Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 31. események sorokban BERLIN_______________________ Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezeté­sével magyar építésügyi küldött­ség utazott Berlinbe, a KGST épí­tésügyi állandó bizottságának 46. ülésére. A tagországok delegációi az együttműködés hosszú távú fejlesztésének feladatairól tár­gyalnak. (tylTI) LIMA Tízezer polgári személyt gyil­koltak meg szeptember óta a ni- caraguai Somoza-rezsim fő tá­maszát jelentő nemzeti gárda ala­kulatai — jelentette ki vasárnap a perui látogatáson tartózkodó Ernesto Gardena, a Sandinista Nemzeti Felszabdítási Front egyik vezetője. Cardenal elmondotta, hogy a front által szeptember kö­zepén indított általános offenziva heves összecsapásai során a nem­zeti gárda 1500 főt vesztett. (AFP) KAIRÓ Szadat egyip orrú elnök a maga alapította Nemzeti Demokrata Párt önként jelentkező tagjaiból akarja létrehozni pártjának „ha­tékony és konstruktív” ellenzéki ikerpártját. Az elnöki' párt szóvi­vője, Manszur Hasszán sajtótájé­koztatója szerint, a párt vasárna­pi tanácskozásán — amelyet Sza­dat téli rezidenciáján tartottaké— az elnök arra kérte a pár hónap­ja alakult mammutpárt tagjait, hogy ..önkéntes alapon” hozzanak létre hivatalos ellenzéki pártot. (AFP, IJPT) ANKARA Fegyveresek támadtak meg rendőröket vasárnap az észak-tö­rökországi Zo.iguldak-ban. ami­kor azok éppen letartóztattak egy tiltott fegyverviseléssel és politi­kai terrorcselekményekben való részvétellel vádolt férfit. Két rendőr meghalt, a letartóztatott férfi súlyosan megsebesült. A ha­tóságok szerint a támadók szélső- baloldali terroristák voltak. MIAMI BEACH Az amerikai parti őrség vasár­nap feltartóztatott és Miami Beach kikötőjébe kényszerített egy halászhajót. A hajón 27 ton­na marihuana volt elrejtve, mely­nek értéke kereken 19 millió dol­lár. A parti őrség a hét végén más sikeres akciót is végrehajtott, melynek eredményeképpen 39 tonna kábítószert foglaltak le. (DPA, UPI) Arab külügyminiszteri értekezlet Bagdadban Hétfőn délelőtt Bagdadban, a béke palotájában megnyílt húsz arab ország és a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet külügymi­nisztereinek a csúcstalálkozót előkészítő értekezlete. A tanács­Bizon.,os jelekből ítélve az irá­ni válság elérkezett tetőpontjá­hoz. A múlt hét végén és vasár­nap folytatódtak a zavargások, a véres összetűzések a rendfenn­tartó erők és a lázongó diákok, Valamint a kormányellenes tün­tetők között. Miközben néhány iráni lap éle­sen bírálja a sah titkosrendőrsé­gét és a lakosság ellen brutálisan fellépő katonaságot, a párizsi emigrációban tartózkodó Kho­meini siita egyházi vezető fölszó­lította híveit: tartsanak ki Reza Pahlavi sah ellen mindaddig, amíg „a rendszert sikerül meg- dönleni”. A vallási vezető egyben az iráni katonákhoz is fordult, arra biztatva őket, hogy „egyesül­jenek a néppel a sah ellen”. Szeptember eleje, pontosabban 8-a óta tartanak a zavargások Iránban. A rendszer jobb- és bal­oldali ellenzéke azon a napon nagyszabású tüntetést rendezett, amelynek a katonaság beavatko­zása vetett '.éget. Hivatalos köz­lés szerint 129 halottat követelt a sortűz, nyugati források azon­ban ennek többszörösére becsül­ték az áldozatok számát. A „fe­kete péntek” óta — így emlegetik Iránban szeptember 8-át — Te­heránban és 11 más városban rendkívüli állapot és statárium, éjszaka pedig kijárási tilalom van érvényben. Reza Pahlavi ellenzéke koránt­sem mutat azonos arcot, ám a mostani demonstrációkban mint­kozáson — Egyiptom kivételével — valamennyi arab ország kép­viselteti magát. A - november 2-án kezdődő csúcsértekezlet lesz az első az arab államfők konferenciáinak' másfél évtizedes történetében, amelyet Egyiptom részvétele és az Arab Liga közreműködése nélkül tartanak meg. A bagdadi ' külügyminiszteri tanácskozást a vendéglátó ország diplomáciájának vezetője, Szá­lán Hammadi nyitotta meg. Mondanivalójának lényege a csúcsértekezlet napirendjét ille­tően a még október elsején tett iraki indítvány volt, eszerint az arab államok pénzalapot hoznak létre az Izraellel közvetlenül .szembenálló frontországok kato­nai és gazdasági potenciáljának fokozására. A kilencmilliárd dollárosra tervezett, alapból öt- milliárd Egyiptomra jutna — feltéve, hogy Anvar Szadat tel­jes egészében felhagy különutas politikájával. Részesedne az alapból Szíria, Jordánia, Libanon és a PFSZ is. NAPI KOMMENTÁR IÁ sah és ellenzéke ,i. c inkább elmo.'-odnék. u különbség az egyes politikai Cso­portosulások között. Kétségtelen, hogy a sah legádázabb ellenfelei a suta egyház híveiből toborzód- nak, mégpedig az iszlám legkon­zervatívabb szárnyának táborá­ból. Az ellentéteket sokan abból vezetik le, hogy a sah által kez­deményezett úgynevezett „fehér forradalom", a földreform és a modernizálás rohamosan szembe­állította a hagyományokhoz hű vallási fanatikusokat es a villám­gyorsan gazdagodó államot. Való­ságos népvándorlás kezdődött: az elszegényedett parasztok az iráni falvakból a városokba költöztek, s rendkívül alacsony béren tengőd­nek. Ugyanakkor a hajdani, kis­kereskedők egyre inkább elszegé­nyedtek az olajmilliókból épült áruházak és szupermarketek ár­nyékában. Egyszersmind az egye­temi ifjúság körében is a radiká­lisok váltak hangadókká, akik_ a '’alódi demokratikus reformokért ’iizdenek. Teherán tehát egy fenyegető polgárháború közvetlen veszélyé­vel került szembe. A sah kétség­kívül fontos szerepet játszik az USA közel-keleti politikájában, s Washingtonon kívül Bonn és London feltétlen támogatására is számíthat. Kérdés azonban, hogy a külső segítség elegendőnek bi- zonyul-e az elmérgesedett hely­zetben az egyre nagyobb egysé­get mutató belső ellenzékkel foly­tatott párbajban. Gy. D. Arab népbíróság vádja Szadat ellen TRIPOLI , Neve« arab politikusokból, tu­dósokból, írókból, szakszervezeti vezetőkből, közismert jogászokból álló — összesen kétszáz tagú — népi bíróság ült össze vasárnap Tripoliban, hogy ítéletet mond­jon Szadat egyiptomi elnök meg­alkuvó, különutas. politikája fö­lött. A népi bíróság ügyésze vádbe­szédében rámutatott, hogy a Sza­dat által Camp Davidben aláírt mtr'.n" íz )d:>< ' < sértik az arab nép törvényes jogait: tagadják az 1 r;iel által megszállt arab népnek és törvényes képviselő­jének. a Palesztinái Felszabadí­tás i Szervezetnek a létez,é-ét; szö­ges ellentétben, állnak az ENSZ, valamint az arab csúcsértekezle­tek közel-keleti határozataival. Szadat elnök az arab nép el­lenségével lépett szövetségre kü- lönbéke-poütikájával. a Camp- Davidben megkötött alkujával a közel-keleti és afrikai behatolás­ra törekvő imperializmus, a re­akció szolgálatába szegődött, s amerikai gazdasági segély remé­nyében áruba bocsátottá' az egyiptomi nép érdekeit is — hangoztatta a vádló, aki arra kérte az arab népi bíróságot: a fenti vádpontok alapján mondja ki bűnösnek Szadatoí az arab nép érdekeinek elárulásában. ".•.'.v.'.M.sssv.'.ssssv.r.v Nyugat-berlini mérlegelés Nyugat-Berl,inben a népesség csökkenése, a sok megüresedett lakás egyáltalán nem jelenti azt, hogy azok egy egyszerű halandó számára könnyen megfizethetők. Richard von Weizsäcker viszont nem anyagi okok miatt válogat olyan sokat az otthonok között, nála a pénz nem játszik szere­pet. Még akkor sem játszana, ha új lakását nem a pártkassza fizetné, hanem a saját zsebébe kellene nyúlnia. Weizsäcker, a CDU bonni par­lamenti frakciójának helyettes elnöke persze még néhány hé­tig várhat a döntéssel: december 18-ig kell bejelentkeznie, hogy a nyugat-berlini szenátus március 18-i választásain indulhasson. Bi­zonyosan nem fogja elmulaszta­ni a határidőt, ez a legkisebb akadály, amely eléje tornyosul. Más téren sokkal nagyobb ne­hézségekkel kell megbirkóznia a jobboldaliak új kormányzó pol­gármesterjelöltjének. A legutób­bi közvélemény kutatások azt je­lezték, hogy ha most lenne a választás, a szociáldemokraták a szavazatoknak több mint a felét kapnák, vagyis abszolút többség­hez jutnának. A keresztényde­mokraták viszont, akik a leg­utóbbi választásokon kapott 43,9 százalékkal jelenleg a legerősebb pártként ülnek a szenátusban, 30 százalék alá süllyednének. Ez az oka annak, hogy Peter Lorenz, az eddigi nyugat-berlini CDU-vezér kénytelen háttérbe vonulni, és az NSZK-ból hoznak új „csúcsijelöltet”. Lorenz nem szívesen tette meg ezt a lépést: végtére is 1975 márciusában, az 6 vezérletével érte el a CDU ed­digi legjobb eredményeit. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult, hogy a magát „Június 2.” mozgalom­nak nevezett terrorista csoport a választások előtt elrabolta Pe­ter Lorenzet, a szavazás hiszté­rikus légkörben zajlott le, és nagyon sokan sajnálatból, ^mbe- ri szolidaritásból szavaztak arra a listára, amelyet ez a ravasz fiskális vezetett. Emlékezetes, hogy a bonni kor­mány és a nyugat-berlini szená­tus közös döntése alapján telje­sítették a terroristák követelé­seit, s a megmenekült fogoly 'he­lyi nagyságból hirtelen nemzet­közileg is Ismert férfiúvá vált. Az így ajándékba kapott (eset­leg szerzett?!) politikai tőkét azonban Lorénz nem tudta ka­matoztatni. Elfeledkezvén Nyu- gat-Berlin különleges helyzeté­ről, napról napra megvalósítha­tatlan követeléseket hangoztatott. Irreális „kívánságokkal” lépett föl a várost körülölelő NDK-val, sőt a Szovjetunióval szemben is, amelyeknek — mint közismert —, jogai vannak ebben a vá­rosban, s ezeket a jogokat az 1971. szeptember 3-án kötött négyoldalú megállapodás újólag megerősítette. A szociáldemokraták (a párt­elnök, Willy Brandt valaha maga is a város kormányzó pol­gármestere volt, s saját tapasz­talatai alapján kellett rádöbben­nie arra, hogy a nyugat-berlini vezetőknek nem szabad figyel­men kívül hagyni a realitásokat (már a választási periódus felé­nél, 1977 tavaszán lecserélték a maguk emberét. Klaus Schütz addigi kormányzó-polgármester ugyanis a demagógiában verse­nyezni kívánt Lorenz-cel, miköz­ben megszaporodtak a város gondjai. Növekedett a munkanél­küliség, tízezrével szűntek meg a munkahelyek, így hát — bár közben a lakosság is elöregedett, csökkent a munkaképesek ará­nya — a gond egyre súlyosbo­dott. Különösen a fiatalok pers- pektívátlansága nyomasztó. Nyu- gat-Berlin, a nemzetközi kábító­szer-kereskedelem- egyik legked­veltebb átrakodó-állomásává vált, a közbiztonság erősen rom­lott Schütz, akinek bukását egy különben jelentéktelen sikkasz­tási ügy váltotta ki, dicstelen távozásakor már meg sem kísé­relhette, hogy a városban ural­kodó állapotokért az egyébként szerinte mindig minden rosszért felelős NDK-t vádolja. Utódjának egy fiatal — akkor 39 éves — és jóval rokonszen­vesebb politikusit, Dietrich Stobbét választották az , együtt kormány­zó szociáldemokraták, szabadde­mokraták. A jelek szerint — ezt mutatja a már idézett közvéle­mény kutatás — jól: Stobbe ke­vesebbet foglalkozik világpoliti­kával, többet a nyugat-berlini lakosságot érintő kérdésekkel. A város helyzete alig javult, a la­kosság közérzete mégis jobb, és ezt a szociáldemokraták javára írják. Az új kormányzó-polgár­mester mérsékelte a négyoldalú megállapodást megkérdőjelező ki­rohanások hangját és mennyisé­gét, bár tevékenységét érezhető­en befolyásolják azok a körök, is, amelyek semmit sem tanultak a múltból és most is buzgón folytatják spekulációikat a nyu­gat-berlini problematika körül. Stobbe az ő bátorításukra enged­hette. meg magának, hogy Nyu- gat-Berlinben hívják össze az NSZK tartományi -miniszterelnö­keinek konferenciáját, és hogy kijelentse: a város „része a Szö­vetségi Köztársaságnak”. Általában tehát a Nyugat-Ber­liniben kormányzó politikusok és az ellenzékiek minden hangsze­relésbeli különbség ellenére azo­nosak abban, hogy — bár sza­vakban elismerik a négyoldalú egyezményt — a gyakorlatban sehogyan nem tudnak megbékél­ni annak legalapvetőbb határo­zatával: Nyugat-Berlin az NSZK-nak nem alkotórésze, és azt az NSZK nem kormányoz­hatja. Stobbe most arra készül, hogy átvegye a Szövetségi Tanács elnöki tisztét, mert „ő a soros” a tartományi vezetők közül. Márpedig a Bundesrat minden­kori elnöke az NSZK államelnö­két helyettesíti bizonyos esetek­ben. Nyilvánvaló, hogy nyugat- berlini politikus nem töltheti be ezt a tisztet. Ami pedig a jövő nyáron esedékes európai parla­menti választásokat illeti, Nyu­gat-Berlin képviselői ezen szin­tén ott kívánnak lenni. Szovjet részről ez esetben is már időben figyelmeztettek a le­hetséges következményekre. Ab- * raszimov, a berlini szovjet nagy­követ egy nyilatkozatában kifej­tette: „Amennyire én tudom, a négyhatalmi megállapodást alá­írt négy hatalom közül egyik sem vonja kétségbe a megálla­podás lényeges rendelkezéseit. És most teljes felelősségérzettel lehet mondani, hogy a megálla­podás a város normális fejlődése szempontjából létfontosságú alap. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez az alap az összes érintett fél lehetőségeinek és ér­dekeinek kiegyensúlyozott mérle­gén nyugszik. A megállapodás legcsekélyebb megsértése azonnal kihat mechanizmusának haté­konyságára”. . Paradox módon Stobbe és a szociáldemokraták legfőbb vá­lasztási érve éppen az: a város életét, zavartalan fejlődését biz­tosító mechanizmus kitűnően működik; a szociáldemokraták által követett keleti politika a lakosság számára megfelelő gyü­mölcsöket hozott. Ezt azonban nehéz összeegyeztetni a négyol­dalú megállapodás aláásására irányuló hol lelkesebbnek, hol kényszeredettebbnek tűnő, de is­métlődő lépésekkel. A lakáskereső Weizsäckernek mindenesetre nehéz dolga van, mert valami mást kell monda­nia és tennie; a Peter Lorenz- féle agresszivitás zsákutcába tor­kollott. Neki csendesebb modo­ron kívül valami mást is nyúj­tania kellene, de mit? A jelek szerint nem kell a jobboldali po­litika a nyugat-berlinieknek, bé­kében szomszédjukkal, a világ- politikai viharoktól megkímélve kívánnak élni. Ezt azonban Weiz­säcker nem fogadhatja el, vég­tére is kereszténydemokrata po­litikus. És nem azért küldték Nyugat-Berlinbe, hogy „behódol­jon”, hanem hogy győzzön. Meg­jósolható: a lakása jóval világo­sabb lesz, mint politikája. P. I. Lázár György fogadta a svéd szakszervezeti küldöttséget A SZOT székházában hétfőn megkezdődtek a hivatalos megbe­szélések a Gáspár Sándor SZOT- főtitkár és a Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) Gunnar Nilsson elnök vezette küldöttség között Á két ország szakszervezeti központ­jának képviselői tájékoztatták egymást országaik gazdasági és politikai helyzetéről, a szakszer­vezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint a svéd és a ma­gyar szakszervezeti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei­ről. Hétfőn délután Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivata­lában fogadta a svéd szakszerve­zeti küldöttséget. A szívélyes lég­körű eszmecserén Gáspár Sándor is részt vett. A képen: Lázár György üdvözli Gunnar Nilssorafc Usztyinov marsall kitüntetése A7, SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa 70. születés­napja alkalmából köszöntötte Drnitrij Usztyinovot, a kommu­nista párt. és a szovjet állam ki­emelkedő személyiségét. Uszlyi- nov 1908. október 30-án született. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége vasárnap ren­deletet tett közzé arról, hogy 70. születésnapja alkalmából a Szov­jetunió Hőse címet adományozza Dmiliij Usztyinov marsallnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének, elismerésül azokért a kimagasló érdemekért, amelyeket a második viágháború- ban és az azt követő időszakban a kommunista párt és a szovjet állam jszolgálatában az. ország honvédelmének megerősítése ér- ríekélyen szerzett. (TASZSZ) TASZS Z-KOMMEXTÁR Békedíj két harciasnak MOSZKVA A TASZSZ szovjet hírügynök­ség héttőn — politikai hírmagya­rázója, Jurij Kornyilov tollából — az alábbiakat írta azzal kap­csolatban, hogy a norvég parla­ment illetékes bizottsága Szadat egyiptomi elnöknek és Begin iz­raeli miniszterelnöknek ítélte oda az idei Nobei-békedíjat. — Noha még 'nem hozták tető alá a különmegállapodást, amely az arab népek háta mögött és ér­dekeik ellenére, az Egyesült Ál­lamok közreműködésével és gyámkodásával készül, kezdemé­nyezőit máris a „békeépítők” ba­bérkoszorújával illették — mutat rá a hírmagyarázó, és felteszi a kérdést: milyen célból ítélte oda a norvég bizottság éppen most Szadatnak és Beginnek a békedí­jat? Megfigyelők úgy vélik, hogy ezzel mintegy „lökést akartak ad­ni” az arab népek akarata elle­nére Camp Davidben megkötött különmegállapodás gyakorlati megvalósításának. Az is teljesen nyilvánvaló — folytatja a hírmagyarázó —, hogy a különmegállapodás nem terem­ti meg a Közel-Keleten a régvárt igazi békét, hiszen az izraeli ka­tonai vezetők a jövőben is ellen­őrzésük alatt tartják majd a megszállt arab területek nagy ré­szét és a palesztinai arab népet változatlanul megfosztják hazájá­tól. Nagyon kritikus hangnemben fűzött megjegyzéseket a norvég parlamenti bizottság döntéséhez sok olyan polgári lap is, amely rendszerint szinte automatikusan megtapsolja az új „Nobel-díjaso- kat” — mutat rá a továbbiakban a TASZSZ. A londoni The Times arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottság ezzel a döntéssel nagy­mértékben csökkentette a béke­díj értékét. A The New York Times pedig azt furcsállotta, hogy a béke apostolának nyilvánították azt a két harcias személyt, aki életének nagy részében háború­nak, konfliktusoknak és terror- cselekményeknek volt részese. Nem titok — emlékeztet rá a hírmagyarázó —, hogy a Nobei- békedíjat odaítélő norvég bizott­ság döntéseit egy idő óta koránt­sem a valódi béke érdekei, ha­nem egészen más megfontolások vezérlik. A bizottság tagjai — az eddigiekből ítélve — külső sugal­latokra döntenek, és azokat díjaz­zák, akik más országokra próbál­ják erőszakolni elképzeléseiket. Ezeket pedig önérdek és a leg­több esetben nagyon kétes értékű politikai oélok vezetik. Másszóval a bizottság munkája tovább ha­nyatlik — állapítja meg végeze­tül Kornyilov. (TASZSZ) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Bartók Béláné Pásztory Ditta kitüntetése Az Elnöki Tanács Bartók Béláné Pásztory Ditta zongora- művészt, a Magyar Népköz- társaság Zászló­rendjével tüntette ki. A képen: Losoncai Pál átnyújtja a kitüntetést. (MTI-fotó: Németh Ferenc felvétele— Telefotó-KS)

Next

/
Thumbnails
Contents