Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 28. események sorokban MOSZKVA Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra Moszkvába utazik a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Le Duannal, a VKP KB főtitkárával és Pham Van Dong miniszterelnökkel, a VKP PB KB tagjával. (TASZSZ) PALERMO Szicília szigetén csütörtökön mintegy ötszázezer dolgozó sztrájkolt a nyomor és a válság növekvő terhei miatt. Pailermóban tízezren vonultak fel munkát követelve. (ADN) BUKAREST Hoszni Mubarak Egyiptom al- elnöke, Szadat elnök személyes megbízottja, csütörtökön Bukarestbe érkezett. (AGERPRES) PÁRIZS Csütörtökön este a párizsi Cinematheque-ban megkezdődtek a magyar filmnapok Párizsban és környékén. A L’ Human! té, valamint a Rouge című párizsi lap a fi'lmnapokról meleg hangú előzetes méltatást közölt kiemelve a mai magyar filmek közéleti szerepét, művészi erejét. (MTI) TOKIÓ A tokiói rendőrség pénteken letartóztatta a második világháború óta legveszélyesebb aratnycsem- pészbanda fejét és 7 tagját. A rendőrség feltétélezése szerint a dél-koreai bandavezér Japánban 1970 és 1978 között mintegy öt tonna aranyat vásárolt — ennek értéke közel 35 millió dollár — és csempészett be Dél-Koreába, halászhajók rakterében. A gyümölcsöző „üzlet” az aranycsempészeknek közel 3 millió dollár hasznot hozott. GROMIKO PÁRIZSI TÁRGYALÁSAI Fő téma az európai enyhülés (Folytatás az 1. oldalról.) Andrej Gromiko párizsi tárgyalásai a jelek szerint eredményesen hozzájárulnak nem csupán a két ország közötti kapcsolatokban elért eredmények megőrzéséhez, hanem azok továbbfejlesztéséhez is. A francia sajtó értesülései sze;- rint a Gromiko és partnere, Loui.s de Guiringaud között lezajlott) eszmecsere lehetővé tettte, hogy a két ország azokban a kérdésekben is konstruktív dialógust folytasson, amelyekben az elmúlt hónapok során bizonyos vita alakult ki. Ugyanakkor pedig ismét megmutatkozott, hogy mindkét fővárosban továbbra is nagy figyelmet fordítanak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, bővítésére. Párizsban bizonyosnak tartják, hogy jövőre sor kerülhet Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök második szovjetunióbeli látogatására. A francia államfő 1975- iben járt Moszkvában, tavaly pedig a Rambouillet-i kastélyban, a csúcstalálkozók immár hagyományos színhelyén fogadta Leonyid Biezsnyevet. A szovjet vendég ma délelő.tt sajtóértekezleten számol be párizsi tárgyalásainak eredményéről. A konstruktív légkört már éreztette Gromiko első megbeszélése után tett rövid nyilatkozata, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy mind francia, mind pedig szovjet részről az enyhülés, al béke és a jó kapcsolatok megőrzésére törekszenek. (MTI) • Gromiko és Guiringaud a csütörtöki díszvacsoránál. (Telefoto — AP) Izrael nem mond le Ciszjordániáról TEL AVIV, WASHINGTON, KAIRÓ (A jelenlegi izraeli kormány sohasem akar lemondani a törvénytelenül megszállva tartott Ciszjordániáról — ez derült ki egyértelműen Menahem Begin izraeli miniszterelnöknek csütörtökön egy Tel Aviv-i tömeggyűlésen elhangzott beszédéből. Kijelentette: az izraelieknek „elidegeníthetetlen joguk”, hogy településeket hozzanak létre „Izrael területének” bármely részén így „Júdeábán és Szamáriában is” (ezt a bibliai elnevezést használják hivatalosan Tel Aviv-ban a Jordán folyó nyugati partjára, amelyet az 1967-es agressziós háborúban ragadtak el Jordániától). Megerősítette Begin azt is, hogy nem hajlandóak lemondani Ciszjordánia katonai ellenőrzéséről sem: — az ott levő településeket csakis izraeli katonák fogják védelmezni — mondotta, s hozzátette: „ott — (Ciszjordá-niában) — sohasem létesül palesztin állam”. „Camp David-ben megmondtam Carter elnöknek, hogy az elkövetkező három hónapban zsidó családok százait fogjuk beköltöztetni (ciszjordániai) településeinkre. s ezt most meg is tesszük” — jelentette ki határozottan az izraeli kormányfő. Lényegében > megismételte miniszterelnöke szavait Mose Dajan külügyminiszter csütörtökön Washingtonba való visszaérkezésekor tartott sajtóértekezletén. Keményen fogalmazott ő is, kijelentvén: „eszünk ágában sincs megszüntetni vagy áthelyezni akárcsak egyetlenegy (ciszjordániai) településünket”. A ciszjordániai zsidó településekkel kapcsolatos izraeli állás- foglalás — kimutatva a Camp David-i megállapodások gyengeségét — felbolygatta a kedélyeket az egyiptomi—izraeli békekötést sürgető hivatalos washingtoni körökben. Vance kül- ' ügyminiszter csütörtöki nyilatkozatában „mélységes aggodalomnak” adott hangot az izraeli szándék miatt. Carter elnök pedig személyes üzenetet küldött az ügyben Beginnek. Kairóban Szadat elnök fontolóra vette, hogy most ő hívja haza konzultációkra a Washingtonban tárgyaló küldöttségét. (Reuter, UPI, AP, DP) Nigéria válaszút előtt A frika óriása ■'* mintha végre ébredezne hosszú-hosszú Csipkerózsika- álmából. Külpolitikai téren mind nagyobb szerepet vállal a kontinens életében, belpolitikailag pedig eljutott odáig, hogy stabilitását megkérdőjelezni ma már egyértelműen nem lehet. Öbasanjo tábornok, Nigéria negyedik katonatiszt-államfője a függetlenség kikiáltásának 18. évfordulója előtt néhány nappal rádiós beszédben jelentette be, hogy megszüntetik a 12 esztendeje elrendelt rendkívüli állapotot és ismét engedélyezik a politikai pártok működését az országban. A bejelentés megítélésekor azonban óvatosságra int, hogy Nigériáiban korábban már két katonatiszt-államfő ígérte határozottan az ország közéletének demokratizálását, s nem váltotta valóra azt. Az egyik Gowon volt, akit kilencéves kormányzás után katonai puccs sodort él. A másik Muritala Mohammed, akit egy sikertelen hatalomátvétel során gyilkoltak meg, s akinek politikai hagyatékát közvetlen munkatársai most megvalósítani készülnek. Egység és bizalmatlanság Obasanja, Murttala tábornok egykori legbizalmasabb munkatársa, ima Nigéria államfője, a polgári kormányzáshoz visszavezető úton a legfontosabb feladatként a nemzeti egység erősítését jelölte meg. Ennek alapvető oka, hogy a törzsi ellentétek 1967—1970 között egyszer már majdnem a széthullás sorsára juttatták az országot, és a 80 milliós lakosság még ma sem ocsúdott fel igazán ebből a tragédiából. A két és ifél esztendős esztelen biafrai „testvérháború”, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember életét oltotta ki, mindmáig legszomorúbb fejezete a függ'.etlen Nigéria, s Afrika történetének. Ilyen háttérrel a polgári kormányzáshoz való visszatérés Nigéria integritása szempontjából nem veszélytelen vállalkozás, hiszen ma is 2:00—250 etnikai egység él egymils mellett területén. Igaz, a nyílt gyűlölködés már a múlté, de a bizalmatlanság, amely az egykori törzsek, különösen a leg,nagyobbak, ’ az ibok, hauszák, fuLánik és joru- bák között még ma is létezik, visszahúzó erőként hat az ország fejlődésére. Ezt felszámolandó, a most felcseperedő nemzedék már az „egységes Nigéria” eszméjén nevelkedik; hausza, ibo, joruba és más népcsortok gyermekeinek ajkáról napjában hangzanak el az iskolában a következő szavak. „Esküszöm hazámnak, hogy hű, törvénytisztelő és becsületes leszek, minden erőmből szolgálom Nigériát, megvédem egységét, becsületét és dicsőségét” De más tekintetben is megpróbálnak érvényt szerezni az egység sürgető követelményének. Az új alkotmány, amely már csak a Legfelsőbb Katonai Tanács jóváhagyására vár, kimondja, hogy aktívan támogatni kell az etnikai, vallási, nyelvi korlátokon túllépő egyesüléseket, a politikai pártoktól pedig egyértelműen országos tömegbázist követel. Az olaj bűvöletében Sokkal nagyobb önbizalomról tesznek tanúbizonyságot a nigériaiak, ha az ország gazdasági helyzetéről esik szó. Ennek magyarázata az olaj. Nigéria a világ hatodik—hetedik legnagyobb olajtermelője, évente mintegy 110 millió tonnát hoz felszínre belőle, s eladása révén 10—11 milliárd dollár jövedelemhez jut. A büszkeség érthető: ma már korszerű egészségügyi intézmények, iskolák, országutak, olajfinomítók egész sorában öltenek testet a petrodollárok. A Nigériába zúduló hatalmas bevételek azonban gondokat is okoztak. A minél nagyobb beruházásokért való versengés újból kiélezte az ellentéteket a 19 szövetségi állam között A másik hiba, hogy a mezőgazdasági termelést, amely még ma is a lakosság mintegy 70 százalékát foglalkoztatja, elhanyagolták. Nigéria 1967 előtt lényegében maga fedezte élelmiszerszükségletét, ma ennek nagy részét importálja. Kakaó-, pálma-, olaj• Öbasanjo tábornok. és földimogyoró-termelése szintén visszaesett, pedig ezekkel a termékekkel egykor a világ élvonalában volt. Ennek ellenére Nigéria valószínűleg Afrika egyik leggazdagabb országa, amely mágnesként vonzza, és most, Öbasanjo bejelentése után még inkább fogja vonzani a külföldi tőkét. Egyes becslések szerint 57 állam több mint 600 cége érdekelt valamilyen formában Nigéria gazdaságában. Külkereskedelmének 90 százalékát tőkésországokkal bonyolítja, kivitelének 60 százaléka a Közös Piac tagállamaiba és az Egyesült Államokba irányul, (Szaud-Arábia után az USA második olajszállítója!) behozatalának pedig 70 százaléka érkezik Észak-Amerikából és Nyugat>- Európából. Hatalmi ambíciók Nigéria, miközben ezer szállal kötődik a tőkés világgazdasághoz, 80 milliós népességét, központi fekvését, területi • nagyságát hangsúlyozza, amikor meghatározó szerepet kér a kontinensen. Tekintélye valóban vitathatatlan Afrikában, annál is inkább, mert el nem kötelezett külpolitikájához híven nemegyszer meglepő hevességgel szállt szembe az imperializmus mesterkedéseivel a térségben. Állásfoglalásán múlott többek között, hogy az Afrikai Egységszervezet a függetlenség küszöbét átlépő Angolában 1975- ben törvényesnek ismerte el a háladó MPLA kormányát. Gyorsan növekvő befolyására ráébredtek a nyugati nagyhatalmak is, amelyek saját érdekeik védelmében szeretnék felhasználni az országot. Ezért most Rhodesiában és Namíbiában nem kis mértékben Nigéria nyomására s közvetítésével valamiféle rendezési terv keretében a többségi uralom megteremtésének útjait- módjait keresik. Mégis merészség volna pontosan meghatározni, hogy milyen ma Nigéria politikai arculata. Az mindenesetre tény, hogy Obaisan- jo tábornok, szemben Muritala heves Ameri ka-ellenességével, közeledett az Egyesült Államokhoz. Mint ahogy az is tény, hogy Nigéria még napjainkban is nyugtalan ország, tele ellentmondásokkal — régiekkel - és újakkal. Akár Afrika tükörképe is lehetne, hiszen minden jó és rossz, ami ebben az országban történt és történik, bizonyos áttétellel a kontinens egészére is jellemző. Válaszút előtt áll: 1979. október 1. a polgári kormányzás újbóli kísérletének ígért dátuma. K. M. • A főváros, Lagos egy utcája. Losonczi Pál távirata Gustáv Husáknak GUSTÁV HUSÁK elvtársnak, * Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának-, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének PRÁGA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében őszinte jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm önnek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri népeinek, a független csehszlovák állam megalakulásának 60. évfordulóján, a csehszlovákiai államosítások és a csehszlovák! államszövetség napján. Szívből kívánom, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói kommunista pártjuk vezetésével érjenek el további kiemelkedő sikereket hazájuk felvirágoztatásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke, a haladás, és a szocializmus javára. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökej Belgrád és Madrid között Több mint fél év telt már el azóta, hogy befejezte munkáját a belgrádi találkozó, amelynek összehívásáról Helsinkiben 1975 ben rendezett európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői határoztak. Emlékezetes, hogy a jugoszláv fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői gyűltek össze és számos nehéz, ellentmondásos problémát vitattak meg. Ha néhány kérdésben nem is sikerült tökéletes összhangot elérniük, az elfogadott záródokumentum végeredményben mégis hitet tett az enyhülési folyamat továbbfolytatása, a kapcsolatok kölcsönös javítása, s a Helsinkiben vállalt kötelezettségek teljesítése mellett. Szintén jelentős (tényező, hogy — az európai együttműködési tevékenység folyamatosságának biztosítására — megállapodás született, a következő csúcs- értekezlet megtartásáról is: erre 1980 novemberében, Madridban kerül sor. A -két értekezlet között tehát 3 év telik el; ez azonban távolról sem jelent szünetet a kontinens országai számára. Azon túl, hogy alapvetően ez az időszak szolgál a különböző határozatok valóra váltására, a részt vevő államok megegyeztek néhány szakértői találkozó megrendezéséről is. Ezek a következők: 1. Fórumot tartottak ez év júniusában Bonnban a közös érdeklődésre számot tartó komplex tudományos problémáik megoldásáról, 2. Tanácskozás kezdődik 1978. október 31-én Mon- treaux-ben az államok közti vitás kérdések békés rendezéséről. 3. A Földközi-tenger térségének kérdéseit vitatják meg 1979 februárjaiban Valetitában, Málta fővárosában. Az előzetes menetrend szerint tehát október 31-én kezdődik a következő szakértői találkozó. Megrendezését főként Svájc szorgalmazta, ezért is lesz a színhely a Genfi-tó partján levő Mon- treaux. A téma: az államok közt kialakuló vitás kérdések megoldásának általánosan elfogadható módszerei, illetve a meglevő módszerek vizsgálata és kiegészítése. Viitaalapul a nemzetközi viszályok békés rendezésének európai rendszerére vonatkozó szerződéstervezet fog szolgálni, amelyet svájci diplomaták dolgozlak ki. A tanácskozás a tervek szeript 4—6 hétig tart, bár a belgrádi tapasztalatok alapján időtartamát. s kimenetelét messzemenően befolyásolhatják napi politikai események, s a nemzetközi helyzet változása is. A találkozó munkájáról készült jelentéseket megküldik a résztvevő országok kormányainak, s előterjesztik majd a madridi konferencián is. Kormánya laki tó tárgyalások Carlos Mota Pinto, a kijelölt új portugál miniszterelnök. A képen Nobre da Costa távozó ügyvezető kormányfővel (balra) folytat tárgyalásokat a kormányalakításról. (Telefoto — AP — MTI — KS.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Magyar—nyugatnémet tudományos együttműködési megállapodás Pénteken Bonnban magyar—nyugatnémet tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Nyugatnémet Kutatóközösség (DFG) a két ország kutató tudósainak öt évre szóló kooperációs keretprogramját dolgozta ki. Magyar részről dr. Meruk Vilmos, a KKI elnökhelyettese, az NSZK képviseletében dr. Karl-Heinz Schiel a DFG főtitkára írta alá a dokumentumot. A megállapodás értelmében közös programokat, szimpóziumokat és kollokviumokat tartanak, rendszeres információ- és publikációcserét vezetnek be, és sor kerül kutatócsoportok kölcsönös tanulmányútjaira is. (MTI) • Nobel-békedíj A norvég parlament illetékes bizottsága pénteken bejelentette, hogy az 1978. évi Nobel-békedíjat Anvar Szadat egyiptomi elnöknek és Menahem Begin izraeli kormányfőnek ítélte oda megosztva. Az indokolás szerint a bizottság a döntésnél „figyelembe vette, hogy a Szadat jeruzsálemi útját követő — és jelenleg is folyó — béketárgyalások révén olyan pszichológiai fal omlott le, amely 30 éven át távol tartotta egymástól a két országot”. Ez az egyetlen Nobel-díj, amelyet a norvég parlament külön erre a célra létesített bizottsága ítél oda, a többi díjról a svéd tudományos akadémia, illetve a Karollnska-intézet dönt. (UPI, AFP)
