Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
1978. november 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Fejlődésbéke, leszerelés Háromnegyed év Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi életében • Külföldi megrendelésre készül a hidroglóbusz, a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról.) lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat növelte exportját. Emelkedett a tartósítóipar és a boripar termékeinek kereslete is a külföldi piacokon. A Közép-magyarországi Pincegazdaság több mint kétszeresére növelte áruinak külföldi értékesítését. A Kecskeméti Konzervgyár és a Kalocsai Fű- szerpaprika- és Konzervipari Vállalat is jelentős mértékben növelte a külső piacokra küldött áruinak mennyiségét. Ugyanakkor csökkent a Baromfifeldolgozó Vállalat termékei iránti kereslet és visszaesett az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat exportja is. A minisztériumi könnyűipari vállalatok külső piaci értékesítése mindössze 88 százaléka volt a tavalyinak. Javult az építőipar tevékenysége A megye kivitelező építőipara az idén jelentősen növelte termelését. A szeptember végéig elvégzett építési-Szérelési munkák értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot. Ez összehasonlítható áron 14 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Az ágazaton belül minden szektor növelte termelését. (Országosan egyébként az építőipar termelése 6 százalékkal haladta meg a tavalyit.) A megye építőipari szervezetei erre az évre 2,9 milliárd forint értékű munka elvégzését irányozták elő. Ennek a harmadik negyedév végéig 72 százalékát teljesítették. Az iparággal szemben a harmadik negyedévben tovább növekedtek az igények. Ily módon szeptember végéig háromnegyed milliárd forint értékű építési igényt utasítottak el. Ez azonban az egy évvel korábbinak már csak a fele. Az építőipari * szervezetek háromnegyed év alatt 601 új építmény kivitelezését kezdték el. Ez kilenccel kevesebb a tavalyinál. A kivitelezés alatt álló építmények száma ugyanakkor 431 volt, ami viszont 92-vel több az egy évvel korábbinál. A megye építőipari szervezeteiben foglalkoztatottak állományi létszáma a háromnegyed év folyamán 2,6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke 170 ezer forint volt, ami a tavalyinál 11 százalékkal több. Kiemelkedő gabonatermés A mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése az idén is folytatódik. Gabonából a terméseredmények még az előző évit is felülmúlták. Két százalékkal kisebb területről 8 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok. Valamennyi gabonaféle termésmennyisége, illetve átlaga meghaladta az 1977. évit. Megyei átlagban búzából 45,1 mázsas hektáronkénti hozamot értek el, ami 2,3 mázsával több az országos átlagnál. Az őszi betakarítású növények terméskilátásai is biztatóak. Ugyanakkor a melegigényes zöldségfélék érését késleltette a hűvös nyári időjárás. Az állatszámlálás adatai szerint Bács-Kiskun megyében 149 ezer szarvasmarhát (1 százalékkal többet) és 1 millió 19 ezer sertést (2 százalékkal kevesebbet) tartottak, mint az előző év azonos időszakában. Az állatállományon belül viszont az anyaállomány emelkedett, a tehenek száma két, a kocáké tizenhárom százalékkal több, mint 1977 szeptember végén volt. Az állatállomány létszámának alakulása kedvező alapot teremtett a vágóállat és az állati eredetű termékek felvásárlására. A vágómarha-eladás 6 százalékkal, a vágósertésé 17, a vágóbaromfié 3 százalékkal volt több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tejfelvásárlás 5 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget, tojásból viszont 12 százalékkal kevesebbet értékesítettek a termelők. Csökkent a születések száma 1978 első kilenc hónapjában hatezer-ötszáz gyermek született a megyében, ami 6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Ez a csökkenés erőteljesebb, mint az elmúlt évi volt, és meghaladja az országos születésszám-csökkenés átlagát is. A megye lakosságának természetes szaporodása ily módon mindössze 432 fő volt, ami az 1977. évinek még 30 százalékát sem éri el. Az év első kilenc hónapjában 3600 házasságot kötöttek, 2 százalékkal többet, mint tavaly, ugyanakkor ennél nagyobb mértékben emelkedett a válások száma. A lakosság életkörülményei A megye különböző népgazdasági ágaiban a foglalkoztatottak száma néhány tized százalékkal emelkedett. A szocialista iparban dolgozók munkaóráinak mennyisége lényegében nem változott, a túlórák száma pedig a tavalyi 14 százalékos növekedéssel szemben 3 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy különösen az élelmiszer- és a könnyűiparban javult a munka szervezettsége, s mérséklődött az anyagellátás egyenetlensége. Nem ez a jellemző a minisztériumi nehéziparra, valamint a tanácsi és a szövetkezeti iparra. A megye lakossága készpénz- bevételének növekedési üteme az idén lassult. Az eddig eltelt időszakban — az országos ütemet közelítve — 9 százalékkal növekedett, míg a mérték egy évvel korábban 19 százalék volt. A pénzbevételek mérséklődése elsősorban a mezőgazdasági termék- értékesítésben jelentkezett. A lakosság takarékoskodása viszont fokozódott, s a betétállomány 20 százalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élők jövedelem-növekedése is mérséklődött. A havi bérek átlagban 6—9 százalékkal emelkedtek, a legmagasabb mértékben a kereskedelemben, ahol bevezették az ösztönző műszakpótlékot. Bács-Kiskun megye kiskereskedelme kilenc hónap alatt 10,4 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a növekedési ütem megfelel az országos átlagnak is. Általában a bolti élelmiszerek és a vegyesiparcikkek forgalma erőteljesebben, a ruházati cikkeké kevésbé növekedett. Élénk volt az idegenforgalom A Kecskeméten rendezett fogathajtó világbajnokság és az ehhez kapcsolódó események miatt jelentősen élénkült az idegenforgalom a megyében.. Ez megmutatkozott a kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom alakulásában, valamint a szállodai forgalom növekedésében is. A Kecskemétre látogató vendégek közül több mint tízezren igényeltek augusztusban szálláshelyet, s ezeknek 69 százaléka külföldi volt. A szállást igénybe vevők 21 százalékkal — ezen belül a külföldieké 33 százalékkal volt több, mint az előző év augusztusában. A város idényjellegű elszállásolási lehetőségeit javította az 1977- ben megnyitott kemping, ahol 100 személy részére faházakban is tudnak helyet biztosítani. A kempingben egyébként augusztusban kétszer annyi vendég fordult meg, mint egy évvel korábban. A Kecskemétre érkező külföldiek 56 százaléka a kempingben és a nyaralóházakban, 36 százalékape- dig az Aranyhomok-szállóban nyert elhelyezést. Több az ipari szakközépiskolás Szeptemberben a megye középiskoláiban kétezer-kétszázhu- szonöt tanuló kezdte meg tanulmányait, 4 százalékkal több, mint tavaly. Az elsőéveseknél növekedett a gimnáziumi tanulók aránya. Módosultak a szakközépiskolai beiskolázási adatok is. Míg az összes elsős tanulólétszám alig haladja meg az előző évit, addig több mint 36 százalékos a növekedés az ipari, és mintegy 7 százalékos a közgazdasági szakközépiskoláknál. E mellett 25 százalékos csökkenés mutatkozott a mezőgazdasági és 19 százalékos a kereskedelmi jellegű szakközépiskolák elsőévesei körében. Közlekedés, lakásépítés A Volán Vállalat autóbuszait 38 millió utas vette igénybe, 6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az utas- forgalom 60 százalékát a helyi közlekedés képezte. Ebben elsősorban a városszéli lakótelepek rohamosan növekvő népességszáma játszott közre. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek szeptember végéig 1817 új lakás kivitelezését kezditek el, ami csaknem 150-nel kevesebb a tavalyinál. Hasonló arányban csökkent a harmadik negyedév végén az építés alatt álló lakások száma is. Ezúttal a vállalatok, szövetkezetek az átadások jobb ütemezésére törekednek, hogy kevesebb lakás átadása maradjon az év utolsó negyedére. Az első kilenc hónapban ugyanis csaknem 1500 lakás készült el, ami 19 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A megyében a legnagyobb lakásépítő a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Az általa alkalmazott házgyári technológia tette lehetővé, hogy az idén minden száz megkezdett lakásra már 98 befejezett lakás jut, míg tavalyelőtt még csak 36, tavaly pedig 59 lakás volt az arány. CTej Lődés és béke összefüggését * iniálunk aligha Ikell bárkinek is magyarázni. Ékesszóló bizonyíték rá mai valóságunk, az az út, amelyet a felszabadulás óta eltelt 33 év — Európa eddigi történetének leghosszabb béke- időszaka1 — alatt megtettünk. Egyetlen békés esztendőre sem telne 'azonban, h'a összeadnánk azjokat a napokat, amelyeken e több mint három évtized során a világon mindenhol hallgattak a fegyvereik. És a második világháború utáni helyi háborúk szinte kivétel nélkül Földünk olyan részéin zajlottak és zajlanak, amelyeket össizefogláló néven fejlődő világnak nevezünk. A függő helyzieifhan levő területek népeinek elidegeníthetetlen — és ENSZ-határozatba foglalt — joga, hogy természeti kincseiket az érdekeiknek leginkább megfelelő módon használják fel. Azok a mozgalmak tehát, amelyek ezt a célt tűzték maguk elé, jogosain folyamodnak a fegyveres harchoz, ha nincs más választásuk. Ugyanígy jogos, hogy az,ok a népek, amelyek megszüntették politikai függőségüket, akár fegyverrel is megvédelmez- zék vívmányaikat bármilyen külső agresszióval szemben. A kényszerű harc jogos volta azonban nem csökkenti a pusztítást. A fejlődő országok politikai •'* függetlenségének kivívása azonban nem jár együtt automatikusan a gazdasági függőség megszűnésiéivel. Az önálló állami lét önmagában inem garantálja a fejlődés egyik lényeges előfeltételét, a saját természeti kincsek feletti közvetlen rendelkezést. Jó példa erre a nemzetközi monopóliumok gazdasági hatalma: a tőkés világpiacán hat nagy cég ellenőrzi a búza 'kereskedelmét, tíz a rézét s egyetlen cég Kezében összpontosul a miitókelterme- lés 50 százaléka feletti ellenőrzés. S a példákat hosszan lehetne folytatini. Ugyanakkor a tőkés segély- és httéLpoliitika — amelyet nemegyszer előszeretettel öltöztetnek „szolidáris”, „humanitárius” köntösbe — jobbára csak a figyelemelterelést szolgálja), vagy a nyugati fogyasztó lelkiismeretének megnyugtatását. Az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékének alig fél százalékát fordítja a fejlődő országok gazdasági támogatására, s ezt is — a propagamdacéldkan túl — politikai feltételekkel. Ugyanakkor az USA a. fejlődő országok első számú fegyverszál- líitója, s a fegyverüzlet, a politikai hasznon túl, tetemes profitot biztosít az amerikai hadiipari köröknek. P piac biztosítását, s a füig’-J get lenné vált országok szocialista irányú fejlődésének megakadályozását egyaránt szolgálja az az imperialista politika, amely kiélez)!, .szítja a fejlődő világban amúgyis bőséges törzsi, nemzetiségi, fájl ellentétéket. területi viszályokat. A távozó gyarmatosítók 'nemegy szer eleve későbbi ..neokiöloiniiailisita visszatérésükre” gondolva vonták meg a fiatal országok határait, osztották Tel, csatolták egyik vagy másik álSikeresek voltak a gazdaságos exportot bővítő mezőgazdasági beruházások, a hasonló rendeltetésű élelmiszeripari fejlesztésekről viszont ilyen egyértelműen nem mondható el ugyanez. Esetenként ugyanis megkésnek ezek a beruházások és nem egyszer a vártnál lassabb ütemben bontakozott ki a fejlődés — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely arra keresett választ, hogyan áll a jelentős összegű hitetekkel felépített üzemek, üzemrészek fejlesztése, és a beruházások mennyire felelnek meg a várakozásnak. A 45 milliárd forintos hitelalapból a tárcához tartozó üzemek, gazdaságok 15,8 milliárd forintot vettek igénybe, tehát a rendelkezésre álló összeg harmadát kötötték le. Az állami gazdaságok és a tsz-ék főként gépeket vásároltak a hitelből, s a hozamok fokozásával teremtették elő a hitel visz- szafizetésének anvagi fedezetét. Speciális beruházásokat is megvalósítottak. így például nyúlte- nvészeiteket. létesítették. Mindent egybevetve a mezőgazdasági üze-* mek fejlesztő munkájának eredményét jelzi, hogv vállalt kötelezettségeiknek eíleget tettek, sőt esetenként a tervezettnél nagyobb összegű exportot ..számoltak" el. Nem ennyire egyértelmű a kép az élelmiszeriparban. A hitel sétáéihoz területüket. A kreált ellentéteket meglovagolva azután egymás ellen fordítanak fejlődő országokat, népeik valóságos érdekei ellenére. A fejlődő országiak közötti fegyveres konfliktusok — azon túl, hogy emberéletek ezreit követelik — súlyos károkat okoznak a többnyire amúgyis szegényes erőforrásokban. A pekingi vezetés, amely előszeretettel igyekezett a fejlődő országok igazii védelmezője és szószólójaként feltüntetni .magát, az utóbbi időben teljesen nyíltan eninók az imperialista politikának az útjára lépett, szovjetellenes, hegemoniisita céljainak szolgálatába állította. A fejlődő országok megosztása érdekében hangoztatja azt az elméletet, amely á szocialista országokat, mint iparilag fejletteket, egy sorba állítja a tőkés országokkal, mit sem törődve azzal, hogy a szocialista országok nem felelősek a fejlődő világnak a gyarmati rendszer és a neófcöloniiaiizmius nyomán kiailalkullt helyzetéért. Éppen ellenkezőleg, maguk is nemegyszer a fejlődő országok mostani .gondjaihoz hasonlókkal megtoüzdive szilárdították meg gazdas.ági erejüket. Világpolitikai súlyuk önmagában is nagymértékben. hozzájárult a gyarmati népek felszabadító harcainak sikeréhez a fejlődő országok nemzetközi szerepének megnövekedéséhez. És — mint számos példa mutatja — aktívan., gazdaságilag, pöMtilkaiflag, katonailag is támogatták és támogatják a politikai függetlenségre, a nemzeti önállóságra irányuló törekvéseiket csakúgy, mint a fejlődő országoknak a tényleges gazdasági függetlenségük érdekében tett erőfeszítéseit, Vagyis azoknak a feltételek- nék a /kialakulását, amelyek között a béke ezeknek az országoknak a számára több lehet, mint fegyvernyugvás. A világ egyéves fegy verkezési 'költségeivel meg lehetne szüntetni a számos fejlődő országban min. denn, a,pásnak számító ébhalált. A fegyverek tehát ilyen értelemben, áfckor 'is pusztítanak, ha nem használják óikat, a raktárakban n.yugszainák. A .szocialista közösség ezért is a fejlődő országok természetes szövetségese, amikor az enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért lép fel. Ez a természetes szövetség objektív, lényegbevágó érdekazonosságon alapul Jól illusztrálja ezit a közelgő IX. magyar békekonferencia előkészítő értekezletén elhangzott főtitkári beszámoló egyik megállapítása is: amennyiben a leszerelés nem mozdul ki a holtpontról és az USA megkezdi új fegyverrendszerek gyártását. valamennyi szocialista országnak növelnie keil honvédelmi 'kiadásait, am.i törvényszerűen kiihat az életszínvonalra is. A békemozgalömnák éppen ezért meg keld értetnie mindenkivel, hogy a leszerelésért folyó nemzetiközi küzdelem egyben nemzeti ügy, Magyarország fejlődésének, békéjének és biztonságának feltétele. H. I. gitségével 31 helyen kezdtek fejlesztéshez, eddig 12 létesítményt “helyeztek üzembe, s idén az év végéig további négy beruházással készülnek el. A tervezettel szemben késés mutatkozik három beruházásnál, a miskolci húsüzem húslisztrészlege, a budafoki élesztőgyár szeszüzeme, valamint a hernádi termelőszövetkezet baromfiüzeme teljes egészében csak jövőre készül el. Az elemzés megállapította: az esetenként mutatkozó kivitelezői lemaradást részben az okozta, hogy a pályázat benyújtásától a hitelszerződés megkötéséig tartó eljárás túlságosan hosszadalmas volt, s ez visszavetette a beruházás „startját”. Más esetben a hitel elnyerése érdekében maguk a pályázók jelöltek meg a reálisnál rövidebb kivitelezési időtartamot, ami visszájára sült el. Gondot okozott, hogy egyes beruházások annak ellenére, hogy határidőre elkészültek, a kívántnál lassabban érték el a maximális teljesítményt. így az első időszakban a tervezettnél kevesebb versenyképesebb terméket adlak. Megesett az is, hogy a külkereskedelmi szervek előzetes piaci felmérései nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, s emiatt az élelmiszeripari üzemek egy része nem tudott megfelelni a kívánt értékesítési eredményeknek. (MTI) • Rövidesen befejezik az MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyára új műhelycsarnokának építését. • Jói halad az őszi betakarítás a megyében. Képünkön a mélykúti Lenin Tsz magas cukorfokú cukorrépáját rakják vagonba. Jól gazdálkodtak a mezőgazdasági üzemek a beruházási hitelekkel
