Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Koszorúzási ünnepségek az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából Hétfőn — a Parlament előtti Kossuth Lajos téren — ko­szorúzási ünnepséget tartottak az 1918-as polgári demokra­tikus forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából az első magyar köztársaság elnöke, Károlyi Mihály szobránál. A vörös és nemzetiszínű zászlókkal ékesített téren díszőrség sorakozott fel. A Himnusz hangjai után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, s Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; az MSZMP Központi Bizott­sága képviseletében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Vass Henrik, a Központi Bi­zottság tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója; a Miniszter- tanács részéről Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese koszorúzott. XXXIII. évi. 257. szám Ára í 90 fillér 1978. október 31. kedd Hazaérkezett a Vajdaságból a megyei pártdelegáció Vasárnap hazaérkezett a jugo­szláviai Vajdaságból a megyei pártbizottság küldöttsége, amely a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge Vajdaisági Tartományi Bizott­ságának meghívására öt napot töl­tött a szomszédos országban. A küldöttséget Terhe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára vezette, tagjai voltaik: Szabó Imre, a me­gyei pártbizottság tagja, a bajai járási pártbizottság első titkára és Gáspár Sándomé, a megyei párt- bizottság pártépítési bizottságá­nak 'tagja, a BRG pártvezettőségé- nek titkára. A Bács-Kisfcun megyei pártkül­döttség az előre megtervezett program (keretében a pántépítést, ezen belül egyebeik (között a tag- felvételi munkát, a káderpoliti­kát, valamint a nők társadalmi, gazdasági helyzetét tanulmá­nyozta. A megyei párrtdielegáeió tagjai útjuk során találkoztak a vajda­sági tartományi pártbizottság el­nökségének tagjaival, az elnök­ség végrehajtó titkáraival. Látogatásuk során a megyei pártküldöttség tagjait Dusán Alimpic, a JKSZ Vajdasági Tar­tományi B izöttságánalk elnöke fo­gadta. A találkozón értékelték az együttműködés eddigi eredmé­nyeit, s további lehetőségéit. Károlyi Mihály szobrának ta­lapzatén koszorút helyezett el a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Kállai Gyula, a IINF OT elnöke és Szientistványi Gyulámé, a HNF OT titkára; a S-íakszervézietek Országos Tanácsa részéről Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Reszegi Ferenc, a SZOT tagjai az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke; a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága képvisel etében Kovács Jenő, a KISZ KB titkára és Spil- ler Teréz, a KISZ KB tagja. A- évforduló alkalmából a hoz­zátartozóik nevében Károlyi Mi- hályné helyezte el a megemléke­zés virágait. Virágokkal borítot­ták a szobor talapzatát a régi munkásmozgalmi htaieosok, vala­mint a fővárosi dolgozók, fiata­lok képviselői. ' Az ünnepség az Imternaicionálé hangjaival érit véget. Az 1918-as őszirózsás forrada­lom győzelmének 60. évfordulója alkáliméból ugyancsak koszorúzási ünnepség volt Károlyi Mihálynak a Mező Imre úi temetőben levő sírboltjánál. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Losonczi Pál és Ka­tona Imre; az MSZMP Központi Bizottságé, részéről Óvári Miklós és Vaiss Henrik; a Minisztertanács nevében Lázár György és Aczél György helyette él a hála és a kegyeiét koszorúját. A győztes 1918-ias polgári de­mokratikus forradalomra és az el­ső magyar köztárlsaság elnökére emlékezve a Hazafias Népfront Országos Tanácsa részéről Kállai Gyula és Szentistványi Gyuláné; a Szakszervezetek Országos Taná­csa képviseletében Földvári Ala­dár és ResZegi Ferenc; a Kom­munista Ifjúsági Sízövetség Köz­ponti Bizottsága névében Kovács Jenő és Spiller Teréz koszorúzott. Koszorút helyezett él Károlyi Mihályné, virágokkal borították a sírboltot a régi munkásmozgalmi harcosok, továbbá a fővárosi dol­gozók, a fiatalok képviselői. (MTI) Október 31. I Ezen a napon győzött az őszirózsás forradalom. Leg­alábbis a nép nyelve így ne­vezte, hiszen ősz volt, a ka­tonasapkákon és a gomblyu­kakban különböző színekben ott virított az ősz virága, amely akkor egy polgári de­mokratikus forradalmat jelké­pezett. A magyar társadalmi viszonyok már korábban is érlelték e változásokat. Az egyre élesedő osztályellenté­tek, annak különféle módon való megnyilvánulásai, a sztrájkok, a háború borzal­mai és sikertelensége, frontok összeomlása, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom egy évvel korábbi győzelme már nemcsak a belső, hanem a nemzetközi feltételeket is ér­lelte a század első magyar forradalma számára. Október közepén már min­den nyilvánvalóvá lett, Tisza István, a hírhedt miniszterel­nök bejelentette, hogy a há­ború az ország számára elve­szett. Ezzel egyidőben a len­gyeleknél, cseheknél, jugoszlá- voknál, románoknál nemzeti tanácsok alakultak, amely ha­zánkban is létrejött az októ­ber végi napokban. A ma­gyar munkásosztály és a I nincstelen milliók, a hadsereg radikalizálódott. Ezen a na­pon egy frontra menő zász­lóalj megtagadta az engedel­mességet, másnap új kormány született, amelynek minisz­terelnöke Károlyi Mihály. A forradalom első lépésben szinte ellenállás nélkül győze­delmeskedett. A reakció első pillanatban nem látott lehe­tőséget az ellenállásra, az úri rend látszólag letette a fegy­vert. A régi parlament ön­ként kimondta feloszlását. A reakció azonban csakhamar magához tért, összeszedte ere­jét, ellentámadásba ment át és fellángolt az osztályharc. A lélegzetvételhez tért reak­cióval való leszámolást a forradalom igaz híveinek kel­lett egy új pártba tömörülve kezükbe venni. S ennek a pártnak a programja igen vi­lágos volt: tanácsköztársasá­got követelt, a szovjet rend­hez hasonló módon, mégpe­dig olyat, amely meg tudja oldani a legégetőbb problémá­kat. A földkérdést a földosz­tással, a munkások sorsát az­zal, hogy a tőkésektől elveszi a gyárat és a nemzetiségi kér­dést úgy, hogy minden nem­zet egyenjogú. Ez a program igen világos volt és alkalmas arra, hogy minden munkás és paraszt lelkesen és fenn­tartás nélkül támogassa. A forradalom győzelme után nem sokkal később kikiáltot­ták a köztársaságot, szerte az országban létrejöttek a balra tolódott közvélemény vélemé­nyét tükröző és igényeit ki­elégítő újságok. Hatalmas propagandatevékenységbe kez­dett az új rend, amely ha még nem is jelentette a mun­kásdiktatúrát, de a magyar történelem olyan szakaszán zajlott, ahol a munkásosztály- lyal, annak történelmi külde­tésével már számolni kellett. A nagy forrongás időszaka volt ez az 1918 végi és 1919 eleji néhány hónap, amely végül is a proletariátus dik­tatúrájába, a Tanácsköztársa­ság létrejöttébe torkollott. Ez­zel megvalósult egy olyan rendszer, amelynek gyökerei mélyen nyúltak a magyar társadalmi valóságba, s amely később létével is bizonyítot­ta, hogy mire képes. Az őszirózsás forradalom tehát ezt a nagy vívmányt adta az egész magyar nép ke­zébe. Forradalmi pártunk szü­letett nehéz körülmények kö­zött, de hat évtizeden át iga­zolva létének szükségességét. Olyan dátum ez a nap, amely­re a késői utódok is még so­káig fognak emlékezni. nm Gromiko fogadta Arafatot A sárguló kukoricatáblákon már az egész megyében aratják az egyik legfontosabb takarmánynövényt, a kukoricát. A zúgó kombájnok, mint ha­talmas borotvák vágják, morzsolják és teherautókba töltik az aranyló kukorica­szemeket. Tavalyi adatok szerint (az ideiek is ha­sonlóak) a megyében kereken 128 ezer hektáron mintegy 602 ezer tonna kukoricát termelnek. Hatalmas számok ezek, de, hogy a valóságban mekkorák, nehéz elképzelni. Próbáljuk meg! Az előbb említett vetésterület kétszer akkora, mint a Balaton és még mindig marad közel száz négyzetkilométer, ami akkora, mint Kiskőrös város területe a külterületeivel együtt. Ezen az óriási te­rületen tömérdek kukorica terem. Annyi, ha elosztanánk a megye lakosai között — a csecsemőket is beleértve — mindenki­nek 12 zsákkal jutna. Sokszor halljuk, ol­vassuk, hogy az idén nedves a kukorica. Éjjel-nappal dolgoznak a szárítók, hogy elpárologtassák a felesleges, húszszáza­léknyi vizet. Ha ezt a vizet fel tudnánk használni, Kecskemét város háztartásai­nak fél hónapig elég lenne. Képeink a császártöltési Kossuth Ter­melőszövetkezetben készültek. Huber Já­nost, a gazdaság egyik legtapasztaltabb kombájnosát, (aki már 17 éve dolgozik), mutatjuk be munka közben. (Pásztor Zoltán képriportja) MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn fogadta Ja&szer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítása Szervezet Végrehajtó Bizottságá­nak elnökét. Jasszer Arafat a PFSZ küldöttsége élén vasárnap este érkezett Moszkváiba. ■A szívélyes légkörben és a köl­csönös egyetértés jegyében le­folyt találkozón, áttekintették a közel-keleti helyzetet és megvi­tatták a palesztinai probléma — az átfogó közel-keleti redezés ke­retein belül történő — igazságos mególdásáért folyó harccal kap­csolatos feladatokat. (MTI) HELSINKI Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vasárnap a finn kormány vendégeként Helsinkibe érkezett Kalevi Sorsa, a Finn Köztár­saság miniszterelnöke tegnap fo­gadta Szekér Gyulát aki ezt kö­vetően megbeszélést folytatott Faavo Väyrynen külügyminisz­terrel és Eero Riantala ipari és kereskedelmi miniszterrel a ma­gyar-finn gazdasági kapcsola­tok és az együttműködés idő­szerű kérdéseiről, továbbfejlesz­tésük léhetőségeirőL Leltároznak és csomagolnak az űrhajósok MOSZKVA Leltároznak és csomagolnak az űrhajósok a Szaljut űrállomáson: Vlagyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov néhány na­pon belül visszatér a Földre, a minden eddiginél hosszabb űr­utazás után. A visszahozandó mintákat, fénykép- és fiimfélvé­teleket, kísérleti tárgyakat ponto­san a megadott tervnek megfe­lelően kell elhelyezniük a Szo­juz—31 űrhajó visszatérő egysé­gében. Leltárt készítenek a tar­talékalkatrészekről, felszerelési tárgyaikról, s ennek egy példá­nyát a Szaljuton hagyják a kö­vetkező expedíciónak. Kiskunfélegyházi fórum a leszerelésről Az ENSZ által meghirdetett le­szerelési akcióhét záróeseménye­ként az Országos Béketanács és az Április 4. Gépipari Művek Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­ra hétfőn délután fórumot rende­zett a gyár tanácstermében. Dr. Kende István egyetemi ta­nár, az Országos Béketanács el­nökségi tagja referátumában rész­letes áttekintést adott a világpo­litika alapvető tendenciáiról, a nemzetközi békemozgalomról. Nyomatékosan hangsúlyozta: olyan korban élünk, amikor az enyhülés jellemzővé vált, de ko­rántsem általánossá, bár a fe­szültség csökkentése mindkét vi­lágrendszernek érdekében áll. Emellett a fegyverkezés soha nem tapasztalt, hallatlan ütemet ért el: annyi tudatosan gyártott tár­gyi veszedelem halmozódott fel a világban, amivel talán hússzor is el lehetne pusztítani az emberi­séget. Sosem lehet elegendő tehát a tiltakozás, s a harc az enyhü­lésért, a békéért. Pataki István alezredes, az Or­szágos Béketanács leszerelési szakbizottságának tagja a nem­zetközi politikai élet progresszív jelenségeiről, a leszerelési törek­vésekről, a SALT-tárgyalásokról, az ENSZ rendkívüli ülésszakáról, s arról beszélt, hogy napjainkban is érezteti hatását az enyhülési fo­lyamat, amely a haladó eszméket erősíti. Az előadók ezután a fórum résztvevőinek kérdéseire vála­szoltak, majd a jelenlevők elfo­gadták annak a tiltakozó távirat­nak a szövegét, melyet az Orszá­gos Béketanács közvetítésével az ENSZ-hez kívánnak eljuttatni. K. F. Tengernyi tengeri Szekér Gyula Finnországban

Next

/
Thumbnails
Contents