Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

1978. október 21. • PETŐFI NÉPE « 3 • Szamos menti tánc a kiskunfélegyházi művelődési központ szín­padán. bői, zenekari szólókból szerkesz­tettük egybe — magyarázta a csoport vezetője. — Zenekari számokkal kezdünk, amelyet bo­tos- és férfitánc, „cariina”; a ha­vasi mócok tánca, duettek és he­gedűszóló követ. A közönség lát­hatja a caluseruit, ezt a hagyo­mányos erdélyi táncot is, majd ■nagyszabású, Maros menti népi hagyományok gyűjtéséből készült kompozíció zárja műsorunkat. A kísérőhangszerek többsége vonós, de van közöttük tárogató is, amely abban különbözik a magyaror­• Az Álba megyei együttes szólistái duettet ad­nak elő. • Énekszóló népviseletben. (Straszer András felvétele.) ' \ szágitól, hogy fémből készült, öt teljes kosztüm garnitúrát hoz­tunk magunkkal a táncosok szá­mára, ezek mindegyikét kézi munkával, az eredeti viseletek pontos mintájára készítették el. A beszélgetés során arról is szó esett, hogy az együttes . tavaly szép sikert ért el a „Megének- lünk Románia” fesztiválsorozaton, ahol a megyék közötti döntőn is eredményesen szerepelt. E nagy­szabású, az egész országot átfog# rendezvénysorozat második szaka­sza most ősszel kezdődik, erre is már javában készülnek. — A városban rajtunk kívül még három másik együttes is dolgozik — magyarázta Mihaltan Remus. — Vannak tehát vetély- társaink, akik nemes versengés­re, a művészi színvonal emelésé-, re késztetnek bennünket. Cso­portunk különben igen népszerű a városban és a környéken, bi­zonyítja ezt az is, hogy szívesen jönnek hozzánk a fiatalok. A há­rom évvel ezelőtt Kalocsán ven­dégszereplő táncosok közül az idén már csak öt pár jött velünk, a többiek azóta kicserélődtek. Az idősebbek viszont folyamatosan átadják tudásuk és tapasztalataik legjavát a fiatalabbaknak. Az Álba megyei együttes tag­jai jól érzik magukat Bács-Kis- kunban. Mint vezetőjük elmond­ta, változatos programjukban vá­rosnézések, múzeumlátogatások, több mezőgazdasági és ipari üzem megtekintése és baráti találkozók is szerepelnek. — Ügy érezzük; magyar ven­déglátóink mindent megtesznek azért, hogy kellemes és gazdag élményekkel térjünk haza. Ahol eddig színpadra léptünk: Kiskun­félegyházán és Baján, ott a kö­zönség tapsa is azt bizonyította, hogy vendégszereplésünk jó szol­gálatot tesz a két nép, a kéttesrt- vérmegye közötti barátságnak. P. M. Lakásépítési támogatás a nagycsaládosoknak Hamarosan alapozzák az első nyolc lakást A sokgyermékes családok la­kásgondja megoldásának elősegí­tése érdekében a múlt év elején ígéretes akcióprogramot hirdetett meg a megyeszékhely tanácsa. Az újszerű kezdeményezés lényege, hogy sorházas elrendezésben, két­szintes, nagy alapterületű laká­sok építésével számol az e célra kijelölt, közművesített területen. Az építés területiét a városi ta­nács ingyen bocsátja rendelke­zésre. Az építőanyag lakásonkén­ti költségét, 300 ezer forintot, szintén a városi tanács adja. Viszont a sokgyermekes dolgo­zók lakásgond jánák megoldásá­ban érdekelt vállalatok, üzemek leleményességére, ötletességére van bízva az összefogás szerve­zése, az építés véghezvitele. Ezt a szervezetit építőipar igénybevé­telének kivételével, bánmilyen más lehetőséggel élve, így például a szocialista brigádok segítségével, tank- kapacitás, vagy akár kis­iparos igénybevételével, vállala­tok ilyen célú összefogásával és természetesen a lakásvárományos család segítő közreműködésével sízüíkséges megoldaniuk. Lényeges, hogy a kivitelezés költségei nem haladhatják meg a 224 ezer fo­rintot. Pár héttel ezelőitt jelentős elő­relépés történt a szervezett lakás­építés támogatását elősegítő kez­deményezésben. A városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a Hunyadivárosban megvalósuló nagycsaládos lakásépítés beruhá­zási és beépítési tervét. Az ok­mányok 388 lakást magukban foglaló többszintes házak terület- előkészítésére, közművesítésére, s ennek részeként a nagycsaládo­sok számára 72 célcsoportos, két­szintes sorházi laikás megépítésé­re vonatkoznak. A beruházási terv a szóban- forgó lakások hagyományos tech­nológiával történő megépítésével számol. Ez ugyanis viszonylag a legolcsóbb, s a kivitelezést is egyszerűvé teszi. A lakásokat hat­nyolc személyre méretezetten ter­vezték; három szobát és két fél­szobát tartalmaznak, egységesen mintegy 110 négyzetméter alap- területűek. Külön figyelemre méltó, hogy a műszáki tervek a lakások több ütemben való meg­építésével is számolnak. Ily mó­don az első szakaszban egy nap­pali szobával és a kiszolgáló he­lyiségekkel együtt megépülhet a földszint, majd két lakószobával az emeleti rész. A harmadik ütem­ben pedig a két félszoba kialakítá­sára lehetőséget kínáló tetőtér beépítése kerülhet sorra. A beruházási program jóváha­gyásakor a vállalatok által 21 la­kás építésének elősegítésére beje­lentett igényt tartott nyilván a városi tanács. Az első 12 lakás építésének kezdetét jövőre jelez­ték. Ehhez képest azóta ugyan­csak előrehaladás történt. Az ér­dekelt vállalatok képviselőivel az építkezés feltételeiről és kezdé­séről a műszaki osztályon meg­tartott múlt heti tárgyaláson olyan megállapodás született, hogy az idén nyolc, a jövő tavaszon pe­dig további két lakás építését kezdik meg, s 1979 végére beköl- tözhetővé teszik. A MEZŐGÉP Vállalat, a Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Fémmunkás és a Baromfifeldolgozó Vállalat két- két, a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság, s a Közép-magyaror­szági Pincegazdaság egy-egy nagycsaládos dolgozója érdekében vállalkozott a szervezett lakás­építés támogatására. A szóban- forgó vállalatoknak hamarosan a rendelkezésére állnak a kiviteli tervek, s e hónap végéig a fel­vonulási épületekkel együtt, bir­tokba vehetik az építési területet. A fentebb említett tárgyaláson további vállalatok 1980. évi kez­déssel jelezték részvételüket az ígéretes akcióban. P. I. Havonta kilencezer gépkocsi Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötőjében, a záhonyi átrakóban havonta csaknem kilencezer személy­gépkocsit raknak át a szélesnyomtávú vagonokról a keskeny nyomtávúakra. Az autók nyolcvan százaléka belföldön kerül forgalomba, húsz százalékát tran­zitszállítmányként továbbítják. (MTI-fotó.) Állatkerti érdekességek • Több éves szünet után október 15-én megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykert hüllőháza. A látogatók mintegy negyven fajta — a trópu­sokról származó — állatot láthatnak a terráriumbán. A képen: afri­kai ó 'ás teknősök (MTI-fotó) Mag nélküli csemegeszőlő Kiállták az időjárás próbájátj jól vizsgáztak az új nemesítésű homoki csemegeszőlőfajták a Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézet kecskeméti állomásán. Az idei nyár napfényszegénysége el­lenére az étkezési szőlő íz- és za­matanyaga alig maradt el a ko­rábbi évekétől. Egyes törzsek pe­dig bizonyították betegséggel szembeni ellenállóképességüket. Az állomáson a szüret befeje­zésével megkezdődött a hibridek biológiai képességének értékelése, a termés laboratóriumi vizsgála­tának elemzése. A kutatók, a köztermesztésbe kerülteken kívül, újabb nyolc fajtajelöltet tarta­nak érdemesnek üzemi szapo­rításra. Közülük a KM—159-es laza szerkezetű fürtjén 7—8 grammosak a bogyók, s új színt és ízt örökítettek a szemek. Egyébként valamennyi étkezési szőlő nagy bogyójú, ropogós húsú és változó fürtszerkezetű, bogyó­formájú. Hektáronkénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 100—120 mázsát, s legtöbbjük ket­tős hasznosítású; boralapanyagul is szolgálhat. Az új csemegeszőlők állják az összehasonlítást is. Ehhez 860 ha­zai és külföldi szőlőfajta nyújt alkalmat Mathiász János egykori kertjében. A gyűjteményben az utóbbi évtizedek legígéretesebb csemegeszőlőfajtái vetélkednek az idegenből honosítottakkal. Több év tapasztalata szerint ízre, illatra veretlenek a magyar ne­mesítésű szőlők, s a szaporításra várók tetszetősségre sem marad­nak el a külföldiektől. A nemesítő állomás újdonsága a mag nélküli csemegeszőlő. Az ed­digi legsikerültebb mazsolaszőlőt az Ázsiából származó Fehér Szultán és az itthoni nemesítésű Pannónia kincse keresztezéséből nyerték. Ezenkívül még jó né­hány ígéretes törzset tartanak számon a kutatók, s az értékes egyedek továbbnemesítésével, re­mény van a hazai mazsolaszőlő­termelésre. Az új kecskeméti csemegesző­lők iránt jelenleg nagyobb a kül­földi érdeklődés, mint a hazai. Az étkezésre szánt szőlő kézimunka­igényes szüretje miatt idegenked­nek telepítésétől, a nagyüzemi táblák kialakításától a kertgaz­daságok. Noha a fogyasztói igény, az exportlehetőség szaporításu­kat sürgeti, termesztésükre azon­ban mind ez ideig csak a kiskert­tulajdonosok vállalkoznak. A kutatók azonban bizakodók, szemléletváltozást várnak a nagy­üzemek részéről a szőlőből ké­szült üdítő italok keresettsége miatt. Egyes fajták illat- és za­matanyaga kínálja az alkalmat az új ízű üdítő italok gyártásához. Ilyen például a már köztermesz­tésbe került narancsízű csemege- szőlő is. V. E. Fehérjetakarmány • Jól sikerült a csávolyi Egyesülés Tsz-ben az idei lucernavetés. Ha­mar megeredt, és sűrű növényállomány alakult ki, amely bőséges fe­hérjetakarmánnyal látja el a közös gazdaságot. Az állatállomány szükségletén felül, értékesítésre is termeszt a szövetkezet pillangóst, amelynek növedékéből naponta száz mázsa lucernaliszt készül a kö­zös gazdaság szárító üzemében. Röpülj páva! A legalkalmasabb időben ren­dezte meg a Magyar Televízió a Röpülj páva! népművészeti ve­télkedőit. Még köztünk vannak a hagyományok leghívebb letéte­ményesei, őrzői, akik életük szer­ves részének tekintették a nem­zedékeik során kialakult hagyo­mányokat. Ök még beleszülettek ezekbe a szokásokba, ők nem tanulták, hanem örökölték a kü­lönféle alkalmakra élőírt visel­kedést, magatartást. Életük nagy részét a népdalokat, a virágos mintákat, a csinosra és prakti­kusra forgatott agyagot termő közegben töltötték. Olyan közös­ségben dolgozták, lakták, ahol te­kintélyt adott a néphagyományok ismerete, ahol fölnéztek a leg­jobb táncosra, énekesre, szövő­asszonyra. Csalhatatlan bizton­sággal megmondta bárki a falu­ban, hogy ki az első nótás, elté­rés, hol látható, a legszebben pingált szoba. Képesség, tehetség és megbecsülés egyenes arány­ban állt. Kialakultak már az énekes, táncos, népszokásokat művészi tudatossággal bemutató csopor­tok. Arra törekszenek, hogy meg­őrizzék, ami megőrizhető, szín- padképessé tegyék az eredetileg saját szórakoztatásukra, saját ér­zéseik, hangulatuk kifejezésére előadott népdalokat, néptáncokat. Egy-másfél évtizede kevés amatőr együttes tudita hitelesen és hatásosan visszadni a népha- gyomá/nyökat, tíz-tizenöt év múl­va bizony aligha léphetnek föl a most látott-hallott idős hagyo­mányőrzők. A folytonosságot szolgálja a mostani Röpülj páva!, amelynél szebb, igazabb, szükségesebb so­rozatról nem nagyon tudunk. A döntőben nyoma sincs a nemes vetélkedő első fordulóiban itt-ott tapasztalt művészkedésnek, ha­tás vadászatnak. A legtöbb helyen ráéreztek arra, hogy mit kíván, mit bír el a képernyő. örvendetes számunkra,- hogy e magas színvonalú „versengésben” kitűnően helytállt a kalocsai Sárköz együttese. Minden elisme­rést megérdemelnek a felkészí­tést vállaló szakemberek és ter­mészetesen a kifogyhatatlan jó­kedvvel, lelkesedéssel táncoló, énekelő együttesek. Műsoruk el­ső percei a Röpülj páva! igazán maradandó élményei közé tartozr nak. Mintha megindult volna egy virágos mező. Olyan termé­szetesen mozogtak, mintha a ka­locsai. uszódi, homokmégyi utcán táncolnának. Persze, - amennyit segített az itthon és külföldön szerzett rutin, annyit ártott is. Apró rendezői beavatkozással folyamatosabb lehetett volna mű­soruk, kár volt a folyamatos cselekményt tapsos megállások­kal, szusszanásokkal, „műsor- számokká” bontani. Teljesítmé­nyüket, közvetve a szép kalocsai táncokat, dalokat méltán jutal­mazta a bíráló bizottság sóik ponttal. Bizonyosra vesszük, hogy a közönség pedig sok-sok levél­szavazattal nyilvánítja ki tetszé­sét. Rászolgáltak, és nemcsak a mostani kivételes alkalommal, a megbecsülésre. A bíráló bizottság legtöbb tag­ja szerencsére nem kívülállóként, hanem a közös élmény részese­ként mondja el olykor vaillomá- sos megjegyzéseit. Az előző héten látott, felejthetetlen, az emberi létezés évezredes hiedelmeit is közvetítő baranyai bemutatóval azonos színvonalon szólít több zsűritag. Sajnos, a televízió kép­zett, sokszor méltán dicsért ri­porterei nem mindig érzik, hogy mit kíván, mit enged meg az al­kalom, miikor van helye közvet- lenkedésnek, viccelődésnek és mikor nincs. Talán tovább tom­píthatnák a Röpülj páva! ver­senyszerűségét is. A bemutatott, előadott táncok, énekek, a közön­ség szavazataitól, „a slágerlistá­tól” függetlenül is bizonyították értéküket. Szombat este okozza a tévé a legtöbb családi perpatvart! Az előfizetők túlnyomó többsége kis lakásban él, hova küldje a kicsi­ket a csúcsidőben látható krimik vetítésekor. Még a legjobban ne­vélt gyermeket is nehéz este nyolckor ágyba parancsolni. Az elmúlt héten bemutatott franoia —olasz filmben hiába kerestük a megvásárlását indokoló értékeket. Sohase osztottam azok vélemé­nyét, akik közvetlen kapcsolatot látnak egy-egy művészi vagy szórakoztató alkotás és az embe­rek magatartása között; millió tényező befolyásolja viselkedésü­ket. Mégis megkockáztatom, hogy senkiinek sem használ az a tö­mény brutalitás, aminek kicsik és nagyok szemtanúi lehettek. 'A vasárnapi 07, jelentkezz! sokkal ötletesebb, szellemesebb, szelídebb volt, de azért a korha­tármegjelölés itt sem ártott vol­na. , Heltai Nándor BÁCS-KISKUN ÉS ALBA MEGYE TESTVÉRI KAPCSOLATAINAK JEGYÉBEN Romániai népi táncegyüttes vendégszereplése Bács-Kiskun és a romániai Al­ba megye baráti kapcsolatait töb­bek között kulturális csoportok cseréi is jellemzik. A múlt hét végén Oknamuresről, azaz Maros- újvárról érkezett művészegyüttest láttak vendégül a megyében. A román táncosok és énekesek Kis­kunfélegyházán, Baján, Kalocsán és a soilti művelődési ház szín­padán mutatták, illetve mutatják be műsorukat. A két megye művészeti együt­tesei közötti baráti kapcsolatok már hagyományosnak számíta­nak. A marosújváriak legutóbb 1975-ben jártak Kalocsán, ahol a Duna menti Folklórfesztivál meg­hívott csoportjai között léptek fel. Tavaly pedig az öregcsertői Népi Együttes látogatott Álba megyé­be. Ezt viszonozza most szép, ér­tékes, a hagyományokat őrző és felújító népi táncokkal, énekek­kel, hangszerszólókkal, az okna- muresi városi művelődési ház csoportja. Mihaltan Remus, az együttes vezetője, az Álba megyei szocia­lista nevelési és művészeti bizott­ság tagja egyben a városi műve­lődési ház igazgatója is. Rövid beszélgetésünk során elmondta, hogy a művészeti csoport 1970- ben alakult, tagjainak többsége ipari munkás, a város üzemeinek dolgozója. A közösség tíz táncos­énekes párt, két férfi szólistát és egy tíztagú népi zenekart egyesít. A táncoló asszonyok között éne­kesek is akadnak, akik alkalman­ként szólóénekszámokkal, illetve duettekkel is a közönség elé lép­nek. — Műsorunkat hagyományos erdélyi román, táncokból, énekek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents