Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-13 / 242. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 13. HÁZUNK TÁJA Október a kiskertekben Volt egyszer egy nyár... Elszaladt ez a nyár Is. Szeszélyes volt, kiszámíthatatlan és hűvös. Sok gondot okozott az üdülőknek és a mezőgazdaságnak. Zordságban az összes eddigin túltett. Ahogy mcndani szokták, még a legöregebb emberek sem emlékeztek ehhez fogható időjárásra. Ez a nyár nem volt se hosszú, se forró. Szűkén mérte a napsütést, késleltette, nehezítette a gyümölcsök beérését, lehűtötte a kedélyeket. Szidhatjuk, elmondhatjuk mindennek, mégis a hosszú téli hónapokban rá emlékezünk, belőle élünk. Üvegekbe, konzervdobozokba elrakott zöldségfélék, paradicsomlevek, gyümölcsök őrzik, tartósítják számunkra a nyár színét és ízeit. Jöhet fagy, hófúvás, csak felbontunk egy üveget és máris üde zöldborsószemek gurulnak tányérunkra, sápadt körték, rubinvörös meggyek, zamatos őszibarackok, húsos szilvák közül válogathatunk. Tubusból nyomjuk szendvicseinkre a különböző zöldség-, paprika- és hagymakrémeket, jut savanyúság is bőven a sült mellé. Visszavonhatatlanul itt az ősz. A kiskert tennivalóit azonban most sem szabad elhanyagolni. A gyümölcsöskertben most leglényegesebb tennivaló a mechanikai védekezés. A lehullott leveleket. fertőzött gyümölcsöt feltét lenül szedjük össze és semmisítsük meg. A monília, lisztharmat fertőzésének veszélyét, valamint a kártevők áttelelésének lehetőségét csökkenthetjük ezzel a munkával Most kell a gyümölcsfák törzsére felrákni, illetve cserélni a hemyóenyves öveket!. A késői érésű almafákat — amennyiben az egészségügyi várakozási idő betartása mellett lehetséges — még egyszer permetezzük le a kaliforniai pajzstetű ellen; Satox 20 WSC (0,4%) vagy Unitron 40 EC (0,2%) oldattal. A szüret befejezése utón a varasodássail fertőzött fákat Rézoxitolorid 50 WP (0,3%) szerről permetezzük. Az őszibaradkfákat ugyancsak Rézoxiktlonid 50 WP 0,3% töménységű szerrel permetezzük a tafrinás levélfoltosság áttelelő gombafonailzakának és a klaszte- * rosprór.iumos levéllyukacsosodás áttelelő micéllumának pusztítása miatt. Ezeken a gyümölcsfákon is helyezzünk el hernyófogó öveket és a fákon maradt fertőzött gyümölcsmúmiákat okvetlenül szedjük le és semmisítsük meg. A bogyós gyümcdcsűeknél — szamóca, málna, riblzke, köszméte, szintén nagyon fontos a mechanikai védekezés. Távolítsuk el a letört, beteg ágakat és semmisítsük meg. Sok helyen télre a szumócaágyást takarni szokták. Ez a munka a termés érését előbbre hozza. Amennyiben tehát erre lehetőségünk van, akkor érdemes elvégezni. A szőlőgyümölcsösben most van a szüreti időszak. Ezzel azonban a munkáink nem ér véget A jól elkészített talajba ilyenkor kell telepíteni a szőlőt. A fajták megválasztásánál legyünk figyelemmel a szőlők különböző érésidejére is. Kiskertben 4—5 fajta szőlőnél többet ne telepítsünk. Nagyon fontos, hogy csakis egészséges szaporítóanyagot használjunk. Legmegnyugtatóbb, ha államilag engedélyezett faiskolákból vagy lerakatok- ból szerezzük be a szaporítóanyagot Ebben az időszakban kell elvégezni a szőlő bujtását is, és most kell bujtatni a zöldoltással beoltott vesszőket is. A fák ültetését a dombhullás után; a medvkeringiés teljes megszűnésekor végezzük. A gödör kiásásánál, a talaj felső rétegéből egy ásónyomnyl földet tegyünk külön és ültetéskor gondoskodjunk arról, hogy ez a humuszos réteg kerüljön a gyökérzethez. Az ültetés mélysége mindenkor egyezzen meg a faiskolákból kitermelt fák ültetési mélységével. A gyökereket az ültetés előtt itt is vissza kell metszeni. Az esetleges fertőzések elkerülése céljából — ültetés előtt — mártsuk be a gyökér- zétet csávázószerből készült póp- be. (10 liter víz + 10—15 dkg csávázószer + 5 kg agyagos föld.) Fontos tennivaló az őszi talaj - forgatás. Amennyiben lehetőségünk van trágyázásra, akkor a trágyát még az ősz folyamán dolgozzuk be a talajba. A konyhaiként őszi munkáit sem hanyagolhatjuk el. A fagy- érzékeny zöldségfélék tovább mér nem maradhatnak a zöldségeskertben, mert a dér megcsípi őket. A még éretlen paprikát, paradicsomot, uborkát is szedjük le, mert ezeket savanyításra még elhasználhatjuk. Ilyenkor kell elvetni a saláta, a sóska, a spenót magvait. így a tavaszi primőröket biztosíthatjuk. A fertőzött növényi ,maradékokat itt is szedjük össze és semmisítsük meg. A vlrágaskertben is gondoskodni kell az óttelélő, évelő növényeink védelméről. Az esetleges fagyokra számítva érdemes betakarni őket. (Ruhafélék és műanyagok a takarásra nem alkalmasaik!) A rózsa félék — a park- és kúszórózsák kivételével — szintén takarásra szorulnak. A közkedvelt tavaszi tulipán hagymáit is ki kell ültetni. Ezzel a munkával már ,nem várhatunk, mert csak a jól begyökeresedett hagyma képes a téli hideget elviselni. Ehhez pedig legialáihb 2— 3 hétre van szüksége a tulipánhagymának. A dália, kánná és a többi gumósnövónyak töveit viszont szedjük fel még a fagyok beállta előtt. 'Most kell elvégezni a díszfák és díszcserjék ültetését is. Az időpont most még kedvező — a kis fáik, illetve cserjék még a fagyok beállta előtt jól begyöke- resedhetnek. K. K. 0 Ez a masina nem űrhajó, hanem a hagyományos főzőüstöt felváltó korszerű berendezés. A folyamatos sterilizátor egyszeri főzésre 10 mázsa anyagot nyel el. MINDEZ azoknak is köszönhető, akik megtermelték, betakarították, végül tartósították mindazt, amit majd a következő nyárig jóízűen elfogyaszthatunk,. Régen, ilyenkor ősszel, fortyogó fazekak sorakoztak a tűzhelyeken, recepteket cseréltek az asszonyok, ruháskosarakban befőttek dunsz- tolódtak, minden lakás átható, sűrű lekvárszagban úszott. A befőzés ma már divatját múlta. Felesleges is erre pazarolni a drága szabad Időt, amikor a konzervgyárak szalagsorairól tonnaszám gördülnek le — és sokféle választékban — a jobbnál jobb dzsemek, befőttek. Itt már nem családi igényeket elégítenek ki, társadalmi szükségletre termelnek. A nagyüzemi befőzés gondja, nagy munkája a gyárban is javarészt asszonyokra hárul. Nekik a befőzés a kenyerük. Az általuk kibocsátott be- főttesüvegekből hegyeket lehetne emelni, a paradicsom- és gyü- mölcslevekből pedig folyamot duzzasztani, A Kecskeméti Konzervgyár 2-es telepén már lefutott ugyan a nagy, nyári szezon, de megállni most sem lehet. A különbség csupán annyi, hogy most nem a földekről kapják a frissen betakarított terméket, hanem a kevésbé romlandó, a későbbi fel-, dolgozásra előkészített anyagból dolgoznak. A málnavonalon dzsem készül, szovjet exportra, a körtevonal fehérköpenyes asszonyai 5 kilós üvegekbe rakják a fehér húsú gyümölcsöt. A főszezon lefutott, most az ivólevek, szörpök, dzsemek, befőttek, kompótok befűzésén a sor. Gomolyog a gőz, a kövezeten tócsákban áll a víz, lármásan zúg az elszívó berendezés. Az előkészített anyag csöveken áramlik a folyamatos sterilizátor egyszerre 10 mázsát elnyelő gyomrába, innét szivattyúk nyomják a megfőzött dzsemet a hűtőtartályba, • A Magyar—Szovjet Barátság szocialista brigádjának dolgozói műszakonként 180—200 mázsa készterméket adnak ki a kezűkből. Ebből tölti üvegekbe a gép, a megfelelő adagokat. A régi 150 kilós főzőüstök már csak kísérleti célokat szolgálnak. Most éppen almadzsemet főztek, kavargattak bennük, ez újdonság még, a választékot szeretnék vele gazdagítani. Az asszonyok belemerítik kanalukat a fortyogó, édeskés Illatú masszába megcsapolják a sterilizátort, kóstolgatással ellenőrzik, elég sűrű, édes-e a főztjük? Nekik ízlett. A jelek szerint, a fogyasztóknak sem lesz majd okuk panaszra ... • Nagy fazékban — 150 kilót befogadó üstökben, — fő a kísérleti almadzsem. Vadas Zsuzsa 0 Seres Istvánné a körtevonalon ügyel a termelés folyamatosságára. Csökkent létszámmal - teljes üzem 0 A végcsomagolóban műgonddal végzi feladatát Tajti Irén, hogy sértetlenül jusson el a megrendelőhöz az életmentő készülék. Mintha munkaszünet lenne, olyan csendes és néptelen udvar fogadja a látogatót a MEDICOR Művek Elektromedikai Készülékek Gyára sóit vadkerti üzemében. A kapu közelében exportra szánt áruval, jókora ládák sorakoznak, elszállításra várva. A műhelyben azonban neomfény világít, tehát dolgoznak odabent. — Ezekben a hetekben megcsökkent létszámmal termelünk. Az üzem mintegy öt ven nődolgozója a mezőgazdasági munkára váltott át, a szakszövetkezetben szüretelnek — magyarázza az egyik műhelyből előjött Keresztes László telepvezető. Majd hozzáteszi: fennakadás azért nincs az inkubátorgyártásban, hiszen a mezőgazdaságii munkacsúcsok idején való „besegítéssel” eleve számol az éves tervünk. A gyártás szervezése is ehhez igazodó; a jelenleg néptelen elektromos szerelde megelőzte magát feladatának teljesítésében, tehát az átmenetileg jóval kisebb létszámmal is gördülékeny a termelés. A kérdésre, hogy hol tartanak az éves feladataik teljesítésében, Máj er Ferenc művezető a következő tájékoztatással szolgál: — Az első félévben ezen inkubátor gyártása, s az újabb önhordozó típus gyártásának előkészítése volt a feladatunk. Júliustól kezdve már folyamatos a korszerűsített változat előállítása. Az benne az új, hogy hordozható váz nélkül készül, tehált köny- nyebfb, kevesebb anyagot és munkát igényel, s amli nem utolsó szempont: nincs korróziós góc a készüléken. Az új típusú inkubátorból 1500-ait gyártunk az idén, még körülbelül ötszáz van hátra az év végéig. Számunkra december 10-e jelenti az év befejezését, hiszen gyártmányaink csomagolása, s az előzetes vámkezelése is itt történik. Az inkubátorok 97 százaléka — 65—30 százalékos megoszlásban — szo- cilista, illetve tőkés exportra megy. Minthogy az önhordozó készülékek bevezetésével kapacitás is felszabadul nálunk, ennek lekötésére központunk két további készülék gyártását is átadta telepünknek. Az egyik a mentőko- csában akkumulátorról, de hálózatról is működtethető, hordozható inkubátor, a másik pedig a B—200-as hordozható inhalátor. Az előbbiből 150-et, az utóbbiból 480-at gyártunk az idén. — Működése kezdetéhez képest sokat csinosítottak az üzemen — jegyzem meg főleg a korábban homoktenger, most aszfalttal ellátott udvarra utalóan. Keresztes László pedig örömmel újságolja: — Ami lehetséges volt a nem éppen kiváló adottságok között, igyekeztünk elkövetni, de formálódik már az új telephelyünk! Negyvenmillió szolgál az üzem építésére és mintegy 60—70 millió a technológiai berendezésére. Remélhetőleg a jövő év második felében birtokba vehetjük. P. I. 0 Az akkumulátorral és hálózatról egyaránt működtethető hordozható inkubátor. 0 Formálódik az EKGY soltvadkerti üzemének új telephelye, amelyet várhatóan a jövő év második (elében birtokba vehet a jelenleg eléggé mostoha körülmények között termelő üzem. (Straszer András (elvételei.) PASSZÍVUM ÉS CSIKK EGY.ÁR Rendszerek exportja 1. A legújabb, bár még véglegesen nem tisztázott közgazdasági számítások igazolják: külkereskedelmünkben feltétlenül előnyt kell adni a gazdaságos áruknak. Mindez persze roppant egyszerűnek tűnik. Vajon miért vetődik fel egyáltalán a kérdés, mi az oka annak, hogy a gazdaságosság kérdése mind nagyabb hangsúlyt kap a kivitel elbírálásában is? A kérdés megfogalmazására — mi több, szigorú megfogalmazására — külkereskedelmi passzívumunk emelkedő tendenciája indít. Az a tény, hogy a tervek, párt- és kormányprogramokban lefektetett célok ellenére nem javul kellőképen az export-import mérleg, kivált a fejlődő és a fejlett tőkés országokkal folyó forgalmunkban. Csupán néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal havonta megjelenő, nyilvános közleményéből: külkereskedelmünk egyenlege 40,3 milliárd forintos passzívumot mutat az év első nyolc hónapja alapján, szemben a tavalyi 28,7 milliárddal. Messzire vezetne a helyzetet előidéző valamennyi ok vizsgálata. Ezek közül e cikk keretében — s ez első mondatainkból már következik — egyetlennel foglalkozunk: a gazdaságosság, az exportszerkezet kérdésével. Tagadhatatlan ugyanis, hogy mindennek jelentős mértékben köze van a passzívum növekedéséhez, a programokkal ellentétes folyamatok kialakulásához Tény ugyanis, hogy a recessziótól megterhelt, éles konkurren- ciaharcokat megélő világgazdaságban termékeink 'közül csak kevés indul versenyképesen, viszonylag nagy azoknak a száma — aránya, amelyek nem felelnek meg hiánytalanul az igényeknek. Mindez természetesen piaci szereplésükben — abban, tudniillik, hogy milyen áron kelnek el ' — nyilvánul meg. A magyar cipők, egyes ruházati termékek, gépipari, sőt élelmiszeripari cikkek — konzervek ma már a külkereskedelem alsó árlistáján húzódnák, s kétséges, hogy egyáltalán érdemes-e eladnunk őket külföldre, hiszen ez a nemzeti jövedelmünket nem gyarapítja, hanem apasztja. Még nyilvánvalóbban világít rá az összefüggésekre az, hogy általában export- termékeink túlnyomó részében tekintélyes az importhányad, s az 1 export növelésénél gyorsabb az import emelkedési üteme. Azaz: nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy mit és mennyiért exportálunk ahhoz, hogy ne fizessünk rá a boltra. A szakemberék előtt ma már világos, s nem hat újszerűén az újságolvasók előtt sem, hogy olyan exportcikkeket kell nevezni a világpiaci versenybe, amelyben értékes és tekintélyes meny- nyiségű emberi munkát lehet exportálni. Szellemi és fizikai munkát, egyaránt. Nem meglepő, hogy a Rába gyár Diesel-motoros vontatói, autómotorai, a Magyar Hajó- és Darugyár 200 tonnás úszódarui például a kedvezően exportálható cikkek közé tartóznák. De nem ennyire ismert, hogy a komplett egységek, mészművek, valamint rendszerek exportja szintén a leggazdaságosabb magyar termékek közié tartoznak. M. I. (Folytatjuk.) Különleges csillár a Szovjetunióba Az észak-csehországi Ame- niczky Senovban működő Lustry esi HárJcészítő üzem 1978-ban fejezte be a szovjetunióbeli Krasz- nojarszk színháza számára készülő egyedi csillárkonstrukciós tervét. A csillár, amely az egész nézőtér mennyezetét befedi, 50 ezer különböző alakzatban csoporto-, sított csiszolt kristályelemből álL A különleges világítótest terveit Vyhnálek szobrászművész alkotta. (BUDAPRESS — ORBIS)
