Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
1978. november 4. 0 PETŐFI NÉPE • 3 TARTALMAS TESTVÉRÜZEMI KAPCSOLAT A barátság alapja a jól végzett munka • Egymás gondolatait is kitalálják, olyan összeszokott a Kecskeméti Konzervgyár Nyikolajev űrhajós nevét viselő szocialista brigádja. Munkájuk méltó névadójukhoz, s a gyár hagyományaihoz, mellyel a magyar—szovjet barátság ápolásában is élenjárók. (Straszer András felvétele) i. Nyikolajev űrhajós látogatása a Kecskeméti Konzervgyárban ma már az üzem történetének egyik emlékezetes napja. Hogy mégsem úgy emlékeznek rá csupán, mint egy nevezetes eseményre, annak legfőbb oka, hogy a Benda Borbála — Borika néven közismert — vezette brigád felvette az űrhajós nevét. Mindezt akkor aláírások, fényképek rögzítették a brigádnaplóban, s hogy a kollektívának méltán adta nevét a szovjet űrhajós, azt mi sem igazolja ékesebben: elérték az aranykoszorús szintet, s tavaly a kongresszusi munkaversenyben oklevelet szereztek. Szorosan kapcsolódik a brigád felajánlása — hasonlóan a gyár valamennyi brigádjához —, nevezetesen az, hogy védnökséget vállaltak a Szovjetunióba küldendő termékek felett: a legkiválóbb minőségben gyártják, s a határidőre teljesítik a megrendeléseket. E törekvés szerves része annak a barátsági munkának, amelyet a Kecskeméti Konzervgyár, mint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja kiválóan megvalósít, a gyakorlatban olyan alapokra építve, hogy a barátság ápolása nem csupán jól hangzó jelszó, hanem a munka eredményességének, hatékonyságának fokozása egyben. Dajka Jánosnéval, a vállalati pártbizottság titkárával és Kiss Ernővel, az MSZBT-tagcsoport elnökével ennek az évtizedekre visszanyúló munkálkodásnak eredményeiről beszélgetünk. — Amikor 1962-ben a Bács-Kis- kun megye és Kecskemét—Krím terület és Szimferopol kapcsolata létrejött, született annak lehetősége, hogy a szimferopoli Május 1. Konzervgyárral üzemünk felvegye a testvérüzemi kapcsolatot. Az elmúlt tizenhat év alatt tartalommal töltöttük meg az együttműködési szerződést. Ennek illusztrálására a Krimszkaja Pravdában Kölcsönös előnyök címmel megjelent írás fordítását mutatja Kiss Ernő, melyből idézi: „ ... a Kecskeméten szerzett új tapasztalatok bevezetése_ mintegy 50 ezer rubel hasznot hozott.. Örömmel ír az újság arról is, hogy új szerződést kötöttek, amelyben a termelési technológiák tanulmányozására — kölcsönösen — a szakembercserét tovább szorgalmazzák. A kapcsolat további mélyítését szolgálta az is, hogy az üzem KISZ-szervezete felvette a kapcsolatot a Május 1. Konzervgyár Komszomol-szervezetével, s folyamatban van a brigádok közötti kapcsolat megteremtése. — Ez azért is -fontos — fűzi a tényhez Kiss Ernő —, mert a minőségi követelmények mind magasabbak, nőnek az elvárások a termékeink iránt, így fokozódik a minőségellenőrzés szerepe a gyártásban. Így vetődött fel annak a valós igénye, hogy.a laboratóriumok brigádjai is együttműködjenek. , Átforrósodik a beszélgetés légköre, amikor azokról a sikerekről szólnak, amiket a konzervgyár termékei vívtak ki maguknak — s a gyárnak — szovjet földön. Bi- zsergetően jóleső érzés, hogy egy szovjet turistacsoport azt kérte az IBUSZ-tól, hogy ellátogathassanak a Kecskeméti Konzervgyárba, mert szeretnék látni a finom termékek „szülőhelyét”. Dajka Já- nosné nemcsak párttitkári minőségében, hanem gyakorló háziasz- szonyként is értékeli az árubemutatók sikerét, meg azt a tényt, hogy a termékek nemegyszer pult alól kaphatók a szovjet üzletekben ... — Évente 2500—3000 vagon terméket exportálunk a Szovjetunióba. A magyar—szovjet barátság tudatosítása dolgozóinkkal azt jelenti, hogy a Szovjetuniónak, mint egyik legnagyobb megrendelőnknek olyan árut szállítsunk, amelyben az üzleti kapcsolaton felül megnyilvánul a népeink közötti barátság is — mondja Kiss Ernő. Ezen túlmenően természetesen a barátsági munka kiterjed a Szovjetunió gazdasági, tudományos— technikai—kulturális eredményeinek ismertetésére. Célunkat, hogy tartalommal töltsük meg a barátság ápolását, a gazdasági munkával egybekötve sikerült megvalósítanunk. Ügyannyira, hogy hozzánk jönnek más üzemek tagcsoportjai tapasztalatcserére, s mi szívesen állunk rendelkezésükre. — Elismerésnek könyveljük el azt is, hogy a kirovi konzervgyár is jelezte, szeretne testvérüzemi kapcsolatot létesíteni a gyárunkkal — teszi a tagcsoport elnökének szavaihoz Dajka Jánosné. Barátság címszó alatt az értelmező szótár a „népek közötti történelmileg kialakult jó viszonyt” említ, majd tovább boncolva a szó értelmét „két nép politikai, gazdasági vonatkozású barátságot kifejező, érvényesítő” értelmet jelöl. A Kecskeméti Konzervgyár egész kollektívája, mint a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja e szellemben tevékenykedve jár példát mutatva élen a magyar—szovjet barátság ápolásában. Nagy Mária Könyv és politika smerősöm „büszkén” vallja, hogy ö nem politizál. Ö csak dolgozik — a politika mások dolga. De nem politizálunk-e amikor — és ahogyan — dolgozunk? Nem politiza’.unk-e azzal, ahogyan élünk és amilyen emberek vagyunk? Akárhogy is közelítjük meg a dolgot, a politika hozzátartozik mindennapi életünkhöz. És nemcsak olyankor, ha összejövünk egy klubban, politikai témákat megvitatni. Akarva, akaratlanul, naponta többször is véleményt nyilvánítunk közügyekben. Aki nem olvas újságot, nem tanulmányozza a politikai könyeveket — az is politizál: más kérdés az, hogy hogyan? Bonyolult és egyre bonyolódó világunkban megfelelő tájékozódás nélkül ma már lehetetlen eligazodni. Ehhez ad jó segítséget a politikai irodalom. A társadalom kérdéseivel, a gazdaságpolitika összefüggéseivel foglalkozó könyvek, kiadványok nemcsak tananyagként szolgálnak százezreknek, hanem állandó segítőtársai lehetnek millióknak jelenünk és jövőnk megértésében. Az idei — tizenhetedik — politikai könyvnapokat a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója jegyében rendezik. Ünnepi választék várja az olvasókat. A választék ünnepi, ám rendeltetése nem: a hétköznapokon kell e kötetekben leírtakat gyakorlattá alakítanunk. uszonhat mű, közel egymillió példányban — ez jelzi az idei politikai könyvnapok számokban is kifejezhető termését. Könyvkiadásunk történetében először jelenik meg egyszerre „A tőke” mindhárom kötete. Ez alkalommal kiadott művek között szerepel Kádár János új könyve is. Az ,.A szocializmusért — a békéért” című kötet az utóbbi hat évben elhangzott beszédeit és cikkeit tartalmazza. Ugyancsak nagy érdeklődésre számíthat Siklós András díszes kivitelezésű műve, a ..Magyarország 1918—1919”. Korabeli képek, dokumentumok — sok közülük először kerül publikálásra — segítségével ad áttekintést az 1918-as és 1919-es magyarországi forradalmakról, azok közvetlen előzményeiről. A politikai könyvnapokon nem feledkeznek meg azokról a társadalmi könyvterjesztőkről sem, akik munkájukkal jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai irodalom minél több ember olvasmányává váljék. A tizenhatezret meghaladja azoknak a száma, akik több mint tíz éve foglalkoznak a politikai könyvek terjesztésével. A november 3-i ünnepélyes megnyitón 98-an kapták meg a Kiváló Könyvterjesztő plakettet. A politikai könyvek iránti zi érdeklődés évről évre nő. Míg 1972-ben a Kossuth Könyvkiadó 177 művet jelentetett meg 3 millió 693 ezer példányban, az 1977-ben kiadott 209 könyv 4 millió 900 ezer példányban került a boltokba. A könyvnapok jelentőségét mégsem az eladott kötetek, az ankétokon, író—olvasó találkozókon részt vevők számával lehetne mérni. Egyetlen aktus, néhány kötet megvásárlása nem pótolhatja a rendszeres tájékozódást, az újra való odafigyelést. A tegnap kezdődött rendezvénysorozat jó alkalom. Alkalom és felhívás ismereteink. tudásunk bővítésére. F. S. P. Emlékbélyeg a 60. évfordulóra A Kommunisták Magyaroszági Pártja megalakulásának 60. évfordulójára Vagyóczky Károly grafikusművész tervei szerint háromszínű ofszetnyomással emlékbélyeg készült a Pénzjegynyomdában. A november 24-én forgalomba kerülő egyforintos bélyeg a KMP jelvényét ábrázolja, körülötte egymásnak kezet nyújtó alakok láthatók. Ugyancsak ezen a napon adják ki a Czabán Samu és a Berzeviczky Gizella születésének 100. évfordulójáról megemlékező bélyeget, amely a két kommunista pedagógus portréját — középen a tudás lángjával — ábrázolja. Az egyforintos bélyeget Kékesi László grafikusművész tervei alapján háromszínű mélynyomással és egyszínű acélnyomással a Szovjetunióban készítették. Én köszönöm! rmppen' a buszhoz siettem akh kor délután, amikor egy idősebb férfi a köszönésével megállított. Őszintén szólva, egy cseppet sem örültem neki, hogy annyi ember közül éppen engem szólított meg; ám az a mozdulat, amellyel a kalapját megemelte, s az a hang, amellyel elnézést kért, elfojtották bennem a pillanatra jellobbanó bosszúságot. Egyébként az iránt érdeklődött, hogy merre tartson, ha az áruházat keresi. Kurtán-furcsán búcsúztam el tőle, de köszöneté még pár lépésig elkísért, mert szavaiból nemcsak az apró segítségre szorulást lehetett kiérezni, hanem valamiféle készséget is az emberi kapcsolatok bármikori megteremtésére. Magatartásának, fellépésének ez a nyíltsága a mind ritkábban megteremtődő és az általam inkább már csak régi regényekből, elbeszélésekből ismert hangulatokra emlékeztetett. Azokra a beszélgetésekre, amelyeket alkalmi találkozáskor, szinte minden előzmény nélkül folytattak, s amelyek elindításához elegendő volt a közös utazás élménye, a várakozás egy hivatal előszobájában, vagy éppen a nyitni készülő bolt elölt. Már nem emlékszem pontosan, hogy hová is igyekeztem azon a délutánon. De egyre erősebben érzem, hogy érdemes lett volna a kérdező férfival tartanom, legalább azon a rövid útszakaszon, amelyen úgyis egy irányban kellett haladnunk. Nem másért, csak egyszerűen azért a néhány közvetlen szóért, amit ennyi idő alatt is válthat egymással az ember. A beszélgetésért. A rohanás, az örök sietség teremtette feszültség nélkül kimondható szavakért; azokért a mondatokért, amelyeket nem kurtít meg a minél gyorsabb elmondás kényszere, és amelyeket nem foszt meg a jelzőktől és a határozóktól — az érzésektől! — a mind rövidebbnek tűnő idő. Am, ahogy — leggyakrabban — a fölösleges sietés, rohanás ke- rülteti velünk az emberi kapcsolatok teremtésének ezeket a lehetőségeit, úgy fogyatkozik bennünk. a készséa az apró, de közös élménytől indíttatott beszélgetések elkezdésére. És „kukán" állunk egymás mellett a liftekben, szótlanul ülünk egymással szemben hosszú utazások, várakozások idején is — sőt, gyakran némák vagyunk már ismerőseink társaságában, rokonainknál, barátainknál vendégeskedve is, mint akik regen elmondtak már egymásnak minden elmondhatót. Nemrégiben tanúja voltam egy jelenetnek: egyik ismerősömmel sétáltam az utcán, amikor a túlsó oldalon lelkes integetésbe kezdett egy elegáns hölgy, majd futni kezdett felénk, már messziről kiabálva: de jó hogy találkoztunk Kar- csikám, te biztosan tudod, hogy hová költözött X, hozzá rohannék, mert közösen kéne elkészíteni egy melót, de nem tudtam letelefonálni neki, mert... — és mondja, mondja. Az ismerősöm — szóhoz jutva végre —, megadja a kért címetr S mielőtt bármi mást mondhatna, a hölgy kezet nyújt, majd — szűkre szabott idejére hivatkozva — elrohan. Később megtudtam: ismerősöm régebben évekig dolgozott egy szobában az illetővel; végig a legjobb barátságban. Három vagy négy esztendővel ezelőtt azonban a fővárosban kapott állást a kol- legina, akit ismerősöm azóta most látott először. S ennyiből állt a viszontlátás: tudod hogy hol lakik Z? Hogy mi történt azóta a régi kollégákkal, hogy leérettségizett-e már a lányod, hogy egyáltalán mi van veled — ilyesmi szóba sem került. Ügy látszik, ez már egyre kevesebb embert érdekel. Fedig ... z áruházba igyekvő idősebb férfival két vagy három óra múltán újra összehozott a véletlen. Messziről megismert, kalapját ismét megemelve köszöntött, s elmondta, hogy sikerült eltalálnia az áruházba; sőt, megvásárolta a keresett olajkályhát is, amire nagy szükség lesz otthon, mert babát vár a menye, s a kicsinek kell a jó meleg szoba. Végül pedig újra megköszönte a segítségemet. Azt kellett volna válaszolnom, hogy nincs mit, szívesen, máskor is. De ehelyett azt mondtam: köszönöm. S bár a hosszabb beszélgetés másodszor is elmaradt, talán akkor sem volt ez a szó részemről egyértelmű nyelvbotlás. Káposztás János Keceli ü I. _ 1 v ' % - ' *7 < .... t vásár
