Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 19. TUDOMÁNY-TECHNIKA Vetélkedő vízturbinák A folyók, tárolók vizének nyo­másában és sebességében rejlő hatalmas energiát a turbinák ala­kítják át forgómozgássá, teszik alkalmassá villamos energia ter­melésére. Magát a turbina elne­vezést egy francia mérnök al­kalmazta először egy párizsi gép­bemutatón, a múlt század elején. A vízturbinákat általában felta­lálóikról nevezték el. A Francis- turbina Francis James Bicheno angol mérnök 1849-ben keletke­zett találmánya. Újdonsága az volt, hogy a megszokott vízke- rék-elrendezésű elődjénél jobb hatásfokúnak bizonyult, s tenge­lye függőleges is lehetett. ami nagy teljesítményű egységek épí­tését is lehetővé tette. Ezt idő­rendben egy amerikai mérnök, L. A. Pelton szabadalma követ­te, az 1884-ben megalkotott Pel- ton-turbina. Ennél a gépnél a tengellyel együtt forgó, úgyne­vezett járókereket nem lapátok alkotják, hanem egy tárcsa ke­rületén elhelyezett „kanalak” Máig is használatban van ez a nagy esések hasznosítására ké­szült turbinatípus. A kis vízerők gazdaságos hasznosítására készült Bánki-turbinát 1917-ben szaba­dalmaztatta alkotója, Bánki Do­nét budapesti műegyetemi pro­fesszor. E turbina elrendezése hasonló a'közismert vízkeréké­hez, de a megfelelően kialakított csatorna segítségével a kerékre rávezetett víz kétszer áramlik keresztül az ívelt lapátokkal el­látott járókeréken. Az eredmény: jó hatásfok, olcsó szerkezet, ru­galmas alkalmazkodóképesség a különböző természeti adottságok­hoz. A Kaplan-turbina egy oszt­rák—cseh származású mérnök al­kotása. Viktor Kaplan a Ganz- gyár alkalmazottjaként, az 1910- es évek közepén szerkesztette meg a kis esésű folyók hasznosítá­sára szánt szárnylapátos (propel- leres) turbinát. A kis esésű, vál­tozó mennyiségben rendelkezésre álló vizek hasznosítására a Kap- lian-iturbma ma is a legalkalma­sabb típus. • Egy Kaplan-turbina hatalmas járókereke beemelésének izgalmas pillanatait örökítette meg. (KS) Valódi-e a festmény? Ha valaki festményt „tökéle­tesen” akar hamisítani, akkor nagyon elmélyült tanulmányokat kell folytatnia, hogy a régmúlt időkben használatos festékanya­gokkal és kötőanyagokkal régi vászonra, vagy falapra a megfe­lelő technikával festhessen, és élethűen imitálhassa mindezen anyagok természetes öregedését is. De a természettudós — a mű­vészettörténésszel együttműködve — még így is eléggé megbízható módon meg tudja ítélni, hogy eredeti, vagy pedig hamisított műalkotásról van szó. A természettudományos fest- ményvizsgálatokniak a pigment, a festékanyag sokoldalú „kivalla­tása” a célja. A szakemberek jól tudják, hogy egy-egy festékanya­got mettől meddig használtak a közel-, vagy régmúlt időkben. A pigment kémiai elemzése jófor­mán mindent elárul a kutatók­nak. Az egykori olasz és a hol­land ólomíehér például észreve­hetően különböző mennyiségű réz és ezüst nyomelemet tartalmaz, ami emissziós színképelemzéssel könnyen megállapítható. Tömeg­spektrométerrel végzett elemzés­sel gyorsan eldönthető, hogy mi­lyen eredetű egyik-másik ultra­marin. A röntgenes mikrostruk- túra-vizsgálat segítségével az an- timónólom és a nápolyi sárga összetételére derülhet fény. Az Infravörös színképelemzés segítségével nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a művész olajfestéket, vagy temperafesté­• Egy Rembrandt-festmény vizs­gálata és egyben restaurálásra való előkészítése az NDK-beli schwerini múzeumban. (MTI Külföldi Képszolgálat) két használt-e, hanem azonosít­hatók a különböző olajok, gyan­ták, enyvek. növényi gumik és fehérjevegyü letek is. A festmény röntgenfelvétele megmutatja a művész „kezeírását” — azt, hogy egyhuzamban festette-e, vagy pedig gyakran korrigálta ecset­vonásait. Az infravörös felvéte­lek a festés folyamatáról adnak értékes felvilágosítást, miivel az infrafény átvilágít a felső réte­geken és láthatóvá teszi az alat­tuk levő képet. Amerika legrégibb naptára Évszázadokkal a mayák előtt élt Amerikában egy nép, amely már naptárt vezetett. Ezit bizo­nyítja egy nemrég előkerült osz­loptöredék. Ezen van az a legré­gibb naptárlelet, amelyet Ame­rikában valaha találtak, így iga­zolódtak azok a feltevések, hogy az első ismert őslakók, a közép­amerikai olmékok találták fel a naptárt és nem a mayák. Az ol­mékok, éppúgy mint később a mayák, kb. időszámításunk kez­detekor titokzatos módon eltűn­tek (legalábbis a történelmi fel­jegyzésekből). Mintegy 1200 évig lakták Mexikó keleti partját. A bizonyító oszloptöredéket Veracruz szövetségi államban (Mexikó) találták. Az oszlop alap­zatát már 1939-ben felfedezték, de felső részét, amely az alapza­ton talált naptári adatok folyta­tását tartalmazza, csak most ás­ták ki. Az oszlopon a mayák ál­tal is használt matematikai jelek függőleges sora látható, amelyek pontokban (érték: egy) és vastag vonalakban (érték: kettő) feje­zik ki az értékéket. A Yale Egye­tem maya kutatóinak a számításai alapján a legrégibb feljegyzés kelteként az i. e. 31. év adódott. Pártoktatás a kecskeméti távvezetéki üzemben SZAKAD-E A HIDRAMID? • X Textilipart Kutató Intézet felada­tai közé tartozik ú) gyártmányok, új típusú nyersanyagok kidolgozása és azok gyártástechnológiáinak megterve­zése, valamint az iparba való beveze­tése. A képen: A Hidramid márkane­vet viselő ú] termék szakítószilárdsá­gát vizsgálják. A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti távvezetéki üzemének központjában október végén kez­dődik az új pártoktatási év. Az üzem kommunistái, vezetői nagy fontosságot tulajdonítottak a poli­tikai-ideológiai ismeretek szerve­zett formában történő, és a részt vevők kiválasztását illetően a ká­derutánpótlási elképzelésekkel is összeegyeztetett terjesztésének. A pártoktatás propagandistái, Her- T-at Sándor üzemvezető-helyettes és Baranyi Mihály, az üzemi párt- alapsizervazet titkára az oktatás céliát a következőkben fogalmaz­ták meg: önálló, szocialista véle­ményformáláshoz szükséges isme­retek átadása. Az előadók jól fel­készült párttagok: Herpai Sándor elvégezte a marxista—leninista esti egyetem szakosítóját, Baranyi Mihálynak is csak egy államvizs­gája van hátra. A pártoktatásban tizenöt dolgo­zó vesz részt a kecskeméti üzem­ben. A kiválasztott személyek zömmel párttagok, a pártonkívüli- ek pedig olyan emberek, akiket úgy tartanak számon a gáz- és olajszállító üzemben, mint akik idővel a párt tagjai lehetnek. A pártoktatás résztvevői még semmilyen politikai iskolát nem végeztek. A képzésüket három évesre tervezték. Az első, október végén kezdődő tanfolyamon a magyar forradalmi munkásmoz­galom történetéről szereznek majd beható ismeréteket. A szocialista mozgalom kezdete Magyarorszá­gon, Polgári demokratikus fórra dalom Magyarországon, A KMi megalakulása, Tanácsköztársasái Magyarországon, A KMP újjá szervezése, a munkásosztály har ca a nyomor és a válság ellen, é KMP harca a fasizmus és a há ború ellen. Az ország felszabadu­lása, A munkáshaitailom megte­remtése, A szocializmus építésé­nek kibontakozása hazánkban — hogy csak néhányat említsünk aj elciadáscímék közüli. A következő, — jövő évre — tervezett tanfolyamon gazdaság- politikai, a két év múlva sorra kerülő pártoklatás keretén belül pedig a társadalmi és állami élei kérdéseivel foglalkoznak majd. A. T. S. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA Összefogás , a bócsai határban Kissé szokatlanul hangzó mon­dattal kezdte a beszélgetést Weinhardt József tsz-elnök. ami­kor arra kértem, hogy tájékoz­tasson: mivel foglalkoznak az emberek a bócsai Petőfi Terme- lőszövelikezetben ilyenkor, az őszi szorgalom idején? — Készülődünk a vetésihez, a .szomszédos szakszövetkezet négy traktora tárcsázza a földjeinket — készítik a magágyat. — Az egyik legfontosabb mun­kát idegenekre bízzák?! — kér­deztem kissé csodálkozva. íA válaszból kiderült, hogy a bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet traktorosai egyáltalán nem idege­nek a Petőfi Tsz-ben. — A talajművelést évek óta ök végzik — magyarázza az el­nök. — Mivel rnekünk nincsenek ehhez megfelélő gépeink. Nem azért, mert elfelejtettük besze­rezni őket, vagy mines rá pén­zünk. Tavaly például több mint ötmillió forintos nyereségigei zár­tuk az évet —, hanem azért, mert gazdaságtalannak találtuk, hogy az alig ezer hektáros gaz­daságunk külön gépparkot, külön javítóműhelyt, üzemanyagtárolót hozzon létre és tartsom fenn, amikor mindez a szomszédos gazdaságnak imár úgyis megvan. Úgy véltük, sokkal olcsóbb meg­oldás, ha szükség esetén kölcsön­kérjük ezeket a gépeket, s meg­fizetjük szolgálataikat. Megfizetik, mégpedig a szol­gáltatások viszonzásával. A szak- szövetkezet ugyanis a száll Kő­parkját nem fejlesztette, éppen a termelőszövetkezet gépkocsijai­ra számítva. <Az együttműködés így tökéle­tes: miközben a szakszövetkezet traktorai a Petőfi Tsz földjét tárcsázzák, addig a tsz tehergép­kocsiján a szákszövetikezet szá­mára szállítják a műtrágyát a Péti Nitrogónművekből. S ami különösen figyelemre méltó: az együttműködés a gaz­dálkodásnak más ágazataira, más mozzanataira is kiterjed. A termelőszövetkezet jelenleg 1700 anyajuhot tart, s a szükséges ta­karmány bizonyos részéről a .szomszédos Szőlőskert Szakszövet­kezet gondoskodik. Jókora terü­leten termel ugyanis clrkoit, arrvi- ,ne,k csak a magját aratja le, a közepes minőségű szénát helyet­tesítő szárát pedig a Petőfi Tsz rendfelszedő kocsijai gyűjtik össze. A bóesaiak összefogása nem egyedülálló a megyében, de — sajnos — nem általános gyakor­lat. Pedig jó lenne ilyen együtt­működés több is, mert gazdasá­gos. A fentebb leírtaknak jelen­tős része van abban, hogy a bó­csai Petőfi Termelőszövetkezet­ben — jóllehet — a huszonöt hektáros baradkosuk 100 száza­lékos, a hasonló területű szőlő- táblájiUk pedig 70 százalékos fagykárt szenvedett, s a gazda­ság ezáltal jelentős bevételektől esett el, a tavalyihoz hasonló nyereségre számítanak: a közös gazdaságok alig száz főnyi tag­sága várhatóan 35—38 millió fo­rintos értéket termel az idén is. K. J. SEGÍTSÉG A GAZDASÁGOKNAK Szakosított szakszolgálat Tizenegy éve, hogy Bács-Kiskun megye állami gazdaságainak társulásaként létrehozták a szak­szolgálati állomást, azzal a céllal, hogy az üzemek tápanyag-gazdálkodását, növényvédelmét szakta­nácsadással, illetve laboratóriumi vizsgálatok ered­ményeivel segítse. A nagymértékű termésnövekedés egyik alapja a meghatározott mennyiségű és összetételű műtrágya felhasználása, amihez 1973-ban elkészült a megye állami gazdaságainak genetikai talajtérképe. Az üzemek ezzel egyidőben jutottak el oda, hogy nem feltöltő, hanem fenntartó tápanyag-gazdálkodást folytassanak. A szakszolgálati állomás dolgozóinak munkája a mezőgazdasági termelés iparszerűsíté- sekor, a rendszerek szervezésekor bővült az alap- technológiák kidolgozásának segítségével, vala­mint a rendszerek taggazdaságainak végzett vizs­gálatokkal. E sokrétű elfoglaltságnak az állomás szakosítás­sal itud eleget tenni. Ma a kunfehértói laboratóri­umban mövényanalitikai, Bácsalmáson talaj-, a központban, Kecskeméten takarmánygazdálkodása vizsgálatokat végeznek. Természetesen a laborató­riumi munka mellett az állomás szaktanácsadást, előrejelzést, üzemi kísérletekben részvételt is vál­lal. Legnagyobb az érdeklődés azonban a szak- szolgálati állomásnak az állatitenyésztést segítő te­vékenysége iránit. / Ennek sokrétűségét mutatja, hogy a takarmányok béltartalma értékeinek kimutatásán kívül mikrobio­lógiai és toxikológiai méréseket is végeznek. Sőt, a racionális földhasználat érdekében a gazdaságoknak földcserére és a területeknek jdbban megfelelő ál- látállománnyal történő kihasználására is javaslatot tesznek. Így a megye állami gazdaságaiban mint­egy 8 ezer hektár eddig basznosítatlan területen ma húsmarhát tartanak. Ehhez a szakszolgálati ál­lomás szakembereinek pl. a szakaszok beosztásáról, az állateltartó képességről adott tanácsai is hozzá­járultak. A tejelő tehenészetek közül tizennégyben hason­lították össze béltartalma vizsgálatok alapján az ál­latok igényét és a ténylegesen feletetett takarmány mennyiségét. Kiderült, hogy a teheArk fehérje- és energiaellátási szintje között nagy különbség van. A javasolt megváltoztatott takarmányozási techno­lógiák eredménye az lett, hogy míg 1974-ben 1 liter tejet átlag fél kilogramm abrak etetésével nyertek a vizsgált gazdaságok, addig ma ez a mennyiség 40 dekagramm. A sertéstenyésztést a szakszolgálati állomás két­féle vizsgálati csoporttal segíti. Az egyik a sertés­telepeken előforduló betegség, például a kannibaliz­mus, a krónikus hasmenés takarmányozási hiányos­ságokra visszavezethető okainak megismerése. A másik a takarmány minőségi vizsgálata. Ez utóbbi alapján általános képet kaphatnak a megyében ter­melt, feletetett, illetve keverékekbe bedolgozott ta­karmányok toxikológiai, mikrobiológiai hiányossá­gairól is. A szakszolgálati állomás laboratóriuma hazánk­Bajától Csopakig szüretelnek A Bajai Állami Gazdaságban háromszáz­hetven pécsi diák segíti a hatvan hektár cse­mege Chasselas és a borszőlő szüretelését. Megkezdődött a borszőlő szüretelése a cso­paki hegyoldalban is. f (| ( t' rUBT&K -.mii! . A • Katonáné Hazafi Erzsébet almatermcs cukortar­talmát határozza meg. Ilyen vizsgálatot néhány szá­zat végeznek a szakszolgálati állomás laboratóriu­mában évente. • Radies Anna a fűliszt karotintartalmát méri a biztonságos vegyifülkében. ban az egyik legpontosabban mérő állomás. A to­vábbi célok között a vizsgálatok átfutási idejének csökkentése, és az anaLltikai fegyelem még jobb betartása szerepel. Most érkezett meg egjr még nem teljesen beállított, de már üzemelő automata féhérje-meghatározó berendezés, amellyel a kézi munkaerő csökkentése mellett a napi 50—60 vizs­gálat helyett ennek háromszorosát tudják elvégezni. A megsokszorozódott munka, a gazdaságok igénye, a vizsgálatok sokrétűsége azonban további labora- tóriumibővítést tesz szükségessé. G. E. • A pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola diákjai a vaskút! üzemegységben. • A nemesvámosi „Csopak-tája” Termelőszövetke­zetnek az idén is segítenek a veszprémi 306-os számú szakmunkásképző intézet diákjai a sürgető szüretben. (MTI-fotó: Kozák Albert és Rózsás Sándor felv. — KS) Európai bölény a Szovjetunióban Európa legimpozánsabb vadja a kiveszőiéiben levő bölény. Az első világháború után Eurázsiá­ban a szabad természetben az euróázsiai bölény mindkét élő al­faja kipusztult. Kizárólag állat- kertekben maradt fenn néhány síkiföldi, valamint hegyi bölény. A zoológusok azonban össze­fogtak a bölény megmentésére. Ennek köszönhető, hogy napja­inkban Európában az állatker­tekben nyilvántartott, 50 bölé­nyen kívül Lengyelország és a Szovjetunió hatalmas kiterjedésű erdőségeiben már ismét élnek és szaporodnak a bölénycsordák. 25 éven belül már néhány ezer pél­dányban él majd ez a nemes vad Európában, a neki legmegfelelőbb helyeken.

Next

/
Thumbnails
Contents