Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
[ 4 $ H 1 V! I NÉPE # 1978. november 29. Tízéves a húsprogram Az ország vágósertésének egynyolcadát adja Bács-Kiskun • Nőtt, de a magas állatállományhoz képest még mindig elégtelen a megyei takarmánytermelcs. Kukorica kombájnolása a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. 1968-ban hirdette meg a kormány a húsprogramot, amelynek célja volt, hogy hazánkban a belföldi ellátás és az exportkötelezettségek teljesítése érdekében megfelelő színvonalra emelkedjen a sertéstenyésztés, -hizlalás. A legfontosabb élelmiszerek egyikéről van szó, hiszen az egy személyre számított évi húsfogyasztás hazánkban megközelíti a 60 kilogrammot és ennek jelentős hányada sertéshús. A program meghirdetése előtt a sertésállomány háromévenként ismétlődő nagymérvű csökkenése, illetve emelkedése volt tapasztalható. A kettő közötti 20 százalékos különbség igen érzékenyen érintette a belföldi húsellátást, valamint az exportot. Mindezek felismerése alapján született meg az 1041/1Ö69. számú kormány- határozat. Intézkedései elhárították azokat az akadályokat, amelyek a tenyésztésben, hizlalásban az időszakonkénti mélypontot előidézték. Javult a takarmányellátás, a takarmányozás színvonala, a sertés átvételi árának rendezésével, a kistermelők körében az értékesítési biztonság megteremtésével koíaSEan nem tapasztalt mértékben kibontakozott a tenyésztői kedv. A kormányhatározat megjelenése után Bács-Kiskun megyében a vezető szervek kezdeményezésére a legfontosabb feladatok egyikeként a nagyüzemi, szakosított telepek létrehozását jelölték meg. Közismert, hogy amíg a nagyüzemi tenyésztést, hizlalást általánosságban az egyenletesség jellemzi, a kisgazdaság egy-egy kedvezőtlen piaci helyzet hatására rendkívül gyorsan csökkenti a sertésállományát, és az ágazat fejlődésében újabb törés keletkezhet. Az állami és szövetkezeti gazdaságokban épített 23 szakosított sertéstelep a termelés igen jelentős tényezőjévé vált, hiszen az elmúlt évben a nagyüzemi kocaállomány 65 százalékát, s az ugyanitt előállított vágósertés 61 százalékát a szakosított telepek adták. A program végrehajtása nem volt zökkenőmentes. A telepek építése közben majd később is sok nehézséggel kellett meg- birkózniok a gazdaságoknak. Gyakori volt az anyaghiány, s ez nemcsak a hagyományos építőanyagokra vonatkozott, hanem a különböző technológiai berendezésekre is, holott azok nélkül az állatok betelepítését, meg sem lehetett kezdeni. Hiányzott a szakosított telepi zárt tartást jól tűrő sertósfájta is. Emiatt, lábvégbetegségek, majd szaporodásbiológiai problémák adódtak, épp a betelepítés időszakában lépett fel a járvány, és az ezt követő állategészségügyi zárlat, ami meghiúsította a legalkalmasabb tenyészanyagok szállitá- sát. A gazdaságok emiatt vészmentes helyekről szerezték be a nem mindig kifogástalan tenyész- süldőket, amelyek későbbi kicserélését anyagi fedezet hiányában nem igen tudták megoldani. A telepek működése közben ütköztek ki azok a hiányosságok is, amelyeket az üzemelésre vonatkozó szerény ismeretek, és az egyáltalán beszerezhető, sokféle típusú technológiai berendezés működési zavara idézett elő. A sertéstenyésztő üzemek csaknem fél évtizedes megfeszített munkája folytán ezek a hiányosságok megszűntek, vagv felszámolásuk jó ütemben halad Változatlanul gondot okoz a szakosított teleoek alkatrész-ellátásának rendezetlensége. valamint az. hogy nem mindenütt sikerült máig sem megoldani a telepek teljes zártságát. Sok gazdaságban nem ismerték fel, hogy a szakértelem kamatozik a legjobban az állattenyésztésben is. s ezért a gazdaságok vezetőinek tőlük telhetőén mindent e' kell követni annak érdekében hogv jól képzett szakvezetők. betanított é« szakmunkások dolgozzanak a telepeken. A legideálisabb körülmények között tartott sejtés tenyésztése, hizlalása is csak akkor lehel- gazdaságos. ha a takarmányellátása, annak összetétele, mennyisége az állat életkorához és hasznosításának irányához igazodik'. A korábbi időszakban a sertéshús- termelés ciklikusságának egyik fő oka a takarmányellátás esetenkénti elégtelensége volt, amely elsősorban a háztáji és kisgazdaságokat sújtotta. A termelési rendszerek elterjedése, valamint a szemléletváltozás eredményeként, a í'égi értelemben vett takarmányhiány évek óta megszűnt. A mezőgazda- sági nagyüzemek és a gabonaipar elsődleges feladatának tekinti a kistermelők számára még olyan áron is a takarmány beszerzést, hogy tíz megyében vásárol tápot, vagy hozzá alapanyagot. Emellett szemes takarmány is állandóan kapható, legfeljebb a választékot lehetne bővíteni. A sertésprogram egyik fő célkitűzése a kisüzemi sertéstartás színvonalának állandósítása, egyenletes, megbízható termelésének előmozdítása volt. A kormányprogramnak talán ezt a célkitűzését sikerült legtökéletesebben megvalósítani. Kétségtelen, hogy a kormányhatározat adta a keretet, de Bács-Kiskun megyében igen sokat tettek az illetékes szervek a program megvalósításáért. Melyek voltak ezek az intézkedések? A megfelelő takarmányalap és a vágóállat értékesítési biztonsága, a sertés átvételi árának rendezése. A városokban, községekben a bizományosi hálózat megteremtése, az adózási rendszer megváltoztatása, továbbá a te- nyészsüldő-kihelyezési akció, hogy csak a legfontosabbat említsük. Végső soron Bács-Kiskun megyében a háztáji és kisgazdaságok sertéshizlalása évek óta egyenletesen emelkedik, s a megye árusertésének több mint 60 százalékát a kisüzemek adják. Megszűnt az idegenkedés a kisgazdaságokban is a mesterséges termékenyítéstől. Szélesebb körben igénylik az úgynevezett körjáratos inszemináto- rok munkáját. A sertéstelep építése rendkívül költséges, ezért a legutóbbi években nem is épült új szakosított telep a megyében. Az eddigiek teljesítőképességét azonban meg lehet növelni az iparszerű sertéstartó termelőszövetkezetek közös vállalkozása által ajánlott több szintes, ketreces malac- és süldőtartással. Az ISV közös vállalkozás nemcsak a nagyüzemeknek, hanem a kistenyésztőknek is segítségére van. A megye nagyüzemi sertéstenyésztő gazdaságainak több mint a fele az ISV technológiáját alkalmazza. Az állategészségügyi állomás, a körzeti állatorvosok és az üzemek közös munkájának eredményeI ként változott az állategészségügyi helyzet. A jobb tartási körülmény, az évenkénti rendszeres oltás, az állategészségügyi szabályok következetes megtartása gátolja a járványos sertésbetegség kifejlődését, terjedését. Van még tennivaló, s ezek között legfontosabb a szemlélet megváltoztatása. Az, hogy a gazdaságok az állatorvos tanácsait, a betegség fellépése esetén az utasításait szó szerint megtartsák és másokkal is megtartassák, hdsken az közös érdek. Sajnos, számos állattenyésztő gazdaságban az általános járványvédelemmel még mindig keveset törődnek. Amíg nem lép fel a betegség, addig nyűgnek tekintik azt, hogy az állattenyésztő telepek teljes zártságát megteremtsék. A kemény padozat gvaknan idéz elő a sertésnél láb- vég-megbetegedést, s ehhez hoz- záiárul a szerves hulladék eltávolításának nem megfelelő módja is. A sertésprogram meghirdetésének évében. 1968-ban Bács-Kiskun megye 27.5 ezer tonna vágósertést értékesített. 1976-ban már 69 ezer tonna, tavaly pedig 95 ezer tonna volt az értékesített vágósertés súlya. Ez az országos mennyiségnek egynvolcada, ami igen szép teljesítmény egyetlen megyétől. A bőség gondokkal is jár. Rendkívül szerény a húsipari feldolgozó kapacitás. A Bács-Kiskun megyében előállított vágósertés nagyobbik felét az ország különböző vágóhídjain dolgozzák fel, s ez költséges szállítással, veszteséggel jár együtt. Az egymilliós állományt meghaladó sertés ta- karmányellátása sem könnyű. Bács-Kiskun növénytermesztésének jelenlegi szerkezetét, a takarmánygabona termésátlagát figyelembe véve, a sertés, valamint az egyéb állatfajok takarmányszükséglete már meghaladja Bács- Kiskun mezőgazdaságának állat- eltartó képességét. A vágósertés-termelés Bács- Kiskun megyei kilátásai biztatóak, a tenyésztői kedv a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban megvan, s a tenyészanyag- utánpótlás is biztosított. Ha ebben az ágazatban mégis megállna a fejlődés, annak okát nem a tenyésztőkben kell keresni. Az utóbbi évtizedben ugyanis Bács-Kiskun megye nagyüzemei és kisgazdaságai bebizonyították, hogy megfelelő közgazdasági környezetben éveken keresztül egyenletesen tudnak hízott sertést előállítani. Hallók Dénes a Bács-Kiskun megyei Tanács szakfelügyelője. • Sok a vágósertés, de kicsi a húsfeldolgozó üzemek teljesítőképessége a megyében. —— Hat kisfát kivágtak A kecskeméti Műkertváros Népfront utcájában lakik az az olvasónk. aki felháborodottan panaszolta a napokban történteket: „Nyolc család lakik az emeletes épületben. Űj otthonunk ’ környékét már jó ideje csinosítjuk. Idén tavasszal távolról hoztunk termőföldet az épület környékére, hogy ott parkosítsunk. Ennek során a telkünk határa mentén hat hársfát ültettünk el, melyeket a tanács kommunális üzemétől kaptunk. A fákat óvtuk, gondoztuk. szépen is fejlődtek, nőttek. De úgy tűnik, nem mindenki tetszésére, örömére... Főleg a környékbeli autósokat zavarta, hogy e területen nem száguldhattak szabadon. Valaki aztán valamennyit kivágta. Lehet-e büntetlenül tönkretenni a környezetet?” Az eset elszomorító. Környezetünk rongálóinak, értékeink, javaink pusztítóinak kedvét kellene venni az ilyesféle közösségellenes cselekményektől. KÉRDEZZEN - FELELÜNK A „Kecskemét” jeligéjű levél írója magánbérleményben lakik. A háztartásában keletkezett szemét tárolása és elszállítása miatt támadt vitája a lakásadójával. Olvasónk azt kérdezi: ilyen szempontból mi a bérbeadó és a bérlő kötelezettsége, s annak betartását ki rendelheti el? A magántulajdonú lakás bérbeadója és bérlője között lakásbérleti jogviszony van, mely lehet írásba foglalt szerződés, esetleg szóbeli megállapodás is. Mindennek tartalmaznia kell a köztisztasági szolgáltatással kapcsolatos teendőket, tudnivalókat is. Ha e kötelezettség az általános szabályon alapul, akkor a tulajdonosnak kell gondoskodnia az ingatlana területén keletkező szemét megfelelő tárolásáról, elszállíttatásáról. Jogszerű az olyan megállapodás is, mely a bérlő feladataként jelöli meg a saját háztartása szemetének összegyűjtését, s a helyszínről történő elfuvarozta- tását. Amennyiben ez vitára ad okot a bérbeadó és a bérlő között, döntésre a bíróság az illetékes. A Kecskeméten lakó P. S. 1975 óta nyugdíjas, ám azóta is minden évben ledolgozza a részére engedélyezed Időt. Kevésnek találja azonban a munkaviszonya után járó szabadságát. Az iránt érdeklődik, megilleti-e őt teljes egészében az évi rendes szabadság? Hasonló témakörben levelet kaptunk Jánoshalmáról is. Olvasónk jövő tavasszal kerül öregségi nyugállományba, s azt kérdezi: mennyi fizetett szabadságra jogosult 1070-bén? .— Alapvető rendelkezés, hogy a munkaviszonyban töltött naptári évenként járó 12 nap alap-, és a kétévenkénti szolgálati idő után egy nappal növekedő pótszabadság csak a foglalkoztatási idő arányában illeti meg a dolgozót. A nyugdíjasoknál, valamint a nyugállományba vonulóknál is az határozza meg tehát a fizetett rendes szabadság napjainak számát, hogy abban az esztendőben menynyi időt töltöttek munkaviszonyban. Kiskunhalason lakik Gy. S.-né, akinek gyermekgondozási szabadsága a jövő év januárjában jár le. Kezelőorvosa azt tanácsolja, a munkahelyén korábban végzett hegesztői munka helyett köny- nyebb, vagyis az egészségi állapotának jobban megfelelő feladatat végezzen. „Ha nem a régebbi beosztásomba kerülök, vajon csökkenhet-e a keresetem?” — kérdezi. Az ön esetében a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ennek értelmében az egészségromlás következtében teljes értékű munkavégzésre nem alkalmas dolgozót a vállalat köteles a számára megfelelő munkakörben alkalmazni és célszerű foglalkoztatását minden rendelkezésre álló módon biztosítani. Javasoljuk, forduljon a vállalat rehabilitációs ügyekkel foglalkozó bizottságához, mely rövid időn belül köteles intézkedni érdekében, vagyis azért, hogy az egészségi állapota szerinti munkakörben dolgozhasson, s nagyobb bérveszteség ne érje. S. G. nemesnádudvari olvasónk rokkantsági nyugállományban van. Jövedelme kevég, ezért kiegészítésképpen szeretne olyan munkát vállalni, mely megfelel az egészségi állapotának. Kérdezi: milyen foglalkozási keret alapján létesíthet ismét munkaviszonyt? Amennyiben a nyugellátásának havi összege — ebbe nem számítandó be például a családi és a házastársi pótlék — ez évben nem haladja meg az 1400 íorintol, mindenféle korlátozás nélkül dolgozhat bármely munkakörben, bármennyi ideig és bármennyi bérért. Portásként, éjjeliőrként, parkőrként, mezőőrként, fűtőként stb. azonban az említett társadalombiztosítási ellátást figyelmen kívül hagyva végezhet munkát a nyugdíjas. Egyéb esetben 840 óra, egyes intézményeknél pedig 1260 óra a nyugdíjasok évi foglalkoztatási kerete. K. J. tataházi lakos évekkel ezelőtt adta el személygépkocsiját, s erről írásos megállapodás is készült. Nemrégen azonban elkeserítő meglepetés érte, mert a községi tanács sok ezer forint gépjárműadó-hátralékról szóló letiltási értesítést küldött a munkahelyére. „Hogyan terhelhetnek meg engem ilyen adó megfizetésével, amikor már régen más tulajdona az autóm?” — kérdezi. A pénzügyminiszteri rendelet értelmében az köteles gépjárműadót fizetni, akinek nevére van kiállítva a forgalmi engedély. Ennek alapján az esetéből arra következtetünk, a réges régen lebonyolított adásvétel ellenére még mindig az ön neve szerepelhet az okmányon, ezért tartozik fizetni ezt az adót. Persze szó lehet a hatóság adminisztratív mulasztásáról is. Az okok kiderítésére célszerű, ha ezzel kapcsolatban a megyei tanács vb járási hivatalához fordul segítségért. összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Már teljesítette az idei tervét a lajosmizsei gépjavító vállalat Alig egy hónap múlva lesz tíz éve, hogy Lajosmizsén két szakszövetkezet és egy ladánybenei tszcs létrehozta a gépjavító közös vállalkozást. Az 1969. január elsején létrejött kisüzem mindössze hét dolgozót foglalkoztatott az egyik tanyán. Év végére a létszám húszra növekedett, a végzett munkájuk értéke pedig 1,5 millió forint volt. • Mezei József autószerelő, alapító tag, a vállalkozás saját Ikarus autóbuszát javítja. — Akkor a legfőbb feladatunk volt az alapító mezőgazdasági üzemek gépeinek javítása — mondta Herczeg István igazgató, akitől az idei eredményeikről kértünk tájékoztatót. — Szabad kapacitásunkat felhasználva bérmunkát vállaltunk a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezettől, majd a duniavecsei Vegyesipari Vállalattól. Az alakulás óta eltelt egy évtized alatt a vállalkozás jelentősen fejlődött. Tavaly már 220 dolgozót foglalkoztattunk, s árbevételünk elérte a 44 millió forintot. Az idei év igen nagy eredménye, hogy a tavalyihoz hasonló létszámmal és körülmények között 46 millió forintos tervünket november 10-én teljesítettük. Bízunk abban, hogy az, évet legalább 55 millió forinttal zárjuk. A kecskeméti Mezőgép Vállalattal kooperálva közvetett tőkés exportunk értéke eléri a 6 millió forintot. — Mi tette lehetővé, hogy majdnem két hónappal előbb teljesítsék az egész évi tervet? — Tervünk reális volt, hiszen a tavalyinál 2 millió forinttal többet írt elő. Azt, hogy ,a múlt évinél 11 millió forinttal magasabb lesz árbevételünk, elsősorban a munka- és üzemszervezésnek köszönhetjük. Jó volt az alapanyag-ellátásunk és év Közben semmi sem akadályozta a termelést. Igen jelentős az is, hogy dolgozóink egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert a speciális feladatok elvégzésében. Sokat köszönhetünk hét szocialista brigádunknak. Ezek a kollektívák a termelési feladataikon túl igen sokat tesznek a nagyközség fejlődéséért is. Játszóterek berendezését, óvodák, iskolák patronálását és még nagyon sok más munkát vállalnak. — Milyen speciális feladatokról szólt az előbb? — Két-három évvel ezelőtt jelentős profilbővítésnek számított, hogy bekapcsolódtunk az ólelmi• Jó kereseti lehetőséget találnak itt a nők is, akik különböző gépeken betanított munkásként dolgoznak. Felvételünkön Keresztes Mihályné az egyik présgép kezelője munka közben. • Sas József és Tóth Mihály lakatosok, a Lenin szocialista brigád tagjai egy szabadtéri mászógömb gyártásán dolgoznak. (Opauszky László felvételei) szeripari .gépek gyártásába. A kecskeméti Mezőgép Vállalat részére például tavaly mintegy 8 millió forint értékű különböző gépet és berendezést gyártottunk. Ennél jelentősebb partnereink a konzervgyárak és hűtőházak. A Kecskeméti Konzervgyár szakembereinek elképzeléseit mi valósítjuk meg. Két évvel ezelőtt megterveztek egy zöldbabhegyvá- gó berendezést. Mi készítettük el az első példányt, s tavaly már 40-re kaptunk megrendelést a konzervipartól. Ennek a berendezésnek különben az a jelentősége, hogy a hasonló célra használatos importgép ára kereken egymillió forint, s a ml 350 ezer forintos gyártmányunk sakkal nagyobb teljesítményre képes. Ugyancsak ilyen sikeres termékünk a konzervgyár szakemberei által tervezett univerzális zöld- ség-gyümölcsmosó gép. Az import berendezés félmillióba kerül, mi pedig 150 ezer forintért gyártjuk Ezeken kívül partnereink közé tartozik még a TRIÁL Vállalat is. Megrendelésére szabadtéri gyermekjátszóterek berendezéseit gyártjuk, évente mintegy 4—5 millió forint értékben. A kecskeméti Fémmunkás részére nyílászárókat és más termékeket készítünk. Két éve kezdtük meg az országosan is hiánycikknek számító ajtódiópántok gyártását, s évente mintegy 50 ezer hagyja el a műhelyeket. O. L.
