Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 10. események sorokban GENF Genfben csütörtökön megtar­totta soron következő találkozó­ját a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról tárgya­ló szovjet és amerikai küldött­ség. (TASZSZ) BUFFALO A Minnesota állambeli Buffa­lóban (USA) szerdán a bírósági tárgyalás első napján elrendel­ték Dean Re ed neves amerikai énekes és színész, valamint ki­lenc társa feltételes szabadon bocsátását. Dean Reednek hu- szadmagával kellett megjélennie a bíróság előtt, amiért Minnesota államban részt vettek egy tünte­tésen a farmerek jogaiért. Az utóbbi napokban több száz távirat és levél érkezett Minne­sota kormányzójához és az ame­rikai kormányhoz a bebörtön- . zöti.ek szabadon bocsátását kö­vetelve. A szerdáig börtönben tartott tüntetők tizenegy nap után elő­ször vettek szilárd élelmet ma­gukhoz, ezt addig — tiilitako • zásfcé ppe n v iss zau t as í tották. (ADN) MILÁNÓ ..Kalóztámadás” ért egy Szicí­lia partjainál horgonyzó olasz tartályhajót. Hat fegyveres rabló lövéseik fedezete mellett felnyo- mult a hajóra és elvitt róla minden mozdíthatót. Az incidens következtében a hajó személyze­téből két nigériai munkás meg­sérült (Reuter) BERLIN A Német Szocialista Egység- pánt Központi Bizottsága Erich Honecker főtitkár aláírásával megemlékező üzenetben fordult a „ K ristály éjszaka” t regéd i á j á nak 40. évfordulója alkáliméból az NDK Zsidó Közösségei Szövetsé­gének elnökéhez. Az üzenet egye­bek között hangsúlyozza, hogy az NDK szilárd és biztos hazája a humanizmusnak. ,ut . Magyar-svájci külügyminiszteri tárgyalások NAPI KOMMENTAR A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Pierre Aubert svájci külügyminiszter és kísérete csütörtökön délelőt t meg­koszorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, Bielek József, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Farkas Mihály vezérőr­nagy, a budapesti helyőrség pa­rancsnoka, valamint a Külügy­minisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Ott volt Zágor György, hazánk berni nagykövete is. Ezután a Külügyminisztérium­ban megkezdődtek a magyar— svájci hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Púja Frigyes külügyminiszter, tagjai: Nagy János, valamint Szőke György és Bányász Rezső, a Külügyminisztérium főosztály­vezetői. és Zágor György. A sváj­ci tárgyalócsoport vezetője Pierre Aubert; tagjai: Anton Hegner, az I. politikai főosztály vezetője, Jean Cuendet, a politikai titkár­ság vezetője, August Geiser, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete, Peter Eugen Diet- schi követitanácsos. Francois Nordmamn, a svájci külügymi­nisztérium politikai főosztályá­nak titkára. A szívélyes légkörű tárgyalá­sökon Púja Frigyes és Pierre Aubert hangsúlyozta a svájci külügyminiszter első magyaror­szági látogatásának jelentőségét, majd rámutattak: országaink kö­Szolidaritás Chilével zött nincsenek rendezetlen kér­dések. A külügyminiszterek köl­csönös tájékoztatást adtak orszá­gaik belső helyzetéről, külpoliti­kai törekvéseiről, kiemelve a kapcsolatok fejlesztésének szük­ségességét. A nemzetközi kérdések sorá­ban különleges figyelmet kapott az európai biztonság és együtt­működés, a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósulása, az éppen most ülésező montrieux-i szakértői tanácskozás, illetve az 1980 őszén esedékes madridi ta­hi ADERŐCSÖKKENTÉS Plenáris ülés Bécsben BÉCS Csütörtökön de Vos nagykö­vetnek, a holland küldöttség ve­zetőjének elnökletével megtar­tották a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalás­sorozat 185. plenáris ülését. Az ülésen Luc Smolderen nagykö­vet, a tárgyalásokon részit vevő belga küldöttség vezetője szólalt fel. Mint a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón ismertté vált. a nyugat-európai NATO-országok, valamint Kanada továbbra is- • elzárkóznak attól, hogy konkrét kötelezettségeket vállaljanak nemzeti haderőik csökkentésére. Azt is ellenzik, hogy a csökkentés a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő országok haderőinek fonto­sabb fegyverzetére is kiterjed­jen. Ez alól csupán néhány olyan fegyverfajta jelent kivé­telt, amelyek csökkentését a nyugati országok kívánatosnak tartják. A haderőcsökkentési tárgyalá­sok következő plenáris ülésére jövő csütörtökön kerül sor. (MTI) FRANCIÁK ÉS MAGYAROK 2. Tokaji és libamáj Szereti-e a tokajit? — kérdez­tem egy este a szállodában aiz éj­szakai portást. Látszott raj'ta: bor­issza ember. A tokajit azonban nem issza. Elzászi, mondta fity- málón.v s megvallotta, hogy in­kább a délvidéki tőkék nedvét kedveli. Tokaji és Elzász? Bá­multam. De nem az öreg portás földrajzi ismereteivel volt baj. Párizsban valóban árusítanak egy Elzászban termett savanykás fe­hérbort. palackján a címkével: Toka-y. Tokaj hegy világhíres aszúbo­rát jobban ismerik a tengeren­túl, mint Franciaországban. Min­den borivóknak e Mekkájában a tokaji elvész a sok s:záz fajta ne­dű között. A Pick és a Herz sza­lámi — bár a legtöbb fűszer-üz­letben kapható —, szintén nem olyan népszerű, mint azt mi itt­hon hisszük. Nagy tételben fogy viszont a libamáj: évente 600 tonnát szállít Magyarország. A híres francia libamájpáistétom- készít.mények alapanyagának ja­va része magyar. A francia—magyar kereskede­lemre és gazdasági kapcsolatok­ra jellemző ez a libamáj. A szá­munkra hagyományosan kedve­ződen — jó évben 40—60, gyen­gébb évben 35—65 százalékos — kereskedelmi mérLeg magyar ser­penyőjébe csak ritkám tudunk „kemény” árut tenni. Élelmiszer- ipari nyersanyagok, könnyűipari termékék szerepelnek .kiviteli lis­tánkon, s csak elvétve nagy ér­téket képviselő gép, berendezés. Ezeket inkább a franciák szállít­ják nekünk. Lehet-e ezen a történelmileg is kedvezőtlen mérlegen javítani? M agy arországnak mi nd énképpé n ez az érdeke. Vajon van-e erre mód, lehetőség a két ország gaz­dasági szerkezetének, fejlettségé­nek különbségei mellett? Ezen töprengtem, míg szinte „lépésben” haladtunk a párizsi motorizált tenger közepén. Egy­órás döcögős után csak némi sze­rencsével sikerült a hömpölygő autófolyamból kiválni, parkoló­helyet találni a L’Usine Nouvelle szerkesztősége előtt. A lap 80 éve jelenik meg, a maga nemében’ egyedülálló vál- lalkozás-.-'Üzieti körökben a fran­cia ipar bibliájának nevezik. 50 ezer kis- és középvállalat van Franciaországban, a L’U&ine Nouvelle hozzájuk akar eljutni, az ő érdekükben szól. Pár éve sok energiát fordítanak a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok szerteágazó, bonyolult kérdései­nek megvilágításiára. Christian G. Marmain főszer­kesztő-helyettes tömören össze­foglalja a lap álláspontját. A klasszikus kereskedelem formái — eladni-venni — szerintük ma már elavultak. A technikai, tech­nológiai és kereskedelmi kooperá­ció sokkal korszerűbb módja az együttműködésnek. Sok kutatás, a legújabb tudományos eredmé­nyek alkalmazása, licenc- és know-how-eladás — ezek a ver­senyben maradás föltételei. De hol adjanak el? Nyugat- Európában négy éve tart a gaz­dasági visszaesés, csak kevesen keresik a gépeket, technológiákat, beruházási javakat. Nincs vevő. S ez különösein a francia kis- és középvállalatokat érinti érzéke­nyen, A tudományos-technikaii haladásban még lépést tudnak tartani, de a korszerű exportte­vékenység már meghaladja erői­ket. Szeretnének minél több üz­letet tető alá hozni, ugyanakkor mégis tartózkodók. Többek sze­rint költséges a szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedelem, mert a tárgyalások a szokásos­nál több időit vesznek igénybe. De azt is elismerik, hogy a szo­cialista üzletfelek megbízhatók, és pontosan fizetnek. Annak sem örülnek, hogy a kapcsolatok fej­lesztésére leginkább az úgyneve- ■ zett kompenzációs üzletkötések révén lenne mód. Azaz: a szocia­lista partner termékkel fizetne a megvásárolt gépiekért, beruházási javaként. Ettől azért idegenked­nek a kis- és középvállalatok, mert nincs erejük a visszahozott terméket elhelyezni. Az amerikai Pepsi Cola az egész világon áru­sítja a Szovjetunióból kompen­zációs üzlet fejében kapott vod­kát, Ezt a módszert csak kevesen képesek követni Franciaország­ban. Vendéglátóm szerint mégis kénytelenek a kompenzációs egyezmények útját járni, mert ha nem francia vállalatok kötnek üzletet az Elbától keletre, he­lyettük megteszi a konikurrencia. Guy Schwartz, a Le Matin gaz­dasági rovatvezetője tavaly vé­gigutazta az európai szocialista országokat. Hosszú cikkben érté­kelte a francia és a szocialista or­szágok vállalatai közötti kapcso­latokat. Az együttműködés lehe­tőségeit mérlegelve Magyaror­szágot az ötödik helyre sorolttá. Svéd módon, vaskos, gyaluilatlan gerendákkal berendezett brasserie (sörözö)-ben, lármás társaság szomszédságában ültünk le meg­vitatni tapasztalatait. Kamionso­főrök tértek be, csörgött-csilin­gelt az amerikai játékasztal, s vastag Gitane-füst úszott a leve­gőben. Ez is Franciaország. Schwartz egy régi francia ke­reskedőszokást idéz. A Szajna partjáról először a szomszédos országokban néznek szét: mit le­het venni, eladni? Majd a népes, nagy országok felé fordul a fi­gyelem ... S Magyarország nem tartozik ebbe a sorba. A közöm­bösségnek történelmi gyökerei is vannak. A franciák hagyományo­san baráti érzelmeket táplálnak a lengyelek iránt, míg Magyar- ország jó esetben is csak közöm­bös maradt. Így az együttműkö­désnek vannak még tartalékai. A kibontakozást egyelőre nehe­zíti, hogy nagy különbségek van­nak a két ország kereskedelmi, pénzügyi gyakorlata között. A párizsi, lyoni gyárosok főleg attól félnek, hogy a francia techniká­val Magyarországon készült ter­mékek a világpiacon konkurren- ciát jelenthetnek. Az itteni üz­letemberek ritkán gondolkodnak hosszú távra, inkább a köz.vetlen piaci impulzusok hatására csele­kednek. Ezért is vállalnak olyan nehezen kooperációt hosszú táv­ra. Franciaországnak erős pozíciói vannak a fejlődő világban, az üz­leti körök mégis a kelet—nyugati üzletkötésektől várnak -többet. Hiába van például rengeteg pénz egyes arab országokban, s másutt igen olcsó munkaerő, hiányzik néhány fontos feltétel. A kiépí­tett háttérágazat, a hozzáértő műszakiak és a képz,etit munká­sok. Ez mind megtalálható a szo­cialista országokban. A harmadik világbeli üzletfelek a .munkások betanítását is szeretnék bevenni a szerződésekbe. Erre Franciaor­szág nem vállalkozik. Ezér.t a gyártulajdonosoknak, külkereske­dőknek — ha eladni akarnak — alapvető érdekük a magyar (és a többi szocialista) partnerral való jövedelmező kapcsolat. Csupor Tibor Következik: Visszaküldeni a liftet. lálkozó jó előkészítésének szük­ségessége. Púja Frigyes este a G élűért ­szálló Gobelin-termében vacsorát adott kollégája, Pierre Aubert tiszteletére. A vacsorán részt vett’ Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. dr. Markója Imre igaz­ságügyi miniszter. Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter, Zágor György, valamiint a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. A vacsorán a két külügy­miniszter pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) Szemjonov a Szovjetunió új NSZK-beli nagykövete Vlagyimir Szemjonov at nevez­ték ki a Szovjetunió új ENSZ- heli nagykövetévé. Szemjonov 1955-től külügymi­niszter-helyettes, majd 1969-től a hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról tárgyaló szovjet küldöttség vezetője volt, Valerityin Falint más munka­körbe való áthelyezésével kap­csolatban- felmentették a Szov­jetunió NSZK-belT "nagyköveté­nek teendői alól. (TASZSZ) Gandhi győzött • Indira Gandhi, India volt mi­niszterelnöke visszaszerezte kép­viselői helyét, miután a dél­indiai Chikmagalurban rendezett pótválasztásokon győzelmet ara­tott. (Telefoto — AP.) Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára mondta egyik nyilatkozatában: a világ de­mokratikus közvéleménye azzal teheti a legnagyobb szolgálatot Chilének, ha szolidaritást vállal az antifasiszta erőkkel. Nos, a csütörtökön Madridban megnyílt világkonferencia éppen erről az együttérzésről tanúskodik. Amióta Pinochetek színre léptek, soha még ilyen nagyszabású, -több kon­tinenst átfogó megmozdulásra nem került sor. Szinte hihetetlen, mégis igaz: hatvankét hónapja -tombol a fa­siszta diktatúra Chilében. Több, mint öt éve katonai junta kor­mányozza az országot, amely dr. Salvador Allende idejében a de­mokratikus szabadságjogok alkal­mazása egyik latin-amerikai mi-n- taállamának számított. A népi egység kormánya — megőrizve az ország hagymányos kapcsola­tait — szoros együttműködésre törekedett a világ valamennyi ál­lamával, különösen a szocialista közösség tagjaival. Mai Chile a földkerekség egyik legelszigetel- tebb országa, amelytől még egy­kori partnerei: a tőkés államok közül is sokan megvetéssel el­fordultak. Szolidaritás Chilével! — a jel­szó sokszor elhangzott az elmúlt, öt évbén. Most Madridból meg­sokszorozott hangerővel rázza föl a világot. Nemcsak érzelmi ‘okokból, hanem racionális ér­vekkel hirdeti az elnyomott, jo­gaitól megfosztott chilei nép mel­letti testvéri szolidaritás szüksé- pe'ségét. Polgári lapok munkatársai időnként bebocsátást nyernek a fasizmus santiagói poklába. Ügy­szólván kivétel nélkül a döbbenet hangján írják helyszíni riport­jaikat az éhező gyermekekről, a teljesen elszegényedett munka- nélküliekről — közéjük számit a lakosság több, mint húsz száza­léka —, az elhurcolt hozzátarto­zóikat kétségbeesetten kereső szü­lőkről, feleségekről, ifjakról. A chilei koncentrációs táborok híre bejárta a világot, a titkosrendőr­ség kínvallatásáról tekintélyes nemzetközi szervek előtt eskü alatt tett vallomások születtek. Pinochet — legfontosabb szö- veségese, az USA nyomására — bizonyos lépésekre elszánta ma­gát, hogy a demokráciának leg­alább halvány látszatát keltse. Valójában azonban mindez szem­fényvesztés: az átkeresztelt tit­kosrendőrség, az ostromállapotot helyettesítő rendkívüli állapot senkit nem téveszthet meg. A világ becsületesen gondolko­dó százmilliói — belértve hazánk közvéleményét — a madridi szo­lidaritási konferencia alkalmából ismételten kifejezésre juttatják követelésüket: szabadságot a chi­lei népnék! Ezt a gondolatot tol­mácsolja a magyar társadalom képviseletiében Madridiba utazott küldöttség, s ennek jegyében ta­nácskozik a világkonferencia. Az­zal a meggyőződéssel, hogy a Pi- nochet-|rezsim mielőbb osztozik elődei csúfos sorsában: elmerül a történelem süllyesztőjében. Gy. D. 0 Allende asszony a konfcreneia elnökségében. A KNDK külügyminisztériumának nyilatkozata THENJAN A dél-koreai—amerikai integ­rált fegyveres erők parancsnok­ságának létrehozása arra irányul, hogy állandósítsa Dél-Korea megszállását, és igazolja az or­szág területén állomásozó ameri­kai csapatok jelenlétét — állapí­totta meg csütörtöki nyilatkoza­tában a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság külügyminiszté­riumának szóvivője. Az Egyesült Államoknak hala­déktalanul ki kell vonnia csapa­tait és fegyverzetét Dél-Koreából, a dél-koreai rezsimnek ugyanak­kor fel kell hagynia a háborút, és szakadást szító politikával és át kell térnie a béke biztosítá­sának és az ország egyesítésének politikájára —, szögezi le a nyi­latkozat. (TASZSZ) Különleges bizottságok Iránban a rend és nyugalom helyreállítására PÁRIZS, TEHERÁN Kétórás tanácskozást tartott csütörtökön Irán hétfőn megala­kult katonai kabinetje. A kor­mány utasította az ország .tarto­mányainak kormányzóit, hogy ál­lítsanak fel különleges bizottsá­gokat a „rendbontásokért és za­vargásokért felelős elemek fel­kutatására és megbüntetésére”. A bizottságok feladatai .közétar­tozik még a rend és a nyugalom helyreállításának előmozdítása is. A kormány döntésével kapcsolat­ban a hírügynökségek fontos ténynek minősítik azt, hogy a kabinet felkérte a síita vallási vezetőket: kapcsolódjanak be a válság megoldásába és ennek ke­retében vegyenek részt a bizott­ságok munkájában. Gholam Reza Azha-ri tábornok- kormányfő csütörtökön először nyilatkozott hivatalba lépése óta a sajtónak. A francia rádió tu­dósítójának adott. interjújában cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a hadsereg, valamikor is el­fordulhat a sah rendszerétől, le­szögezve: a katonaság tántorítha­tatlan,ul hű az uralkodóhoz. A miniszterelnök érintette az ellenzékkel folytatandó párbeszéd kérdését is. Az.t mondotta, hogy a maga részéről kész találkozni — „akár holnaip” — az ellenzéki politikusokkal. A belpolitikai válság okát a korrupcióban nevezte meg, és ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy Hoveida volt miniszterel­nök letartóztatását a kormány határozta el. Burkoltan elutasí­totta az előző kormánynak — Sarif-Emami kabinetjének — azt az ígéretét, hogy december 10-ig szabadon engedik a politikád fog­lyokat: a tábornok ugyanis csak annyit mondott az ügyről, hogy kormányának „nincs ideje min­dennel foglalkozni". 0 Letartóztatták a volt iráni miniszterelnököt, Amir Abbas Hoveidát. A politikus őrizetbe vétele az ellenzéknek tett gesz­tusként értékelhető. (Telefoto — AP.)

Next

/
Thumbnails
Contents