Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 19. események sorokban Alekszej Koszigin fogadta a jordániai trónörököst MOSZKVA ____________________ A KGST-tagországok szakembereinek részvételével kedden Moszkvában nyílt meg a tudományos műszerekkel foglalkozó első nemzetközi konferencia. A tanácskozás célja a tudományos műszergyártás területén érvényesítendő hosszútávú program további kidolgozása. (TASZSZ) BUDAPEST Szerdán elutazott Budapestről Giulio Carlo Argan professzor, Róma főpolgármestere, akit kedden az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen díszdoktorrá avattak. (MTI) PRETORIA ~ Meghosszabbították a Namíbia jövőjéről folyó, eredetileg kétnaposra tervezett tanácskozást, s szerdán reggel Pretoriában ismét tárgyalóasztalhoz ültek a nyugati külügyminiszterek, valamint a dél-afrikai kormányzat vezetői. (Reuter, UPI) OTTAWA A hétfő óta sztrájkoló 23 ezer kanadai postai dolgozó sztrájkjának letörésére minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket fogadott el kedden a késő esti órájtban a kanadai képviselőház. A törvény- tervezet — amely a szenátus jóváhagyása után lép hatályba — a sztrájkotokra magas pénzbírságot akar kiszabni. A szakszervezeti mozgalom vezetői, a sztrájkok szervezői mée magasabb bírságot tartoznak fizetni. (AP) HANOI Az elmúlt napokban a kínai hatóságok úiabb súlyos provokációkat hajtottak végre a szocialista Vietnam határai ellen. A vietnami táiékoztatás szerint október 13—17 között a kínai hatóságok 19 provokációt és határsértő akciót követtek el Vietnam ellen. az ország északi határtérségében. BELGRAD Belgrádban szerdán megkezdődött a hagyományos októberi nemzetközi irótalálkozó, amelyet minden évben a jugoszláv főváros felszabadulási évfordulója alkalmából rendeznek meg. A szerb írószövetség szervezte találkozón ezúttal „a modern irodalom kommunikációs lehetőségeinek kérdései”-t vitatják meg 18 európai, amerikai és közel- keleti országból érkezett vendégek részvételével. A 60. évfordulót ünnepük a komszomolisták Ünnepi taggyűléseket tartanak október 18—25. között szerte . a Szovjetunióban • a 38 millió tagot számláló Lenini Komszomol több mint 400 ezer alapszervé- zetében. Ezzel megkezdődnek a szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség fennállása 60. évfordulójának rendezvényei. „Állandósult közel-keleti feszültség oka, hogy Izrael még nem szűnő agressziót követ el az arab országok ellen, a mögötte álló erőkkel együtt igyekszik meghiúsítani az igazságos, átfogó közel-keleti rendezést és az arab népek nemzeti érdekeivel ellentétben álló részleges külön alkukkal próbálja azt felváltani.” • A Jordánia! trónörökös (balról) ellátogatott a szovjet Külkereskedelmi Minisztériumba is, ahol a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyalt. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) NAPI KOMMENTÁR Tárgyalások a Szaharáról Harmadszor tárgyal a s/.aharai Arab Demokratikus Köztársaság küldöttsége Mauritánia képviselőivel, ezúttal egy meg nem nevezett afrikai államban. Tripoli és Párizs a kapcsolatfelvétel eddigi két állomása, s a téma most is a hároméves múltra visszatekintő nyugat-szaharai ország jövője. Áz egykori spanyol gyarmat fö- ' lötti adminisztratív hatalmat Madrid Mauritániára és Marokkóra kívánta származtatni, ami természetesen a lakosság körében kezdettől fogva ellenzésre talált. A spanyol-szahara felszabadításáért küzdő népi front, a Poli- sario eredményes harcot vív az ország függetlenségéért. Tavaly még Párizs is belebonyolódott a kopár, látszólag értéktelen térség birtoklásáért vívott csatákba: ötven korszerű Mirage próbálta megsemmisíteni a Poli- sario harcosait. Miért e nagyfokú érdeklődés? A sivatag kincsében: a Bu Ke- raa-i hatalmas foszfátlelőhelyek gazdagságában kell keresni a választ. A világ foszfátmennyiségének körülbelül egyharmada található itt, amiről Spanyolország is nehezen mondott le, Marokkó és Mauritánia pedig mohón ragaszkodik hozzá. Ügy tűnik azonban, a mauritániai fordulat, Mustapha Ould Salek ezredes, az űj államfő hatalma megszilárdulásával mintha közelebb hozta volna a szembenálló feleket, mármint a Polisariot és Mauritániát. Sok megfigyelő a korábbinál nagyobb megértést észlelt Salek ezredes kormánya részéről a nyugat-szaharai gerillákkal szemben. Ehhez persze aiz is hozzájárult, hogy a két ország minden próbálkozása kudarcot vallott: a Poli- sario harcosait egyszerűen nem tudták visszaszorítani, s azok ellenőrzik ma a szaharai Arab Demokratikus Köztársaság egész területén kívül Mauritánia északi és Marokkó déli részét. Leginkább Rabatot nyugtalanítják a gerillák harci sikerei: veszélyeztetve érzi a régóta dédelgetett marokkói álmot, az Algéria kivételével létre jövő föderációt Mauritániával és a Szaharával. Igaz, ezt az elképzelést Washington nem helyesli: egy marokkói irányítás alatt álló erős maghreb veszélyeztetheti algériai érdekeltségeiket. Nos, ezt figyelembe véve különösen érdekes az újabb nyugat- szaharai—mauritáraiad találkozó. Párizs szívesen fogadná a megbékélést, s az esetleges mauritániai—szaharai szövetség fölött a franciák örömmel bábáskodnának. Gy. D. Ezt állapítja meg egyebek között az a közlemény, amelyet Alekszej Koszigin és Hasszán Ben Talal moszkvai találkozójáról adtak ki szerdán a szovjet fővárosban. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Kremlben fogadta a Jordán hasimita királyság trónörökösét, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének vendégeként tartózkodik a Szovjetunióban. A tárgyszerű, baráti légkörű megbeszélésen a felek a szovjet— jordániai kapcsolatokról, valamint számos időszerű nemzetközi kérdésekről cseréltek véleményt. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre. Rámutattak, hogy a részleges kü- lönalkuk nem szolgálhatják az igazságos és tartós béke megteremtését a Közel-Keleten. Mindkét fél meggyőződését fejezte ki, hogy azt csak a minden közvetlenül érdekelt fél — beleértve a Palesztinái arab nép törvényes képviselőjét a PFSZ-t — részvételével történő átfogó rendezés révén lehet elérni. A felek újból megerősítették álláspontjukat, hogy ennek érdekében fel kell úiítanj a genfi békekonferenciát. (MTI) Gromiko Franciaországba utazik MOSZKVA A francia kormány meghívására október végén hivatalos látogatásra Franciaországba utazik Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. (TASZSZ) Marjai József Prágában Szerdán magyar küldöttség utazott Prágába, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaiki-tu- doűnányos együttműködési vegyes- bizottság 15. ülésszakára. A delegációt Ma"jaii József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési vegyesbizottság miagyar tagozatának elnöke vezeti. Bolgár—nigériai tárgyalások Lagosban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Todor Zsiv- kov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Olu- segun Obasanjo nigériai államfő, a legfelsőbb katonai tanács elnöke között. Kedden Moszkvában, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeumában a Komszomal hat évtizedes történetét bemutató kiállítás nyílt, A dokumentumok Leninnek az ifjúsági szövetségek feladatairól írt brosúrájától Leo- nyid Brezsnyevnek, a Komszomol legutóbbi, XVIII, kongresz- szusán mondott beszédéig fogják át a szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség történetét. Pham Van Dong befejezte délkelet-ázsiai körútját Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A hanoi elnöki palotában szerdán ünnepélyesen köszöntötték a délkelet-ázsiai kőrútjának befejező állomásáról, Szingapúrból hazatért Pham Van Dong miniszterelnököt. Hanoiba való vissziaérkieztekor Pham Van Dong kijelentette, hogy délkelet-ázsiai körútja a meglátogatott országokkal — Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel, Indonéziával, MalayisiávaJ és Szingapúrral — való barátság és együttműködés erősítését szolgálta. Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy az eszmecsere-sorozat középpontjában az illető országokkal való kétoldalú kapcsolatfejlesztés állt. Ami Vietnamnak az ASEAN-hoz, a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségéhez, mint egészhez való viszonyát illeti, ez összetett, türelmet igénylő kérdés — hangoztatta Pham Van Dong. A dán—magyar kapcsolatok fejlesztéséért Anker Jörgensen, Dánia miniszterelnöke hamarosan hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A tárgyalások jelentőségét jelzi, hogy személyében az első dán kormányfő lesz hazánk vendége. A Helsinki utáni Európa egyik jellegzetessége a gazdasági:—politikai érintkezések számának növekvése, a fokozott törekvés a különböző társadalmi rendszerű országok közti kapcsolatok fejlesztésére. Jellemző példa erre a dán—magyar viszony is. A két ország más-más gazdasági és katonai tömörülés tagja, így természetesen számos nemzetközi kérdésben eltérő álláspontot követ, mégis örvendetes, hogy évek óta mindkét oldalról következetesen törekszenek a kapcsolatok sokoldalú bővítésére. E folyamat fontos állomásai voltak a megismétlődő külügyminiszteri tárgyalások: Knud Andersen dán külügyminiszter 1975-ben járt hazánkban, egy évvel később pedig Púja Frigyes utazott Dániába. Anker Jorgensen — akkor még csak szociáldemokrata pártelnökként — 1974-‘ben tett látogatást Magyar- országon. Sor került parlamenti delegációk cseréjére s kialakultak szakszervezeti valamint testvérvárosi kapcsolatok is. Dánia az utóbbi években számos nehézséggel küzd. A fő problémák — a többi nyugateurópai fejlett tőkés országhoz hasonlóan- — a munkanéküliség; az egyre növekvő eladósodás, amelyet súlyosbít az ország nyersanyagszegénysége; a dán korona többszöri leértékelése két év alatt. Ezeken túl több sajátos probléma is nehezíti Anker Jörgensen tevékenységét, aki szociáldemokrata—liberális koalíciós kormány élén áll. Így például Dánia és a Közös Piac viszonya (főleg mezőgazdasági és hadászati kérdésekben bontakoznak ki éles viták), vagy Grönland jövőjének alakulása. Minden bizonnyal hozzájárul ez is ahhoz, 'hogy Dánia fokozódó szerepet tulajdonít a kelet—nyugati kapcsolatok, s ezen belül a gazdasági együttműködés fejlesztésének. Magyarország és Dánia gazdasági kapcsolatai egyenletesen fejlődnek, bár az eddigi eredmények kétségtelenül elmaradnak a reális lehetőségektől. Ennek egyik oka, hogy Dánia továbbra is adminisztratív korlátozásokat alkalmaz termékeinkkel .szemben Ez a magyar exportnak majd felét — számos mezőgazdasági cikk mellett a hengerelt-, textil- és bőrárukat is — hátrányosan érinti. E problémák megoldását célozta az 1976- ban aláirt, 10 évre szóló gazdasági—-műszaki-tudomány os együttműködési megállapodás, amely a kapcsolatok fejlesztésének általános keretén túlmenően — kijelölte az együttes tevékenységre különösen alkalmas területeket is. Az elmúlt két esztendő alatt történtek már konkrét lépések a lehetőségek kiaknázására; országaink között 20 kooperációs szerződés van érvényben, s további 25-ről most folynak tárgyalások. Vállalatot létesített Dániában az Egyesült Izzó és az Interag RT — ez utóbbi gyárában olyan híradástechnikai berendezéseket, színes tv-ket készítenek amelyek remélhetőleg a hazai kínálatot is bővíteni fogják. Szintén ígéretes lehetőségei vannak annak az üzemnek, ahol — magyar szabadalom alapján — zöldnövényekből fehérjekoncentrátumot fognak előállítani, valamint a harmadik piacokon való közös fellép>ésnek. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy Dánia előrébb lépjen tőkés partnereink sorában, ahol jelenleg csak a 12. helyen áll. Említést kell tenni a két ország közt meglevő egyéb kapcsolatokról is. Kulturális vegyesbi- zóttság irányítja a bővülő irodalmi, zenei és képzőművészet: együttműködést. Koppenhága és Arhus egyetemén hamarosan magyar lektorok lépnek munkába. Az eddigi fejlődés felmérése, a problémák megvitatása, a jövő lehetőségeinek értékelése — mindez szerepelni fog a dán miniszterelnök budapesti tárgyalásainak napirendjén. Megbeszélései a kétoldalú kapcsolatok erősítésén túl mindenképpen hozzájárulnak az általános európai légkör további javításához is. Sz. G. A PRAVDA CIKKE Internacionalista egység és szolidaritás A kommunista pártok visszaverik az imperializmus reakciós erőinek a munkásmozgalom, a demokratikus mozgalom, mindenekelőtt annak élcsapata, a szocialista országok és a tőkés országok kommunista pártjai elleni támadásait. A Pravda szerdai számában Vitalij Korionov, a lap szemleírója foglalkozik terjedelmes cikkben ennek a harcnak a körülményeivel. A cikk megállapítja: a kommunistaellenes hisztéria felszításának ma az a fő oka, hogy az imperialista reakció meggyengült, nem biztos pozíciójában, éppen ezért igyekszik minden erővel támadni a szocialista országokat és a kommunista partokat. A szocialista országok sikeresen oldják meg a gazdaság- fejlesztés programját, emelik a nép életszínvonalát, fejlesztik a szocialista demokráciát, A tőkés országok kommunista pártjairól szólva a cikk megállapítja: az Olasz KP következetesen harcol a dolgozók jogaiért. az ország demokratikus fejlődésének távlataiért. Portugália. Dánia, az NSZK. Spanyol- ország. Görögország. Finnország, Norvégia és más államok kommunista pártjai előrehaladnak. A Francia Kommunista Párt arra törekszik, hogy felszámolja a baloldali erők egysége megteremtésének útjában álló akadályokat. A fasiszta reakció támadása sem tudta megtörni Chile és Uruguay Kommunista Pártját. Az Egyesült Államokban, Kanadában. Izraelben, az arab országokban, Indiában, a távoli Gua- deloupe-on és Martinique-on egyaránit mind figyelmesebben hallgatnak a kommunisták szavára az emberek milliói. Az imperializmus ezért mind durvábban támadja őket, a nyomás, a fenyegetés taktikáját alkalmazza. Az imperialista reakció aknamunkájára ma az egyre körmönfontabb ideológiai diverzió jellemző, amelynek éle a kommunisták ellen irányul — írja a Pravda szemleírója. Az osztályellenség tisztában van azzal, hogy a kommunisták ereje mindenekelőtt soraik internaciona- lisita összeforrottságában és szolidaritásában van. Ezért került most a kommunistaellenes erők tevékenységének fő helyére az az erőfeszítés, hogy megrontsák a testvérpártok egységét és együttműködését. ,,Az ellenség nagyon szeretné, hogy a kommunistákat letéríthetné az osztályharcnak, a nemzetközi szolidaritásnak arról az útjáról, amelyet ma már sok ország és nép élete, tapasztalata igazolt. Szeretné arra az ösvényre taszítani a kommunistákat, hogy az egyik párt tapasztalatait szembeszegezzék a másikéval, befeketítsék például a szocializmus országai által megtett utat. Ennek a fogásnak a másik oldala az, hogy aránytalanul fel- dícsérnek olyan sémákat és terveket, amelyek érdekesek ugyan, de egyelőre sehol sem valósultak meg.” „Ellenségeink tisztában vannak azzal, hogy a kommunisták legyőzhetetlen erejének forrása: hűségük a marxizmus—lenimiz- mushoz, a kommunista pártok felépítésének, tevékenységének azokhoz a kipróbált elveihez, amelyeket a nemzetközi munkás- mozgalomban a kommunista és munkáspártok testesítenek meg. Éppen ezért támadják ezeket az elveket, ezért állítják azt, hogy „elévültek", nem felelnek meg az egyik, vagy a másik ország nemzeti érdekeinek. A komunistael- lenes propagandagépezet úgy akarja beállítani a dolgokat, hogy a tőkés országok kommunista pártjait az a veszély fenyegeti, hogy rájuk kényszerítenek, a szocialista országok kommunista pártjai — különösen az SZKP — egyes „recepteket” az új társadalomért, annak felépítéséért vívott harcukban. Mint ismeretes, az ilyesfajta törekvések teljességgel idegenek az SZKP számára. A szovjet kommunisták, akik állhatatosan küzdenek a szocializmus, a kommunizmus diadaláért, abból indultak és indulnak ki, hogy az új társadalom saját példájával szerzi meg a szíveket, s az értelem támogatását”. A Pravda cikke sajnálattal állapítja meg, hogy a szociáldemokrácia egyes vezetői e téren egy követ fújnak a kommunista mozgalom ellenségeivel, „A jelenlegi helyzet azt követeli meg a kommunistáktól, hogy legyenek éberek minden olyan törekvéssel szemben, amely fel akarja tartóztatni a testvérpártok növekvő egységét és egyúttal akadályokat akar gördíteni a munkásmozgalom különböző egységei és minden más monopolistaellenes és felszabadító erő egyesülésének útjába. „Ami a mi pártunkat illeti, élő, gyakorlati szolidaritást tanúsított eddig is, s tanúsít ezután is minden ország kommunista és munkáspártja, minden olyan forradalmár és demokrata iránt, akit az imperialista reakció elnyom, üldöz. A proletár internacionalizmus elvei, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó harcban szövetségeseink iránt tanúsított nemzetközi szolidaritás elvei szentek voltak és maradnak minden szovjet kommunista számára” — fejeződik be a Pravda cikke, (MTI) Országgyűlési bizottságok ülése Szerdán a parlamentben ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslata alapján — előterjesztést tett dr. Gonda Györgynek, a bizottság elnöki tisztségéből történő felmentésére — mivel az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökévé nevezték ki — és az új elnök megválasztására. Méltatta dr. Gonda György e tisztségben kifejtett több mint egy évtizedes tevékenységét. A bizottság — érdemeinek elismerése mellett — dr. Gonda Györgyöt felmentette elnöki tisztségéből és dr. Gajdó- csi Istvánt, a bizottság tagját választotta meg elnökké. A bizottság ezután dr. Gajdó- csli István elnökletével folytatta munkáját és megvizsgálta az október 8-i időközi országgyűlési képviselői választáson megválasztott Herczeg Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 13. vk.), dr. Mátyus Gábor (Bács-Kisíkún megye 14. vk.), Mészáros István (Békés megye 10. vk.) és Szurdi István (Budapest 2. v.) megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevelék a törvényes előírásoknak megfelelnek, az őszi ülésszakon javaslatot terjesztenek az országgyűlés elé a négy képviselő igazolására. Gyenes András elnökletével tartotta ülését a külügyi bizottság is. A bizottság a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javasilatára Nagy Miklóst — más fontos megbízatására tekintettel, munkásságának elismerése mellett, saját kérésére — felmentette titkári tisztségéből, s a bizottság új titkárává Darvasi Istvánt választotta meg. Ezt követően a tanácskozás résztvevői Garai Róbert külügyminiszter-helyettesnek a közel- keleti helyzetről szóló tájékoztatóját hallgatták meg. Az ülésen több képviselő is felszólalt. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI * Tanácskozás az akadémiai könyvkiadásról Az Akadémiai Kiadó megalakulásának másfélszázados jubileuma alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián szerdán tanácskozást rendeztek. A tudományos ülésszakot Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg, majd a tudósok, a kiadói szakemberek, a könyvszakma képviselői értékelték az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás szerepét a társadalom- és természettudományok fejlődésében, szóltak a kiadó eddigi eredményeiről. Köpeczi Béja akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese egyebek között rámutatott arra, hogy a régi Akadémia könyveinek — a megalakulástól eltelt 125 év alatt — csak mintegy 20 százaléka volt természettudományi kiadvány. Az újjászervezett Akadémiai Kiadó termésének viszont 60 százaléka természettudományi, fennmaradó hányada pedig társadalomtudományi munka. A másfélszázados jubileumát ünneplő könyvműhely, 1950-től napjainkig a világ 17 nyelvén megjelentetett, 4, mintegy kétezer kötet közreadásával tette ismertté a magyar tudomány legjelentősebb eredményeit. (MTI)
