Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 247. szám Ára: 90fillér 1978. október 19. csütörtök Folytatódott a felsőoktatási miniszterek konferenciája A felsőfokú képzés minőségének javítása az egyik feltétele annak, hogy az oktatók és a tudományos kutatók a szocialista társadalom szellemi életének valamennyi szférájában hatékonyabban segíthessék a további haladást — hangoztatták szerdán Balatonaligán a szocialista országok felsőoktatási minisztereinek konferenciáján. A 11 ország delegációjának részvételével kedden megnyílt tanácskozáson ab- ' ban máris egyetértés alakult ki, hogy az e célt szolgáló koordinációban jelenleg az információcsere tökéletesítése a legfontosabb feladat. A felsőoktatási intézményen felépítésének eltérései, a képzés különböző módszerei és az országonként kialakult sajátos hagyományok ugyanis ma még nem teszik lehetővé a tapasztalatok közvetlenebb átvételét. Az együttműködésben rejlő nagy tartalékok kölcsönös hasznosítása azonban megköveteli a folyamatos tapasztalatcserét. (MTI) A fiatal agrárértelmiség helyzetét elemezte a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Bács-Kiskun mezőgazdaságában, erdő- és fafeldolgozó iparában, vízgazdálkodásában 1107 fiatal diplomás dolgozik, a megye összes felsőfokú végzettségű agrárszakembereinek majdnem a fele. Róluk, a fiatal agrárértelmiségiek élet- és munkakörülményeiről, mozgalmi tevékenységéről tárgyalt tegnapi — dr. Adorján Mihály megyei titkár elnökletével megtartott — ülésén a KISZ Bács-Kiislkun megyei Bizottsága. A testület, amelynek munkájában részit vett Miklós János, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja — megállapította, hogy általában zökkenőmentes a pályakezdők beilleszkedése, bár előfordul, hogy az egyetemről, főiskoláról érkezők nem ismerik jövendő munkakörülményeiket, s túlzott várakozással látnak munkához az állami gazdaságokban, tsz-ekben és szakszövetkezetekben. Fontos kérdés az előrejutás, amint erre a beterjesztett írásos anyag is utal. A friss diplomások többnyire képzettségüknek megfelelő beosztást kapnak, de megesik, hogy olyan munkát végeztetnék velük. ami egy szakmunkásnak sem okoz gpndot. Szó esett a munkafeltételekről is. Az állami gazdaságokban bár nagyobb a szervezettség, de kedvezőbb beosztást csak hosszabb gyakorlat után kapnak a fiatalok, míg a termelőszövetkezetékben gyorsabban lehet előrejutni. Ugyanakkor az állami gazdaságok könnyebben tudják letelepíteni a fiatalokat mint a szövetkezetek. Nincs kellően kihasználva a fiatal nők szaktudása, ám ennek szintén megvannak az objektív okai. Sok községben nemhogy bölcsőde nincs, de a gyerek óvodai elhelyezése is körülményes, ezért az ifjú mérnöknők jobb híján olyan munkahelyet választanak, ahol. bár nem képzettségűiknek megfelelő feladatokat oldanak meg, de legalább jut idejük a családukra. A KISZ-ibizottsági ülésen igen sok volt a hozzászólások száma. F.nnek vélhetően nem az az oka, hogy erről a témáról legutóbb több mint öt éve tárgyalt a testület, hanem az, hogy — az egyre inkább iparosodó mezőgazdaság gondjaival együtt — megnőtt a fiatal agrárszakemberek szerepe. Vita tárgya lett például a diplomások közéletisége. Látszólag minden rendben van, hiszen 625 közülük a KISZ-ttag, s jó páran ellátnak tanácstagi teendőket is, azonban a beszámoló nem mulaszt el figyelmeztetni arra, hogy a fokozottabb közéleti aktivitás jogosan várható el a magasan kvalifikált agrárértelmiségtől. S bár sok fiatal diplomás egyéni felajánlásként háztáji gazdálkodást vállal, (ami cseppet sem elítélendő), de társadalmi szemNEVELÉSI ÉS MŰVELŐDÉSI FELADATOK Pedagógiai tanácskozás Kecskeméten Mit tehet és mit tesz az iskola és a nevelőtársadalom a fiatalok sokoldalú személyiségformálása érdekében? És mi minden vár sürgetően megoldásra ilyen tekintetben a nevelők, a közművelődési szakemberek és a szülők gyümölcsöző együttműködésével? Miként lehetséges összefogással olyan körülményeket teremteni egy-egy helységen belül, s az intézmények falai között hogy a fiatalokban felébredjen és megerősödjön a művelődési vágy? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei Tagozata a megyéi tanács művelődésügyi osztályának és a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun megyei Bizottságának közreműködésével tudományos ülést tartott. Délelőtt kilenc órakor dr. Kraj- nyák Nándor, a megyei tagozat titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Simon Gyulát, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkárát, Gera Sándort, a megyei pártbizottság propaganda és • Bodor Jenő osztályvezető a referátumát tartja. művelődési osztályvezetőjét és dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Elmondta, hogy a tagozat megalakulása óta immár kilencedik alkalommal rendezik meg a program szerinti tudományos ülésüket, egy-egy időszerű és fontos témakörben. Ez alkalommal azt tűzték ki célul, hogy sokoldalú megközelítéssel megvitassák a tanítási órán kívüli műveltségforrások felhasználásával, valamint az iskola és a közművelődési intézmények ALMA- ÉS BURGONYAEXPORT A MEGYE GAZDASÁGAIBÓL Enyhül az értékesítési gond Huszonhat vasúti kocsi gyümölcsöt indítottak útnak e hét közepén Bács-Kiskun megyéből Záhony felé. A szerelvény a 11 ezredik tonna almát szállította a szovjet megrendelőknek, s ezzel a mennyiséggel a HUNGAROFRUCT megyei kirendeltsége a Szovjetunióba irányuló téli alma exportkötelezettségét teljesítette. A vállalat az előző évhez képest a megyéből 58 százalékkal több almát szállított a szovjet vásárlók számára. A Helvéciái, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát és a ZÖLDÉRT Vállalattal szerződött gazdaságok ültetvényén termett kiváló minőségű gyümölcsöt ideiglenesen a HUNGAROFRUCT tu- zséri hűtőtárolójában helyezik el, majd a széles nyomtávú vasúti kocsira történő átrakás ütemében továbbítják a határon túlra. 'A mezőgazdasági üzemek és kisgazdaságok termékfeleslegéből az utóbbi évtizedben tekintélyes mennyiségű gyümölcsöt és zöldségfélét szállított külföldre a külkereskedelmi vállalat. Ebben az évben a burgonyaexpnrtáló megyek sorába is felzárkózik pontból hasznosabb, ha szabad idejükben inkább a közösség ügyeivel, saját maguk önképzésével, művelődéssel foglalkoznak. E're is van seregnyi példa. Kiskörösön, Kiskunhalason. Vaskó- ton. Bác'bokodon a korszerei állattartó telepeken a technológiai fegyelem példamutató betartását vállaltóik. Baján, Rémien az újításból veszik k'i részüket, a rendszergazda állami gazda-ágak fiataljai pedig nagyszabású vetélkedőket szerveznek: ezek a követendők. Szó volt azokról is, akik most tanulnak diplomájukért. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a megyei tanács végrehajtó bizottságával közösen immár hat éve együttműködési szerződést kötött három, mezőgazdasági szakembereket képző egyetemmel. A cél az. hogy növekedjék a mezőgazdasági. a gépész-, és a kertészmérnökök száma. Az egyetemeken működő Bács-Kiiskun megyei diákklubak tagjai évente egy-két tanulmányi kirándulást tesznek a megye mezőgazdasági nagyüzemeibe, s így viszonylag rendszeres kapcsolatba kerülnek leendő munkáltatóikkal, másrészt megismerkednek a gazdaságok lehetőségeivel is. Nyilvánvalóan e szoros együtt- működésnék is köszönhető, hogy a Bács-Kiskun megyei diákok visszajönnek szülőföldjükre. B. J. együttműködésével kapcsolatos feladatokat. Ezt követően Bodor Jenő, a- megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője tartott referátumot az alábbi címmel: Az iskolán kívüli személyiségformáló hatások iskolai integrálása. Miközben kiemelte a tanügyi reformmal kapcsolatos új dokumentumok jelentőségét, hangoztatta, hogy az Iskola megújulása és korszerűsítése érdekében kifejtett tevékenység országszerte, különösen az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat megszületése óta mondható hatékonynak és eredményesnek. Emlékeztetett rá, hogy a hazai neveléstörténetben számos előzménye volt már azelőtt is az iskolai közművelődésnek, majd .kijelentette, hogy az iskolának, de általában a pedagógiának állandóan korszerűsödnie kell ahhoz, hogy a növekvő társadalmi igényeket ki tudja elégíteni. Éppen ezért szükséges erősíteni a közösségimozgalmi, fórumokat, s több lehetőséget adni a képességek lehető legjobb kibontakozását segítő foglalkozásoknak, programoknak. Mindenkor az alapvető társadalmi célkitűzéseket szem előtt tartva a legmegfelelőbb oktatási-közművelődési együttműködési formákat és módszereket kell kikísérleteani és elterjeszteni. A bevezető előadást több kor- referátum követte. Szentjóbi Szabó Tibor .középiskolai igazgató a tanítási órán kívüli műveltségforrások felhasználásáról és az iskola> nevelésközpontú jellegének erősítéséről; Angeli Mátyás művelődésiház-Igazgató az iskola és a közművelődés együttműködésének komplex variációiról; Bölcs István, a Magyar Rádió rovatvezetője a fiataloknak készülő rádióműsorokban tükröződő ifjúsági művelődésről és annak irányíthatóságáról beszélt. Az előadások után. vita következett, majd a sikeres szakmai tanácskozás dr. Simon Gyula főtitkár zárszavával ért véget. 'f -: ‘ 77. : ö.' • A HUNGAROFRUCT szovjet exportkötelezettségének teljesítéséhez nagymértékben hozzájárult a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, amely évek óta iparszerűen termeszti a teli almát. Bács-Kiskun. A ZÖLDÉRT-társulás szövetkezeteiben iparszerűen termesztett étkezési burgonya termésfeleslegéből egyelőre ezer tonnát exportál a HUNGAROFRUCT. * A kecskeméti kezdeményezésre 1973-ban alakult burgonyatórsu- lás hat gazdasága teljesen gépesítve, több, mint ezer hektáron termeszt étkezési burgonyát, számottevő területen vetőgumót, valamint takarmányozásra és ipari felhasználásra alkalmas burgonyát. Az iparszerű eljárás, a nagy hozamú fajták elterjedése folytán a társulás valamennyi gazdaságában, a kecskeméti Törekvés, a dunavecsei Béke, a jánoshalmi Jókai és Haladás. az apostagi Duna menti, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben a burgonya termésátlaga a korábbinak háromszorosa, négyszerese lett. Még ennél is magasabb a két Duna menti gazdaságban. ahol öntözési lehetőség kínálkozik a biztonságos termesztésre. Ennek következtében a ZöLD- ÉRT-társulás gazdaságainak üzemi burgonyaterülete elegendő arra, hogy termékéből Bács-Kiskun megye kereskedelmi hálózatában egész éven át forgalmazott étkezési burgonya mennyiséget fedezze. A felsorolt gazdaságokon' kívül több szövetkezet ültet még 20—30—40 határán burgonyát az üzemi konyhája, valamint a téesztagság szükségletére. Ezen kívül a kisgazdaságok jórésze is megtermeszti burgonyából a té- lirevalót. Az apostagi Duna menti Tsz a legnagyobb iparszerű burgonya- termesztő Bács-Kiskun megyében. Az idén ötszáz hektárról takarít be termést, amelynek értékesítése elég sok gondot okoz. A krumpli fogyasztói árának leszállítása, valamint az árusítási, házhoz szállítási akció ellenére még mindig igen jelentős burgonyakészlete van a ZÖLDÉRT-nek, emiatt a felvásárlás sem tudja követni a megye csaknem 7 ezer hektár burgonyatermése szedésének az ütemét. A ZÖLDÉRT kecskeméti és jánoshalmi burgonyatárházában, az apostagi Duna menti Tsz közelmúltban épített, 6 ezer tonna burgonya elhelyezésére alkalmas tárolójában, valamint a jól bevált hagyományos módszerrel hosszú ideig meg lehet óvni az értékes mezőgazdasági terméket az időjárás viszontagságaitól. A burgonya téli tárolása így sem kockázatmentes. Akár a termelőüzem. akár a kereskedelem gondoskodik a raktározásáról. A megyei zöldség-gyümölcs forgalmazási operatív bizottság közbenjárására kialakult a külföldi szállítás lehetősége. Jóllehet a termésfelesleghez képest az első ütemben exportra kerülő mennyiség nem valami jelentős. A további szállítás azonban javíthatja a burgonyaértékesíités helyzetét. Az apostagi Duna menti Tsz néhány évvel ezelőtt kereken 100 millió’ forintot ruházott be a burgonyaágazat fejlesztésére, gépsorokat vásárolt, tárolót épített. és hasonló beruházásokat végzett a ZÖLDÉRT Vállalat, továbbá a társulás valamennyi szövetkezete, amikor Bács-Kiskun megye burgonya szükségletének fedezéséért a társulást annak idején felelőssé tették. A kereskedelmi vállalatnál és a burgonyatermesztő gazdaságokban több százmilliót érő beruházás jövője válik kétségessé, ha a zöld ség-gy ümiölcskereskedelem országos szervei, a megye iparszerű burgonyatermelésének jelenlegi teljesítőképességét és várható növekedését a ZÖLDÉRT megyei vállalata felvásárlási előirányzatának meghatározásakor nem veszik eléggé figyelembe. K. A. • Kilencezer tonna étkezési burgonya termett az idén az apostagi Duna menti Tsz nagyüzemi tábláin, ahol 11 kombájnnal szedik a termést. A szövetkezet 6 ezer tonnás burgonyatarolója már megtelt. (Straszer András felvétele) ■ Turizmus Az idei nyár minden eddigi idegenforgalmi rekordot megdöntött. Becslések szerint 16 millióra tehető a hazánkban járt külföldiek száma és ebbe nincsenek beleszámítva az átutazók. Lakókocsis karavánok kígyóztak ki az országból, be az országba. Japánok fényképezték a kecskeméti Kodály- intézetet, franciák ismerkedtek Bugaccal, lengyelek, németek, olaszok falatoztak a Tanyacsárdában, idegen szavak csobogtak a hazai utcákon és magyar szavaktól volt hangos a Szent Márk tér Velencében, a kikötő Barcelonában, a tengerpart Jugoszláviában. Nem is számítottunk ekkora érdeklődésre. Ki gondolta volna, hogy hongkongi turisták is megnézik a lovasbemutatót Lajosmizsén, kaliforniai ebtenyésztők tanulmányozzák a pulitenyésztést a Hortobágyon, francia vadászok ülnek hosszú méla lesben Kunbaján, grúzok, görögök ismerkednek a borainkkal, svédek, angolok és ki tudná megmondani, milyen nemzetiségű vendégek szurkolják, gyönyörködik végig a Fogathajtó Világbajnokság bemutatóit? Közben mi sem ültünk tétlenül. Német nyelvtanfoyamo- kon vettünk részt Potsdamban, osztrák—nyugatnémet körutazást tettek borászati szakembereink, Helsinkiben számítástechnikai tapasztalatokat gyűjtöttünk, sokan bejárták Európát, s voltak Kubában. Ügy látszik, hogy amíg a nyugati nagyhatalmak vezető politikusai az ellentétek szításán munkálkodnak, a világ népei — élve a turizmus kínálta lehetőségekkel — a közeledést egyengetik. Autóba, hajóra, vonatra, repülőre ülnek, hogy élményeket, tapasztalatokat, barátokat szerezzenek. Az utazási hullám nem most indult el, de az idén tetőzött. Olyan méreteket öltött, amelyre nemcsak mi, de mások sem voltak felkészülve. Turistáink riasztó hírekkel érkeztek haza Európából. Ezen a nyáron akkora tömeg zúdult az utakra, hogy megbénult a közlekedés, nem volt elegendő szállás, vagy csak borsos áron, a tengerparton közelharcot kellett vívni egy zsebkendönyi helyért, az ételek árától a legéhesebb magyar utazónak is elment az étvágya. Nálunk is megmutatkoztak a fogyatékosságok. Dugig megteltek a szállodák, kempingek és így sem jutott hely valamennyi szálláskeresőnek. Volt ugyan sokféle program, a fogyókúratúráktól a sétalovaglásig, de meglehetősen kevés volt a hangulatot jó hazai ízekkel, a szokottnál változatosabb körítéssel fűszerező műsor. Európa az idén megtelt és számítani lehet rá, hogy jövőre új, nyájasabb, vonzóbb helyeket keresnek majd azok is, akik nem kedvelik a lármát és a zsúfoltságot. A turisták többsége pihenést, nyugalmat, szép természetet és romantikát keres. Az ismertebb, felkapott fürdőhelyek éppen ezek hiánya miatt veszítettek vonzerejükből. A Balaton is elviselhetetlen nyáron, másutt sem jobb a helyzet. Ezen sokat segítene, ha jobban, okosabban gazdálkodnánk az ország, de megyénk adottságaival is. Pihenésre alkalmas, festői helyünk van bőven, csak éppen fel kellene rá hívni a figyelmet. Még csak nagyobb beruházás sem szükséges, hiszen napjaink turistája nem luxuskivitelü szállodákba vágyik, éppen ellenkezőleg. Felmerül a kérdés: nem érné meg nekünk is vendéglátásra berendezni néhány megüresedett tanyát, régi, falusi parasztházat? Az emberek utazási vágya hovatovább a turizmus leg- K nagyobb korlátja. De az eu- 1 rópat telítettség egyúttal nagy lehetőséget is kínál számunkra. Arra, hogy meglevő értékeink feltárásával, kamatoztatásával tágabbra szélesítsük a vendéglátás körét. Azt adjuk, amit az emberek lassan sehol sem találnak meg. Szép tájat, az újdonság erejével ható környezetet, a hazai sa- I játosságokat ízléssel, hangulatosan kifejező vendéglátást. V. Zs. V. M.
