Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

)Fí NEVE • 1978. október 17. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Szovjet-magyar kooperációval készül a nagy nyomású festékszóró A nagy nyomású festékszórók világszerte a keresett termékek sorába tartoznak. Érthető ez, ép­pen sokoldalú felhasználhatósá­guknak tulajdonítható az érdek­lődés irántuk, annak ellenére, hogy egy-egy berendezés meglehe­tősen drága. Ma már bebizonyoso­dott. hogy a Mechanikai Müvek és a szovjetunióbeli — vilniusi — partnerváilatat jól választott, amikor egy korszerű festékszóró közös gyártását határozta el. A szabadalmat amerikai—sváj­ci és az NSZK-bell érdekeltségű Wagner-konszerntől vásárolták meg. A költségek 60 százalékát a magyar, negyven százalékát a szovjet gyár vállalta. Hasonló kö­zöttük a gyártásmegosztás nagy­ságrendje is. Ez a 250 atmoszféra nyomással dolgozó gép szinte mindent tud, amit a mai festési technológiák igényelnek. Felhasználható az épí­tőipar számos területén, a festő és mázoló részlegeknél. Festhetők vele a gyárak különböző, nagy sorozatban készített gépei, beren­dezései. hajók és tartályok egy­aránt. Nemcsak diszperziós festé­kek. hanem nehéz fajsúlyú, nagy töltőanyag-tartalmú ipari lakkok és építőipari betonfelület védő fes­tékek is kiválóan felhordhatok vele Méretei a rendkívül nagy teljesítményhez viszonyítva 'kicsi­nyek, s különös előnye, hogy a tárgyak szögleteibe, éleire is egyenletesen viszi fel a festéket. A hagyományos festékszórókhoz képest mintegy 30 százalékos a ny a gtak a ré kossággal dolgozik. Sok helyütt ezzel a géppel vég­zik el az elektromos távvezetékek korrózióvédelmét, sőt poliiuretán- habök felvitelére is alkalmas. Ér­deke- je'lemzöje. hogy a már gyártott két típus 100, illetve 89 méter magaságig képes a tömlőn felnyomni a festőanyagot. Nagy hasznukat vették a szakemberek Eudaoesten a Rákóczi úti és a Szent István körúti házak sor- tatarozásánál. A magyar és a szovjet vállalat úgy osztotta meg a gyártást, hogy a festékszóró komplett aggregé t- ját a Mechanikai Művek készíti, természetesen más hazai gyárak­kal együttműködve. A korszerű villanymotorokat például az Ipari Műszergyár szállítja. Vilniusban a festőpisztoly, a nagy nyomású tömlő és az úgynevezett kocsi ké­szül. Az egyelőre négy esztendőre ér­vényes szerződés értelmében a két vállaltat az általa gyártott részegységekkel fizet egymásnak, s a berendezést mindkét fél maga szereli készre. A Szovjetunióban a rendkívül nagy belföldi igénye­ket elégítik ki. a magyar vállalat viszont exportálja is a gépeket. Hogy mind a két fél jól előkészí­tette a licenc honosítását és a gyártást, azt már a kölcsönösen megindult szállítások bizonyítják. A Mechanikai Művök 1977 feb­ruárjában kapta meg a beruházási engedélyt az aggregát-gyáregység kialakítására, s az új, korszerű üzem 1978 második negyedévében már megkezdte a termelést. A mintegy 330 millió forintból mindössze hárommilliót fordítot­tak az építésre. A többit forgó­alap-bővítésre és nagy pontossá­gú forgácsoló-, maró-, eszterga- és több orsós fúrógépekre, precí­ziós mérőműszerek vásárlására költötték. Ez utóbbiaknak külön légkondicionált, pormentes helyi­séget alakítottak ki. Itt mérik a festékszóró több ezredmillimé- terekben meghatározott méretpon­tosságú alkatrészét. A hidraulika alumíniumönt­vényből készülő háza — a szak­emberek szerint — öntészeti bra­vúrnak számít. Az NSZK-ban is csak a híres Zeppelin Művekben tudják gyártani. Magvar országon kitűnően megoldotta ezt a felada­tot a Csepel Vas- és Fémművek apci gyára. A festékszóró szovjet—magyar kooperációs gyártásának gyors darabszámnövelését jelzik a ter­vek. Az idén mintegy hatezer, jö­vőre már 13 ezer, azt követően pedig évi 20 ezer aggregátot — illetve komplett festékszórót — gyártanak majd. A Mechanikai Művekben a ter­mékszerkezet váltását a korsze­rűsítés mellett a gazdaságosság elve vezérli. Jól jellemzi ezt, hogy két esztendő múlva a festékszóró- gyártásban részt vevő négyszáz dolgozó ugyanannyi termelési ér­téket — egymiffliárd forintot — állít majd elő, mint amennyit a hagyományos gyártmányokat ké­szítő csaknem négyezer társuk. A közös költségek az átlagosnál jóval gyorsabban térülnek meg, a tervek szerint nem egészen két és fél év alatt. Az új termék iránt sok országból érdeklődnék a töb­bi között Indiából, Algériából. A Mechanikai Művek már Jugoszlá­viába is szállított belőlük, s jövő évi termelésük 90 százaléka már rendeléssel fedezett. A licencet adó Wagner konszernnel is meg­egyezés született, amely szerint a költségek többszörös értékében vásárolnak festékszóró alkatrésze­ket. A nagy nyomású festékszóró nemcsak mint korszerű új termék emeli a két ország gépgyártásá­nak színvonalát, hanem a felhasz­nálók munkáiénak minőségét, ter­melékenységét, is javítja. (MTI—APN) Tudományos kutatás és fejlesztés A csehszlovák és szovjet tudó­sok együttműködése során új fo­tóanyagokat sikerült kikísérletez­ni. Ilyen az a különösen éles ké­pet és nagyfokú stabilitást nyúj­tó színes fotópapír, amely az automata berendezésekbe kerülve gyors feldolgozást tesz lehetővé. Jelentős eredmény éket hoz a textilipari kutatások közös erővel történő folytatása is. Olyan fél- készítmények termelésének a tech­nológiáját dolgozták ki a szovjet és a cseh kutatók, amelyek se­gítségével az antrakinon színes anyagokat higanyvegyületék al­kalmazása nélkül lehet előállítani. Az új technológia igen fontos a csehszlovák textilipar fejlesztése szempontjából, mivel 1980 után a terv szerint ezeknek a színes pa­mut-, selyem- és vegyi rostoknak a termelését az eddigieknek a négyszeresére akarják emelni. (BUDAPRESS—ORBIS) Bulgária és a KGST A KGST-ben a szakosítás és a nemzetközi kooperáció egyes tag­országok népgazdasági terveinek két- és sokoldalú egyeztetésével történik; a Komplex Program irányelvei is a különböző integ­rációs megegyezések révén való­sulnak meg a gyakorlatban. Ebből a tevékenységből Bulgá­ria is kiveszi részét. Eddig 120 kétoldalú és 90 többoldalú együtt­működési szerződést hoztak létre, a következő ötéves terv pedig már 230-at irányoz elő — főleg a gépgyártásban, az elektronikai iparban és a vegyiparban. Kooperációk alapján készül a •szocialista országokba irányuló bolgár export 30 százaléka — de ez az arány a nyolcvanas évek­ben egyes iparágakban elérheti a 60 százalékot is. Bulgária legna­gyobb gazdasági partnere a Szov­jetunió. A két ország 65 kooperá­ciós szerződést kötött, a szakosí­tott termékek aránya árucseré­jükben elérte a 40 százalékot. Tanulságot e két mutató vizsgála. ta a többi európai KGST-ország esetében is: NDK: Lengyelország Csehszlovákia Magyarország Románia 36 szerződés 25 szerződés 13 szerződés 10 szerződés 6 szerződés 25—35 százalék 17 százalék 21 százalék 40 százalék 25—30 százalék A nemzetközi szakosításban és kooperációkban Bulgária szerepe különösen az anyagmozgató kis­gépek, a mezőgazdasági és élel­miszeripari gépgyártás, hajógyár­tás. távközlési és számítástechni­ka, valamint a műszergyártás te­rületén jelentős. Ugyancsak fon­tosak a Bolgár Népköztársaság kalclnált szóda, gumi termék, il­latszer és kozmetikai cikk, nö­vényvédő- és gyógyszerszállításai. A KGST-n belüli sokoldalú együttműködés újabb szakaszát jelentik a hosszú lejáratú progra­mok. A gépgyártási, az energia- és nyersanyag-gazdálkodási, vala­mint az élelmiszer-gazdasági programokat a KGST bukaresti ülésszakán, elfogadták. A gazdasági tervek közös ke­zelése több szempontból is elő­nyös: a nemzetközi szakosítás és kooperáció további elmélyülése — főleg a termelésben —, hozzá­járul az egész közösséget átfogó­an. ugyanakkor az egyes orszá­gokat speciálisan érintő problé­mák megoldásához is. A baráti országok közös erőfeszítései ré­vén lehetővé válik a KGST-tag- országok gazdasági fejlődésének meggyorsítása, illetve a termelé­si szerkezet tökéletesítése. (SZÖ- FIAPRESS — KS) A jövő kertészei Ebédlőből munkásszállás Csehszlovákiában ha Melnikről van szó, szinté mindenki a város mezőgazdasági technikumáról be­szél először. Ez az iskola a város egyik legfőbb nevezetessége, büsz­kesége — mondják sokan, majd hozzáteszik: maga Melnik pedig a szőlőtermesztés központja a kör­nyéken. Közép-Csehországban a Moldva és az Elba folyók mentén már majdnem ezeréves hagyomá­nya van a szőlőtermesztésnek, amely természetesen sok szakem­bert igényel. Ezért aztán 1885-ben Melnrkben létrehozták a mai nagy nevű me­zőgazdasági technikum elődjét: a Szőlészeti Iskolát, ahonnan azóta kiváló szakemberek sokasága ke­rült ki. Eleinte csak szőlőtermesz­tők. napjainkban már sokoldalúan képzett fiaital kertészek is. Jelenleg több mint háromszáz diák tanul a technikumban. Az első három év tananyaga minden­ki számára egyforma, a hallga­tók negyedikben szakosodnak. Addigra már jjci kristályosodik bennük, hogy a kertészet melyik ágazatát választják szívesen egy életre szóló hivatásul. Ma már legalább olyan ismertek és „kere- • settek” az iskola virág- és dísz­kertészei, zöldség- és gyümölcs- termesztői, mint a szőlészet kike­rülő fiatal „mesterei". Erről tanúskodik a nagyarányú túljelentkezés, valamint az, hogy a melniki technikum diákijai min­dig sikeresen szerepelnek Cseh­szlovákia virágkiállításain, szak­mai versenyein. De erről tanús­kodnak azok a lehetőségek is. amelyek közül a végzősök vá­laszthatnak. Tavaly egyötödük ta­nult tovább főiskolán, sokan ke­rültek növénynemesítő- és kuta­tóintézetékbe, jó nevű állami gazdaságokba, kertészetekbe. Hogy mi a titka a melniki tech­nikum sikereinek? Semmi — vallják meggyőződéssel az ott dol­gozó tanárok. Már a jelentkezők kiválasztásánál gondosan ügyel­nek arra, hogy csak az kerüljön be az iskolába, aki valóban ér­deklődik a kertészet iránt. Emel­lett az oktatás elengedhetetlen tartozékának tekintik a gyakorla­ti képzést. Bizonyítják ezt a tech­nikum gondozott üvegházai sző­lőskertjei, gyümölcs- és díszfais­kolái, az immár nyolcvan éve lé­tesült és szinte napról napra gya­rapodó iskolai arborétum és park, amelyeket a város lakói is szíve­sen látogatnak, s megmutatnak minden érdeklődőnek. Marcela Andrlová • Ugye, szépen fejlődik ez a nö vény? (Fotó: Orbis—KS) • A fametszés fortélyait minden kertésznek ismernie kell. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárának dolgozói közül a törzsgárdatagok jól emlékeznek ar­ra. hogy a nemrég átadott új munkásszállásuk valamikor ebéd­lő volt. Hatvani Sándor csak hal­lomásból tudja ezt, mivel préselő szakmunkásként április óta dolgo­zik a gyár daraboló műhelyében. Azelőtt Pesten, majd jó ideig Kiskunfélegyházán kereste a ke­nyerét. — A gyárudvar másik végében levő régi munkásszálláson laktam sok munkatársammal együtt — emlékezett vissza. — Hatan alud­tunk egy szobában, meglehetősen rossz körülmények között, össze sem lehet hasonlítani a két szál­lást ... Való igaz, itt szinte szállodában érezheti magát az ember. A 16 szoba közül még az a néhány is kényelmes, otthonos, amelyben négy ágyat helyeztek el. A leg­több szobában, ketten, hárman laknak. A központi fűtés, a szo­bákba bevezetett hideg-meleg víz mellett több zuhanyozó, ételmele­gítő, mosó-, szárítóhelyiség, s a tévénézésre is alkalmas társalgó egészen otthonossá teszi a szállást. — Három évvel ezelőtt gondol­tunk "i, hogy az egykori ebédlő­ből munkászállást alakítsunk — magyarázta Tóth Mihály főmér­nök. — A vállalat vezetősége, kü­lönösen Albrecht Károlyné sze­mélyzeti vezérigazgató-helyettes helyeselte, támogatta elképzelé­sünk megvalósítását, a SZÖV- TERV Bács-Kiskun megyei iro­dáját ennek alapján megkértük, hogy a tervet készítsék el. Gyors, pontos munkájuk eredményeként 1976 szeptemberében a munkás­szállás tervét megkaptuk. Tavaly nyáron kezdtük el a munkát, melyből jelentős részt vállaltak az üzemfenntartási osztály dolgo­zói, s rajtuk kívül több szooialis­• ötvenhárom dolgozó szállója. • Tévénézés közben a társalgó­ban. (Straszer András felvéte­lei) ta brigád is. Az épület átalakítá­sa több mint másfél millió forint­ba került a jelentős társadalmi munka értékét nem számítva. ötvenhárom dolgozó lakik az új, kényelmes munkásszállóban. Havonta mindössze száz forintot kell fizetniök ezért. A régi mun­kásszállást kis átalakítással hasz­nosítani tudják majd, ha a több­fajta elképzelés között hamaro­san döntenek. T, L. A búza Magyarországon 17 ezer tonna PVC Befejezéséhez közeledik a PVC- fóliát gyártó új üzemrész építése a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat nagytétényi gyárában. Az üzem a Borsodi Vegyi Kom­binátban előállított PVC-port dolgozza fel és évente tizenhét­ezer tonna lágy PVC-fóliát gyárt majd. • Szerelik az NDK gyártmányú gépeket. (MTI-fotók: Manek At­tila felvételei — KS) Hazánkban nem is olyan régen évente 2 millió tonna búzát adtak szántóföldjeink. Egészen ponto­san- 1961—1965 között a hazai búzatermés évente mindössze 2 millió 20 ezer tonna volt. Az el­múlt évékben viszont természe­tessé vált már, hogy búzaföld­jeink gazdagon fizetnek az esz­tendői munka és a ráfordítások ellentéteként. 1976-tól kezdve minden esztendőben meghaladta a hazai búzatermés az 5 millió tonnát. Immár 'három aratás ho­zott nagy termést, s e három kö­zül is az idei viszi el a pálmát. S még eigy összehasonlítás a múlttal. Magyarországon búzából az idén az 1938-as vetésterület 81 százalékán — tehát számottevően kisebb területen —. több mint kétszer annyi termett, mint csak­nem négy évtizeddel ezelőtt. Negyven mázsa felett Köztudott, hogy a mezőgazdasá­gi termelésben, az élelmiszerter­melésben az elmúlt egy-két, évti­zedben világszerte jelentős ütemű növekedés tapasztalható. Ami a búzát illeti, a következő a hely­zet. 1961—1965 között földiünkön évente átlag 254 millió tonna búza termett. Tavaly pedig a világ bú­zatermelő országai 388 millió ton­na termést takarítottak be. Mi­közben nálunk több mint' két és félszeresére nőtt a megtermelt búza mennyisége, addig Földün­kön nagyjából egyhanmadával lett nagyobb 12—16 év múltán a bú­zatermés. Hazánkban a 18 má­zsa körüli hektáronkénti hozam 15 év alatt 40 mázsa fölé emel­kedett a világon. 12 mázsáról 1977-re 16.61 mázsára nőtt ugyan­ebben az időszakban a hektáron­kénti termés. Egyik legjövedelmezőbb növény S még egy összehasonlítás: az 1961—65-ös években a hazai bú­zatermés átlaga 10 százalékkal el­maradt az európai átlagtól, ta­valy pedig 20 százalékkal megha­ladta azt. A nagy, ötmillió tonnán felüli búzatermésnek joggal örülünk, mért ha a gazdaságosság szem­üvegén keresztül vizsgáljuk, ak­kor is kedvező eredményt kapunk. A búza nemeseik a mezőgazdasági nagyüzemek egyik legjövedelme­zőbb növénye, kedvező az export­ja a népgazdaság számára is. Igaz, hogy az elmúlt másfél év­ben a búza világpiaci (ára, az 1973—1974. évihez képest jelentő­sen csökkent, de még mindig meghaladta az 1970-est. 1970-ben egy tonna búzánk 49 dollárért, tavaly pedig 120 dollárért talált vevőre. A gondot legfeljebb az okozza, ha kisebb mennyiségű búza ke­rülhet valamilyen ok miatt ex­portra. 1977-ben 790 ezer .tonna búzát adtunk el országhatáron túlra1, tehát kevesebbet, . mint 1973-ban vagy az azt követő két esztendőben. Akkoriban ugyanis a hazai búzatoivitel meghaladta évente a 900 ezer tonnát. Az ál­latállomány növekvő abraktakar- mány-igénye, a tavalyi gyen­gébb kukoricatermés kedvezőtle­nül hatott a búzakivitelre. Azj, hogy az idei jó búzatermésből mennyi kerülhet külföldi piacon értékesítésre, majd csak a kuko­ricabe takarítás után lehet bizton­ságosan meghatározni. Folyamatos • fejlődés A hazai búzatermelés eddigi alakulása egy sor lényeges tanul­sággal is szolgál. Ezek közül egv, amely talán a leglényegesebb. Immár hosszú idő óta kedvező közgazdasági körülmények között folyamatos a búzatermesztés fej­lesztése. Az elmúlt egy-másfél évtizedben soha nem mondta sen­ki. hogy most elértük a fejlesz­tésben a célt, és egy időre áll­junk meg. A mezőgazdasági ter­melésen belül a fejlesztés sza­kaszossága eléggé jellemző. (A folyamatos fejlesztés mindig adott munkát a búzával foglalkozó szakembereknek, eszköz-, anyag-, berendezésgyártóknak, beszerzők­nek, forgalmazóknak, az új faj­ták előállításáért, elterjesztésért fáradozó embereknek. A további követélmény: növel­ni a búzatermést, javítani a ter­melés gazdaságosságát. Az ötéves terv szerint 1980-ban 44 mázsa körüli hektáronkénti átlagot kell elérnie a mezőgazdaságunknak. Egységes egészként vizsgálva Az elmúlt években — teljes joggal — terjed egy szemlélet, mi szerint a hazai gabonatermesztés egészét kell vizsgálni, fejleszteni, gazdaságosabbá tenni. Nagyon is ésszerű ez a felfogás, vagyis a kalászosok és a kukorica együttes kezelése. Ésszerű azóta, amióta a búza nemcsak kenyérgabona-nö­vény, hanem takarmánygabona és exportcikk is. A gabonatermelés egységes egészként! vizsgálata egy sor új lehetőséget tár fel. Érde­mes a búza vetésterületét növelni azokban a körzetekben, amelye­ken a kukorica a nyári szárazság miatt rendszerint kicsi termést ad, a téli, tavaszi csapadékot jól hasznosító búza.viszont kitűnően fizet. Ugyanakkor kézenfekvő a jó vízgazdálkodású talajokon a kukorica arányát javítani még a búza terhére is. Természetesen a búzatermesz­tés sikerében elengedhetetlen ré­sze van, s marad a jó minőségű munkának. Erről egyetlen olyan időszakban sem lehet megfeled­kezni, amikor napirendre kerül­nek a termesztés egyes munkafo­lyamatai. Ezekben a napokban a vetés követeli a figyelmet. S bár­mily korszerűek is a búzater­mesztés eszközei, ma is érvényes a régi mondás: ki mint vet, úgy arat F. I,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents