Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-28 / 280. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1978. november 28. Nyereségképződés Bács-Kiskun megyében Hazánk gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában a legfontosabb feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének folyamatos javítása. Az V. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához ugyanis ez alapvető követelmény. Ennek megfelelően a tervidőszak kezdetével a közgazda- sági szabályozókat módosították, hogy azok az eddigieknél jobban segítsék elő a gazdasági hatékonyságot, hogy ezek hatására erőteljesebben bővüljön a tiszta jövedelem központosítható hányada. A szabályozók hatása A tiszta jövedelem központosított — vagyis államilag elvont — hányadának növelésével kívántuk tehát elérni azt, hogy népgazdaságunk pénzügyi egyensúlyában javulás álljon be. Ezért 1976. január 1-vel a közgazdasági szabályozók egyes elemeinek módosításával általában növelték a költségvetési elvonások mértékét és csökkentették a vállalati támogatásokat. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy az 1976-os esztendő elején hatályba lépett szabályozó módosítások, a vállalati jövedelmeket a költségvetés javára csak összességükben voltak hivatottak átcsoportosítani. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy a központosításra kerülő nagyobb arányú jövedelmekből egyes hátrányos helyzetben levő ágazatokat az előzőeknél nagyobb mértékben lehessen támogatni. Az előnyös jövedelmi helyzetben levő ágazatoktól ugyanakkor azt várták, hogy a nagyobb mérvű elvonás hatására jobban kiaknázzák majd a belső tartalékaikban rejlő lehetőségeiket. A szabályozók, módosítása uitán Bács-Kiskunban az eredmények a várakozásnak megfelelően alakultak. A megyében a gazdasági ágazatok 1976. évi vállalati eredménye együttesen 11 százalékkal csökkent az előző évhez mérten. Ez a legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban következett be. Ugyanakkor az állami mező-, erdő- és víz- gazdálkodás az előző évinél nagyobb nyereséget érhetett el, részben a szabályozók módosítása ellenére, vagy éppen azok segítségével. A népgazdaság pénzügyi-gazdasági egyensúlya a vártnál kisebb mértékben javult 1976 és 1977-ben. Országos jelenség volt viszont az is, hogy az 1976. évi vállalati eredménycsökkenést 1977-ben — már a két évvel korábbinál is — lényegesen nagyobb nyereségtömeg követte. A szabályozók — módosításának ellenére is — egy év után már elvesztették a vállalati eredményt csökkentő hatásukat. S ez így történt Bács-Kiskun megyében is. Nőtt a vállalati nyereség Bács-Kiskun megye gazdasági ágazataiban 1977- ben minden eddiginél nagyobb összegű nyereség- tömeg képződött. A 2,5 milliárd forint vállalati eredmény — vagyis a veszteségeket már figyelembe vevő nyereség — több mint 30 százalékkal haladta meg az önálló vállalatok és szövetkezetek előző évi eredményét. A 30 százalékos fejlődési ütem igen magas, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a megelőző, 1976-os évben 11 százalékkal visszaesett a nyereségtömeg. Az ország gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására hozott határozatok hatásaként ugyanis 1977-re még nem volt várható nagymérvű eredményjavulás. Érdemes megfigyelni azt is, hogy az 1976. évi vállalati eredményeket hogyan befolyásolta megyénkben a közgazdasági szabályozók módosítása. A viszonylag hátrányosabb helyzetben levő állami mező-, erdő- és vízgazdálkodás tovább növelhette nyereségét, ugyanakkor a többi gazdasági ágban — különböző mértékben — csökkent a nyereségtömeg. Az 1977. évi eredmények viszont már sajnálatos „visszarendeződésre” utalnak: A gazdasági ágazatokban a vállalati eredmények az alábbiak szerint alakultak, százalékban kifejezve a megelőző évhez mérten: Ipar Építőipar Állami mező- és erdőgazdálkodás Szállítás és hírközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Gazdasági ágazatok összesen A megfigyelt gazdasági ágazatok önálló vállalatai és szövetkezetei 1977-ben 27,4 milliárd forint értékű termelőtevékenységet folytattak, 15 százalékkal többet az előző évinél. Ugyanilyen mértékben nőtt a nettó árbevételük, amely folyóáron 47.8 milliárd forint volt. A nyereségtömeg növekedése tehát 1977-ben kétszerese volt a termelés és nettó árbevétel növekményének, míg 1976-ban a 12 százalék körüli termeléstöbblet mellett. 11 százalékos eredménycsökkenés állt be. Az adatokból kitünően az utóbbi két évben — amint az ezt megelőző években is — a megye gazdaságának termelőtevékenysége egyenletesen és viszonylag jelentősen nőtt. A vállalati eredmények alakulásában tehát nagyrészt a szabályozórendszer módosulásainak hatása, illetve az ezt követő tartalék-feltárások hasznosítása jelentkezik. Figyelembe kell azonban venni az állami támogatások esetenkénti jelentős bővítését, illetve a költségvetési elvonások fokozását is. Részesedés — jövedelem Az 1978. első félévi vállalati eredményekre is az 1977. évi tapasztalatok az érvényesek. Az állami mezőgazdaság nélkül rendelkezésre álló adatok szerint a megye gazdasági ágazatai ez év első felében termelőtevékenységüket együttesen 12 százalékkal. nettó árbevételüket 11 százalékkal növelték. Az előző évi magas eredménynövekedés mellett pedig eredményüket 19 százalékkal tovább fokozzák a tavalyi első félévihez mérten. Ezen. belül az ipar és a kereskedelem kismértékben, az építőipar és a szállítás-hírközlés igen jelentősen növelte nyereségét. Egvedül a vízgazdálkodás mutatott fel a tavalyi első félévinél kisebb eredményt. A nyereségből képzett vállalati érdekeltségű, úgynevezett nyereségági alapok a megye valamennyi gazdasági ágazatában együttesen 1976-ban fél százalékkal, míg 1977-ben 31 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél. 1976-ban tehát még a nyereségek nagymérvű központosítása ellenére sem csökkent a nyereségből képzett alapok együttes összege, összetételében viszont jelentősen megváltozott. Fejlesztési célokra 1975-ben a nyereségnek 26 százaléka, 1976-ban pedig már 34 százaléka jutott. Ez az arány 1977-ben fél százalékkal tovább nőtt. A részesedési alapba az 1975. évi 13,2 százalék helyett 1976-ban 8.5 és 1977-ben 8 százalék került. A vállalati alapok tervszerű átrendeződésével tovább fokozódott a tartalékalap jelentősége a vállalati gazdálkodásban. 1977-ben a nyereség több, mint 9 százalékát helyezték tartalékba, a két évvel korábbi aránynak éppen másfélszeresét. ' A megye gazdasági ágazataiban 1977-ben az előző évi erdmények alapján — együttesen 122 millió forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. Ez csak 86 százaléka volt a megelőző évinek. A legnagyobb összegeket kifizető évinél kisebb összeget adtak év végi részesedésként, míg az állami mező- és erdőgazdálkodásban bővítették ennek összegét. A részesedési alapból kerültek kifizetésre még a bérfejlesztési befizetések is. Ezen a címen 1977-ben 17 millió forint befizetési kötelezettségük volt a megye önálló vállalatainak és szövetkezeteinek. A megye valamennyi gazdálkodó egységének a jövőben még inkább arra kell törekednie, hogy a népgazdaság boldogulását és a gazdasági egyensúly javítását megfelelően összeegyeztesse, a vállalati és egyéni érdekkel. E célért fontos mind korszerűbb, jobb minőségű terméket előállítani, a jövedelmezőséget növelni. " Dr. Vastagh Gyula a KSH megyei igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője Motorizálás és kézügyesség a Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezetben Jakabszállás, Dunavecse, Soltszentimre, Orgo- vány, Szalkszentmárton, Szabadszállás, Ráckeve, Kiskunlacháza — hallom a községnevek sorát Horváth Lászlóné elnöktől és Krisztián Jánosné műszaki vezetőtől, a Kunszentmilósi Háziipari Szövetkezetben. Azokról a településekről beszélünk, amelyek az ott élő bedolgozók révén összeköttetésben vannak a szövetkezettel. Kik vállalnak ma bedolgozást, amikor sokkal több kedvezménnyel járó üzemi munkára is elhelyezkedhetnek, sőt, kedvükre válogathatnak a keresetet kínáló cégek közt? A falusiak is, hiszen a vállalati autóbuszok akár naponta viszik-hozzák őket. Sokan vannak, akik mégis az otthoni elfoglaltság mellett döntenek. A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet 350 tagja közül például százharmincán bedolgozók. Megyénkben máshol is van rá példa, hogy ahol már kimerítettnek látszik a munkaerőforrás, ott bedolgozókat még szép számban föl lehet kutatni, a nők között, ök a gyermeknevelés, a háztáji föld, a kert vagy egyéb ok miatt nem akarnak szigorúbb megkötöttséggel járó munkát vállalni. S ezek az asszonyok nem egy esetben többet és jobbat termelnek a beruházást nem igénylő otthoni szobasarokban, mint a közös üzemben foglalkoztatott társaik. Mindezekről a szövetkezet dolgai kapcsán esik szó. — Hat részlegünk van és mind a hat a lakosság iparcikkekkel való ellátását segíti — tájékoztat az elnöknő. — A textilkonfekció és kötöttáru részleg szövött és kötött alapanyagú bébinadrágokat készít. A kötött holmikhoz mi magunk állítjuk elő az anyagot. A közös üzemben egyelőre még kézi kötőgépekkel folyik a termelés, de már megkezdtük a motorizálást. Ügyeskezű bedolgozóink is vannak, akik otthon állítanak elő kötött alapanyagot Az idén 170 ezer gyermeknadrágot szállítunk a kereskedelemnek. Szovjet exportra 30 ezer darabot gyártunk. A nagy múltú község háziipari szövetkezetének dolgozói nemcsak puha fonálból, hanem vasból is készítenek árut. Előszobafalakat, virágtartókat, gyümölcsöskosa rakat, italtartókat és telefonpolcokat. Ezeket raffiafonatokkal díszítik. A termékeket a míves megmunkálás esztétikussá teszi. — A raffiafeldolgozás helyi hagyományokon alapszik — mondja el a műszaki vezető. — Amikor 27 évvel ezelőtt ezernél több taggal megalakult a szövetkezet, vagontételben szállítottuk a raffia- papucsokat, amelyeket a hagyományőrző bedolgozók készítettek. A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet faipari üzeme kooperációs munkát végez: szék üléskereteket készít á Tápéi Háziipari Szövetkezetnek. A társszövetkezet dolgozói sással, szalmával, gyékénynyel díszítik a székeket és exportálják a Benelux- államokba. A kunszentmiklósiak által előállított varrott divattáskák értéke az idén 900 ezer forint lesz a terv szerint. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak bérmunkában készítenek női táskákat. A vesszőből font, iparművészeti szinten elkészített és zsüriztetett kosarak 600 ezer forint árbevételt hoznak. A babaholmikat, kocsi kabátokat, sapkákat és kesztyűcskéket horgoló asszonyok 200 ezer forintos termelési értéket állítanak elő. — Huszonnyolcmillió 800 ezer forint az idei tervünk — kapom á tervszámot Horváth Lászlónétól. — Az első háromnegyed évben valamelyest túlteljesítettük az árbevételi előirányzatot és nem álltunk rosszul a nyereséggel sem. Minden feltétel megvan hozzá, hogy az éves tervünk még hátralevő feladatait sikeresen elvégezzük. — A textilkonfekció részlegben, — a közös üzemben — az idén megszerveztük a szalagrendszerű termelést — veszi át a szót Krisztián Jánosné műszaki vezető. — Ezáltal fokozni tudtuk a termelékenységet. Huszonhét új gyorsvarrógépet helyeztünk üzembe az átszervezéskor. A szakmai színvonal emelésére tizenhat dolgozónkat tanfolyamon női szabó szakmunkássá képeztük ki. A szakmai képzésre ezután is nagy gondot fordítunk, mert tudjuk, hogy a kéz ügyességére a motorral hajtott gépek mellett is szükség van. A. T. S. Kisiparosok Csaptelepek Mosonmagyaróvárról • Nyolc év alatt megháromszorozta termelését a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár. Az idén több mint kilencszázmillió forint ’értékű csaptelepet gyártanak. Termékeikből már biztosítani tudják a hazai igényt, sőt mintegy ötvenmillió forint értékű szerelvényt exportálnak is. Bölcsődei gondozónők • A Fővárosi Tanács Dolgozók Egészségügyi Szakiskolájában az idén négyszázhatvannégyen sajátították el ,— munka mellett — a bölcsődei gondozónői tudnivalókat. — Mester! Így szólítja meg a kihívott szerelőt majd mindenki, akinek az adott pillanatban nincs más vágva. csupán, hogy ne csöpögjön a csap. ne recsegjen a rádió, sima legyen a padló... Mester — mondjuk bizalommal egyrészt, mert hisszük, hogy a megszólított valóban hivatott értője az elvál- lall munkának, másrészt a tiszteletteljes megszólítás ..üzleti" hatás is. Ügy véljük, hogy ezzel jobb munkára ösztönözzük a ..mestert”. A kisiparosoknak ma nagy keletjük van. Korántsem személyes varázsukban rejlik keresettségük oka, mint inkább a szolgáltatások egyre növekvő fontosságában. Szükség van rájuk. Az elmúlt esztendőben új jogszabályokat alkottak a kisiparosokról. Különválasztották az áru- e’.őállítást a lakossági szolgáltatásoktól. követelrhénvként szabták meg a szakmunkás-képesítést az ipargyakorlásnál. a segítő családtagok munkáját is foglalkozásnak minősítették, s lehetőséget teremtettek több mesterember szervezett, együttes ipargyakorlására. A JOGSZABÁLYOK — ahogy az már lenni szokott — igyekeztek lépést tartani az élettel. Mert a tényt, a kisiparosi létszám csökkenését, lehetetlen volt nem észrevenni. Fokozatosan 84 189 főre csökkent 1971-től öt esztendő alatt a kisiparosok létszáma. Mindössze 60 százalékuk végezte főfoglalkozásban a munkáját, a többiek nyugdíjasként vagy mindennapi munkájuk mellett igyekeztek (és igyekeznek) kihasználni a szolgáltatások igénye megteremtette konjunktúrát. Mert ha a kisiparosokról szólunk elsősorban a szolgáltatásokkal összefüggésben emlegetjük ókét. És nemcsak mi, a „vevők”, hanem a hivatalos állásfoglalások is. Bizonyíték minderre az őket megillető kedvezmények egyike- másika, így például az adózás, a kisközségekben dolgozó kisiparosoknál. Az előzőek sejtetik, hogy igencsak megnőtt a kisiparosok társadalmi megbecsülése. Megérdemelten. Alátámaszthatók számokkal \is: a‘ szolgáltatásokban 15—20 százalékkal, a lakáskarbantartásban pedig 40 százalékkal növelendők a kisiparosi tevékenység éltékei az ötödik ötéves tervben. A TERVEK csak akkor válhatnak valósággá, ha 30—35 ezer fővel emelkedik a kisiparosi létszám. Olyan helyzetben, amikor a munkaerő hiánya, majd mindenhol gond, s emellett hivatkozási alap az elmaradások igazolására. A hiányzó kisiparosok persze részben pótolhatók a nyugdíjasok munkába állításával, sőt a mindennapi munkájuk mellett ipart gyakorlók számának növelésével is. Végső megoldást azonban nem jelenthetnek ezek a szükség szülte próbálkozások. Mindössze ideig-óráig állandósíthatják még a megfelelő helyzetet. Az arányok helyes érzékeltetésért persze megemlítendő az is, hogy az elmúlt esztendő végén 4,3 százalékkal dolgoztak többen a kisiparban, mint egy- egy évvel előtte. Igaz, a létszámemelkedés elsősorban a községekben ipart gyakorlók miatt következhetett be. Olyan településeken tehát, ahol szinte csak a kisiparos szolgáltat, a javításban, a karbantartásban ritka „vendég” az állami szektor. A felszínen maradva könnyen rávághatjuk, hogy az intenzív fejlesztés a kisiparosoknál is járható út lehet a létszámhiány okozta nehézségek leküzdésére. Igen ám, csak nem hagyhatjuk figyelmen kívül az intenzív fejlesztés akadályait. Ilyenek például, hogy a „mester” nincs ösztönözve a műszaki fejlesztésre, hisz esetében a gazdasági szabályozás még mindig az élőmunkára épít. Vagy, hogy a kisiparos nem vásárolhatja meg az állami vállalatok „levetette” gépeket. Megesik, hogy a kisiparosnak nincs elegendő pénze a korszerűsítésre. És ide tartozik az is. hogy a beszerzés, az ellátás hullámzó volta nem ritkán jelentős (egyes szakmákban 30—40 százalék a szám) munkaidőkiesést okoz a kisiparosnak. A KISIPAROSOKRA, a szolgáltatásban szorgoskodó „mesterekre” szükség van. Ezt aligha kell különösebben bizonygatni. Az ellentmondásokat, ellentéteket éppen ezért mindenképpen időszerű volna feloldani. A kisiparosokért és a lakosságért egyaránt. M. P. Növények telelése Nemcsak a gabonaféléknél általános az őszi vetés, hanem a gyökérzöldségeknél és egyéb zöldféléknél is hasznos lehet a tél előtti, vagy hó alá vetés. És ha igazán korán akarunk virágzó foltokat a hidegtűrő egynyári és évelő virágokból, ezek magvai ugyancsak elvethetők a tél kezdetekor. A télre szabad földbe kerülő vetőmagvak, illetve a belőlük fejlődő csíranövények ki vannak téve a tél különböző hatásainak. A téli időszak legfőbb veszélye — az erős lehűlés, az alacsony hőmérséklet- és a szárazság — a földben csírázás nélkül heverő vetőmagvakra lehet viszonylag a legkevésbé káros. Mégpedig annál kevésbé, minél kevesebb vizet vesz fel, mivel a vízben szegény csíra sokkal ellenállóbb, többet elvisel, mintha víztől duzzadt, tevékeny állapotú lenne. Fagyáspontcsökkentő anyagok Ahogyan a vízfelvétel, illetve a csírázás előrehalad, úgy növekszik az érzékenység az alacsony hőmérséklet, a téli fagy iránt. Különösen akkor nagy ez az érzékenység, amikor a magvak sejtjei már duzzadtak; ekkor a sejtekben ugyanis a vízhez képest arányosan [kevesebb a fagyást csökkentő anyag. A nagy víztartalom tehát akkor nem veszélyes, ha lassú lehűlés, vagy éppen edzés következtében a sejtek bővelkednek fagyáspontcsökkentő anyagokban. Ezeken alapul a sejteket kitöltő élő anyagnak, a protoplazmának az a sajátos alkalmazkodóképessége, ami lehetővé teszi a vetőmagvak, bennük a „csírák” megedződését, annyira, hogy eléggé nagy víztartalomnál Is elviseljék az erős hideget. A vizsgálatok során ismételten tapaszfalták, hogy a hideghez szoktatott csíranövények mínusz húsz foknál is életben maradtak, amíg szoktatás, edzés nélkül már sokkal kisebb hideg hatására elpusztultak. Ez bizonyítja, hogy el- tol?3hat az a hőfok — az úgynevezett halálpont —, amely az élő szervezet gyors elhalását okozza. A fokozott érzékenység az alacsony hőmérséklettel szemben mindaddig tart, amíg a vetőmagvakban fel nem gyorsulnak azok, a végső soron, majd a csírázást is kiváltó életfolyamatok, amelyek hatására (más jelenségeken kívül) a magvakban raktározott tápanyagok nagyobb része átalakul cukorrá. A tél előtt kikelt növényben az enyhe, derűs napokon a fotoszintézis már olyan mértékű, hogy jelentős mennyiségű szénhidrát, illetve cukor képződik. Ez felhalmozódik a sejtekben, mivel az éjszakák annyira hűvösek, hogy a cukrot fogyasztó légzés ilyenkor nagyon lelassul. A fagyállóságot ugyanis mindenekelőtt a növényi sejtekben felhalmozódott cukor fokozhatja, elsősorban azzal, hogy a fehérjéket védelmezni, másrészt a több cukrot tartalmazó sejtek csak alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg. Hasonlóképpen csökkentik a fagyáspontot más oldható és ily módon a töménységet növelő anyagok: zsírsavak, aminósavak, egyéb szerves savak is. Ezek ugyancsak gyarapodnak télen ;a sejtekben, mivel az összetett ve- gyületek, elsősorban keményítőt, továbbá fehérjéket, zsírokat bontó és így részben oldható — tehát a töménységet növelő —, formába alakító enzimtevékenység a .hőmérséklet csökkenésével felgyorsul. Megfigyelték azt is, hogy egyes hideghez szoktatott növények élő anyaga a téli időszakban összehúzódik és ez is segít elviselni a hideget. Az ellenálló képesség növelése Kétségtelen tehát, hogy amíg az erős hőingadozás, a légzést gátló oxigénhiány az érzékenységet fokozza, addig a hidegre való felkészülés lehetősége éppen ellenkezőleg. növelheti az ellenállóképességet. Ezt segítheti elő a kiegyenlített tápanyagellátás is. Mindezeken kívül a fagytűrést, illetve a télállóságot más fizikai, biokémiai és egyéb tényezők segíthetik. amelyek közül többet ma még nem is ismerünk pontosan. Nem kétséges, hogy a téláiló- ság szempontjából az a kedvező, ha a fagyáspontot csökkentő anyagok nem alakulnak át összetettebb vegyületekké, és nem használódnak fel a légzéshez. Ép• A fóliatakaró alatt áttelelhet-e a növény? Kísérlet a kisfái tanüzemben. pen emiatt télen elsősorban az átmenetileg enyhe, és különösen az ugyanakkor borús, fényszegény időszak lehet nagyon kedvezőtlen az őszi vetésekre. Sajnos, a nálunk nem ritkán hó nélküli és erősen fagyos időjárásban a nagy károkkal járó kifagyással is számolni kell. Ilyenkor ugyanis a fagyott talaj nem szolgál! at elegendő vizet, s közben a szeles, száraz időjárás fokozott párologtatásra készteti a növényi sejteket. Emiatt olyan nagymértékű lehet a sejtek vízvesztése, hogy szervezetük végérvényesen károsodik, s a sejtek végül el is pusztulnak. Mégis ősszel vessük Amikor olyan erős a lehűlés, hogy a növényi sejtek fagyáspontjuk alá hűlnek le, akkor következik be a megfagyás. Mindegyik téli ártalom előidézhet csak részleges, de teljes pusztulást is. Az őszi vetésű növények magvait mégis ősszel kell vetnünk, mert a tavaszi vetés — az esetleges téli ártalmakat is számításba véve — lényegesen kisebb termést hozhat. K. L.
