Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-23 / 276. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 83. Munkában a „h Van néhány olyan foglalkozás. amihez akrobatikus ügyesség és nagyfokú bátorság szükséges. Ezek közé .tartozik a szik- labizto&ííák munkája, akiknek az a feladatuk, hogy hosszú kötélen a magasból leereszkedve rövid nyelű kalapácsukkal centiről centire végigkopogtassák a meredek hegyoldalakat, a sziklákat. Erre ott van szükség, ahol út, vagy vasút vezet a sziklafalak tövében, illetve pótolhatatlan értékű természeti kincset kell megmenteni a pusztulástól (a Gellérthegy esetében mindkét szempontról szó van). Persze nem elég csupán megállapítani, hogy az erózió hol okozott repedést, törést vagy mállást a köveken, el is kell hárítani a veszélyt. A bátorság és az ügyesség mellett még különleges hallásérzékenységre is szüksége van a jó szik- latoiz.tosítónak, hiszen a kalapács és a szikla .összecsengéséből kell megállapítania, hogy hol a baj, méghozzá csalhatatlanul. A sziklabiztosítók brigádokban dolgoznak. A kisebb repedéseknél, töréseknél — kötélen függve — maguk pattintják le a veszélyes szikladarabokat, s gyűjtik a nyakukra akasztott bőrzsákba. Ha nagyobb hibára lelnek, ahol megerősítésre, foltozásra, vagy éppen bontásra, netán lerobbantásra van szükség, megjelölik a helyet. Ide később visszatérnek és biztonságosabb körülmények között, komolyabb felkészültséggel látnak neki a munka elvégzésének. Régebben • Képeinken: csehszlovák sziklabiztosítók munka közben, amint bontással és robbantással elhárítják a veszélyt egy vasúti pálya mentén. (MTI Külföldi Kép- szolgálat.) betonnal végezték a toldásokat. Ma már olyan műanyagokat is használnak, amelyek szinte észrevétlenül töltik ki a sziklarepedéseket. Legjújabhbain nagy acél dróthálóikat terítenek a veszélyes hegyodalakra, amelyek felfogják a legördülni készülő sziklarögö- ket. E hálókat úgy helyezik el, hogy a növényzet „álcázza” őket. Üj árokásó gép A mezőgazdasági termelés stabilizálásában és fokozásában az öntözés világszerte egyre nagyobb szerepét játszik. Bebizonyosodott, hogy még a legtermékenyebb területeken sem érhetők el állandóan magas hozamok megfelelő öntözés nélkül. Az öntözésnek számos módja ismeretes. A rizst például árasztó öntözéssel termesztik, vagyis a táblán állandóan 20—30 centiméteres vízborítást tartanak. A gabonaféléket, réteket, legelőket kis töltésekkel határolt sávok közt időnként végigcsörgedeztetett vékony vízlepellel, a kapásokat barázdákban Időnként végigfolyatott vízzel öntözik. Az eső módjára permetező öntözés gabonafélék, kapások, zöldségfélék és gyümölcsök öntözésére egyaránt alkalmas, A víz a növények gyökérzetéhez közvetlenül talaj cső-hálózaton keresztül juttatható el. Ezt nevezik altalaj öntözésnek. Természetesen nemcsak az öntözés módja, hanem időtartama, rendszerességie, az agrotechnikai követelményekkel való megfelelése is fontos. Öntözött területeken a szántóföldi terményeikből 150—250 százalékos, kapás- és ipari növényekből 50—100 százalékos tenméstöibblet érhető el. Az öntözéses gazdálkodás első feltétele természetesen az, hogy megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Ezen túlmenően azonban nem biztos, hogy csupán a drága öntözőgépeikkel lehet jó eredményeket elérni. Sokszor már az is sokat segít, ha sekély vezetésű csatornákkal a növények közelébe terelik az éltető vizet. • Szovjet árokásó-egyengető gép, amely egy kisebb teljesítményű traktorhoz kapcsolva maximálisan 30 centiméter mély öntözőárkok gyors kimunkálására alkalmas. A két széles keréken gördülő árokásó nem süllyed be a felázott talajba se, annak ellenére, hogy kb. 600 kilogramm súlyú. Az árok mélysége a földkitermelö szerszám megbll- lentésének mértékével szabályozható. Helikopter a légi tűzoltásban A második világháború befejezése óta Kanadában, az USA- ban, Franciaországban és más országokban erdőtüzek megfékezésénél eredményesen alkalmazzák a vízbomibázó repülőgépeket. Ezek a tűzfészkek fölé repülnek és ott hirtelen kiengedik vízkészletüket tartályaikból. A víz igen sűrű permet formájában zúdul a tűzfészkekre. Az elmúlt években a gépparkot helikopterekkel próbálják kiegészíteni. A nyugatnémet VFW-Fokker konszern mérnökei most olyan tűzoltó-berendezést fejlesztettek ki, amelynek szerkezete egyszerű, teljesítménye pedig viszonylag nagy. A tűzoltó-berendezés lényege egy tartály, amelyet a helikopter emelő horgára akasztanak. A tartályt szabályozható nyílással látták el, és így a víz szétterítése a tűz terjedésének követelményei szerint történhet. A helikopterek a kábelen függő ■tartállyal a tűzfészkek fölé repülnek, ott a pilóta a kabinból vezérelve kiengedi a tartályokból a vizet. A sikeres kísérleteket befejezték az NSZK-ban. Az év végéhez közeledve a mezőgazdaságban működő párt- szervezetek vezetőségei a napi feladatok mellett készülnek a beszámoló taggyűlésekre Is. A Központi Bizottság Titkárságának határozata értelmében az év végi beszámoló taggyűléseket 1979. januán—február hónapokban kell megtartani. Űjszerű követelmény; ahol pártvezetőségek irányítják az alapszerveze- ket, ott előbb összevont taggyűléseket kell tartani és ezután kerülhet sor az alapszervezeti beszámoló taggyűlésekre. A kedvező őszi időjárás segítette a betakarítást, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Azonban nem kevés még a teendő. Meg kell oldani az értékesítési és tárolási nehézségeket is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között jelentős adottságbeli eltérések vannak. Így eltérőek a megoldásra váró feladatok is. Az évi csapadékosabb időjárás egyes gazdaságokat kedvezően, másokat kedvezőtlenül érintett. A mezőgazdaságban műköcfŐ pártszervezeteknek ezekre a különbözőségekre is figyeleméi :keLl lenniük a saját munkájuk értékelésénél. Csak megalapozott elemzésből lehet helyes következtetéseket levonni. Ezért fontos megkülönböztetni azokat az okokat, amelyek kedvezően, illetve kedvezőtlenül járultak hozzá a gazdasági év idei eredményeihez. Nem helyes a tervezés vagy a vezetés gyengeségeit az időjárás számlájára elkönyvelni. Ugyanakkor fordítsanak figyelmet a dolgozók eredményes munkájának elismerésére. A pártszervezetek mindenütt vegyék számba azokat a gazdasági elemzéseket, amelyek egyes üzemágakra és növényféleségekre vonatkoznak. Ha ilyen számítások nem készülnek, indokolt azt kezdeményezni. E munkában vegyék igénybe a mező- gazdasági szakemberek véleményét, segítségét. Minden esetben támaszkodjanak a gazdasági, .szakmai megítélésekre is. A vitákat, a véleményeket jól lehet hasznosítani a következő évi feladatok megfogalmazásaikor. Az 1978-as gazdasági óv tapasztalatainak sokoldalú önkritikus elemzése a következő év helyi gazdaságpolitikai tenni valóinak kidolgozása érdekében szükséges. A bonyolultabb közgazda- sági körülmények Indokolják, hogy az eddiginél alaposabban végiggonddljuk a jövő évi és a hosszabb távon megoldandó feladatokat. A pártszervezetek e feladatok végrehajtásában nincsenek magukra hagyva. A Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata és a pártszervek kidolgozott intézkedési tervei minden pártalapszervezet számára nélkülözhetelen irányítást adnak. E határozatok végrehajtásának segítése minden kommunista fontos feladata és nélkülözhetetlen valamennyi mezőgazdaságban dolgozó munkás, vezető erőfeszítése is. Ennek érdekében a párt- szervezeteknek tovább kell javítani a politikai szervező munkájukat. Megtalálni minden kommunista számára azokat a párt- megbízatásokat, amellyel a legjobban elősegíthetjük a feladatok jobb megértését és végrehajtását a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben', állami gazdaságokban. Az ott dolgozó tömeg- szervezetek munkáját, felkészítését sem szabad számításon kívül hagyni. A KISZ és a termelő- szövetkezetekben létrejött szak- szervezeti bizottságok érdemi módon járulhatnak hozzá a gazdasági, a politikai feladatok megoldásához. A pártalapszervezetek 1978. évi munkájának minősítése, a jövő év legfontosabb feladatainak kijelölése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a taggyűléseket sokoldalú eszmecsere előzze meg. A kommunistákkal folytatott egyéni beszélgetések és pártcsoport- vlták mindig hasznosan segítették elő az alapszervezeti vezetőségek ez irányú munkáját. A beszámoló taggyűléseken megfelelő figyelmet kellene fordítani olyan kérdések alaposabb megvitatására is, amelyek a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata feldolgozása alkalmával a szükségesnél kevesebb figyelmet kaptak. Ezek közé tartoznak a munka- és üzemszervezés; a munkaerő-gazdálkodás; a gazdaságok közötti együttműködés; a gazdasági vezetés személyi feltételéi, az üzemi és szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének időszerű feladatai; a szocialista munkaverseny-mozgalom. Helyes összegezni és a közvetlen irányító pártszervekhez eljuttatni mindazokat a kérdéseket, problémákat, amelyek a helyi pártszervezet hatáskörét meghaladják és felsőbb párt-, állami szervek intézkedését igénylik. A mezőgazdasági pártszervezetek beszámoló taggyűléseinek előkészítése a közvetlen irányító pártszervektől körültekintő munkát igényel. Ezek közé tartozik többek között az is, hogy a párt- vezetőségek az összevont taggyűléseket a beszámoló taggyűlések előtt tartják. Ebben még a párt- szerveknek nincs tapasztalatuk. A jól előkészített összevont taggyűlések követendő példát állítanak az alapszervezetek beszámoló taggyűlései elé. Ennek érdekében az összevont taggyűlések az alapszervezetek munkájának értékelésén túl fogalmazzák meg az »lapszervezetek tennivalóit mindazokban a kérdésekben, amelyek a következő évben a feladatok megoldása szempontjából fontosak és kiemelést érdemelnek. A beszámoló taggyűlések előkészítését segíti az is, ha az összevont taggyűléseket megfelelő időben szervezzük meg a ezzel lehetőséget teremtünk az alapszervezeteknek arra, hogy sajátos helyi feladataikat körültekintően alakíthassák ki. A pártszervek nagy felelősséggel kötelesek előkészíteni az irányításuk alá tartozó pártvezetőségek és önálló alapszervezetek 1978-as évi munkájának minősítését. A minősítéseket, amelyek lehetőleg testületi állásfoglalások legyenek, helyes, ha a taggyűlést megelőzően hozzuk a pártveze- tőségek, alapszervezeti vezetőségek tudomására, hogy mindazokat figyelembe véve dolgozhassak ki a következő évi feladataikat. E minősítések legyenek sokoldalúak, reálisaik. Indokolt ez- éviben mindenütt kiemelten foglalkozni a vezetőségek munka- módszerének, munkaképességének javításával, a határozatok végrehajtását szolgáló operatív szervező munka fejlesztésével. A beszámoló taggyűlések előkészítése és lebonyolítása a pártalapszervezetek feladata, de nélkülözhetetlen a közvetlen irányító pártszervek aktív, segítő közreműködése. Ily módon teremthető további kedvező feltétel a mezőgazdaság továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásához. O. L. Sorkatona törzsőrmesteri rangban Éváid László Jánoshalmáról vonult be a határőrséghez tényleges katonának. Civilben szobafestő és mázoló. Szakmunkás-ibi- zonyítványát a kiskunhalasi 618- as Szakmunkásképző Intézetben állították ki, 1972-ben. A tanulóidőt is beszámítva, bevonulásig nyolc évig volt a jánoshalmi tsz- közi vállalkozás dolgozója. Havi jövedelme öt-thatezer forint volt, igaz, hogy napi tizenkét órát dolgozott. Jelenleg a határőrség törzsőrmestere és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola alegységének sziakaszparancsnoka. — A hivatásos tiszthelyettesek egy évtizeden át dolgoznak a törzsőrmesteri rendfokozatért — jegyeztük meg, amikor Éváid Lászlóval beszélgettünk. Húszhónapos katonáskodás közben mivel érdemelte ki e magas rendfokozatot 7 — Magam is meglepődtem, amikor Dudás István ■ ezredes — a magasabb egység parancsnoka — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére rendezett csapatünnepségen gratulált és közölte velem, hogy a BM határőrség országos parancsnoka törzsőrmesterré léptetett elő. Az előzményekről talán csak annyit: 1977 elején vonultam be a határőrséghez Kiskunhalasra. Az alapxkiképzés után elöljáróim azt mondták, hogy politikailag és erkölcsileg, egészségileg, valamint az alapkiképzésen elért eredményeim és az ott végzett mozgalmi munkám alapján megfelelek a követelményeknek, s amennyiben önként vállalom, tisztes tanfolyamra vezényelnek. Vállaltam. A tanfolyam végén élenjáró katona lettem, őrvezetőnek léptették elő és rajparancsnoki beosztást kaptam. Munkám eredményeként csakhamar szakaszpanancsnok- helyiettesi, majd szakaszpanancs- noki feladatot bíztak rám a kiképző alegységnél, később a Kossuth Lajos Katonai Főiskola századánál. Közben tizedesi, szakaszvezetői, maijd őrmesteri, s legutóbb törzsőrmesteri rangot kaptam. A törzsőrmester elöljáróinak egybehangzó véleménye, hogy Éváid László tisztessé avatása óta három alsó szintű parancsnoki poszton dolgozott, s mindhárom beosztásban példásain teljesítette kötelességét és eredményesen gyakoroLta jogkörét. S mind a rajközösséget, mind a szakaszközösséget, amelynek élén állt, jól készítette fel a határőrizeti feladatokra. Irányításával élenjáró raj, élenjáró szakasz címet nyertek alárendeltjei a szocialista versenymozgalomban. Éváid László törzsőrmester személyesen is jeleskedett a versenyben. A követelmények teljesítése révén ugyanis a Határőrség Élenjáró Katonája, a Határőrség Élenjáró Rajparancsnoka, majd a Határőrség Élenjáró Szakaszparancsnoka címed nyerte el. Éváid László legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon szeret dolgozni. — Kiképzési napokon fél hatkor kelek fel, hogy az általános ébresztőt ellenőrizni tudjam. Utána a reggeli torna, majd a raj-, szakaszszemle ellenőrzése következik. A reggeli torna után a gyakorlótérre vonulok ki, vagy tantermi foglalkozást vezetek. Ebéd ultán parancskihirdetésen, alaki foglalkozáson, önképzésen veszek részt, a rajparancsnokok részére tátitok eligazítást, utána pedig a következő napi foglalkozások vezetésére készülök fel. Tizenhét óráiig irányított foglalkozások vannak, utána meg mozgalmi, kulturális vagy sportrendezvények. A zsúfolt program naponta ismétlődik, ami természetesen fizikailag is, szellemileg is fárasztó. Szerencsére, szeretem, meg bírom is az általánostól eltérő, megterhelő munkát — mondta mosolyogva a tényleges szolgálatot példamutatóan teljesítő törzsőrmester. Gazsó Béla Automatizált irányítási rendszer A Tyumenygazprom Földgáz- Ipari Egyesülés automatizált irányítási rendszere a Fáklya nevet kapja. Ez a berendezés fogja irányítani Nyugat-Sziibéria összes földgázipari objektumát Az új rendszer információs hálózatának kiépítését már megkezdték az Omszki Iparautoma- tizáűási Szakosított Iroda munkatársai. Számítógépek dolgozzák fél és továbbítják a beérkező Információkat, technológiai kérdésekben döntéseket hoznak. (BUDAPRESS—APN) Külföldön is keresettek a Kiskőrösi Állami Gazdaság borai • A spirálcsöves hőcserélőben a vörösbor-cefre 61 Celsius-fokos lesi.’ A Kiskőrösi Állami Gazdaságban ma mintegy 1100 hektár szőlőt 1 tartanák nyilván. A tájkörzet hagyományainak megfelelően alakították ki a vörösbor-készítés zárt rendszerét, amelynek teljesítményét a tervek szerint jövőre megkétszerezik. A gazdaság a szellemi és a termelőkapacitás jobb kihasználása érdekében bővíti kapcsolatait. A Kiskőrösi Szőlő- és Bortermelési Rendszerhez ma több mint 2200 hektár szőlőterület tartozik, a szomszédos szövetkezetek ültetvényeivel együtt. Ennek 21 százalékát vörös bort adó szőlőfajták foglalják el. A társgazdaságok az új szőlőtelepítés felén szintén ilyen fajtákat, például Kékfrankost, Oportót ültetnek majd. A Kiskőrösi Állami Gazdaság az idén nagy mennyiségű vörös bort értékesített belföldön és a külhoni piacokon is. Hazánkban mintegy 41 ezer hektoliter, az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, és Romániában 20 ezer hektoliter palackozott, a felsorolt államokban 32 ezer hektoliter folyó bort forgalmaztak. A felvételeket a Kiskőrösi Állami Gazdaság bócsai pincéjében készítette Pásztor Zoltán. • A laboratóriumban állandóan ellenőrzik a savtartalmat is. • Ezen a gépsoron óránként 3000 liter; havonként 600—800 ezer liter bort palackoznak, melynek mintegy 70 százaléka vörös bor. Beszámoló taggyűlések előtt
