Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
1!)78. október 28. # PETŐFI NÉPE • 3 Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) <tős autóbuszpark jött létre. A kialakult helyzeten közvetett eszközökkel sem lenne célszerű változtatni. A területi szervekkel és a járműtulajdonosokkal együtt szándékunkban áll viszont hatékony intézkedéseket kezdeményezni a közületi gépkocsik kihasználásának növelésére és munkáslétszámának csökkentésére. Az utak tíz év alatt sokat javultak, főleg a 30 ezer kilométeres országos hálózat, amely az összforgalom 60 százalékát viseli. Szerény mértékben megkezdődött az autóutak és autópályák építése is. A következő évtizedekben nagy programja az úthálózat fejlesztésének: megkezdjük a Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben sugarasgyűrűsnek nevezett úthálózati rendszer kiépítését. A főváros ■körzetében megindul a főútvonalaikat összekötő körgyűrű kiépítése, az országos hálózat hetven százalékát alkalmassá tesszük a tíz tonna tengelynyomású járművek forgalmára. Budapest és a nyugati, valamint a déli országhatár között, és Miskolc irányában új gyorsforgalmi utat építünk. A 90-es évékre 600—700 kilométeres „gyors” úthálózat áll a forgalom rendelkezésére, a városi bevezető és elosztó útszakaszokkal együtt. Vízi- és légiközlekedés A hazai és a hazánkat érintő európai víziúithálózat fejlesztésében, a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk ta- "'■núi. A Vasfcapu-vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagyma- ros-gabcsikovói vízijépcső, és a ’Duna—Majna—Rajna csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők építése, a Duna—Tisza csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. Kihasználásuk — kikötők és rakodók építésén túl — a víziszál- lítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A .légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek továbbjavátása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva kulturáltan fogadni mintegy 6 millió légiutast. A korszerű légijárművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. A korszerű szállítási módszerek elterjesztésében nem megfelelő a fejlődés és lehetőségeinkkel sincs arányban. A körzeti pályaudvarok kiépítése és gépesítése alig „kezdődött el. Konténerekben az áruk 1 százalékát szállítják. A továbbiakban a miniszter a korszerű szállítás feltételeinek javításáról, s azokról a feladatokról beszélt, amelyek a termelő üzemek, gyárak vezetőire hárulnak ebben a tekintetben. A jövőben — mondta Pullai Árpád — a szállítókkal közösen olyan szervezési és fejlesztési elképzeléseket kell megvalósítani, amelyek kiterjednek a járművekre, rakodógépekre, a nagy áruelosztó helyekre, az egységrakományképzésre és a csomagolásra. Ezután rátért az ország személygépkocsi-állományának ismertetésére. Elmondta, hogy tíz év alatt 120 ezerről 800 ezerre nőtt a személyautók száma, s ez idézte elő a nagyvárosokban — elsősorban Budapesten — a már-már állandósult csúcsforgalmat. A csomópontokon szükségesnek mutatkozik a nagy parkolóhelyek kiépítése. A biztonságos közlekedés érdekében A forgalom növekedése a tanácsokat mind több igazgatási, hatósági lépésre készteti. Ezektől még a mi tárcaszerveink is gyakran idegenkednek. A lépcsőzetes munkakezdés, az egyirányúsítás, az időbeni korlátozás, az autóbuszoknak külön sáv kijelölése nem a hivatal packázását jelenti, hanem szükséges intézkedés a forgalom, a biztonság érdekében. Nem vehetjük érzéketlenül tudomásul, hogy hetenként 20—25 halottja és több száz sérültje van a közúti közlekedésnek. Ez arra kényszerít mindenkit, hogy közös akarattal és cselekvéssel javítsuk a közlekedési morált. A biztonságos közlekedés érdekében fel kell használni a propaganda, az oktatás és továbbképzés, de szükségszerűen a bírság, büntetés eszközeit is. A koncepció céljainak megfelelően gazdaságosabbá, hatékonyabbá vált a közlekedés — állapította meg a miniszter. — A vasútról a közútra tereltük át a gazdaságtalan darab á r u - f u va ro zást, csaknem 300 vasútállomáson megszűnt az áruforgalom, a körzeti állomások vették át. A vontatás is gazdaságosabbá vált azzal, hogy ma már alig üzemel gőzmozdony. Jelentős devizaszerző szervezeteket fejlesztettünk ki, olyanokat, mint a Hungarocamion, amely évről évre dollárok 10 millióival járul az államháztartás bevételéihez. A vasúti áruforgalom több mint felét az export-import és tranzitszállítások teszik ki. Hatékonyabb folyami és tengeri hajók, repülőgépek üzembe állításával is növeltük a közlekedés devizabevételét. A közlekedési munka elismerését látjuk abban, hogy dolgozóink számos bérproblémáját sikerült megoldani. Ennék ellenére néhány területen — mint például a vasúti kocsirendező, sarus, forgalmi utazó, rakodómunkás, autóbuszevezető — tartós a munkaerőhiány. A helyzeten — a műszaki fejlesztésen túl — csakis a munkakörülmények és a szociális ellátás javításával változtathatunk. Évente egymilliárd forintot költünk szociálpolitikai Pullai Árpád expozéjával kapcsolatban tizennégy képviselő szólalt fel, majd a miniszter válaszolt az elhangzottakra. — Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban, majd hangsúlyozta: a szállításban továbbra is a gazdaságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely vasútvonalak szűnjenek meg. Természetesen egyetlen települést, közösséget sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni, s mindenütt a helyi lehetőségek figyelembevételével keressük az elfogadható és ésszerű megoldást. A miniszter egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a közlekedés jelenlegi színvonalának tartásához, javításához valamelyest növelni kell az ágazat célokra, a munkakörülmények javítására. Közlekedésben dolgozni embert próbáló munka. De kevés embernek jut osztályrészül az, ami például a mozdonyvezetőnek, aki egyedül 50 millió forint értékű vonatot vezet, nem is beszélve a nagy teljesítményű repülőgépek, hajók értékéről, sebességéről, vagy a nagy teherbírású gépkocsik és az esztétikailag is gyönyörködtető autóbuszok műszaki színvonaláról. Szükség van még több jó szakmunkásra, mérnökre, közgazdászra, mert a közlekedésnek gyorsuló ütemben keil alkalmaznia a korszerű technikát, technológiát, az új szervezési módszereket. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapelveiben, fő irányaiban helyes volt, az élet igazolta. Célunk, hogy — a végrehajtás tapasztalatait hasznosítva — a megváltozott körülményekhez igazítsuk a jövő közlekedés- politikáját. Feladataink meghatározásakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. Fontos feladata e két alágazatnak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. Ki kell alakítani a tömegközlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű arányait. Úthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. Meggyőződésünk, hogy a közlekedés érdekében végzett munka eredményeként az évezred végén ’— lényegében a mai hálózatokon — egy korszerűbb, megjelenésében megváltozott, hatékony és biztonságos közlekedés szolgálhatja országunk érdekeit. A közlekedést nem önmagáért, hanem társadalmi céljaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának szellemében kell fejleszteni. Megtisztelő feladatunk, hogy minden erőnkkel e nemzeti program megvalósításán munkálkodjunk. ■Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és támogassa a kormánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit — mondotta végül Pullai Árpád. költségvetési részesedését. Természetesen az arányokat a hatodik, és az azt követő ötéves tervek kidolgozásánál határozzák meg. — A rakodógépek alkatrész-ellátása égető gond, s e berendezések javítása valóban megoldatlan. De őszintén meg kell mondani, hogy nem számíthatunk gyors megoldásra. Ezért részben profiltisztítással, részben más eszközökkel is ke 1 törekedni a helyzet javítására. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rámutatott: minden végső döntéshez nagyon nagy lelkiismeretesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen nagyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek. A vita bizonyította: erényeinket és fogyatékosságainkat együtt látjuk, Válasz a felszólalásokra és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. A véleménycserék sokszor nagyon szenvedélyesek, de nagyon elv- szerűek voltak. Jellemezze a jövőben is ez az elvi magatartás a területi szervek és az ágazat együttműködését — hangsúlyozta a miniszter. Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Interpellációk Schnitzler Józef (Hajdú m.), a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazgatója arra kért választ: mit kíván tenni a kormány a környezetvédelemről szóló törvény eredményesebb végrehajtásáért. Conda György, ;yz Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivaial élnek'e elmondta, hogy mivel a környezetvédelem egyes részterületein rendezetlenek a ha- trsköiök és tisztázatlan a felelcs- «62 kérdése a közeljövőben előtt'.vesz*“?< készítenek a Minisztertanácsnak. egyértelműen megfogalmazva az irányítás és a felelősség kérdéseit. Tervezik az érvényes jogszabályok egybefoglalását, kiadását, hogy azok. akik a napi munkában ezeket alkalmazzák, pontosan és gyorsan eligazodjanak. A hivatal a jövőben átfogó környezetvédelmi ellenőrzéseket tart. Simon Ernőné (Somogy m.), a Nagyatádi Cérniagyár munkása azt kérdezte az építésügyi és városfejlesztési minisztertől, hogy a közeljövőben terveznek-e jogszabálymódosítást az üdülőhelyeken kívüli zártkerti ingatlanokon emelhető építmények nagyságát illetően. Jelenleg 12 négyzetméter alapterületű létesítmény építhető. Abrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy indokolt a szabályok módosítása, mégpedig differenciáltan. Figyelemmel kell lenni arra, hol, mekkora területen helyezkedik el a zárt- kert, és miként művelik meg a földet, A tények ismeretében — a helyi tanácsok véleményét is figyelembe véve — az építési szabályzatban területileg differenciált módosítást fogalmaznak majd meg. Szabó József (Baranya m.) A megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke a közüzemi szolgáltatások mérésének, lakossági számlázásának és díjbeszedésének korszerűsítését sürgette, mivel a jelenlegi elszámolási és befizetési rendszer elavult. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában elmondta, hogy több helyütt már korszerű módszerrel dolgoznak. A somogyi, a veszprémi és a zalai fogyasztók egy része villanyszámláját például átalánydíjas fizetéssel, kétihavon- ként egyenlíti ki. A budapestiek a különböző szolgáltatások számláit összesítve kapják kézhez. A Nehézipari Minisztérium gyűjti a tapasztalatokat, keresi, kutatja a korszerű módszereket, amelyek közül a legjobbakat választja majd ki. s teremti meg azok országos bevezetésének feltételeit. Az interpelláló képviselők a miniszterek válaszát tudomásul vették. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) Parlamenti jegyzet Az őszi ülésszak első napján megyénk képviselőcsoportját közvetlenül érintő személyi kérdések előzték meg az országgyűlés érdemi munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság indítványának megfelelően az újonnan választott képviselőket igazoltnak jelentették ki, s 'többek között a Bács-Kiskun megye 14. számú vá- ■ Jasztókerüdetében megválasztott léir. Mátyus Gábornak, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgató- "jánák eredményes képviselői munkát kívántaik. Az országgyűlés több bizottsá- 1 gában személyi változás történt. A nemrég Kecskeméten ülésezett jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét választották meg, s új tisztségének ellátásához jó munkát kívántak neki. Az oktatási miniszternek a közoktatás helyzetéről tartott beszá- -molója után néhány felszólalás, /.majd szünet következett. Szokásukhoz híven az ülésteremből a Dunával párhuzamos folyosóra Igyekeztek megyénk képviselői, hogy szót válthassanak egymással. Beszélgetésük ezúttal is szorosan kapcsolódott az expozéhoz. Dr. Gajdócsi István a miniszteri beszámolónak ahhoz a részéhez fűzött először gondolatokat, amely az óvodahálózat fejlesztését elemezte. — Az V. ötéves terv szerint Bács-Kiskun megyében 3620 hely- lyel bővülnek az óvodák. A középtávú tervidőszak első két évében a fejlesztés gyorsabb ütemű volt, s ezáltal a városokban, községekben 2425 új óvodai hely várta a gyerekeket. A tervidőszak végéig minden bizonnyal a tervezettel szemben 5 ezer hely- lyel bővülnek az óvodáink. — A városokbain sajnos, nem csökkent a zsúfoltság, s meglehetősen sok elhelyezési igényt, Kecskeméten például kétszázat — el kellett utasítani. Elsősorban az a célunk tehát, hogy a városokban bővítsük az óvodákat, ugyanis a községekben erre általában nincs szükség, hiszen az igényeket majdnem mindenütt ki tudják elégíteni. — A VI. ötéves tervidőszakban az óvodai feszültség enyhül, viszont továbbra is gondot jelent a zsúfoltság az általános iskolai tantermekben. összehasonlításként egy számadattal érzékeltetném a megoldásra váró problémánkat, 1980-ig ötezerrel több általános iskolai tanulót kell elhelyeznünk, mint öt évvel korábban. — Az V. ötéves terv 219 általános iskolai tanterem építését irányozza elő. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a következő két évben a tervet teljesítve 105 tanterem építése befejeződjön. A következő ötéves tervidőszakban a 219-nél jóval több új tantermet kell átadni, elsősorban Kecskeméten, s a többi városban is. Képviselőtársaival beszélgetve dr. Gajdócsi István a szakmunkásképzéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a beruházásokat teljesítették, a kollégiumi elhelyezésben bizonyos lemaradás történt. Ennek pótlására a jövő évben Kecskeméten két tízemeletes leninvárosi lakóépületet kollégiummá alaki tanaik át. Angyal János képviselő a miniszteri beszámolóból idézte azt a fontos megállapítást, hogy jó úton halad az oktatás ügye. Elsőként azok a változások a szembetűnnek, amelyek a szocialista életmód kibontakoztatását, terjedését jelzik, hiszen énnek a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakítója az oktatás is. — Minőségében is nagyot lépett előre az oktatás — jegyezte meg, — Bács-Kiskun megye eredményei összhangban vannak az országossal. Megemlítem, hogy a 70-es évek elejéhez viszonyítva Bács-Kiskun megyében is nőtt a njolc osztályt 14 éves korig elvégzők száma. Az is örvendetes, hogy jelentősen csökkent a képesítés nélküli pedagógusok aránya. Egyre több helyütt megvalósul a szaiktantermes oktatás, a felszerelések is korszerűek. Az iskolák korszerűsítése, a diákotthoni hálózat kialakítása csökkenti a tanyaki diákok hátrányát. — Továbbra is fontosnak tartom a tanulóknak nemcsak szellemi. hanem fizikai munkára nevelését. — magyaráznia Angyal János. — Ehhez sajnos, sokhelyütt nincsenek meg a kellő feltételek. Az iskolák és az üzemék, közös gazdaságok jobb együttműködésére lenne szükség, hogy a diákoknak legyen hol megismerkedni a munkahelyekkel, a berendezésekkel. gépekkel. Ez az üzemeknek sem hátrányos, sőt ellenkezőleg, például a szakmunkás-utánpótlás szempontjából is előnyös lenne. Csengő szakította félbe a képviselők beszélgetését, az ország- gyűlés folytatta munkáját. Tárnái László « Alkatrészellátás Vajon hány ezer, vagy hány tízezer, netán százezer háztartási gép áll bénán, mei't alkatrész hiányában a szervizek rém tudják megjavítani? Ilyen statisztika nem áll rendelkezésre. de személyes tapasztalatai mindenkinek vannak. Hiszen ma már több mint 700 ezer személygépkocsi van a lakosság birtokában, minden 100 háztartásra 78 mosógép, 81 hűtőgép és 76 televízió jut, hogy csak a legfontosabbakat, a legértékesebbeket említsük. Miiközben a gépek mennyisége és választéka rohamosan nőtt, a szervizhálózait csak lassan bővült, az alkatrész-utánpótlás pedig távolról sem folyamatos. A vevők joggal kívánják Az idén sok minden történt annak érdekében, hogy a tartós fogyasztási cikkek hosszabb életűek legyenek. Az országgyűlés tavaszi ülésszakán megtárgyalta és elfogadta a belkereskedelemről szóló törvényt, amely erre vonatkozóan is tartalmaz előírásokat. Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter parlamenti expozéjában a többi között a következőket. mondta: ..A vevők joggal kívánják, hogy a vásárolt termékek, amelyekért pénzüket adták, használhatók legyenek. Jogos bosszan- kodást .vált ki mindenkiből, ha a drága készülék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik.'' A törvény, amely július elsején életbe lépett, kimondja, hogy az üzemben tartáshoz, illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról a termelőnek, illetve az importálónak — együttműködve a kereskedelmi gazdálkodó szervezetekkel — az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodnia keli.. A forgalomfoahoza- tallal egyidőben meg kell teremteni a karbantartás és a javítás feltételeit is. A téma nem sokkal később a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályozta a leglényegesebb részletkérdéseket. Tisztázta például, hogy mit értsünk a ..szokásos élettartamon”, vagyis, hogy mennyi ideig kell egy-egy tartós fogyasztási cikkhez alkatrészről gondoskodni. Az ötezer forintnál olcsóbb termékek esetében legkevesebb 6, a drágább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a kereskedelemnek beszereznie az alkatrészeket. Közeli határidő Amennyiben ez nem történik meg, a KERMI megtilthatja a termék árusítását, a vásárló pedig polgári pert indíthat a vállalat, vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fogyasztási cikket vásárolta. A kormányrendelet már hatályba lépett, de csak az 1979. január 1. után gyártott, termékekre vonatkozik. \ határidő csalk a vásárló szá- látszik távolának; a termelőknek, az importálóknak, a forgalmazóknak és a javító-szolgáltató iparnak már rég meg kellett kezdenie a felkészülést a rendelet és a törvény végrehajtására A kereskedelemben az elképzelések szerint összpontosítják az alkatrészek árusítását. A sűrűbben szükségesek legyenek széles körben kaphatók, a nagyobb terjedelmű és értékű alkatrészeket viszont szakáruházakban kell kínálni. Ilyen szakáruházakat a közeljövőben minden nagyobb városban, elsőként a megyeszékhelyen szükséges létrehozni. A szakszerű árusításhoz, tanácsadáshoz jó szakemberek is kellenek; képzésük módját most dolgozzák ki. Számos szerviznek vannak üzletei is, amelyekben alkatrészt árusítanak. Ám inkább készárut kínálnak, vagy kizárólag beszereléssel, tehát drágábban adják az autóalkatrészt. Kívánatos, hogy ezek az üzletek főként alkatrészt árusítsanak, sőt a szervizek bővítsék mind az alkatrészárusító, mind a javító tevékenységüket. ■Különösen nagy gond a tekintélyes mennyiségű, importból származó tartós fogyasztási cikk . alka trész-utánipótlása. A Belkereskedelmi Minisztérium ma már — a törvény szellemében, de a vállalati önállóság tiszteletben tartásával — megkérdezi vállalatait, hogy mennyi alkatrészt rendeltek, kötöttek le szerződésben több évre előre a késztermékhez Néhány teendő ■Nem véletlen, hogy olyan sok baj van az alkatrész-utánpótlással. Mind a gyártás, mind a forgalmazás meglehetősen hálátlan feladat: munkaigényes, helyigényes (a sók százezer féle alkatrész tárolásához korszerű raktárházak, sőt, számítógépek is kellenének), nagy szakértelmet kíván, ráadásul nem túlságosan kifizetődő. Módosításra szorul az ezzel foglalkozó vállalatok érdekeltségi rendszere is, egyebek között a készletgazdálkodás vonatkozásában. Ma ugyanis büntető kamatot fizet az a vállalat, amelynek alkatrészkészletei meghaladnak egy bizonyos mennyiséget. Itt csak néhányat említettünk a teendők közül, amelyekkel mérsékelhető vagy megszüntethető a krónikus alkatrészhiány, s amelyekkel életre kelthetők a működésre képtelen, béna gépek. A megoldás nemcsak a tulajdonosok érdeke, hanem a népgazdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti vagyon nem is csekély része. (g. zs.) Tájékoztató a mezőgazdasági szabályzókról A megye valamennyi mezőgazdasági üzemének vezetője kiváncsi volt dr. Kovács Imre méző- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoztatójára, amelyre tegnap került sor Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. A miniszterhelyettes körvonalazta a jövő évben, valamint 1980-ban életbe lépő mezőgazdasági, közgazdasági új szabályozórendszert. Jórészt általános, többé-kevésbé ismert módosításokat említett, valamint az ezekhez való alkalmazkodás lehetőségeit. Kiemelte a beruházások terv szerinti teljesítésének szükségességét, valamint néhány, főként a hústermelő, kertészeti és feldolgozói ágazat dinamikusabb fejlesztését. Szólt arról, hogy jelentősen módosul majd a hitelfeltételek, az állami támogatás rendszere, valamint az adózás is. Bács-Kiskunlban is feladat, a kertészeti ágazatban a termelési szerkezetnek az igények szerinti kialakítása, egyebek között a szőlőtelepítéseknél a vörösbort adó fajták, a gyümölcsök közül a bogyósak telepítése. A parlagföldek hasznosítása is egyre sürgetőbb, annak érdekében, hogy minél nagyobb területen lehessen élelmiszer-alapanyagot termelni. Több kérdésre is válaszolt ezek után a miniszter- helyettes, bár konkrétumok — a gazdasági szabályozó rendszer módosításának teljes ismerete híján — nem hangzottak eL Repülőgép-szerelők lesznek • A csepeli Kossuth Lajos Szakközép- iskolában két évvel ezelőtt indították be a repülőgépszerelő és a repülőgépműszerész szakmák oktatását. A négyéves képzés után a fiatalokat a MALÉV és a MÉM Repülőgépes Szolgálat alkalmazza. (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS.)
