Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-12 / 215. szám
11 NEl‘L • 1978. szeptember 12. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Segítség Mongólia vízgazdálkodásának fejlesztéséhez ÖSSZETARTOZÁSBAN: GÉP ÉS EMBER A kiskunhalasi kötélgyártó Virágágyások, szőlőlugasok mögött fehér tornácos épület: a kiskunhalasi kötélgyártó mester műhelye. Kenderkóc- kupacok, kecskelábú asztal, olajtól csillogó fonóhorgok, hengerlő, vas- gerejben. Különös világ: százéves múlt egy darabja. 0 Sánta Sándor és felesége a fonókerék mellett. (Straszer András felvétele.) A szocialista Mongólia fejlődésében fontos szerep jut a vízgazdálkodás intenzív fejlesztésének, mert enélkül nem növelhetné biztonságosan az ország mezőgazda, sági termelését, nem bővíthetné állattenyésztésének takarmánybázisát. Az ágazat fejlesztéséhez nem nélkülözhetik, 1 nem is kell nélkülözniük a testvéri országok tudományos és műszaki segítségét. Ennek az együttműködésnek további elmélyítését irányozza elő a KGST szervezetének Komplex Programja. A legelők öntözése, az öntözéses földművelés meghonosítása már Mongólia megalakulásakor a párt és a kormány által kijelölt fontos feladatok közé tartozott. A vízgazdálkodás fejlesztéséhez először fel kellett tárni a vízkincset, tanulmányozni annak lehetséges hasznosítási módjait. A fiatal állam első vízügyi szakemberei a Szovjetunióban szereztek tapasz, tálatokat. A vízgazdálkodási létesítmények építéséhez ugyancsak kezdettől fogva nyújt segítséget, szállít gépeket és berendezéseket Magyarország a jelezi tehergépkocsigyár egyik fő szállítója. Az összes 12 tonnás tehergépkocsit, amelyet tavaly a jelezi gyár előállított, magyar ihátsóhidak- kal és ‘ kormányrendszerekkel szerelték fel. Több mint hatezer ilyen hátsóhidait szállított 1977- ben Lengyelországba a győri Rába gyár, és ugyanennyi kormányrendszert a budapesti Csepel Művek. Több mint 40 ezer Jelcz-itehergépkocsit szereltek fel eddig magyar részegységekkel és alkatrészekkel. A lengyel gépkocsigyár.tók nem sajnálják a dicséretet, amikor a Magyarországról származó, kiváló minőségű kooperációs szállításokról van szó. A hosszú távú lengyel —magyar szerződés (1975—.1985) értelmében Magyarország különböző részegységeket és alkatrészeket szállít a lengyel Piát—126 személygépkocsikhoz. Ennek ellenében a lengyel autógyárak nem a Fiat—126p személygépkocsikat, hanem komplett teher- gépkocsi-ailivázaikat, továbbá Diesel-motorokhoz csapágyaikat, berendezéseket, illetve különféle elektrotechnikai alkatrészeket is szállítanak Magyarországra. Lengyelország szoros kooperációs kapcsolatot alakított ki a Szovjetunió autógyáraival. Ennek legfrisebb példája a Káma nehéz tehergépkocsik gyártásában folytatandó együttműködésről szóló lengyel—szovjet egyezmény. Lengyelország a Westinghouse cégtől vásárolt szabadalom alapján fékberendezéseiket szállít a szovjet vállalatnak ezekhez a tehergépkocsikhoz, s ezek ellenében kész Káma típusú kocsikhoz jut. A szocialista országok közül a Szovjetunió volt Lengyelország első partnere az autóiparban. Egy hosszú távú kormányközi megállapodás alapján, amely immár több mlint tíz esztendeje van érvényben, 'Lengyelország több mint 20 egységet szállít a Lada sorozat különböző modell- jelhez: fényszórókat, villamos alkatrészeket stb. Ennek ellenében a Szovjetunióból kap zárakat és sok egyéb alkatrészt a lengyel Fiat—125p típusú személygépkocsiikhoz. Az a terv, hogy ezt a sokoldalú és gyümölcsöző munkamegosztást és szakosítást a jövőben kiterjesztik újabb alkatrészek gyártására villamos rendszerekhez, továbbá középraksú. / a Szovjetunió, A hatvanas évektől — mikor már a KGST valameny- nyi tagországának tapasztalataira támaszkodhatott Mongólia — a mezőgazdasági szövetkezetek megszervezése még inkább szükségessé tette a vizek hasznosító, sát. A következő évtizedben több mint 13 ezer vízkutató hely épült ki, s negyven százalékkal nőtt az öntözött mezőgazdasági terület. Jelenleg Mongólia vízgazdálkodásának további bővítését a Szovjetunió hosszúlejáratú hitelekkel, fúró- és vízkiemelő berendezések szállításával segíti. Szakembereket küld a munkálatokra, részt vesz az új objektumok tervezésében. A többi KGST-ország ugyan, csak nagy segítséget nyújt. Magyarország több száz kút fúrását támogatta anyagilag, s nagy területeken végeznek szakembe. reink kutatási, feltárási munkákat. Közösen dolgozták ki a mongol vízügyesekkel az ország vízerőforrásainak komplex haszno. sítására vonatkozó terveket. Eredményesek az együttes tudományos kutatások is. (APN— MTI) • A lengyel kisautók gyárában. • Az Ikarusz fehérvári gyára is részt vesz a széles körű kooperációban. lyú tehergépkocsik közös gyártására, valamint a lengyel Nysa és Zuk tehergépkocsik szovjet közreműködéssel történő korszerűsítésére. A Szovjetunióval és Magyarországgal kialakított kooperációs kapcsolat mellett az NDK-val is együttműködik a lengyel gépkocsiipar. Itt a fő hangsúlyt a tehergépkocsikhoz, pótkocsikhoz szükséges speciális részegységek és alkatrészek gyártásának kölcsönös összehangolására helyezik. A szocialista országokkal kialakított együttműködés és szakosítás 1980 után több új területre is ki fog terjedni. Most folynak az előkészítő tárgyalások. A KGST-országikhoz fűződő kooperációs kapcsolat még fontosabb tényezővé válik a lengyel autóipar fejlesztésében, és egyre újabb területekre terjed ki. Ezt az együttműködést egészíti ki az olasz Fiat céggel kötött hosszú lejáratú szabadalmi szerződés, a Berliet autóbusz- gyártó céggel kötött megállapodás, valamint a nehéz tehergépkocsik gyártási kooperációjáról nemrég aláírt megállapodás az osztrák Steyer műveikkel. (Szofiapóessz—APN—MTI) A nyolcvanéves mester elmé- lyülten dolgozik. Istráng, nyűg, tehénkötél, csikókötőfék kerül ki a keze alól, immár hatvanhat éve. Lassan, komótosan húzza, sodorja a feszülő szálakat. Fordul a széles, bőrszíj ölelte fonókerék: mintha a világ kezdetétől — szó. ros összetartozásban — együtt munkálkodna gép és ember. □ □ □ — Tápiószelén nevelődtem, ott voltam tar.onc egy cseh emlgérnél — emlékezik az idős mester, ölében nyugtatja kezét, feje felett az egyszerűen berendezett szobában sárguló díszoklevél: „Sánta Sándor kötélgyártónak, 50 éves kisipari munkásságáért.” ' — Két évig a gépkereket hajtottam, azután kezdhettem csak fonni. 1914-ben szabadultam, 20 fillérrel. Ez volt a fizetség, meg egy öltözet ruha. Azután nyakamba vettem a délvidéket, gyalogoltam 20—30 kilométereket, mire munkát kaptam itt, vagy ott. Lementem én még Belgrádig is. Pár hónapig Szabadka környékén arattam, vágtam a kendert. Paraszt- gazdáknál is dolgoztam, akiknek volt fonógépük. Jól sem laktam mindig, ~cs3EV „(sarácsoTJJJ^KÖr, meg húsvétkoc. Be azért gyűjtöttem szorgalmasan, mert na&von vágytam rá,’nogy”egysz*érsvégre ne^* kém is legyen saját gépem. — Itt ezeket hol vásárolta Sándor bácsi? — Jugoszláviában, még 1920- ban, vagy 21-ben, egy némettől. Volt vagy tízezer dinár az egész... Akkor jártam először és utoljára gyárban. Tudom, vannak már modernebb gépek is — villany meg ilyesmi —, de nem cserélném én el ezeket a világért sem! Beszélgetésünk közben megjön Margit néni, Sándor bácsi felesége, segítőtársa. Az ő mozgásán is meglátszanak már a munkában eltöltött évtizedek. — Hát hogyne — küld felém egy szomorkás mosolyt. — Hét. vénén felül?... Ez a munka a lábat meg a tüdőt terheli a legjobban. — A feleségem mélykúti suszterlány — veszi át a szót Sándor bácsi. — 1921-ben kerültünk ösz- sze ott, aztán már együtt dolgozA Mezőgazdasági Kiadó gondozásában számos érdekes, az állattartást és a növénytermesztést elősegítő szakkönyv jelent meg az elmúlt két hónapban. Péterfi István akadémikus a tudományos ismeretek mai színvonalán tájékoztatja az olvasót az algák elméleti és gyakorlati fontosságáról Külön fejezetben vázolja fel az algák szerepét az ember szol-' gálatában. Az élelmiszeripar területéről két figyelemreméltó mű jelent meg. Az egyik a mikrobiológiai vizsgálati módszerekkel foglalkozik az élelmiszeriparban, a nyers élelmiszerek romlását elemezve, a másik mű dr. Beke György szerkesztésében jelent meg, és tulajdonképpen a hűtőiparnak a kézikönyve. A hűtés elméleti allapjaitól kezdve a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásáig minden munkafolyamatot elemez. Bognár Vidné és dr. Deák Tibor a savanyúságok eltevéséről, a befőzés módszeréiről írt érdekes könyvet. Kállay-Koralovszky szerzőpáros új könyve a takarmányozás biológiájáról szól, dr. Káldy József az erdőgazdaság munkavédelméről írt, de bemutunk. Nagyon sokat. A házért. Merthogy az se volt a kezdetben. Télen hatkor keltünk, s dolgoztunk sötétedésig, sokszor még vasárnap is. Nyáron még korábban kezdtük, hajnali 3—4 órakor. Az. tán meglett a ház, meg a fiunk. Akkor már nem kerestem rosszul, de csak azt mondtam a fiamnak: menjél iskolára, tanuljál, legyen belőled úriember. Az üzemmérnöki oklevelét most szerezte meg néhány éve. — Jövedelmező szakma volt a kötélfonás? — Ügy száz pengő körül kerestem havonta. Ebből egy mázsa „gerebenezett”, azaz fésült kendert tudtam venni. Most viszont drágább, s egyre ritkábban is kap. ni. Egyszóval boldogultam... Még a válság idején is. Mert ugye kötél mindig kellett az embereknek. A második háború után volt nehéz idő. Anyagot nem lehetett venni, negyedévre kaptunk kiutalással 25 kiló kendert. Most két nap alatt feldolgozok ennyit. Éle. temben összesen talán már har- mincvagonnyit is megmunkáltam. Motorzúgás szűrődik be az udvarról. Sándor bácsi arca felde. rül: — Ittáz' trtíökátn!'ErsŐá"gimna- zista, nagyon jó tanuló. Sokat segít" békéid: Fészkelődik, látom, mehetnékje van már. Felölti a kötényt, a „spinflekket” — ahogy ő nevezi, s nehézkes léptekkel indulna ki. felé, ám kérdésemre megtorpan. Hitetlenkedve néz rám: — Nyaralni? Én? Még sohase voltam. Nem volt nekem arra időm! Nem hagytak a vevők. Holnap is jönnek két tsz-től, meg az AGROKER-től. Különben sem tudok én már nyugodni... □ □ □ Recseg, nyikorog az öreg fa, a százéves törőgép. Porzik, hullik a rost, a.súlyok verte kócos kender. Pihéje könnyedén száll a nyári pompájú kerten át. Az ajtónyílás, bői még utoljára megnézem az idős mestert, egy kihalófélben levő ősi mesterség utolsó képviselőjét. Posváncz Etelka tatja művében az erdőgazdaságokra leginkább jellemző foglalkozási betegségeket és az azok elleni védekezést. > A Biológiai környezetünk védelme sorozatban a hígtrágya hasznosításáról jelent meg egy munka dr. Csaba Levente szerkesztésében. Dr. Anka István könyvének címe: A hidro- motoros hajtás és szabályozás. Alapvető munka ez, különösen ha számításba vesszük, hogy ma már a korszerű munkagépek kivétel nélkül hidromotoros hajtá- súak. A Ma újdonság, holnap gyakorlat népszerű sorozatban dr. Borka Miklós és dr. Zöldi István a magról vetett vöröshagyma-termesztésről és annak gépesítéséről írt A magról vetett vöröshagyma-termesztés egyre inkább tért hódít, a világ vöröshagymatermésének 95 százalékát ezzel a módszerrel termesztik. Dr. Patkós István és dr. Tóth László, a két kiváló gyakorlati és elméleti szakember könyvet írt a szarvasmarhatartás gépesítéséről, és arra akar megnyugtató választ adná, hogy melyik a legmegfelelőbb módszer. Milyen* legyen a gép, amit a drága telepTakarékosság Nemrég több üzemben jártam, s arra a kérdésre kerestem választ, hogy gazdálkodásukban hogyan támaszkodnak az anyag- & energiatakarékosság adta tártaié, kokra. Örömmel tapasztaltam, hogy a meglátogatott üzemek és intézmények vezetői és dolgozói jól ismerik a párt, a kormány anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó határozatait, legtöbb helyen intézkedési terveket dolgoztak ki ezek végrehajtására. Ezekben az intézkedési tervekben tallózva, nem mindegyikben láttam visszaigazolva a határozatok lényegét: az ésszerű, a valódi takarékosságra való törekvést. Elég gyakran formális, látszatmegoldásokkal, célkitűzésekkel találkoztam. Egyik vállalatnál a számolószalagot megfordítják és újrarol- nizzák. Kétségtelen, ez takarékosság: egy szalagra kétszer annyit lehet írni. Igen ám, de annak a dolgozónak a munkabére, aki rolniz, az adott időszakra több, mint egy új szalag ára. Nem beszélve arról, hogy az így nyert szalaggal sok a bosszúság, mert a gyári rolnizást nem tudja pótolni a kézierő, a szalag megszalad stb. Nem célom az ilyen jellegű, néha nevetséges és bosszantó takarékossági akciók felsorolása. Ugyancsak nem akarom kipellen. gérezni a külön-külön szerény megtakarítást eredményező, de összességükben fontos nagy értéket megóvó akciókat. Például a csepegő vízcsapok megjavítása, az olaj- és egyéb anyagelcsurgások megakadályozása, a rosszul beállított porlasztók] beszabályozása stb. De úgy vélem, hogy a figyel, met mégis arra a takarékosságra kell összpontosítani, amely a gyártási technológiák értelmes felülvizsgálatával, az új, a kevésbé anyag- és energiagéinyes termék- szerkezet kialakításával érhető el. Vállalati vezetőkkel való be. szélgetésekben, sajnos, szinte egységesen kiderült, hogy a tömeg- szerű gyártásnál nem eléggé ér- zékenyek a selejtre, mert a nagy volumen mellett a nyereséget ez alapvetően nem befolyásolja, a selejtveszteséget eleve bekalkulálják. Igen ám, de a selejtben rejlő anyag és energia népgazdasági szinten pazarlás még akkor könyvek re beépítenek, hogyan oldják meg a trágyázása problémákat. A takarmányok betakarításától kezdődően minden munkafolyamatot értékelnek, megvizsgálják az eddig megépült szarvasmarhatelepeket is, bemutatva előnyeiket és hibáikat. Az iparszerű szarvasmarhatartó telepeket ugyanígy állítják reflektorfénybe. Bizonyára jó tanácsadója lesz ez a könyv a szarvasmarhatartás szakembereinek, de haszonnal forgathatják a beruházók és a gazdaságok vezetői is. A húsmarhatartás szovjet tapasztalatait írja le könyvében A. V. Cserekajev. Kifejti: A tudományos kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy a húsmarha- tenyésztésben lehetséges, sőt szükséges a nagy hatékonyságú technológia alkalmazása. A tenyésztőmunkában összegyűlt tapasztalatokat összegezi a könyv, de magában foglalja ugyanakkor a húsmarhatenyésztés valameny- nyi főbb technológiai, tenyésztési és üzemgazdasági kérdését. Emellett ismerteti számos ország hús- marhatenyésztési tapasztalatát is. = ésszerűség is, ha eZt az ösztönzés, az érdekeltség rendszere a vállalattal nem érzékelteti. Ezen a téren a takarékosságra nagy lehetőségek nyílnak. A takarékossági intézkedési tervekben elég gyakran „beruházási tervekkel” találkozunk, azaz, hogy X időpontban a termelés anyag- és energiaigényességét csökkentsük, ennyi és ennyi pénzre van szükségünk, illetve innen vagy onnan kell valamit impor. tálnl. Valóban ez sok esetben így Van, a régi gyártó berendezéseken már jelenlegi haladó technológiákkal szemben pazarló termelés folyik, de itt nem szabad az üzem kapuinál megállni, hanem a vállalatok és üzemek kö. zötti összehasonlítás eszközével élve, esetleg szakosítással és a kooperációs kapcsolat kiépítésével ugyanolyan eredmény érhető el, mint a költséges beruházással. A takarékossági programokban gyakran találkozunk az importmegtakarítást célzó beruházások tervével. Ebben a vállalat bizonyos berendezés, gép beszerzését követően kötelezettséget vállat arra, hogy bizonyos importot saját termelésével helyettesit. Ezek a. javaslatok azonban alapos gaz. daságossági mérlegelést indokolnak, mert e téren a vállalati kalkulációk és a népgazdasági számítások gyakran eltérő eredményt mutatnak. A vállalatoknál vala. mely importtermék gyártása úgy tűnik, mintha az teljes importhelyettesítés lenne, holott ez gyakran — az alapanyagipar kivételével — csupán vertikumhelyettesítést jelent. így népgazdasági szinten az anyagnemesítés hazai hatékonyságát kell összevetni az átlagos exportgazdasá. gossággal, mert csak így lehet közelítően felmérni, hogy az importhelyettesítés valóban a népgazdaság számára megtakarítást jelentett-e? A takarékosság fogalma a termelési folyamatban összefonódik az ésszerűséggel, tehát tudatos értékelemző, vállalat- és üzem-ösz- szehasonlító tevékenységet igényét Sürgeti a termékszerkezet korsí», rűsítését, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználását. W. I. Ellenőrzés alatt a természet Kazahsztánban a szovjet meteorológusok megfigyelő lokátorok hosszú láncát építették ki a Kasz- pi-tengertől az Irtis folyóig. Se. gítségével a földi megfigyelőállomásoktól 200—300 kilométerre levő felhőképződményeket is könnyen tanulmányozhatják. A rádiólokátorok megállapítják a felhők sűrűségét, jellegét és haladási irányát. Ezek az adatok már megkönnyítik az időjárás előrejelzését a mezőgazdaságilag fej. lett területeken, a fontos közlekedési útvonalak mentén és a nagy építkezések területén. A népgazdaság szempontjából kivételesen fontos helyet foglal a lokátorok sorában az, amelyet egy új város, Sevcsenko mellett állítottak fel. A kaszpi-tengeri Mangislak félsziget mellett ugyanis több száz kilométeres puszta húzódik, amelyen több.mint 330 ezer karakül juh legel, \sok ezernyi ló és teve keresi táplálékát. Itt gyakran előfordul erős szél-, vagy porvihar, amely veszélyt jelent az állatok számára. Ez a lokátor teszi lehetővé, hogy a pásztorok időben értesüljenek a közelgő veszedelemről. (APN—KS) Kooperáció a gépkocsigyártásban A KGST-országok gépkocsiparkjának mind nagyobb része a közöttük kialakult szakosítás és kooperáció eredménye. A lengyel gépkocsigyártók kiterjedt munkamegosztási, együttműködési és szakosítási programmal vesznek részt ebben a folyamatban. A Warszawa-Zeran- ban, a Bielsko-Bialában és a Tichyben működő személygépkocsigyárak. Jelczben, a Strachowiczében, a Lublinban és Nysában működő tehergépkocsi- és gépkocsialkatrész-gyárak, a sanoki autógyártók fő partnerei magyar, szovjet, továbbá NDK-beli, csehszlovákiai és romániai üzemek. Ifjúsági közlekedési park • Ajka ifjúsági közlekedési parkjában az óvodások, az általános iskolások játszva, veszélytelenül sajátíthatják el a közlekedési szabályokat. A képen: gyerekek a közlekedési parkban. (MTI-fotó — Vlda Andás felvétele — KS.) ALGÁK — HÜTŐIPAR — BEFŐZÉS — TAKARMÁNYOZÁS HIDROMOTOR — VÖRÖSHAGYMA SZARVASMAR HATARTÁS Új mezőgazdasági r
