Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
1978. október 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Üdítő újdonságok a BNV-n Szikrai paradicsomkoktél, Gyöngy Bíbor Egymás hegyén-hátán szorongunk a BNV élelmiszeripari pavilonjában. A jól isimért kéknyelűk, szürkebarátok, szamorodnik társaságában sok az új, idegen Tiangzású bornév, és a választékot sokféle pezsgő, vermut és koktél gazdagítja. Egy részük a Helvéciái, a Hosszúhegyi és az Izsáki Állami Gazdaság terméke. Alkalmi szakértők mondanak véleményt, úgy látszik, nálunk az italhoz mindenki ért. Annál meglepőbb, hogy a bor mégis az utolsó helyre szorult a fogyasztási listán. Az első helyen áll a sör: egy emberre évente 84 liter jut, ehhez mérten a fejenként számított 34 liter borfogyasztás -Valóban alacsonynak tűnik, főiként, ha hozzátesszük, hogy például a franciák 120 literrel vezetnek a ranglistáin. Világviszonylatban is ők isszák a legtöbb bort, ezt a lemaradást sajnos, mi magyarok az égetett szeszes itallal pótoljuk. Hogy valami kedvezőt is mondjunk: örvendetesen megnőtt az üdítő italok választéka és fogyasztása. Nyilván az autózás terjedésével is összefügg, hogy az elmúlt évben megivott üdítő italok összmennyisége fejenként 45 literre emelkedett. A gyártók a fogyasztás további növekedésével számolnák. A már ismert, népszerű készítmények mellett, új, kellemes aromájú, különleges ízesítésű üdítőkkel bővítik a választékot. Újdonsággal jelentkezett a Söripari Vállalat borsodi gyára is. A Gyöngy márkanevű üdítőital- családjiuk két újabb termékkel gyarapodott. A Tonic és a Bíbor elnevezésű üdítő ital kellemesen kesernyés ízű, kiválóan oltja a szomjúságot. Az országos értékesítés lehetőségeiről 'most tárgyalnak az érdekelt vállalatok, és remélhető, hogy Kecskeméten és környékén is hamarosan kapható lesz a két új termék. — Valószínű, hogy 1990-re elérjük a személyenként 95 liter üdítőital-fogyasztást — tájékoztat Rakó Ferenc, a Söripari Vállalatok Trösztjének kereskedelmi igazgatója. — Ehhez mérten nálunk is emelkedik a 'termelés. Két éve még csak 313 ezer hektoliter üdítő italt gyártott' a söripar, az idén már 500 ezer hektoliternél tartunk. Jólesik leírni, hogy a szesz- mentes italok fogyasztása örvendetesen növekszik. Sőt, egyre inkább kezdenek rákapni a tápláló gyümölcslevekre. Egykettőre elkapkodják például a mandarin-, a grape-fruit ivólevet. Ezen segít majd a Kecskemét-sziknai Állami Gazdaság új üzeme, ahol berendezkedtek a görög citrusfélékből készített sűrítmény feldolgozására és palackozására. A szikrai újdonságok közül ,az egyik — a paradicsomkoktél — sikerrel mutatkozott be a vásáron. A zöldségkoktél mintapéldányai is elkészültek. Remélhető, hogy ezzel ugyanúgy elégedettek lesznek a fogyasztók, mint a különleges ízesítésű paradibsomkoktéllal. Pontos adatok híján képtelenség megállapítani, hogy ételből, italból mennyi csúszott le a BNV látogiatóimlafc ' tor Icán. Hiány, úgy tűnik, nem volt. Ezzel szemben sokan szóvá tették, hogy az állami és a szövetkezeti gazdaságok húsüzemeinek étvágygerjesztő termékeiből — amelyek között a hartai Erdei Ferenc Tsz kolbász- áruit is felfedeztük a BNV élelmiszer-pavilonjaiban — most' semmit sem lehetett vásárolni. Két évvel ezelőtt még volt külön elárusító helyük, de időközben megszűnt, és utódjáról nem gondoskodtak a rendezők. Vajon, mi kárpótolja a vásárlátogatót az elmaradt evés örömeiért? Az ivás! Az élelmiszer-pavilon melletti büfé elárusítónője mesélte, hogy sokan emelték para- dicsomkok- télos poharukat a BNV körül tanyázó Wartburgok, Zsigulik, Trabantok egészségére. V. Zs. • A Hosszúhegyi és az Izsáki Állami Gazdaság pezsgői a vásáron. (Tóth Sándor felvétele.) Bács-Kiskun megye építőipara A megye építőiparának helyzetét három évvel ezelőtt borúlátóbban ítéltük meg, mint ma. Annak idején ugyanis az V. ötéves tervet tárgyaló szervek — az igények és lehetőségek sokoldalú felmérése után — 2,5 milliárd forint értékű kivitelezői kapacitáshiányt állapítottak meg. Pedig akkor már a felépítésre váró jogos létesítménylistáról minden, valamennyire is halasztható építményt kihúztak. A megyei párt- bizottság és tanács közben úgy határozott, hogy a tervidőszak alatt az építőipari szervezetek termelését — az országos átlagnál gyorsabban — ötven százalékkal kell növelni, s ehhez a vállalatoknak, szövetkezeteknek a tanácsok saját pénzügyi alapjaiból is nyújtsanak támogatást. Az iparág fejlesztése A megyei szervek határozata úgy szólt, hogy a legerőteljesebben a minisztériumi és tariácsi építőipari vállalatok termelését növeljék, s keressék az élőmunkát megtakarító megoldásokat, folytassák az iparág műszaki fejlesztését. Vagyis fokozzák a gépesítést, a korszerű anyagok, szerkezetek, építési technológiák alkalmazását. Szükségesnek tartották az építőiparban foglalkoztatottak számának legalább 16 százalékkal való növelését, elsősorban a magasabb szinten szervezett, jobban gépesített minisztériumi és tanácsi vállalatoknál. Feladatként jelölte meg a határozat a műszakiak és szakmunkások utánpótlásának szervezettebbé tételét, új munkásszállók létesítését, a kulturáltabb munkás- szállítást, s azt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az építőipari dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Ugyanakkor arra is felhívta az építőipari szervezeteket, hogy szervezzék meg együttműködésüket meglevő kivitelezői kapacitásaik jobb kihasználására és hangolják össze fejlesztési célkitűzéseiket. Ennek előmozdítására létrehozták a megyei építőipari koordináció^ bizottságot. Bács-Kiskun építőipara elé a tervidőszakban több fontos feladatot állítottak. A célkitűzések között szerepel 25 ezer lakás építése, amelyből 9500-at telepszerű, többszintes formában a megye állami építőiparának kell kivitelezni. Azután az országosan kiemelt beruházások — mint a solti Kossuth-adó, a Halasi Kötöttáru- gyár, a megyei kórház, a bajai húskombinát stb. — gondos, határidőre való felépítése jelentett a korábbinál nagyobb erőpróbát. Emellett számos kulturális, kommunális, ipari, mezőgazdasági létesítmény, közmű, út kivitelezése hárult, illetve vár az építőipari szervezetekre. Mindehhez természetesen az iparág korszerűsítésére is szükség volt. Kisebb mértékű központi, jelentősebb megyei támogatással és a vállalatok, szövetkezetek saját pénzügyi alapjainak felhasználásával több százmillió forint értékű, építőipart fejlesztő beruházás kezdődött A tervidőszak elején megkezdte működését az évente 2500 lakást előállító kecskeméti házgyár. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakipari kapacitása azonban ezáltal még szűkebbnek bizonyult, ezért szükségessé vált egy előkészítő komplettációs üzem létrehozása is. Több, mint 20 millió forintot fordítottak a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat gépparkjának korszerűsítésére. Hasonló módom növelték a kiskunhalasi és a bajai tanácsi építőipari vállalatok kapacitását. Az útépítő szervezetek aszfaltkeverő telepekkel, az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat mélyépítő lánccal gyarapodott. Egymillárdosi termelésnövelés Ma már — túl az V. ötéves terv félidején — megállapíthatjuk, hogy az építőipar teljesítő- képességének fokozására tett intézkedések meghozták a kezdeti eredményeket. Azért beszélhetünk csupán kezdeti sikerekről, mert maguk az építőipart fejlesztő beruházások is csak fokozatosan lépnek be a termelésbe. Az új gépeket, berendezéseket, vagy éppen üzemrészeket megfelelő szervezéssel, sőt előfordul, hogy csak a munkafolyamatok átszervezésével lehet beilleszteni a termelés rendjébe. Az új technológiák alkalmazását a gyakorlatban a vezetőnek, munkásnak egyaránt el kell sajátítani. Ilyenkor elengedhetetlenül fontos a szakmai továbbképzés, sőt, az esetek többségében szükség van a magasabb szinten képzett szakmunkások arányának növelésére. Mindezeket a nehézségeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a megye építőipara ért el eredményeket. A tervidőszak első két évében 28 százalékkal — csaknem 1 milliárd forinttal — növelte termelését. Az idei első félév adatai is azt mutatják, hogy a termelésbővítés dinamizmusa nem csökkent. Határidőre, jó minőségben készült él a solti Kossuth-adó, a Halasi Kötöttárugyár. A megyei kórház építésénél mutatkozó tetemes lemaradást ez év végéig pótolják. Ütemesen halad a lakásépítés, s az ipari és mező- gazdasági beruházások kivitelezése. Az elért eredmények között említhetjük, hogy a tervidőszak elején mutatkozó 2,5 milliárd forint értékű kapacitáshiányból fél- milliárdot lefaragott a megye építőipara. Mégpedig úgy, hogy közben több százmillió forint értékű olyan exportfejlesztő beruházás kivitelezését is elvállalta, amelyről az V. ötéves terv elején szó sem volt. Ilyen a többi között a kecskeméti húslisztüzem, a konzervgyárban a bébiételüzem, Kunszentmiklóson a VÁV-gyár acélszerkezeti üzeme, a Fékon bajai és kalocsai gyára, a buda- pest— kelebiai vasútvillamosítás stb. Van még törlesztenivaló Az eredményeket természetesen a termelés emberi oldaláról is meg kellett alapozni. Elsősorban a bérezés tekintetében volt szükség az előbbrelépésre. A vállalatok általában évi 6 — ahol lemaradás volt 8—10 — százalékkal növelték a béreket. A megyében hatszáz építőipart dolgozó költözhetett új, kulturált munkásszállásra, javult az étkeztetés és általában a szociális ellátottság. Nem véletlen tehát az az örvendetes tény, hogy mintegy ezerrel növekedett a megyében az építőiparban dolgozók száma, s éppen a BÁCSÉP-nél, amely a leghatékonyabban tudja foglakoz - tatni a munkaerőt. Amikor a megye építőiparának helyzetét elemezve az eredményekről szólunk, korántsem lehetünk elégedettek. A vállalatok, szövetkezetek mégiscsak kétmilliárd forint jogos és fontos építési igényt nem tudnak kielégíteni. S ha számításba vesszük, hogy Bács-Kiskun niegye az egy lakosra jutó beruházások tekintetében az utolsók között van, érzékelhetjük, mennyire fontos az építőipar további fejlesztése. Ehhez azonban nem elegendőek csupán a megyei erőforrások. Azután vannak jócskán olyan problémák, amelyeket szintén nem lehet Bács-Kiskimban megoldani. Ilyen az építési anyagokkal, szerkezetekkel, szerelvényekkel való folyamatos ellátás kérdése. Sok nehézségbe ütközik áz új építőipari gépek beszerzése Is. Az is igaz viszont, hogy nem lehet minden nehézséget külső okokkal indokolni. Az elért eredmények ellenére is vannak még jelentős belső tartalékok a megye építőiparában a termelés fokozására Ilyenek többek között a munka gondosabb megszervezése, a meglevő gépek, berendezések fokozottabb kihasználása, a szakmai hozzáértés növelése, és legfőképpen a munkafegyelem javítása. S végül a megye építőiparának legnagyobb adóssága, a lakótelepek kommunális, szociális és szolgáltató létesítményeinek, s leginkább a gyermekintézmények építésében való lemaradás. Ügy tűnik, hogy ez nem csupán kapacitás-, hanem gazdaságossági kérdés is. Csakhogy akár' előbb, akár utóbb (és miért ne minél előbb), ezeket is az építőiparnak kell felépíteni. Nagy Ottó ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONA, ÚJ ÚT, PRESSZÓ Október elseje a miskei öregek nagy napja. Már készülőd- nek, előkeresték az ünneplő csizmát, az asszonyok kikeményítették, kivasalták a jelesebb ese- ’ menyekkor viselendő ruhát. Malvin napján megnyílik az öregek napközi otthona. — Hatvanan jelentkeztek — mondja Baracskai János tanácselnök. — A Március 15-e szék házat alakítottuk át. — Mennyibe kerül a létesítmény? — Sokba, de mégis kevésbe... Tulajdonképpen huszonöt szemé- / lyes otthon építésére kaptunk állatai keretet, de aztán a tsz is_ felajánlotta segítségét és például a huszonnégy szocialista brigádja összesen 240 nap társadalmi munkát teljesített az építkezésen. Ezenkívül televíziót, rádiót, bojlert is vásárol. Kaptunk 200 ezer forintot a ház felújítására a járástól, s végül így sikerült viszonylag olcsón megoldani az átalakítást. —, Az otthon jelleget szeretnénk erősíteni — magyarázza , Pirisiné Tordai Zsuzsanna. — Jó lenne, ha a misfcei öregek otthonuknak tekintenék az új létesítményt — Ha már a napköziről szó esett, beszéljünk a fejlődés többi állomásáról is — veszi vissza a szót Baracskai János. — Felújított sportpályánkat joggal tarthatjuk a megye legjobb és legszebb pályájának. Focistáink hálásak is érte, nem oly régen tíz gólt rúgtak... Sikerült aszfaltozhatni a temetőhöz vezető utat is, régi gondunk oldódott meg vele. Rendbe hozatták a presszó belső terét az idén, naponta van zene, igen kellemes szórakozási lehetőséget teremtve. — Van azért megoldásra váró gondunk is: nagyon hiányzik már Misikének egy művelődési ház. A fejlesztési alapunk évente 240 ezer forint, ebből nemigen telik rá... Tizenhét éve vagyok a községben, azóta egyfolytában kérünk segítséget — eddig hiába! Eredményünk is van persze, a már említetteken túl. A község hatszázötven házából majdnem ötszáz kap vezetékes vizet. Ahová eljutott a vezeték, ott, ha nem volt, építettek fürdőszobát. Autó, épülő házak, ú j utaik — ez Miske új arca... B. J. 0 Rózsák az öregek napközi otthona előtt. Ügyvitel - korszerűen Az utóbbi néhány évben több figyelemre méltó vál- 53 tozás is jelzi Kiskőrösön a tanácsi államigazgatás és hatósági munka egyszerűsítésére, korszerűsítésére vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásának folyamatát. A működését 1975-iben megkezdett ügyfélszolgálati iroda tevékenysége például az eredetileg megjelölt munkaügyi, igazgatási, pénzügyi feladatok széles körén, tájékoztató szolgálatán, panaszjegyzőkönyvek felvételén stb. túil is bővült. Egyszerűsíti, megkönnyíti az állampolgárok dolgát. A városi tanács és a járási hivatal között két évvel ezelőtt Kiskőrös és a járás összehangolt fejlesztése, a párhuzamosságok elkerülése érdekében létrejött, a korábbinál szélesebb és közvetlenebb együttműködés újabb előrelépéshez vezetett: ez évtől kezdve közös szakigazgatási szervezetet hozott létre a járási hivatal és a városi tanács. A járási egészség- ügyi szaíkfelada tokát — ideértve' a közegészség- és járványügyi szolgálatot is — a kiskőrösi Városi Tanács egészségügyi osztálya látja el. Az ésszerűség kívánta így, hiszen a város és a járás gyógyító-megelőző tevékenységét eladdig is a városi tanács rendelő- intézete irányította. Ugyancsak említésre kívánkozik a városi tanácsnál öt jogászból létrehozott törvényességi felügyeleti ívizsgálati csoport, amely a vb-titkár irányításával éves ellenőrzési terv alapján tevékenykedik. S az ügyvitel korszerűsítésének, egyszerűsítésének szolgálatában végül rpég egy, nem utolsó sorban a létszámcsökkentés diktálta szervezeti változás: a leíróiroda. Ez utóbbi működésének immár egy éve alatt igen kedvező tapasztalatokkal szolgált. Lényegéről, működésének hasznosságáról a következőket tudtuk meg dr. Oláh Pál tanácselnöktől, illetve Szentgyörgyi Alajosné csoportvezetőtől. Azelőtt szinte mindennapos gyakorlat volt, hogy az előadók, főelőadók az írógéphez ülve, maguk foglalták írásba a jegyzőkönyvet, határozatot, nemegyszer a jelentést, előterjesztést is. A leíróiroda létrehozása óta. a szakosztályokon nincsenek gépíróik. Magnetofon és telefon- diktafon könnyíti a szakelőadók, a tanácsi vezetők munkáját. Magnószalag rögzíti például a szabálysértési tárgyalást, a határozatot és megannyi más leírnivalót. Vagy pedig felveszik a telefon- kagylót, s bejelentkezik a leíró automata diktafonja: ... tessék mondani a szöveget..s máris diktálhatja. — Mire az ember felmegy az emeleten kialakított irodába, leírva kézhez kapja, amit kért. Gyors, pontos szolgálat, amelynek jóvoltából a korábbinál lényegesen több idő jut a gondolkozásra, az elmélyült, érdemi munkára — összegezte a korszerűsítés hasznosságát a tanácselnök. Az összesen hat dolgozót foglalkoztató csoportban négy gépíró a leírni való feladatokat látja el a korszerű technikai eszközökkel ellátott helyiségben. Reggel, munkakezdéskor egyikük összeszedi a szakosztálytól a gé- pelnivalót, melynek küllemére s a szalag tartalmára vonatkozóan az úgynevezett kazettakísérő tartalmaz útbaigazítást. Az automata diktafonra bízott szöveg leírásának formájára nézve ugyancsak egységes felkészítés alapján diktálnak az előadók. Délután 3 órakor pedig valamennyi leírt anyag visszakerül az osztályokra. Működésének első hónapjában, a rnpit év szeptemberében leírt 693nmal szemben, ez év augusztusában 1294 oldal szöveget gépelt le a leírócsoport. A legtöbb munkát a pénzügyi osztály adta, e szakosztály számára egy év alatt 4268 oldalt — többségben határozatokat — foglalt írásba az iroda — hangzott Szentgyörgyi Alajosné tájékoztatója. A négy gépíró munkaterme melletti kis helyiségben kapott helyet — a csoportvezetővel együtt — a központi iktató. Innen történik iktatva, s az osztályokra szignálva a napi posta elosztása. S lévén, hogy az irattár is a leíróiroda ügyköréhez Tartozik, a harmadik helyiségben őrzik az iratokat, illetve 1973-ig, Kiskőrös várossá válásának időpontjáig visszamenőleg, folyamatban van az irattári anyag mikrofilmezése. Egyébként ugyanitt működik a telex, s a leíróiroda látja el a sokszorosítást Is. Az egy évi tapasztalatok tanúsítják, hogy a korszerűsítés gyorsabbá, pontosabbá, egyszerűbbé tette az ügyvitelt; a leíróiroda beváltotta a hozzá fűzött rémé-, nyékért. P. L Mi újság Miskén? Itt a leíróiroda automata diktafonja.. Autó, épülő ház, új út — Miske új arca.
