Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 1. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI KÍSÉRLET A bogyósgyürn öles-szedő jól vizsgázott a Szovjetunióban is • Szovjet földön dolgozik a BGB—1 magyar gyártmányú bogyósgyü- aiölcs-szüretelő gép. A Hírős Napok Kecskeméten kertészeti gépkiállításának látogatói a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szőlőtermelési rendszerének gépbemutatóján megtekinthették az első ma­gyar bogyósgyümölcs-betakarító gépet is, amelyet az álla­mi gazdaság sikerrel alkalmazott szőlőszüretelésre. KERESET-ÉTKEZÉS-LAKÁSÉPÍTÉS Ifjúsági parlament előtt Legutóbb a szekszárdi gyárt­mányú BGB—1 típusú, univerzá­lis bogyósgyümölcs-betakarító gép külföldi sikeréről is hír érke­zett. Csukás Lajos, a Mező gép­fejlesztő Intézet tudományos fő- munkatársa járt a Szovjetunió­ban, ahol több más géppel együtt a BGB—1 típust is bemutatták. A kint szerzett tapasztalatokról a következőkben számolt be. — Az AGROMAS munkatervé­ben előírtak szerint összehason­lító kísérleteket folytattak a Szovjetunióban, Kurszk térségé­ben. Itt üzemi és laboratóriumi körülmények között vizsgálták a különböző géptípusok alkalmas­ságát, és keresték azt a módszert, amely a legmegfelelőbb a fekete ribizli nagyüzemi szüret elésére. Kintlétünk alatt szekszárdi kol­légáimmal Kasler György vezető szerelővel és Pászti István terve­zőmérnökkel azon fáradoztunk, hogy gépeink jól szerepeljenek. — Milyen külföldi gépek voltak a BGB—1 versenytársai? — Gépünk teljesítményét a szovjet MPJa—1 és az angol SMALLFORD gépekkel hasonlí­tották össze a kurszki központi feketeföldi gépvizsgáló állomás munkatársai, akik azonos köve­telményeket állítottak a verseny­ben levő gépek elé. Két BGB—1 típusú szedőgép dolgozott a Szov­jetunióban, de csak az egyik vett részt kezdettől a befejezésig a program szerinti összehasonlító kísérletben. A vizsgálat ideje alatt a magyar gyártmányú munka­eszköz 14,2 hektárról szüretelte le a ribizlitermést. A másik gé­pünk, a kísérlet színhelyétől 100—200 kilométerre egy szov- hozban működött, ahol a helybe­liek kellő betanítás után a fekete ribizkét 8,3 hektárról takarították be géppel Teljesítményével elé­gedettek voltak a szovjet szak­emberek. A mérések szerint, a gépünk 14 százalékos veszteséggel dolgo­zott, míg az MPJa—1 típusú szovjet gép 18 százalékos, a SMALLFORD angol gép pedig 23 százalékos veszteséggel szüretelt a Szadovod szovhoz kísérleti te­lepítésében. Még több mérési adattal is alá lehet támasztani a Mezőgépfejlesztő Intézet és a szekszárdi Mezőgép Vállalat kö­zösen szerkesztett gépének elő­nyeit. A BGB—1 még a legmos­tohább körülmények között is — előkészítetlen területen — meg­bízhatóan szüretelt úgy, hogy a betakarítási veszteség a vizsgált gépek között a BGB—1-nél volt a legalacsonyabb. Gondosabb gyártással, szereléssel, egysze­rűbb szerkezeti módosítással a magyar bogyósgyümölcs-szedő gép üzembiztonsága tovább nö­velhető. — A külföldi bemutatkozás mi­lyen gazdasági eredménnyel jár-, hat? — A szovjet partnerek megis­merték gépünk előnyös tulajdon­ságait, és munkájára igényt tar­tanak. A jó szereplés érdekében a tervezők és a gyártók min­dent megtettek, most már a kereskedőkön a sor, hogy a jól előkészített tárgyalás, megálla­podás után mihamarabb a szov­jet gyümölcsösökbe is kerüljenek gépeink. A szovjet export jelen­tősége nagy, hiszen előzetes fel­mérés alapján 5—8 éves időtáv­latban a szovjet mezőgazdaság csak a fekete ribizke szedésére mintegy ezer gépet vár. Ügy gondoljuk, hogy a BGB—1 típusú bogyósgyümölcs-szedő gép megkülönböztetett figyelmet ér­demel. Olyan univerzális munka­eszközről van szó, amellyel a fe­kete és piros ribizli, a málna és a törzses köszméte, valamint a szőlő szüretelése is korszerűen, gazdaságosan elvégezhető. G. I. Többségben a fiatalok . A kondenzátorokat, potenclomé- tereket és még sokféle híradás- technikai alkatrészt gyártó üzem­nek hatszázötven dolgozója van. A harminc éven aluliak száma 34l. A KISZ-nek csak kilencvenketten tagjai. Ezt azzal magyarázta az ifjúsági szervezet aktív, lelkes titkára, hogy a lehetséges tagok táborát csökkenti a 125 gyermek- gondozási szabadságon levő asz- szony. ök a GYES idejére meg­szakították kapcsolatukat a KISZ- szel, amiért felelősek az alapszer­vezetek is, amelyek nem tesznek meg mindent, hogy aktív tagjaik sorában megőrizzék az ifjú anyá­kat. Az üzem harminc éven aluli dolgozói közül négynek van fel­sőfokú iskolai végzettsége, tízen szakmunkások, néhányan érettsé­gizettek, a többség betanított munkás. Tanfolyam a szakmáért A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség üzemi szervezete minden te­kintélyét, meggyőző erejét fel­használja, hogy az általános is­kolát be nem fejezett fiatalokat rábírja a végbizonyítvány meg­szerzésére. Szerencsére a 30 éven aluliak közt nem sok ilyen talál­ható — jegyezte meg Módra Ilona. Mivel a többség betanított mun­A mi kor leléptem az autóbusz­ról, beköszöntött az ősz. Mond­ják, jó előre jelezte érkezését, na­pok óta ott ólálkodott, menedé­ket keresve, a Szőlőhegy szélár­nyékos zugaiban,' szemtől szembe azonban nem látta még senki. — A Patyl- dűlői bejáratában egy szimpla kis nyárfalevél imbo- lyogva-csörömpölve elindult, hogy átszakítsa az ősz ezüstös célsza­lagját — az előtte lebegő ökör­nyálat. Fülem azóta is őrzi suhaná- sát.. A Szőlőhegy Mégsem az őszről, az őszi táj­ról akarok szólni. Az csupán díszlet, hangulati elem, bár an­nak sem éppen utolsó. Hanem né­mely homoki emberekről, közü­lük is kettőről, két öregről, ki­ket közös sorsuk negyedszázada vetett a külsőgalambosi puszta­ságból FelsőgaLambosna. Tartozom még a két földrajzi név koordinátáival. A térképen, s a valóságban is, Belsőgalambos­sal kiegészülve Kiskunfélegyháza nyugati-délnyugati határrészét, XI. kerületét alkotják, az izsáki— bugaci—majsai utak deltájában. A Szőlőhegyről meg annyit, hogy nagyon sok van belőle az országban, ám -itt, Felsőgalambo­son csak egy. És úgy hasonlít bármelyik természetes magasla­tunkra, mint, teszem azt, Feri­hegy, Imrehegy, vagy Kecskemé­ten a Szolnokihegy. Megtoldanám e hiányos hely­rajzot azzal, hogy a Patyi dűlő 270-es tanyájába egy szalicilízű, pitypangszagú, sugaras délutánon együtt érkeztem az ősszel. Feke­te Sándor és felesége, Ilonka né­ni, szemlátomást megörültek ne­künk. .. A fóliák Hogy mikor kezdett híre futni a Szőlő- és a vele szomszédos Szabóhegyen élők gazdagságának és milyen széles körben terjedt el, én meg nem mondom. De nem is fontos. A jómódnak — amely, persze, viszonylagos —, tudjuk: ára van. Különösen eze­ken a két-három aranykoronás, hitvány földeken. És meglehet, lassan közhelyszámba megy a va­gyon forrásaként a paraszti ta­lálékonyságot, szorgalmat és ki­tartó görnyedezést emlegetni... Egyszer már — 1976 elején — alkalmam nyílt szemügyre ven­ni a Szőlőhegyen virágzó kiskert­kultúrát Naphosszat tapostam a nyílegyenesre rajzolt, 6Űrün be­épített párhuzamos-merőleges dűlőútakat és rengeteg bámész­kodni valóm akadt Legelébb is megfogott az unasan ágaskodó villák tucatjainak, a tejfehér fó- liaalagutak százainak, s a koz­mikus méretű, gusztusos retek­kás, az ő érdekükben kell a leg­többet tenni: segíteni őket a szak­maszerzésben, a továbbtanulás­ban. A vállalat és az üzem veze­tői úgy döntöttek, hogy a jövő esztendőben szakmunkásképző tanfolyamot indítanak, amely a REMIX-ben végzett alkatrész- gyártó munkát a többi elismert mesterség rangjára emeli majd. A továbbtanulni vágyók minden törvényes kedvezményt megkap­nak, ezt a kollektív szerződés ga­rantálja. Éppen ezért számos dol­gozó tanul középiskolában, leve­lező tagozaton. A magasabb vég­zettségű üzembeli munkatársak segítik, korrepetálják őket. Demokrácia és kereset A sok kézi munkát igénylő üzem­ben a fiatalok minden lényeges, közös ügyben hallathatják vé­leményüket. A KISZ-vezetőket meghívják a különféle értekezle­tekre, ahol tájékoztatják őket, s ahol képviselhetik az ifjúságot. A kéthetenkénti üzemi négyszög­üléseken a KISZ-bizottság titkára vesz részt. A munkahelyi demok­rácia kiszélesítését segítő vállalati szervekben is ott vannak a fiata­lok. A munkavégzés körülményeivel elégedettek lehetnek az üzem dol­gozói, hiszen a műhelyek korsze­rűek, egészségesek, a fizikai igény- bevétel kicsi. Ám a bérszínvonal fejek millióinak látványa. Köz­ben törhettem a fejem: miként bírják erővel az itteniek ezt az éjjel-nappali hajszát, s hogy a naponta a fővárosba vándorló primőráru ellenértéke hoz-e egyéb változást is az életükben, mint a jövőre beborítandó-beül- tetendő kertdarab, vagy a taka­rékkönyvbe bejegyzett sokjegyű szám növekedését. A tanya Feketéék birtoka: három ki­sebb épület, egymás oldalában, mögöttük egy holdnyi kifutóval. Pöttömnyi udvar, virágágyások, petúnia^ dália, őszirózsa, meg más is. Vakondtúrás, száradó re­tekmag. Kerítés csak a kapu, az utca frontján, gondosan, cseppet se hivalkodón. Szerencse, hogy közel a műút, a bugaci beton, Így aztán kijárni a megállóba, a postaládához, bejárni a tanyára — télen is könnyű. Ilonka néni a malacokat pofoz­za, fel-felvillan egy visitás, mire a gazda is előballag a vetemé­nyesből Beülünk a konyhába, a tisztábbikba, mert e helyiség­ből itt is, mint minden rendes parasztháznál, kettő van. A cse­répkályhán testes táskarádió, az asztalon újságok, többféle ké­peslap is. A keskeny kredenc mélyéről Lady Camea hajlakk és Intim spray kukucskál elő, a nagylányé, aki néhanapján haza­látogat Pestről Nem úgy a hat- személyes kávéfőző, az maguk­nak kell, tavasszal leginkább, amikor összegyűlnek jó páran, né­ha hűvös éjszakában is, csomóz­ni a retket A hátsó konyhában Komfort gáztűzhely, rajta ko­tyogó, a pitvarban négy sertés, lábuk alatt kapirgáló hófehér jér- cékkel Az öregember Közvetlenek, kedélyesek, na­pokig eltartanának jó szóval, ba­rátsággal. is meglehetősen alacsony. Igaz, hogy míg pár évvel ezelőtt csak öt-, ma már pedig nyolcforintos órabérrel veszik föl a kezdő mun­kásokat, de a fiatalok havi jöve­delme alatta marad a kétezer fo­rintnak. A családot alapító lányok és fiúk nehezen gyűjtik össze sze­rény jövedelmükből a lakásrava- lót. Az üzem kollektívájának jó munkája, a kiváló üzem cím — tavaly például a 73,5 millió forin­tos tervet 91,5 millióra túlteljesí­tették, mert több alkatrészt kér­tek tőlük — indokolná, hogy a bérszínvonalat a fővárosi gyár­egység, s a helybeli községi üze­mek szintjére emeljék. Tapasztalatok Az üzem KISZ-fiataljai az első két parlamenten felelősséggel tet­ték meg javaslataikat a jogok és kötelességek vitájában, az üzemi, a gyáregységi, a vállalati fóru­mon egyaránt. A hozzászólások azt bizonyítják, hogy a rádió- és te­levízió-alkatrészeket készítő ifjak nemcsak a jogaiknak, hanem kö­telezettségeiknek is tudatában vannak. A javaslatok megvalósítását az üzemi pártszervezet is figyelem­mel kísérte. A két parlamenten elhangzott kérések többségét tel­jesítette a vállalat. Megoldották példjiul a munkásszállítást, s az év — Annak idején, 1953-ban, mikor ide bejöttünk, ezer kétszáz négyszögölre, mindenből volt egy kevéske. Még barackost is ültet­tem, később elpusztult, ki kellett vágni. Háromszáz szögölre ke­rült retek, az anyjukom kanná­ból locsolta. Ötvenötben, hoztam egy villanymotort, a legelsőt a környéken. Az utána való évben mindenki szerzett, eldobták a vödröket, ha rá ment is minde­nük. Akkor még nem lehetett látni itt fóliát, dehogyis lehetett. 1961-ben megalakult a tsz, a Pe­tőfi ... Kapálóztunk ellene kézzel- lábbal, zúgolódtunk. Hát.... hogy is mondjam... a kukac is azt hiszi, csak a tormában jó, annál jobb nincs... Most meg? Ez az egy hold is rettenetesen nehéz, nem bánnám, ha elven­nének belőle. Fóliánk nincs, nem bírnánk mi már alatta hajlong­ni, embert meg nem kapni sehol. Az idén is, az elején még szép volt, jól indult, de aztán jött rá olyan fagy és szélvihar... Az árakra mégse panaszkodom — megvagyunk valahogy. Itt a ház mögött szokták átvenni, nem kell sokat cipekedni. A mama — Hogy élünk? Nézzen szét, megterem itt minden. Zöldség, egy kis szőlő, gyümölcs, baromfi, a retek helyén a krumpli, sze­reti a disznó. Föleszik, aztán ki velük a piacra... Én nem értem, egyesek úgy el tudnák kesered­ni. Mi is egyedül maradtunk, mégis... A lányunk keveset ér rá, a Patyolatnál dolgozik, a fiunkat három éve temettük... Nagyot változott a világ, elhi­heti. Szeretnek költeni az embe­rek ... Erre csak a retek, a pap­rika, az uborka... csak ezek ma­radnak meg, ebből veszik meg az egész évi élelmet, és ami kell. A többség azért elboldogul. Aki szegény, az a maga nyomorúsága miatt szegény, mert elissza az eszét... Építkeznek, fürdőszobát eleje óta vállalati autóbusszal utaznak az üzem dolgozói a mun­kahelyükre és haza. Három kérés A bérszínvonal-panaszt két év­vel ezelőtt Módra Ilona mondta el a vállalati ifjúsági parlamenten. Sajnos, a fővárosi és a nagyköz­ségi dolgozók keresete közti kü­lönbség azóta nem sokat csökkent. Ezért a kécskei fiatalok érdeké­ben ezt a kérést ismét elmondják majd az idei fórumon. A KISZ-bizottság előkészületi ülésén megegyeztek, hogy felve­tik az üzemi étkeztetés gondját is. Jelenleg összesen csak 30 ebéd­jegyhez jut az üzem több száz dolgozója. Az asszonyoktól sok időt vesz el a főzés. Sokat segí­tene nekik ha az üzemi étkezte­tésből ebédet vihetnének a szintén dolgozó férjeknek is. Ügy látják, hogy más községi üzemekkel kö­zös konyhát kellene létrehozni, amely kielégítené az igényeket. Az üzemben csak egy melegítő- konyhára és étkezőhelyiségre len­ne szükség. A lakásépítésben már az el­múlt években is támogatta a vál­lalat a ti&zakécskei üzem kollek­tíváját. A fiataloknak ezzel kap­csolatosan az a kérésük, hogy in­dokolt esetben olyan dolgozó is kaphasson segítséget, akinek új lakásra nincs még elegendő pénze, hanem a szülei házához toldana épületrészt a saját családja szá­mára. A rádiótechnikai vállalat kécs­kei üzemének fiataljai bizakodó hangulatban várják az idei ifjú­sági parlamentet. A. T. S. csinálnak, telket váltanak a vá­rosban is, egy-egy dűlőből öt-hat autó kifordul... Szóval elmegy a pénz gyorsan, de hát nem is azért van, hogy ráüljünk... Utószó Esténként, míg tehetik, kiülnek a tanya végébe, időt mulasztani, feledkezni. Nézik az elülő jószá­got, az őszi kertékalját, egészen szürkületig. Aztán fölkászálód­nak, egy csavarin tás a tévé gombján, és következnek a szó­rakozás percei. Mindig Sán­dor bácsi a kezdeményező, na­gyon odáig van érte, a doku­mentumot, a komédiát elfigyelné reggelig. Az meg teljességgel el­képzelhetetlen, hogy a Híradót el- sza Lassza. Nemrég még kacérko­dott a gondolattal: be kéne men­ni Félegyházára, moziba... A megélhetésre voltam nagyon kíváncsi a Szőlőhegyen. A Fekete házaspár egyetlen biztos jövedelme a nyugdíj: ha­vonta 1400 forint. Mire futja eb­ből, kérdem én, akinek egymár- kásabb farmert adnak ennyiért, dzseki nélkül, csomagból. No igen, ez az egyik oldal. És a másik? Akik már régen nem földmű­velők, inkább kifejlett fogyasztói szemlélettel megáldott vállalko­zók, ügyeskedő üzletemberek. Akik ugyanazzal a mikrobusszal hoz- zák-viszik galambosi kisgazdasá­gukba a bérmunkásokat, ame­lyikkel az árut szállítják száz ki­lométerekkel távolabbi felvevő­helyekre ... Minden becsülésem hát a te- ketesándoroké. A régi önfenn­tartó, szorgos paraszti életvitel megtestesítői ők, noha ízlelgetik már — miként fogyó erejük en­gedi —, a komfortosabb beren­dezkedés kényelmét és előnyeit is. Mivelhogy a villany és vele a technika, a kultúrát hozó televí­zió — a házukig ért. Kutas! Ferenc Feketééknél, Felsőgalamboson • Egy gombnyomás és ömlik a csőből a víz. • Balra: a kapirgáló hófehér jércck közt... • Az ejryik versenytárs, a szovjet MPJa—1 típusú szedőgép. (Csukás Lajos (elvételei.) A megye fiataljai készülődnek az október 15-e és december közepe közt megrendezen­dő ifjúsági parlamentekre. Amikor a napok­ban a REMIX Rádiótechnikai Vállalat tisza- kécskei üzemében jártunk, Módra Ilona, a KISZ-bizottság megbízott titkára is — a vá­lasztott titkár most szerelt 'le a néphadse­regből — az előkészületet említette a legfon­tosabb napirenden levő KISZ-feladatként.

Next

/
Thumbnails
Contents