyobb mennyiségű jegy tárolása. Értelmetlen és megvalósíthatatlan. Az utasnak az az érdeke, hogy miinél biztosabban hozzájusson a kívánt szolgáltatáshoz. Ezért ezer állomásunk közül kétszázötvenet közvetlen vonal- laL, azaz „forró dróttal” kapcsoltunk a központokhoz, A kagyló leemelése után kérhető a 'kívánt jegy. A gyors ügyintézést szolgálja 35 vasúti távgépíró és 350 postai telex. Javasoltuk a nagyobb idegen- forgalmi irodáiknak, hogy ők is építsenek toi ilyen összeköttetést. Persze, ez nem olcsó mulatság, de élőbb-utóbb megéri. Rugalmasain kezeljük azt az elvet, hogy csak az induló-, illetve a végállomásokon tartjuk nyilván a jegyeket. Néhány körzeti központot „ráfűztünk” erre a hálózatra, főleg azokat, ahová sok „ráhordó vonat” fut be. Tudjuk hozzávetőlegesen — például — a reggeli expresszel Szegedről Félegyházára és főleg Kecskemétre utazók számát. A megüresedő helyeiket Kecskemét közvetlenül is kiadhatja, ha ez kevés, újabbakat kérhetnek Szegedről. Kérelem az utazókhoz — Aligha vitatható az elmondottak ésszerűsége. Mégis előfordul, hogy félig telt vagonok indulnak a célállomás felé és sokan lemaradnak, ha nem vállalják a büntetés kellemetlenségét. Nincs áthidaló megoldás? — Kezdjük talán a legfontosabbak A néhány éve elfogadott közlekedéspolitikai irányelvek szerint a belföldi expresszvonatok fő célja a távolabbi helyi központok — Szeged, Pécs, Miskolc — és a főváros közötti gyors összeköttetés megteremtése. Sajnos, bizonyos helyi érdekek, talán eltúlzott érvényesítése miatt ezek a vonatok a kívánatosnál több helyen megállnak. Ha figyelte a legújabb menetrendet, észrevehette, hogy az expresszek méltóit most már szinte mindenütt úgynevezett kísérő vonatokat is indítunk. Ezek gyorsított személyek vagy gyorsvonatok. Ha netán valakinek nem jutna helyjegy, ezekkel, legfeljebb egy-más- fél órával később eljut a kívánt városba. Értesüléseink szerint Kecskeméten is lényegesen kevesebb a panasz. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a mindössze 15 perccel hosszabb a jóval olcsóbb személy .menetideje, előbb Pesten van mint az expressz. Néhány vonalon a heLyjegyes kocsik mellé enélküi Is igénybe vehető vagonokat kapcsolunk kísérletképpen. A legnagyobb segítséget azonban az utazóközönség adhatná. Még mindig előfordul, hogy nem használják föl a megváltott helyjegyeket. (Közbejön valami, más vonattal megy.) Csak akkor adhatjuk ki újbál ezt a helyet, ha az illető veszi a visz- szaváltás fáradságát. Nem azért a hat forintért; útitársai érdekében. A hely kevés, nem a jegy — Forgalmasabb napokon miért nem kapcsolnak egy-két kocsit a vonathoz? Minimálisra zsugorodnának a kifogások. A nagy teljesítményű mozdonyok játszva elröpítenének 13—14 va- gonos szerelvényeket is. — Kevés a vagonunk. A selejtezésnél korszerűbb, tágasabb, kényelmesebb, nagyohb befogadó- képességű 4 tengelyesekre cseréljük ki ez.aket, így többen utazhatnak. Belföldi vonalakon „hosz- saa'bb” vonatokat is indíthatunk, de Kecskemétre csak a Nyugati átépítése után. Most ugyanis csak tízvagonos szerelvényék férnek el. A külföldi utazási körülmények javítása már bonyolultabb. Kétévenként nagy 'nemzetközi értekezleteken döntenek a forgalmi kérdésekről, javaslatokról. Mi — éppen a turisták érdekében —. szeretnénk sűríteni a tengeri fürdőhelyekhez, a szomszédos államok fővárosaiba induló l vonatok számát. Persze szempontjaink, érdekeink nem mindig vágnak össze más vasutakéval. Gyakran hosszú vita, érvek és ellenérvek csatája után alakulnak ki a döntések. Vastag könyvet mutat. Az indítható vonatok pontos előírásait tartalmazza. Megszabja, hogy milyen típusú kocsik közlekedhetnek. dönt a legapróbb kérdésekben. Körülményes, nehezen kivitelezhető az esetenkénti változás. — Minden összejövetelen haladunk valamelyest,- lényegesen jobbak a körülmények, mint mondjuk egy évtizede. Bízunk a további javulásban. Ez annál1 is fontosabb, mert egyre nagyobb a szerepe a távolsági személyszállításnak. Valamelyest csökken a szállított utasok száma, de a turizmus iránt növekszik az érdeklődés. Ennek tuajdönítiható, hogy évről évre több helyjegyet adunk ki. Mintegy 40 ezret vásárolnak meg hazánkban naponta, ennek háromnegyedét a fővárosban, A jövő az automatizálásé Egyre kevesebb a figyelmetlenségből. szakképzetlenségből adódó hiba. Az új szolgáltatás 'bevezetésekor nem .nagyon válogatták, hogy kit osztanak be erre a munkára. Az ott dolgozók nem mindig érezték, hogy milyen fontos munkát végeznek. A közelmúltban alaposan megnöveltük a követelményeket, javítottunk a fizetéseken, előnyösen változott az összetétel. Végleges és megnyugtató megoldást 'majd az automatizálás ad. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium illetékesei közül mind többen i el istmerik,,. hogy ez,. a jövő útja, de egyelőre pénzhiány akadályozza az „átállást”. így is kapcsolatot létesítettünk már a Franfcif úriban működő .nyugateurópai hélyjegyközponttail, korszerűsítettük sok berendezésünket. Nézze meg egyszer gyakorlatban, szívesen látjuk. Heltai Nándor (Pásztor Zoltán felvételei.) Paprikaszárító Három éve működik Miskén a Fajszi Paprikatermelési Rendszer szárítóüzeme. Kezdetben egy, majd hamarosan egy második Binder- szárítót helyeztek üzembe a társulás gazdaságai. Tavaly felépítettek egy 100 vagonos utóérlelőt is. 1978-ban október 1-én kezdték a paprika szárítását, de előtte sem voltak munka nélkül. Metélőpetrezselymet, majoránnát, borsfüvet szárítottak. Ügy tervezik, hogy idővel a gépek jobb kihasználása érdekében gyümölcs szárítását is vállalják. Éjjel-nappal dolgoznak, de így is eltart az év végéig a megtermelt paprika szárítása. Naponta 15—16 vagon nyers paprikát dolgoznak fel. A félkész terméket válogatva szállítják a kalocsai paprikamalomba. PANORÁMA Halászat - műholddal \ z északi népek halászatá- ** ban — a heringfélék után — a tőkebafifélék családjába tartozó halfajok a legfontosabbak. Évente összesen mintegy 6 millió tonnát fognak ki belőle.' Ezzel a mennyiséggel a .tőkehalaik a tengeri balfogás második helyén szerepelték, amely az egész tengeri halzsáktmány 12 százalékát tette ki. összehasonlításul: a hering zsákmány ugyanakkor 14 millió tonnára rúgott, amely Föl dünk hal termelésének a 32 százalékát tette ki. A tőkehalaik az Atlanti-óceán északi részétől a Jeges-tenger déli vidékéig terjedő vizekben élnek. Az óceánban meg a tengerekben hosszú vá ndorú ta t tesznek meg, a táplálékszerzés közben, és akikor, amikor az ívóhelyeket felkeresik. Az' ívóhelyeken és a tenge rek egy-egy kedvező, bő táplálékot adó övezetében hatalmas tömegékben gyűlnek össze, így ezek a területek a fő halászati helyek. Ilyen terűiét például Norvégia északi partvidéke és a Lofoten-szigetek környéke. Az ottani vizek fövenypadjaira járnak ívni a tőkehalak. Messzi vizekről még a téli hónapokban indulnak el. és hatalmas tömegekbe verődve, valóságos úszó „hail'hegyekkén.t” érkeznek meg. Már Norvégia őslakossága megfigyelte ezt az évről évre ismétlődő szokásukat és azóta — ma is — ezer halász lesi ilyenkor a tengert, felkészülve fogadásukra. A megfigyelés azonban pusztán érzékszervekkel nem lehet elég pontos. Elmés szerkezeték készültek, amelyek már nagyobb távolságból jelzik a közeledő halcsoport helyét, és mozgásuknak az irányát. Ultrahang-hullámokat bocsátanak ki, és a halrajból visszaverődő hullámokat észlelik a műszerek és ebből számítható ki a csapat helyzete. Űjabban a mesterséges holdakat is „bevetették” a halászhajók célravezetésére. A műholdak hatalmas tengerrészeket képesek áttekinteni, és a halrajok helyét ily módon jelzi a műhold a földi állomásnak. Bejelölik a megfelelő helyeket a térképre, és ennek alapján indulhat a flotta a biztos zsákmány után. A baj csak az, hogy a halak szaporodóképessége nem áll arányban a technika fejlődésével. Találkozás a világűr lakóival Steven Spielberg, Hollywood mostanában legtöbbet emlegetett mestere miután elkészítette filmjét Ember és Technika találkozásáról (Párbaj az országúton), miután elmondta véleményét Ember és Természet kapcsolatáról (Állkapcsok), most arról számol be, látványosan és izgalmasan, milyen lesz az a nap, amikor a Föld lakói és a világűrből érkezett idegenék először a történelemben — megpillantják egymást. A forgatókönyvet Spielberg írta. s mint az Express című francia lapnak nyilatkozta — semmit sem talált ki, abból indult ki, amit ilyen-olyan jelentések tartalmaztak a Nem azonosított tárgyúkról és ezek utasairól. Maga a mese erre utal. A harmadik típusú találkozások — lényegében három részre tagolható. Először: egy fiatal villanyszerelő elindul, hogy elhárítson egy rejtélyes hibát, s megvizsgálja a feltehetően gyanús kábeleket. Útközben — a hihetetlenül csillagos nyári ég alatt — megpillantja az első fényes valamit, nevezzük filmbeli nevén, csészealjat. Otthon persze senki sem hisz neki. A második lépcsőfok, amikor hősünk, Rőy Neary, azaz a nagyszerű Richard Dreyfuss észreveszi magán, hogy lassan lassan szinte (megszállta a képzelgés, egyre sűrűbben és egyre szívesebben gondol .a világűr küldötteire 'és furcsa rajzokkal, formákkal készül is erre a találkozóra. A rejtélyes földönitúliak fogadtatására i— nagy iátokban, szigorú biztonsági intézkedések közepette — javában készül a hadsereg is. Vannak azonban né- bír.yan, megszállottak, köztük a főhős, akik életük kockáztatásával, beszöknek a lezárt területre és szemtanúi lehetnék ennek a fantasztikus. szenzációs eseménynek. Ez a harmadik találkozás. Spielberg, mint a kritika megállapítja, pompás érzékkel veszi igénybe a tudományos-fantasztikus film minden kellékét, a repülő tárgyaktól a misztikus égi jelekig. Persze mint minden jó krimiíró Spielberg is ért az atmoszféra fokozásához, a feszültségek teremtéséhez, Roy Neary — a nagy látomás után a hirtelen sötétben felvillantja kézilámpáját — és ez az önkéntelen gesztus — a robbanás erejével hat. Aztán feloldódik valamiféle szégyenlős mosolyban, egyszerűen beugrattuk magunkat, olykor a természetes tűnik — természet- ellenesnek. A film erőssége — a speciális hatások, trükkök ügyes alkalmazása, olyannyira, hogy amikor az utolsó percékben a leginkább repülő székesegyházakhoz hasonló csillogó, szikrázó űrhajó megétkezik, már nem is csodálkozunk, minden annyira hihetőnek, valószínűnek látszik. Talán egyedül. a másodpercre elértik bukkanó űrembeilke nem, aki magzat- fejével, csenevész karjaival — noha nem visszataszító, de bizony kissé szánalmas. Ami azonban Spielberg filmjében különösen figyelemre méltó, hogy jól megfigyelhető benne, mennyire eltávolodott Hollywood az ötvenes évek hidegháborús szemléletétől. Az ötvenes években, ugyanis az űrvendégek, mint afféle fenyegető kommunisták el- özönlötték volna az Államokat, s nyílt háborúba keveredtek volna az őslakossággal. Ma, azonban. mint A harmadfokú találkozások is bizonyítja, az Egyesült Államok hadserege technikusokat bocsát a tudomány rendelkezésére, s támogatja a két világ (kontaktusának kialakulását, ha egyelőre titokban is. A háborús hisztériát tehát felváltotta a józan pacifizmus. S ilyen vonatkozásban Spielberg filmje nemesebb, tisztességesebb mint George Lucas Csillagháborúkja. N. Gy.
