Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-10 / 265. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: borult, párás helyenként ködös idő, elszórtan gyenge szitálással. Gyenge légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1-plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet 3—8 fok között. A kedd reggelig szóló előreje - zés szerint tovább tart az erősen párás, borult Idő. Jelentősebb mennyiségű csapadék nem várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 265. szám Ára: 90 fillér 1978. november 10. péntek ENSZ Magyar felszólalás a ciprusi vitában NEW YORK Az ENSZ-közgyűLés ciprusi vitájában szerdán felszólalt Hollai Imre nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság állandó ENSZ-képvi- selője. Hangsúlyozta, hogy a magját kormány az ismert elvi alapon támogatja a ciprusi kérdés rendezését. A rendezés keretében biztosítani kell Ciprus függetlenségét, szuverenitását, területi integritását és el nem kötelezett státusát, továbbá a külföldi csapatok haladéktalan kivonását a szigetország területéről. Hollai Imre rámutatott, hogy a rendezésnél figyelembe kell venni a ciprusi népközösségek törvényes jogait és érdekelt. A magyar ENSZ-képviselő sürgette, hogy az ENSZ-főtitkár közvetítésével mielőbb újítsák fel a ciprusi közösségek közötti tárgyalásokat. ÖSSZEFOGÁSSAL EREDMÉNYESEBB A MUNKA Szüret és szőlőtelepítés Lázár György Berlinben Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — Willi Stophnak, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, az NDK kormánya elnökének meghívására — csütörtökön délelőtt kétnapos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A magyar miniszterelnököt és kíséretét Berlin sdhönefeldi repülőterén Willi Stoph és az NDK számos más párt- és állami vezetője fogadta. A fogadtatáson jelen volt Kádár József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és a magyar nagykövetség számos vezető beosztású diplomatája is. Lázár Györgyöt útjára elkísérte Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, ár. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Sr.alai Béla külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal el nötoh el vét tese. Röviddel a magyar miniszter- elnök Berlinbe érkezése után Lázár Györgv és házigazdája, Willi Stoph közvetlen, szívélyes, baráti eszmecserét, folytatott, egymással. A találkozón részt vett a két ország berlini, il'leve budapesti nagykövete. • Willi Stoph üdvözli Lázár Györgyöt a repülőtéren. Ezt követően — még csütörtökön — megkezdődtek Berlin— Niederschönhausenben Lázár György és Willi Stoph hivatalos megbeszélései. A megbeszéléseken magyar részről Soltész István, Rácz Pál, dr. Várkonyi Péter, dr. Szálai Béla, Kovács Gyula és Kádár József vesz részt Az NDK tárgyaló küldöttségének tagjai: Wolfgang Rauchfuss miiniszterelnök-'heű.yettes, dr. Herbert Krolikowski külügyi államtitkár, a külügyminiszlter első helyettese, Gerhard Nitzschke külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Hermann Leikauf, az Állami Tervbizottság elnökihelyettese és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A miniszterelnökök megbeszélésein szakértők is részt vesznék. A szőlő, gyümölcs termesztéséről híres Bács-Kiskun megyében, ahol az ország ötéves szőlőtelepítési programjának 35, a gyümölcs telepítésének pedig 14 százalékát valósítják meg, megkezdődött az ültetvények őszi telepítése. A kijelölt 9200 hektárból, amelynek egy részén már fejlődnek az új ültetvények, újabb kétezer hektáron alakítják ki a következő év- ti7.ed szőlő-gyümölcsöseit. A továbbiakban is a gazdaságok anyagi ereje, valamint a szaporítóanyag beszerzési lehetősége lesz a telepítés ütemének a mércéje. Az -ültetvényekhez 34 millió gyökeres szőlővesszőre van szükség, a gyümölcsösökhöz pedig 2,3 millió facsemetére. Az, V. ötéves terv szőlőtelepítési programjának végrehajtása 1976-ban kezdődött. Abban az évben 647, tavaly pedig 981 hektáron létesült ültetvény. Az idei tavaszi és őszi telepítésekkel együtt eddig 2310 hők,tár széles sertávolságú és magasművelésre tervezet* szőlőt* ültettek a mezőgazdasági üzemek. Az előkészítés ennél jóval nagyobb mérvű, hiszen az előkészített terület 6000 hektár fölé emelkedett. A bajai járásban 1980-ig 678 hektár szőlő telepítésére vállalkozott tíz szövetkezet. A kalocsai járásban viszont egyedül a hajósi József Attila Tsz ültet szőlőt, 1980-ig 150 hektárt. A kecskeméti járásban 17 tsz és szakszövetkezet másfél ezer hektár korszerű ültetvényt telepít, állami gazdaságokkal, valamint a Közép- magyarországi Pincegazdasággal együttműködve. A legnagyobb szőlőtermesztő körzetben, a Kiskőrösi járásban az V. ötéves terv végéig ugyancsak 17 mezőgazda- sági szövetkezet telepít, de 1760 hektár üzemi szőlőt. Egyébként a kiskőrösi járás, az, ahol az állami és a szövetkezeti gazdaságok az előirányzatnak leginkább megfelelő mértékben folytatják asző- lő- és gvümöícstelepítést.' Még olyan közös gazdaságok is, vállalkoztak erre a nagy munkára, mint a tázlári Béke Szakszövetkezet, amelyik csak a legutóbbi években indult el az erőteljesebb fejlődés útján. Ehhez hozzájárult az az összefogás is, amelyet a szakszövetkezet a Kiskőrösi Állami Gazdasággal teremtett a szőlőágazat fejlesztésére. A megye állami gazdaságai az V. ötéves terv végéig 1942 hektár szőlő 'telepítésére vállalkoztak, ebből legjelentősebb a kiskunhalasi, a helvéciai, valamint a hosztt .V környező szövetkezetckkel összefoKva újabb bortárolót épített az Izsáki Állami Gazdaság. Van már helye a termesnek. • A kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet saját gépével készíti elő a terepet a szőlőtelepítésre. szúhegyi állami gazdaság ültet- vényprogramja, Valamennyit körültekintő előkészítés, és korszerű módszerekkel folytatott szőlőtelepítés jellemez. Az eddigi szervezett előkészítő és telepítő munka kétségkívül jelentős eredménye ellenére koránt sincs minden rendben a telepítési program végrehajtásában. Év elején az egyes területeken túlzott beruházás miatt kissé visz- szafogták a szőlő-, gyümölcstelepítés megyei programja ütemszerű végrehajtásához szükséges anyagi eszközöket. A több hónapos pénzügyi bizonytalanság következtében néhány szövetkezet nem tudta megindítani a szükséges talajjavítást, tereprendezést és egyéb munkát, ezért az 1978. őszre előirányzott ültetést csak a következő év tavaszán tudja megkezdeni. Az ilyen és más okok miatt a jól előkészített ültetvénytelepítés üteme lecsökken. Ez pedig jóvátehetetlen következménnyel járhat a Duna—Tisza közi szőlőkúltúrára. K. A. • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben még maradt szüretelnivaló. De hamarosan itt is befejezik a munkát. A tanulók is segítettek. Befejezte moszkvai látogatását a vietnami párt- és kormányküldött! Csütörtökön elutazott Moszkvából a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely Le Duannak, a Vietnami Kom' munista Párt Központi Bizottsága első titkárának és Pham Van Dongnak, a VKP Politikai Bi tottsá- ga tagjának a VSZK minisater- elnökéniek vezetésével tett hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. AzSZKP Központi Bizottsága a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a minisztertanács meghívására érkezett küldöttség megbeszéléseket folytatott az SZKP és a szovjet állam vezetőivel, élükön Leanyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével és Aleksaej Koszigin- nal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a minisztertanács elnökével. A látogatás során írták alá a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését, valamint számos fontos gazdasági szerződést, is. A küldöttség búcsúztatására megjelent Leanyid Brezsny ev, Aleksizej Koszigin, továbbá Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Dmitrij Uszitylnov marsall, honvédelmi miniszter, Viktor Grisin, a Moszkva városi pártbizottság első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsztanytin Rusza- kov, a Központi Bizottság titkára és sok ,más hivatalos személyiség is. A szovjet—vietnami tárgyalásokról tegnap közleményt adtak ki, amelyben a felek hangsúlyozzák: A vietnami párt- és kormányküldöttség látogatása, Leanyid Brezsnyev és Le Duan megbeszélései, a szovjet és a vietnami vezetők tárgyalásainak eredményei jelentősen járulnak hozzá a szovjet és a vietnami nép további közeledéséhez, előmozdítják a szocialista világrendszer összeforr ottságánalk és .egységének erősödését, nemzetközi befolyásának fokozódását, újabb sikerek elérését a népek szabadságáért, függetlenségéért és társadalmi fejlődéséért, az ázsiai és az egyetemes tartós béke szavatolásáért folytatott harcban. (TASZSZ) Társadalmi méretű viták pásztázzák a termelés szellemi hátterét; tudós tanulmányok és indulatos vitairatok kutatják, hol tartunk a találmányok hasznosításában, al- kalmazunk-e elegendő külföldi termelési eljárást, ösztönözzük-e az újítómozgalmai. Merő tévedés lenne a közérdeklődésnek ezt a hullámát egyszerűen divatáramlatnak minősíteni, hiszen kétségkívül a termelési szerkezet átalakulásának folyamata, a gazdaság korszakváltása tükröződik ezekben a vitákban is. Mindezeket előrebocsátva, talán nem tűnik a téma avul- tan konzervatív megközelítésének, ha ezúttal a termelés szellemi hátteréről hagyományosabb nézőpontból szólunk. Arra az alkotó, gondolkodó viszonyra utalunk, amely a jó munkást a munkafolyamattal mindig összefűzte, s mely viszony jobbára nem fejeződött ki találmányban, még mai értelemben vett újításban sem. Egyszerűen: az értelmes, célszerű munka, a sok-sok mindennapos ötlet, módosítás avatja a termelést a termelő számára alkotó folyamattá, s ez összegeződik — társadalmi méretekben — olyan értékteremtő forrássá, npelynek belső energiáit aligha tükrözhetik a szabadalmi, újítási statisztikák. Ámbár, ha már erre utaltunk, kétségtelen, hogy ez utóbbiak is az alkotó, változtatásra törekvő szellemi klímában sarjadnak, gyarapodnak, hiszen a munkafolyamat ki- sebb-nagyobb ésszerűsítéseit nem választja el éles határvonal a beadott, regisztrált újítástól. Olyannyira nem, hogy az ésszerűsítő munkás természetesen mindig mérlegeli: benyújtsa-e javaslatát, vagy ötletét egyszerűen teljesítménye növelésére, munkája könnyítésére hasznosítsa-e? Ismeretes, hogy itthon is, nemzetközileg is sokáig megoszlottak a vélemények: vajon a tudományos-technikai forradalom térhódítása nem szünteti-e meg a termelés alkotó jellegét? Valóban: felületes megközelítéssel nyilvánvalónak látszik, hogy az automatizálás, a korszerű, gépesített technológiák nem hagytak teret az emberi leleményességnek, hiszen a munka — végeredményben — gombok nyomására, műszerek ellenőrzésére korlátozódik. Fölösleges lenne most arra utalnunk, hogy ettől a teljességgel gépesített világtól egész sor iparágunk még bizony messze van, de ma már általánosan elfogadott az az álláspont is, hogy a gép nem mérsékli, ellenkezőleg: növeli a szaktudást, tehát a gondolkodás, végső soron az alkotás igényét a termelésben. Erre utal mindenekelőtt az, hogy a termelőmunka — történelmileg — átrétegződik a magasabb kvalifikáció, illetve a több szakmát átfogó ismeretigény irányában. Növekszik továbbá a bonyolult gépeket karbantartó, rendkívül magas szakismeretet feltételező munkák aránya. Általánosan ismert ma már az is, hogy a szaktudás gyarapítására fordított társadalmi kiadások a leghatékonyabb, egyszersmind nélkülözhetetlen befektetések. Mindez — úgy is mondhatnánk — technológiai oldalról igazolja a termelés és az alkotás szorosabb együvé tartozását, de igazolható ez társadalmi nézőpontból is. Aligha kétséges, hogy a strukturális átrendeződésnek, a hatékonyság általános és gyors növelésének azokat a teendőit, amelyeket népgazdasági méretekben most és a következő években megoldunk, nem lehet a miniszteriális és igazgatói szobákra korlátozni. Ez azt jelenti, hogy e változások elképzelhetetlenek az újnak, a korszerűbbnek olyan általános térhódítása nélkül, amely meghatározza társadalmunk szellemi-klimatikus viszonyait. Múlhatatlanul fontos viszont, hogy az új iránti fogékony szellemiség ne korlátozódjék a tudományos intézetekre, a licenceket honosító mérnöki döntésekre, a vállalati vezérkarok strukturális ( elemzéseire. A szellemi, alkotói folyamat része az a sok-sok mindennapos ötlet, újító gondolat is. amely a munkafolyamatokat, a termelés részműveleteit gépies tevékenységből alkotássá emeli és jó alapot ad a gazdasági, műszaki haladáshoz. T. A. Búcsúztatás a vnukovói repülőtéren. (Telefoto — TASZSZ.)
