Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
1978. október .19. • PETŐFI NÉPE • 3 A Duna mentén • A rakodódaru karbantartásával foglalatoskodnak a FOKA szakmunkásai. Elkongatta a delet a közeli templom harangja. Kisebb csoport gyülekezik a folyóparton. A menetjegyet már megváltották a dunavecsei hajóállomás pénztáránál és várják, hogy a folyót borító párafüggöny mögül mikor tűnik elő az átkelő hajó. Egész esztendőn át mindig akad utas, aki ezt az olcsó és kényelmes járművet választja arra, hogy a Dunai Vasmű városába eljusson. Sokan dolgoznak a dunaújvárosi üzemekben az innenső parti települések lakói közül. Elválasztja, ugyanakkor össze is köti Magyarország középső felét Európa legfontosabb víziútja, a Bács-Kiskun megyét 110 kilométer hosszan határoló Duna. Személy- és teherszállító hajókat hordoz széles hátán, öntözővizet ad a mezőgazdasági üzemeknek és kifogyhatatlan mennyiségű alapanyagot az építőiparnak. 1 • Kavicshegy a rakodótéren. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat dunavecsei kirendeltségétől kapja a folyami kavicsot a szegedi hézgyár, a Bács- Kiskun megyei ÉPSZER és a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, ahová a kecskeméti és a veszprémi Volán járműveit továbbítják. A Dunavecsén a folyóból kiemelt sóderból hatalmas dombok sorakoznak a vízparton, s naponta 1200—2500 tonna építési alapanyagot szállítanak a fuvarozó járművek a felhasználási hely•tc'igam n: Ötvenötezer árellenőrzés tapasztalatai Kevesebb az árdrágítás, az előírásokat azonban még mindig viszonylag sok vállalat megszegi — így összegezték az árellen- őrzések legújabb tapasztalatait az Országos Anyag- és Arhivatal- ban. Az MTI mubka társának elmondták, hogy az űrhatóságok az első félévben több mint 55 ezer esetben ellenőrizték az ár és a minőség összhangját, az átképzést, továbbá azt, hogy a választék indokolt mértékben cserélődik-e, az új termékek értéke arányban áll-e áruikkal. Az egyik legfőbb tapasztalat, hogy a vállalatok árpolitikája tervszerűbbé vált, s a hosszabb távra kidolgozott ártervekből kitűnik, hogy főként a gazdálkodás javításával, s nem indokolatlan áremeléssel igyekeznek a szigorúbb közgazdasági feltételek mellett is megfelelő nyereséghez jutni. Az árvetéseket általában szabályszerűen készítik. Egyes alap- és segédanyagok árának emelkedése, nagyabb használati értékű termékek kibocsátása természetesen áremelkedésekkel jár, az árhatóságok azonban ügyelnek arra, hogy tisztességtelen nyereséghez ne juthassanak a vállalatok. Az ellenőrök kedvező tapasztalatokat szereztek — egyebek között — a nehéziparban, ahol az önköltség csökkentésével, jobb • anyaggazdálkodással, műszaki-szervezési Intézkedésekkel igyekeznek megfelelő szinten tartani az árakat. Egyes vállalatoknál, mint például a nitrokémia ipartelepeken, a FORTE Fotokémiai Vállalatnál, az Észak-magyarországi Vegyiművekben főként a jobb anyaggazdálkodás nyomán még engedményt is tudtak adni áraikból. A gépiparban az idei január elsejei árrendezést rendben hajtották végre, s a helyesen kiszámított termelői árak érvényesülnék. Egyes anyagok árának emelkedése itt is megnövelte az árakat. A könnyűipari vállalatok is árstabilitásra törekednek. a termékösszetétel változása azonban itt is áremelkedésekkel járt, A tapasztalatok általában ki- elégítőék, de sok még a rendellenesség. Átlagosan minden hetedik ellenőrzésnél találtak kisebb-»nagyabb szabálytalanságot, amelyet szankció is követett. Az első félévben 19 esetben büntető eljárást. 13 esetben gazdasági bírság kiszabását, több mint kétezer esetben szabálysértési, 760 fegyelmi eljárást kezdeményeztek az árhatóságok. s jó néhány szabálytalanságot követett pénzbírság. kártérítés, p rém iummeg vonás. enyhébb esetekben figyelmeztetés., Viszonylag sok rendellenességet tapasztaltak például egyes szolgáltatási díjak kiszámításánál, többféle szolgáltatás összevont számlázásánál. (MTI) Lépjünk egyet, de mivel? A jó reklám kiemeli, valósággal felkínálja mindazt, ami esetleg elkerülte a figyelmünket. Heves és ellenállhatatlan vágyat ébreszt bennünk, hogy szert tegyünk a tekintetünket lebilincselő termékre. A jó reklám ismeri a gyengéinket. A jó reklámnak valóban elhisszük, hogy a mi fogunk is vakító lesz, mint a plakátokról ránk mosolygó szépségeké, ha ugyanazt a fogkrémet használjuk. Hogy csakis az a Márka oltja igazán a szomj unkát, amely olyan üdítően gyöngyözik a reklámfotókon. A plakátok az utcák és a terek képes újságjai. Színesítik a környezetet, útbaigazítják, különféle javak fogyasztására csábítják a járókelőket. Olykor, rendeltetésüktől eltérően — rejtvényről is gondoskodnak. Ezt a Skála-plakátot a kecskeméti utcán kapta lencsevégre a fotós. Többen is találgatták, hogy vajon mit akar mondani? — Talán azt. hogy járjunk kezeslábasban, ha meg akarjuk előzni a divatot — vélte egy középkorú. a fotómodellnél jócskán súlyosabb termetű asszony. Ezen mindenki jót nevetett. — Lépjünk egyet, de mivel? — szúrta ki a következő hibát egy diáklány. — Miért hagyták le a lábát? Ki tudja. „A csaj nem rossz” — szögezték le a férfiak. Ez is valami. Csupán az a bökkenő, hogy végtére is nem őt reklámozzák. Ez legalább világos. A többi érthetetlen. Vadas Zsuzsa (Fényképezte: Straszer András) Családvédelem büntetőjoggal A társadalmi viszonyok demokratizmusa — bár rendkívül lassan —, de hat a családra is. A szülők és gyermekek közötti kapcsolatban is új normák alakultak ki. Sem erényeik, sem gyengeségeik nem maradhatnak rejtve egymás előtt. Az a légkör, amelyben mindenki egyenjogúnak tarthatja magát, jogokon, kötelességeken és felelősségen alapul. A gyermek személyiségének helyes kialakulása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a gyermek nevelése egészséges családi körben történjék. A fiatalkorúak bűnözése okainak vizsgálatánál ugyanis — az elkövetésben közrejátszó tényezők közül legnagyobb arányban — mintegy 60—70 százalékban — a rendezetlen családi környezet hatását lehet kimutatni. A fiatalkorúak elleni büntető eljárások során fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek és fiatalkorúak érkölcsi zülléséért, bűnözéséért felelős szülők, felnőttkornak mulasztásaira. Indokolt esetben ellenük ifjúság elleni bűntett miatt büntető eljárást indítunk. A családi környezet rendezetlensége alatt a szülők alkoholizmusát. bűnöző, munkakerülő életvitelét, a szülői nevelés és ellenőrzés részleges, vagy teljes hiányát értjük. Ahhoz, hogy a veszélyeztetettséget, a fiatalkorúak bűnözését vissza tudjuk szorítani, csökkenteni kell az ifjúság morális fejlődését gátló és akadályozó tényezőket. Ezek kialakulását és elfajulását elsősorban az úgynevezett veszélyeztetett családoknál kell megakadályozni és felszámolni. Bács-Kiskun megyében is főleg a szülők alkoholizmusa oka a veszélyeztetettek viszonylag nagy számának, az állami gondozásba vételnek, a gyermek- és a fiatalkorú bűnözésnek egyaránt. A korábban is italozó V. B. nevű vádlottunk életközösségben élt egy hasonló életvitelű 38 éves nővel. A korábbi házasságból és az együttélésből összesen nyolc gyermeket neveltek, akik közül csak egy töltötte be a 18. életévét. A gyermekek után járó havi több ezer forint állami támogatást eltékozolták. E „szórakozásban” főleg V. B. járt „élen”, aki rendelkezett ugyan munkahellyel, de szinte mindig „táppénzes” volt. így a családi pótlék, a táppénz stb. általában italra ment el. Egyszer hopp, máskor kopp, — közmondás volt jellemző a hét kiskorú ellátására. Ha pénzt hozott a postás, két pár tyúkot is vettek a piacon, majd hozzá egy láda sör is elfogyott. Ezután éhezés következett. A kisebb gyermekeknek a szomszédok adtak élelmet. A lakásba sem a védőnőt, sem a pedagógust nem engedték be. Noha a szomszédokat is megfenyegette a vádlott, mégis elmondták a bíróságon a kiskorú gyermekek — szülők miatti — szomorú helyzetét. Ez év januárjában az egész délelőtt italozó vádlott délután hazatérve veszekedést kezdeményezett a feleségével. Otthon volt négy gyermek, köztük egy kétéves is. A kiabálás miatt a kétéves gyermek félelmében sírni kezdett, mire a vádlott rákiabált: „úgy a földhöz váglak, hogy megdöglesz”. Ezután, hogy oknélküli dühét levezesse, a macskájukat vágta a földhöz. A kisebb gyermekek az apjuktól való félelemből az udvarra menekültek. Ekkor a vádlott a felesége ellen fordult és ütötte, verte a kiskorúak előtt. A rendőrség előzetes letartóztatásba vette V. B.-t, A bíróság 10 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte és a szabadságvesztés tartama alatt kötelezte kényszerelvonó kezelésre. Egy másik vádlott évek óta italozó életmódot folytatott, egyre nagyobb mértékben. Ittas állapotában a családot rendszerint elzavarta a lakásból, a gyermekeit szidalmazta, a kiskorú ' lányokat mindenféle erköléstelen jelzőkkel illette. Több alkalommal előfordult, hogy az iskolai feladatukat készítő gyermekek elől a lámpát elvette, vagy azt az asztalról leverte. Ha a felesége nem adott pénzt italra, akkor késsel fenyegette és a gyermekek előtt ütlegelte, megrugdosta. A vádlott magatartása miatt — ahogy a bíróság is megállapította —, a kiskorú gyermekek idegrendszeri leg labilissá váltak. Egyikük sem éri el az életkorának megfelelő szellemi fejlettségi szintet, erkölcsi fejlődésük is súlyosan hiányos. A bíróság 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte a magáról megfeledkezett szülőt. Sajnos, még mindig sok gyermek szenved az alkoholista apák, a családot elhanyagoló anyák és nem utolsósorban az ilyen esetekről tudó hozzátartozók, szomszédok közömbössége miatt, A jövő generációjában hanyagságból vagy gondatlanul testileg, szellemileg vagy erkölcsileg kárt okozót eddig is felelősségre kellett vonni, de az új Btk tervezete is tartalmazza — a fent leírt esetekre vonatkozó — az ifjúság elleni bűntett törvényi kritériumait. A kötelességét nem teljesítő, kiskorúakra bomlasztó- an ható, a fejlődésüket veszélyeztető szülők ellen a büntetőjog eszközét is igénybe kell venni. Dr. Babay Imre a fiatalkorúak ügyésze Miért áll a kiskunfélegyházi kenyérgyár építése? • Az összeszerel ten árválkodó épületváz. Vajúdik a kiskunfélegyházi kenyérgyár építése. Hónapok óta ugyanaz a kép — az árválkodó épületváz — tárulkozik a szemlélő elé. Talán egy másak, sürgősebb feladat szólította el a jó hírű kivitelező, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat dolgozóit? Esetleg az üzem építésének terve szorul átdolgozásra, kiegészítésre? Vagy netán anyagihiány miatt rekedt meg a munka? Óhatatlanul ilyen kérdések vetődnek fel az avatatlan érdeklődőben, mert már megtanulta: rendszerint ilyen kérdések mögött rejlik egy-egy építkezés szünetelésének magyarázata. És sajnos, ezúttal sem téved. (Mert a szóban forgó kenyérgyári építkezés nem az első — reméljük azonban, hogy az utolsó —, amely a lényeget tekintve azonos tanulságok hordozója. Olyan tanulságoké, amelyek nyomén a párt Központi Bizottsága múlt heti ülésén feladatként jelölté meg, hogy: „Nagy fiigyeimet kell fordítani a beruházási folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kölcsönös érdekeltségének fejlesztésére, együttműködésük erősítésére, a szerződések fegyelmezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját. Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcsolódják az elfogadott program végrehajtásához.” Térjünk azonban vissza példánkhoz, a 41 millió forint költséggel felépítendő kanyéfüzem- hez, illetve az építkezés vajúdásának okaihoz.) Miint azt dr. Mező Mihály tói, a megyei tanács tervosztálya vezetőjétől megtudtuk, a bajok forrása lényegében az, hogy az építést kellő előkészítés nélkül kezdték meg tavaly. A beruházó Kecskeméti Sütői,pari Vállalat jószándékúan, de rosszul értelmezve a takarékosságot, úgy vélekedett: olcsóbban jár, és szakmai szempontjait is jobban érvényesítheti, ha maiga bonyolítja le a beruházást. Ilyen meggondolással másodállásba felvette az állami építőipar egyik szakemberét, s rábízta a szakismeret mellett nagy jártasságot is igénylő beruházói feladat ellátását. A kivitelező a legteljesebb bizalom jegyében becsülettel hozzálátott az építéshez. Csakhogy hamarosan előjöttek a beruházás előkészítésének fogyatékosságai. Akadozni kezdett a munka. Kiderült ugyanis, hogy az AGROBER Vállalat adós maradt a terv egyes részeivel, tartozékaival, így például az előzetes egyeztetést igénylő szakhatósági — közegészségügyi, tűzren- dészeti, viillamosenergetlkai, biztonságtechnikai — engedélyekkel. Ezek hiánya akadályozta a munkát. Viták, súrlódások keletkeztek; a sütőipari vállaltat másod- állású szakembere pedig nem tudta összehangolni (a tervet követelő) kivitelezőt és a tervezőt. Mellesleg ez utóbbi ekkor már — a hiányok ellenére — megkapta. felvette a teljes tervdokumentációért járó pénzt. Miiközben zajlott a vita, az idő múlott, a kenyérüzem építése pedig kevéssé haladt előre. Végül is jogkörében eljárva, a felügyeleti hatóságnak, a megyei tanács illetékes szakosztálynak kellett közbeavatkoznia. A kiskunfélegyházi kenyérgyár beruházásának lebonyolításával a ©ÁCSBER Vállalatot bízta meg. A feladattal ekkor már jócskáin ellátott vállalat aláírta a 'beruházás lebonyolítását átvállaló szerződést, amely ez év július utolsó napjaiban lépett érvénybe. Az építkezés átvételekor, a közös helyszíni bejáráson a felek jegyzőkönyvbe vették: a kenyérüzem alapozása 100 százalékban elkészült, s összeszerelve az üzem. épület. A kivitelező észrevételezése alapján azonban egy kritikus mozzanatot is rögzíteni kellett. • Megrepedezett, aládúcolásra szorult a vasbeton vázszerkezet. Nevezetesen, hogy folyamatban van a vasbeton főtartó vázrendszer szerkezeti meghibásodásának kivizsgálása, valamint a megerősítés módjának meghatározása. Minthogy a baj nem jár egyedül, az történt ugyanis, hogy amikor az üzemépület a tetőszigeteléssel megkapta a terhelést, csúnyán meg repedezett, aládúcolásra szorult a nyékládházi ME- ZÖPANEL Vállalat gyártotta főtartó vázszerlkezet. S ezzel, ha nagyon-.nagyon vázlatosan is, áttekintettük a félegyházi kenyérgyár építése eddigi történetét. A szerkezeti meghibásodás okának kivizsgálása és a megerősítés módjának meghatározása ugyanis — néhány korábbi kísérlet után talán éppen Papjainkban kerül sorra. Szó, ami szó, az előállt hibáért való felelősség megállapítása nyomán nyilván a vétkes közület viseli majd a megerősítés munkálatainak többlétköltségét. S említsük meg, hogy a felügyeleti hatóság közbeavatkozására a tervező cég, az AGROBER is pótolja a tervdokumentáció hiányzó kellékeit. Remélhető tehát, hogy oly sók huzavona után sínre kerül a kenyérüzem építése. • Lám, milyen gondokhoz, bonyodalmakhoz vezetett a kellően elő nem készített, s a sütőipari vállalat által saját lebonyolításban olcsóbbnak hitt beruházás. Ha az építkezés megkezdése óta eltelt, s a befejezésig hátralevő időre, s az ezenközben történő árváltozásokra gondolunk, ná- gyon is kétséges, elegendő lesz-e a beruházásra előirányzott 44 millió. S vajon honnan tudja előteremteni a várhatóan szükséges többletet a Kecskeméti Sütőipari Vállalat? ... Perny Irén i • Hajóra várnak a dunavecsei parton.
