Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát- vonulásokbói elszórtan lesz zápora a magasabb fekvésű helyeken hózápor. Elénk, sokfelé erós, időnként viharos északi szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 4, plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet: 5—10 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 254. szám Árat 90 fillér 1978. október 27. péntek Az Elnöki Tanács ülése Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a miagyair állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Miniszteritanács gondoskodik. Az államigazglatási, területszervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adományozható kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. (MTI) Lázár György Moszkvában Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, majd — miután a jelentéssel a képviselők is megismerkedtek — tájékoztatta az országgyűlést: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Bács-Kiskun megye 14. számú választókerületében megválasztott dr. Mátyus Gábor, a Békés megye 10. számú választókerületében megválasztott Mészáros István, a Borsod megye 13. számú választókerületében megválasztott Herczeg Károly és a főváros 2. számú választókerületében megválasztott Szúrd! István országgyűlési képviselő megbízó- levelét. A bizottság megállapította, hogy a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért a képviselők igazolását javasolja az országigyűlésnek. Az indítványnak megfelelően az országgyűlés az újonnan választott képviselőket igazoltnak jelentette ki. Apró Antal a továbbiakban bejelentette, hogy a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság elnökét, dr. Gonda Györgyöt érdemeinek elismerése mellett, elnöki tisztéből felmentette — mert más munkakörbe került —, s a bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi Istvánt választotta. A kulturális bizottság Géczi Jánost választotta elnökévé (az elhunyt Ortutay Gyula utódjává); a külügyi bizottság — Nagy Miklóst, a bizottság titkárát — szintén, mert más munkakörbe került, saját kérésére, munkásságának elismerése mellett felmentve — Darvas! Istvánt választotta titkárává. Apró Antal az országgyűlés elismerését tolmácsolta dr. Gonda Györgynek és Nagy Miklósnak sokévi értékes tevékenységükért, s eredményes munkát kívánt az új tisztségviselőknek. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről; 2. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, és továbbfejlesztésének főbb irányairól; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés elnöke, dr. Polinszky Károly oktatási miniszternek adta meg a szót. Polinszky Károly beszámolója •Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Alelkszej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politi- ikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön Moszkvába utazott. Kíséretében van Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aiz Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tátikára és Marjai József, a Minisztertanács elnökihelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdajsági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdésedről, fejlesztésének feladatairól. Lázár György és kíséretének tagjai csütörtökön a kora esti órákban megérkeztek Moszkvába. Lázár György fogadására a vnukovói repülőtéren megjelent Alékszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és több más hivatalos személyiség. Jelen volt a repülőtéren dr. Szűrös Mátyás, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) — Közoktatásunkban is fontos változásoknak voltunk és vagyunk tanúi, cselekvő résztvevői — kezdte beszámolóját a miniszter. — Számunkra elsőként azok a változások a szembetűnőek, amelyek a szocialista életmód kibontakoztatását, terjedését jelzik, hiszen ennek a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakító j‘a az oktatás is. Szocializmust építő társadalmunk nagyszerű alkotások sorát hozta és hozza létre. Ezek közül számunkra a legfontosabb a szocialista társadalmat építő ember személyiségének gazdagodása. Az oktatáspolitika, amelynek törekvéseit megerősítette a párt programnyilatkozata is, elsődleges feladatának tékintette és tekinti az iskoláztatási, a tanulási, a művelődési esély ék alkotmányosan is előírt egyenlőségének biztosítását. Az iskola, az oktatásügy sokat tehet a mind egyenlőbb esélyek megteremtéséért, ellensúlyozva a tanulók családitársadalmi körülményeiből fakadó hátrányokat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy céljainkat AZ IDEI IDEGENFORGALMI MÉRLEG Jól vizsgázott Bács-Kiskun megye is Bár két hónap még hátra van az esztendőből, az időközi összesítők alapján elmondhatjuk: az idén minden eddiginél több külföldi kereste fel hazánkat. Az első nyolc hónapban csaknem annyian fordultak meg nálunk, mint tavaly egész évben, és tovább növekedett azoknak a száma is, akik kifejezetten turista célokkal lépték át az országhatárt. A „népek nagy országútiéból” tehát lassacskán idegenforgalmi célponttá válunk, s ez a gondok és terhek sokasodása mellett, valljuk be, nem csekély gazdasági előnyökkel is jár. Külön öröm számunkra, hogy a kedvező statisztikai mutatók egyre inkább érvényesek Bács- Kiskunra, s jóllehet nem tartozunk a vadregényes tájakban, évszázados műemlékekben, nagy tömegeket csábító különleges eseményekben bővelkedő területek közé. Éppen ezért, a tranzit jellegen változtatni, az átutazók seregét — ha csak pár napra is, de — megállítani, a jövőben is legfontosabb feladata idegenforgalmi szakemberéiinknek. A megye kereskedelmi szálláshelyei — szeptember végéig — 11 százalékkal több vendéget fogadtak, mint 1977. hasonló időszakában. Alapvető változás, hogy ugrásszerűen megemelkedett a külföldiek aránya, itt-tar- tózkodásuk ideje. Az 54 ezer Bács-iKískunban eltöltött vendégnap nem foglalja magában az alkalmi, kollégiumi szobákat, melyek az idén első ízben kapcsolódtak be számottevően az ellátásba, illetve a privát értékesítéseket. Érdekes, hogy kétszer annyian érkeztek Jugoszláviából, mint • Külföldi turisták Bugacon, a delelő gulya körül. tavaly, a júniusban megnyílt tompái határátkelőinél havonta 60—70 ezer beutazót igazoltattak és ez az utasáramlás megközelítette a hercegszántóit. Lajosmi- zsére, ahol ez évben kibővítették a tanyamúzeumot és gazdagabb lett a program, szervezett csoportokban 15 ezer idegen látogatott él, de hasonló nemzetközi érdeklődéssel büszkélkedhet Kalocsa és Balja is. A Duna-parti város kempingje ezen a nyáron már szűknek bizonyult, szinte végig teltházzal „üzemeltek”, akárcsak Kecskeméten a széktói turistatábor faházai. Eltávolodnánk az igazságtól, ha idegenforgalmunk fellendülésének előidézői között nem szólnánk a kiemelt rendezvényekről; a folklórfesztiválról, a Hírős Napokról, a fogathajtó világbajnokságról, s még néhány országos konferenciáról, rangos sport- versenyről. És, persze, a megye utazási irodáinak, kereskedelmi és vendéglátó szerveinek jól összehangolt szervező munkájáról, ritkán tapasztalható, tudatos együttműködésérőL Lapunk hasábjain kora tavasz- szal már megkongattuk a vészharangot Bugaccal kapcsolatban. Amint az várható volt, az idén tovább romlott a helyzet, alig háromezren keresték fel, pedig 1975-ben még tízezernél is többen voltak kiváncsiak rá, és elsősorban nyugatról. Nem lehet vitás minél előbb vissza kell állítani régi rangját, mert itt, a Duna—Tisza közén a fő látnivaló mégiscsak az Európa-hírű puszta és a nemzeti park. Üdülő- és fürdőhelyeink 1978- ban is főként a belföldi vendégekre számíthattak és dicséretükre legyen mondva: igyekeztek elfogadható színvonalon eleget tenni az elvárásoknak. Derűs, napos hétvégeken 35—40 ezer ember keresett és talált pihenést, felfrissülést a vízpartokon. A Szelidi tónál szinte kifogástalan volt az ellátás. Tavaly elmarasztaltuk a Vadkerti tavat, most minden tekintetben óriási változásról számolhatunk be. A Tisza-menti üdülőövezetben is dicséretes törekvések tanúi lehettünk: mindenki megnyugvással értesült például a tiszakécskei 1500 adagos konyha építésének megkezdéséről. Talán csak Kun- fehértó marasztalható el, ott is inkább a Kiskunhalasi ÁFÉSZ üzletei, melyek mintha nem mindig éreznék a rájuk nehezedő felelősséget a nyaralók és a vikendezők kiszolgálásában. A Duna—Tisza közi Intéző Bizottság egyébként a felsorolt fürdőhelyeken 1972 és 1978 között összesen mintegy 38 millió forintos beruházást támogatott 14 millió forinttal E tetemes összegből jutott partvédelemre, út- és_ közműépítésre, parkírozók kialakítására, mosdók felszerelésére és egyéb, a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalók elvégzésére. A DUTIB-albizotteá- gok tagjai lelkesedésükkel, tett- rékészsógükkel mindenhol nagy segítséget nyújtottak a fejlesztési elképzelések megvalósulásához K. F. fokozatosan, hosszabb távon, egész társadalmi fejlődésünk eredményeiként érhetjük el. Nő az iskolába lépő korosztályok létszáma Közoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis mértékben befolyásolta és befolyásolja az ország demográfiai helyzete, elsősorban az islkoiás korú korosztályok létszámának hullámzása. Kormányzatunk népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására az óvodába és az iskolába lépő korosztályok létszámla újból örvendetesen növekszik, és ez átmenetileg sűríti az iskolák tennivalóit, új erőfeszítésekre késztet az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésében. Egyes oi'szágrészefcben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság mozgása a faluról a városba, a városokon belül az új lakótelepekre. Iskolahálózatunkat az eddigieknél lendületesebben, de nagyon átgondoltan, ésszerűen kell fejlesztenünk. 1965-ben az óvodás korúak negyvenhét százalékát, ma a nyolcvanhárom százalékát fogadják be ezek az intézmények. Ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. Tudjuk azonban azt is, hogy ezt a haladást a munkaerőhiány, a nők foglalkoztatása iránti nagyobb igény is ösztönözte. Sokat segített az a felelősségtudat és példa nélküli társadalmi összefogás, melynek az utóbbi években voltunk tanúi, például az óvodahálózat fejlesztésének terén. Azt akarjuk, hogy könnyebb legyen az óvodából az iskolába való átmenet, az iskolai munka, a tanulás megkezdése. Az általános iskola fejlesztését, az oktatás minőségéinek emelését, a nevelés szocialista tartalmú gazdagítását kiemelt feladatunknak tekintettük. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy mind kevesebben bukjanak meg az első osztályban, csökkenjen az alsó tagozatos tanévvesztés. Joggal keltett aggodalmat néhány évvel ezelőtt az a tény, hogy minden száz elsős kisdiák közül tíz-tizenegy ismételt évet. Ma már felénél is kevesebbre csökkent áz elsős taméwesztők aránya. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert vannak jelei a liberalizmusnak. Nincs szükséglünk látszateredményekre. Egyedül azt az utat, felfogást tartjuk követendőnek, elfogadhatónak, amely abból indul ki: az alapismeretékre meg lehet és meg kell tanítani minden gyermeket. Magyarországon ma a tankötelezettség ideje alatt — tehát tizenhat éves korig — egy-egy korosztályinak kilencvenhárom százaléka fejezi be az általános iskolát. Tanévvesztés nélkül a tanulók nyocvankét százaléka halad végig a nyolc osztályon. Mégis elégedetlenek vagyunk, mert aggaszt bennünket minden * egyes gyermek, minden elmaradó sorsa Az általános iskolai oktatás teljessé tétele összehangolt társadalmi erőfeszítéseket követel. , Kiemelten kell foglalkoznunk azoknak a cigánygyermekeknek oktatásával, nevelésével, akik erre rászorulnak. Bátorítjuk azokat, akik olyan sajátos eszközöket, módszereket, lehetőségeket keresnek, amelyek a korábbiaknál jobb esélyeket teremtenek általános fejlődésükhöz, társadalmi beilleszkedésükhöz. A középfokú oktatás — A középfokú oktatásban — folytatta Polinszky Károly — nőtt a résztvevők száma és aránya. 1965-ben az általános iskolát végzettek nyolcvanhárom százaléka tanult tovább. Mára ez az arány kilencvenhárom százalékra emelkedett. Jelenleg egy-egy korosztály átlagosan több, mint tíz tanévet tanul iskolarendszerünkben. A középfokon továbbtanulók fele szakmunkásképző iskolába jár. Az elmúlt időszakban arra törekedtünk, hogy ezt az intézménytípust a korábbinál szervesebben illesszük a középfokú oktatás rendszerébe. 1977-től kezdtük el az új közismereti tantervek bevezetését. Ezek minden szakmunkástanuló számára — szakmáktól függetlenül — az általános iskola tananyagával osz- szehungolt, egységes műveltségi anyagot tartalmaznak. A tantervek és az új tankönyvek a korábbinál színvonalasabb magyar, történelem, matematika tanításra, általános képzésre adnak lehetőséget. A szakmai tárgyak tanter- veinék, tankönyveinek korszerűsítése is befejeződött. Kialakítottuk a szakmunkások hároméves szakközépiskoláját is. » Oktatáspolitikai céljainknak megfelelően emelkedett a szakközépiskolákba jelentkezők száma, s az itt tanulók aránya ma már megközelíti a középfokon továbbtanulók egyharmadát. Az ipari és a mezőgazdasági szakközépiskolák többsége új képzési cél alapján dolgozik. Tanulód négy év után érettségizett szakmunkások lesznek. Ez év őszén vezettük be az új képzési célnak megfelelő taniterveket. Az új tantervekfcel összefüggésben módosítani kell egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáinkat, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgákon az eddiginél jobban figyelembe vegyük: a jelentkező szakközépiskolát, vagy gimnáziumot végzett-e. Az a célunk, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák között. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, a szakközépiskolai keretekben azokra a szakmákra készítjük fel a tanulókat, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak. A gimnáziumi képzés fő céljai nem változtak, s a tantervi munkálatok, amelyeket az elmúlt években a tartalmi korszerűsítés érdekében folytattunk, e célok eredményesebb elérését hivatottak biztosítani. 1979 őszétől a gimnáziumok első osztályaiban szintén új tantervek szerint kezdődik a tanítás. A tanulmányok utolsó két évében belépő fakultatív oktatással erősíteni kívánjuk a felsőfokú továbbtanulásira való felkészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulok munkába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Megkezdtük az új oktatási-nevelési tervek bevezetését Minden iskolatípusban megkezdtük vagy előkészítettük az új oktatási-nevelési tervek bevezeté(Folytatás a 2. oldalon.)
