Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
1978. október 19. 9 PETŐFI NÉPE • 5 A „Plémolnár” színe és visszája Kecskeméti bemutató Nincs ' mit csodálkozni Ermete Zaccanin, a századelő talián színészén, aki Pesten jártában meglátta és megszerette Az ördögöt anélkül, hogy kukkot is értett volna a szövegből. Még az előadás éjszakáján lefordíttaitta, s 'odahaza vagy két évtizeden át játszotta a saját receptjével. Eörsi Istvánnak föltehetően több álmatlan éjszakát okozott. Mit kezdjen ezzel a „35—38 éves, karcsú, csinos" ördöggel, aki mindig a kelllő pillanatban érkezik, se- honnai, mert nem jön sehonnan és nem tart sehová. Bánatos filozófiája közhelyigazságoktól („a feleség olyan, mint a monokli, elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember”) örökigazságokig ível („ami gurul előlünk, annak utána megyünk, azt kergetjük”), miközben különös érzékenysége van az emberek titkos vágyainak ki hallgatásához; nosztailgiákhoz, melyeket magunknak sem merünk bevallani. KULTURÁLIS SZEMLE A Krimszkaja Pravda írja Testvérmegyénk életéből Szokásos testvérmegyei lapszemlénk ez alkalommal a Szovjetunió krími területének kulturális eseményeit, rendezvényeit gyűjti csokorba. Nyáron egyebek között a világhírű üdülőhelyek híreire figyeltünk, szeptemberben az iskolakezdés időszerűsége kínált érdekességeket. Az ősz beköszöntővel pedig következzék egy közművelődési körkép a feketetengeri félsziget életéből. Ez a szabadgondol'kodó Ördög az emberi természet rejtelmeit veszi célba. Akárcsak Molnár, ki a férfinak és a nőnek a!ma közös tulajdonságaiból csihol darabot, hogy csak féltékennyé hevítve szabadulnak meg polgári erkölcsöktől 'körülbástyázott szerelmi gátlásoktól. Vagyis a házassági morált szurkapiszkiálja Az ördög. Játék arról, hogy a tisztesség szol- galelkűség csupán. Az Ördög behálózza, megronfija a kötelező szemérmet és lemondást — 1 Illetve csuda tudja, megrontja-e? Lehetséges az is, hogy éppen megnemesíti, mert béklyóitól fölszabadítja, trükkjeivel érvényteleníti, hatástalanítja, („Ha a komisz hazugságok nem volnának, olyan volna szerelmi életünk, mint a macskáé” — puffan a másik közhely.) Ha Molnár Ferencnek Goethe Faustja adta az ötletet, Eörsi Istvánnak bevallottan Dürrenmatt Ptay Strindbergje. Nyilvánvaló a párhuzam: ahogyan Dürrenmatt — Strindberg Haláltámcának adaptációjában — Kürtőt vezeti be furcsa katalizátornak egy ki- vénhedt tüzérkapitány (Edgar) és a néhai színésznő (Alice) elhervadt házasságához, hasonlóképpen Eörsinél a molnári Ördög kapja feladatul a társasági szépasszony és a bohém festőművész egykori szerelmének fölfedezőlesleplezését. Tehát bevilágítani a szerelem színét és vlsszáljat, így egyfelől a századelő idilljét, másfelől a ma emberének kétkedő, triviális kedvében lemosolyogni ugyanezt. Ennyi a párhuzam, több viszont a különbözőség. Amott egy negyedszázados gyötrelmektől megroppant családi tűzfészek üszkös romjain folyik az alkudozás, emitt a szegénységből magukat más-más úton felküzdott „fedek” kóstolgatják egymást, s jutnak eü a prűd tartózkodástól a heves vallomásig. Vagyis a Play Strindberg epilógus, a Play Molnár prológus („mindent a kezdet pillanatában keill befejezni”) egy emberi kapcsolatihoz, melynek neve a szerelem. Amott a gúnyneve, itt a fedőneve. Közös tielevényük pedig a polgári házasság. Akad persze kísérteties hasonlóság abban, ahogyan fölboncolja Dürrenmatt Strindberget, illetve Eörsi Molnárt. A Flay Strindberg partnerei a tények meztelen igazságát föl- öklendezve mondják ki; azért gyűlölik egymást, mert házasok. A Play Molnár szerelmesei pedig pontosan azáltal vallhatják meg érzelmeiket, hogy mindkettőjüket más-más házasság köteléke, illetve ígérete biztosítja a látszat jótékony fátylával. Márpedig a házasság arra való — súgja fülünkbe az Ördög —, hogy megkísértsük erkölcseit. Molnár Ferenc nihilista kallland- ját a „oui prodest” érzékeny pontján kezdi ki Eörsi István. Miért érdekeit az Ördög a szerelmesek össaeboronálásában ? Ezt a körülményt ugyanis mindvégig mellőz• Forgács Tibor az Ördög szerepében. 9 Jobbra: a szépasszony: Andresz Kati. • Lenni a festőművészt Szirmai Péter alakítja. 9 Jobbra lenn: jelenet az első felvonásból. Gáspár Antal, Szirmai Péter és Forgács Tibor. (Tóth Sándor felvételei) te Molnár. Eörsi huszárvágása életrajzi indíttatású. Az Ördögöt Molnárral azonosítja, mert állítólag az író saját érzelmeinek szolgáltatott önkényes igazságot: szerelmes volt a kor ünnepelt színésznőjébe, Varsányi Irénbe, svi- szonzatlanul. A ,nő inkább gazdag kérőjét részesítette előnyben, bár azért eljátszotta a bemutatón Jolánt, a festő megtért kedvesét. Az Ördög—Molnár aztán búsás végkielégítést kap Eörsinél, a darab során nemcsak Jolán kínálja meg minden földi jóval, amivel asszony csak elhalmozhat férfiembert, de a festő nejének kiszemelt Elza is vele távozik a végén, s vele-általla vállalja a boldogító prostitúciót. Szegény Molnár Ferenc, ennyire talán mégsem tehetett hiú. Eörsi azonban ezzel a szerző-szerep azonosítással mintha ki is 'húzná Az ördög méregfogát. Molnár színháza ma is úgy él emlékezetünkben, mint ami erős horgonyt vet a dialógusok tényleges szituációpótiló erejéhez. Ahol a valóság inkább csak kreált, önkényesen teremtett látszatvalóságokhoz pipiskedött fel, melyhez olyan bravúros szerepmozgaitás asszisztál, ahol mindenki a legjobb pillanatban érkezik és távozik a látvány elhibetéséhez. Molnár pontosan tudta, mikor kell mondjuk egy szobalánynak bejönnie és tkdmemnie alhhoz, hogy elegendő — tehát nem több, nem kevesebb — értesülése tegyen a házbeliek viselit dolgairól. Ehhez a dramaturgiához hálás téma a szemérmesség, az eltitkolt, a későn fölfejlő, a kimondatlanul is kimondott, ám kimondva is még bőven kimondatlan viszony, a sej- telmesség, az eléggé sohasem in- dokőlihatóság, ami az emberi kapcsolatokat általában jellemzi. Amikor tehát Eörsi nevet ad az Ördögnek, a konkrétságot, mint a színpadi relációt viszi bele a darabba, s tulajdonképpen hatástalanítja a molnári sejtel- mességet, szemérmességet1, .pikantériát. Amíg csupán Molnár flit- terszövegének csíllámfelületeit horzsolja asztaltosaihb farmerviseletre, még hagyján. Hanem hogy Molnár dramaturgiáját is fölszámolja, ez hiányérzetet ébreszt a nézőiben, hiszen ténylegesen más dramaturgiát nem kínál helyébe. A molnári dialógusoktól megkopasztott színpadon így nagyobb tere támad az „üres cselekvéseknek” (Selyem Oinka beérkezése és kiebrudalá- sa az I. felvonásiban), a rendezőre hízatiik egyszersmind, hogy az űrt töltse ki valamiképpen. A Play Molnárban szemérmetlenség tülekszik a szemérmesség helyé- b'e, Eörsi megmutatja, rpire gondolnak Molnár figurái aközben, míg gondolataikat a dialógusokkal leplezik, így a színészeknek nyílik lehetőségük a kettős játékra, föltárni a különböző embe-i ri nexusok színét és visszáját. A kettős játéknak ez a tehetősége a Play Molnár egyetlen komolyan vehető esélye. Szurdi Miklós rendezése is erre épül, szélsőséges és groteszk eszközök használatára biztatja színészeit, akik közül néhányan harsányan élnek vele, máisdk ellenállnak neki. Mintha Antal Csaba eufórikus színpadképeit (Szakács Györgyi színekben továbbfejlesztett jelmezeivel) is az a félismerés zsúfolná tele szökőkúttal, gördülő dézsáikba ültetett borókafenyőkkel és más rikoltó elemekkel, hogy a csappant értékű párbeszédek helyébe nyújtsák a Látványnak amonnan kihulló illúzióMár itthon forgatják az első magyar—lengyel koprodukciós filmet Kedden megkezdődött az első magyar—lengyel koprodukciós film, az „Űtközben” magyarországi forgatása. Az első jelenetek Lengyelországban kerültek celluloidszalagra. A stáb tagjai fokozatosan haladtak északról dél felé; készítettek felvételeket az Északi-tenger vidékén, a Hel-fél- sziget egyik kis halászfalu játihn, Varsóban a Visztula partján, majd „beköltöztek” Krakkóba. De hogyan is kerül a cselekmény fonala lengyel földre? Az onnan még kisgyermek korában elszármazott, s Magyarországra került női főszereplő révén. A történet szerint az asszony — aki orvos lett és orvoshoz is ment feleségül — az évek során mindjobban elhidegedett a családjától távol élő és vidéki munkahelyén kolléganőjével tartós kapcsolatot kialakító férjétől. Megbizonyosodva e kapcsolatról, az asszony egy kirándulást követően nem a budapesti közös otthonba tért visz- sza, hanem meg sem állt Lengyelországig. A kiruccanás csúcspontja szenvedélyes, romantikus szerelmi egymásratalálás egy lengyel férfival. Az asszony ezután a menekülési kísérlet emlékével, önmagában megerősödve tér meg otthonába. ját. Szíve szerint Forgács Tibor Molnár Ördögét játszaná, s minthogy erre azért hellyel-köz- zél van módja, jókedvvel és nagy ambícióval teszi, noha szövegmondása a bemutatóra még nem volt egészen perfekt, And- resz Katalin vibrálóan érzékletes, rejtelmes és facér Jolán, s mert- a molnárinál céltudatosabbnak kell lennié, eléggé rámenős is a vita eldönltéséhez: az asz- szonynak szüksége van szeretőre egy házasságban. Kár, hogy a „kiszemelt”, Szirmai Péter túlontúl egysíkú figurát hoz, erről a .selyemköpenybe bújtatott Jánosról könnyebb föltételezni a sikert, mondjuk a szorítok világából, boxtmeccsek után, semmiint fesitőecsétjéről a női szívekben. A férj, Áron László viszont telibe .találja azt a stílust, amit Eörsii darabja szinte tálcán kínál föl, a mairiomattszarű, a hűvösen groteszket. Szirtes Ágnes finom lelkű 'Elzája más égtájról csöppent ide, nem úgy a házi- mád etil. Markovits Bori, akinek a festettség is valamiképpen jól áll. Horváth József pincérének jut ki a legtöbb tortúra, András szerepében Gáspár Antalt látni. Döme Zsolt zenélje értő társa a rendező Szundi Miklósnak, akire azért sem tehet panasz, mert úgy szolgálja Eörsi István darabját, hogy fenntartásait éppen Molnár tanácsijával! oszlatja. Molnár tanácsaival, miszerint „a színház létezése hazugság — kivéve a lényeget. Ha a néző egy darab festett vászonról elhiszi, hogy az egy erdő, akkor ezt is el fogja hinni. El fogja hinni, hogy a feleség nem ismerte föl saját férjét, mivel' én azt állítom, hogy nem.. Nikolényi István A film író-rendezője Mészáros Márta. Jan Nowiczkit már többször láthatták a magyar mozilátogatók, hiszen Mészáros Márta két alkotásában is — „Ok ketten”, „Kilenc hónap” — szerepelt. Partnere, a Bejrútban született, Párizsban élő Delphine Seyrigel pedig két filmben — „Tavaly Marienbadban” és „Muriéi" — láthatták. (MTI) Irodalmi ünnepek Egy héten át tartott október első felében a Krím területen „A szovjet irodalom napjai” elnevezésű rendezvénysorozat. A sók érdeklődőt vonzó író—olvasó találkozók, felolvasások és kötetlen eszmecserék a nemzeti kultúrák további közeledését szolgálták a sok nemzetiségű Szovjetunióban. .írók és költők találkoztak olvasóikkal Szimferopolban, Sze- vasztopolban, Jaltában, Kercs- ben, Alustában é§ a félsziget sok más városában, illetve kisebb településén. Eljött az ismert költőnő, Rimma Kazakova, a szovjet írószövetség titkára is. De hasonlóképpen elküldték „irodalmi követeiket” az ukrán, kazah, azerbajdzsán!, belorusz, üzbégés más köztársaságok. Fiatalok a moziban Szoros kapcsolat alakult ki a Szimferopol nevű mozi kollektívája és a területi székhely 2-es számú technikuma között. Ezt kulturális együttműködési megállapodásban is rögzítették. Immár öt éve rendszeresen „fiLmesteket” és vetítésekkel egybekötött előadásokat tartanak a moziban a felnövekvő nemzedékeknek. Az idei tanévben történelmi témákkal is gazdagodott a program. A többi között L. I. Brezsnyev: A kis föld című, a Nagy Honvédő Háború egyik ütközetéről szóló könyvével foglalkoztak a fiatalok. Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának visszaemlékezései magyar nyelven a Szovjet Irodalom idei 5. • száméiban jelentek meg. „Szevasztopol emlékei" Ilyen címmel jelenít meg a „Tavrija” . Kiadó gondozásában az útikönyvek sorozat legújabb darabja, amelyet E. Doronyina és T. Jakovleva, a Szevasztopol védelmét és felszabadítását bemutató múzeum munkatársai írtak. A kötet elősegíti, hogy a hős város nagyszámú vendégserege és lakossága közelebbről is megismerkedjen a régészeti, történeti és kulturális emlékekkel. A kötet 789-et említ meg, kétharmad részük történeti jellegű. Kiemelkedő helyet foglalnak eL közöttük Szevasztopol első — a törökök elleni — ihős védelme, a forradalmi események, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború emlékei. A művelődés otthona Átadták rendeltetésének a legújabb krími művelődési házat — falun. A kultúra vidéki otthonát a knasznogvargyejszki járás Poltavka falujában, a baromfitenyésztésről ismert Oktyabr szovhoz központjában építettek fel a gazdaság munkásai. Ezt a kétszintes épületet a falu ékességeként tartják számon. A színház- és moziterem hatszáz személyes. Emellett sport- és olvasótermek. könyvtár, a politikai oktatás szakosított helyiségei és több klubszoba várja a vendégeket. Az öntevékeny művészeti csoportok tagjai és az érdeklődők örömmel vették birtokba Poltav- ka körzetének kulturális otthonát. A zene vonzásában Elsősorban a gyerekeknek készült, de a felnőttek zeneimű- veltség-gyarapodásában is érezteti hatását a szalszki járás Frun- zéről elnevezett áLlami gazdaságának nemrég megnyílt zenei iskolája. A jól fölszereLt osztály- termekben zongorán, fúvós-, valamint más hangszereken tanulnak meg játszani a lányok és fiúk. Az 1978—79-es tanévet zenei iskolájukban kezdhették meg a közeli Gorkij mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak a gyermekei is. A két létesítményt szinte egyidöben avatták fel. Csupán a szalszki járásban ezzel húszra emelkedett a zenei stúdiók és iskolák száma. Évfordulóra készül a kórus Ukrán dalok kórusa alakuLt Jaltában. A csoport nagyobbrészt a helyi szakszervezeti üdülők dolgozóiból jött létre. L. N. Szlanova vezetésével a kórus jeles évfordulóra készül. Jövőre lesz 325 esztendeje, hogy Ukrajna egyesült Oroszországgal a peregaszlavli ukrán rendi gyűlés határozata értelmében. Az évfordulós hangversenyekre ukrán népdalokat és orosz zeneszerzők műveit tanulják a jaltai kórustagok. Ember a hullámon A kijevi tudományos-ismeretterjesztő stúdió alkotócsoportja filmet forgat a Krím-félsziget déli partjain. A színes rövidfilm címe: Ember a hullámon. A képkockák a vízisportoíkat népszerűsítik. Ezek felvételeihez ideális környezetet nyújt a „szovjet Riviéra” néven ismert fekete-tengeri partszegély. A filmben több, nemzetközi hírű sportoló szerepek A félsziget lakosai rövidesen a vetítő- vásznon is viszontlátják kedvenc üdülő- és pihenőhelyeiket. H. F. A Zrínyi Kiadó új könyvei A Zrínyi Katonai Kiadó ez év őszén sok olyan könyvújdonsággal lepi meg az olvasókat, amelyek egyrészt a hazai hadtörténetem hézagpótló munkáinak számítanak, másrészt további feldolgozásokat, memoárokat, szépirodalmi műveket adnak ki, amelyek a második világháború mozzanatait elevenítik fel. STROMFELD AURÉL Hetés Tibor Stromfeld Aurélról szóló munkája nagy szakmai felkészültséget igényelt. A könyv a Magyar Tanácsköztársaság hadvezére születésének 100. évfordulóján jelent meg. A neves hadtörténész úgy ismer- teti meg az olvasóval Stromfeld Aurélt, mint aki az első világháború mindhárom frontján jelentős vezérkari beosztásokban harcolt, akit az imperialista érdekekért feláldozott tíz- és százezrek halála döbbentett rá, hogy a monarchia vezetői pusztulásba sodorják az országot. Stromfeld a Tanácsköztársaság hadseregének vezetőjeként bebizonyította, hogy a jól szervezett, hazájukért harcoló forradalmi erők képesek diadalt aratni a jól felszerelt imperialista hadseregeken. A könyv eredeti dokumentumok alapján számol be Stromfeld kommunistává éréséről, bírósági tárgyalásáról. A Zrínyi Kiadó másik könyvét, A végvári dicsőség nyomában, szintén ismert történész, Nagy László írta. Az író a három részre szakadt harcoló, kisemmizett végvári vitézek életének bemutatására vállalkozott. Köztudomású, hogy ebben az időben ez a létszámban nem túl jelentős katonaréteg látta el az ország határainak védelmét. A végvári vitézek kisebb ellenséges egységeket támadtak meg, késleltették a nagy seregek vonulását fenyegettél utánpótlási útvonala ikat. A végváraknak s a benne szolgáli vitézeknek ilyen mó dón stratégiai jelen tőségük volt. Az ige: szép kiállítású köny vet a történelmet t£ nítók és tanulók szí mára egyaránt aján hatjuk.
