Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

1978. szeptember 6. • PETŐFI NEPE • 3 fSZALAGHÁZl MENNYEZETEK: 1978. július 1-én, hét óra két perckor a kecskeméti szalagházban leszakadt az egyik nyolcadik emeleti lakás szobájának mennyezete. „Az 5—6 centiméter vastagságú, 4—5—6 kilós vakolatdarabok sok kárt okoztak a berendezésben” — fogalmaz szűkszavúan a 'másnapi Petőfi Népében megjelent tudósítás, megjegyezve, hogy mivel nem ez volt az első ilyen eset a Petőfi Sándor utcai épületben, meg kell kezdeni a vizsgálatot, van-e másik hasonló állapotú lakás a szalag­házban. Vizsgálat nem volt. Hasonló ál­lapotú lakás van, méghozzá ezúttal nem az új, ha­nem a nívódíjas régi sZalagházban. 1978. au­gusztus 28-án 19 órá néhány perekor a 11-es épület III. eme­let 62-es lakásában, Guttyán Pál­éit nagyszobájában omlott le a piaifon. Személyi sérülés — sze­rencsére — ezúttal sem történt, s az anyagi kár sem jelentős. Fejük fölött vagy talpuk alatt? Fülöp Gyula, a szailagiházi la­kásszövetkezet elnöke szerint az épület átadása óta majdnem min­den tizedik tulajdonos nyújtott be panaszt a mennyezettel kap­csolatosan. A bejelentések sű­rűn érkeznek — az új szárnyban 288 lakás van — az idén 78 hi­bát jegyeztek fel. A július 1-i eset kárvallottjának, Pápai Ist­vánnak a lakását rendbehozaf- ták. Annak eldöntésére, hogy ki a felelős az esetért, s hogy ki­nek kell fizetnie a javítás költsé­geit, pert indítottak a kivitelező ellen. — -A birtokunkban levő igaz­ságügyi szakértői vélemény sze­rint kiviteleződ hibáról van szó .— mondja Fülöp Gyula —, nem értjük, miért nem ismeri ezt el pereskedés nélkül is a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat. „Az épület UNIVÁZ szerkezetű, ennek sajátossága, hogy kisebb repedések és szerkezeti mozgá­sok gyakran előfordulnak. Ezek közvetett hatása is közrejátszott az aimúgylis kétszeres vastagságú mennyezeti vakolat lehullásá­ban.” Végül így hangzik az okösszeg- zés: „A vakolathullást az Építési Kivitelezési Szabályzatban előírt kivitelezési módtól való eltérés és esetleg az UNIVÁZ szerkezet sajátosságából adódó kisebb szer­kezeti mozgás idézte elő...” Az ügyet a gazdasági bíróság dr. Sántha József tanácsa meg­tárgyalta, s végzésében a lakás- szövetkezetnek adott igazat. Azaz: fizessen a BÁCS ÉP! A szakértői jelentés megálla­pítja, hogy „a leszakadt meny- nyezet vakolatfelü létével érintett Vasbeton födémpallók közül az , ajtó felőli második, három cen­timéterrel magasabban feküdt, mint a mellette levő. A kivite­lezés során a födémpallók szint­különbségét vakolattal egyenlí­tették ki. A megvizsgált vakolat vastagsága 50 milliméter, vagyis iá megengedettnek a kétszerese.” Jobbágy László igazságügyi szakértő mindehhez hozzáteszi: És a B ÁCSÉP fizet is. Hogy miért csak per után? Andrássy Ákos, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat fő­osztályvezetője, építés-szerelési főmérnök magyarázza el a lénye­get. Az építésnél a mennyezet összeállításához kétféle szerkeze­ti elemet alkalmaztak. Feszített és lágyvasas panelt használtak. Az előbbinek az a tulajdonsága, hogy csák a megterheléskor ke­rül vízszintes helyzetbe, mivel megfeszítetten a közepén körül­belül 3—4 centiméteresen homo­rú. Előfordul persze, hogy még ennél is nagyobb az eltérés a vízszintestől. A lágyvasas panel viszont — ebben helyezik el a vezetékeket, csöveket — megter­heléskor ^kidomborodik. Adódik tehát egy természetes szintkü­lönbség, amit valahogyan ki kell egyenlíteni. A ‘legkézenfekvőbb megoldás az, hogy vakolattal. Az Építési Kivitelezési Szabályzat előírja, hogy 2,5 cm-nél vasta­gabb nem lehet a mennyezetva­kolat. De ha nagyobb a szintkü­lönbség? Vastagabb a mennyezet is, természetesen. Ezekben az esetekben célszerű a rabitzháló felhasználása, ami a vastagabb habarcsot is megtartja. — Annak idején kértük a be­ruházót, hogy a viszonylag nagy szintkülönbség miatt rendelje el rabitzháló beépítését. De nem adott erre utasítást, sőt, ahol sa­ját jószántunkból azzal csináltuk a mennyezetet, azt sem fizette ki. ' Az akkor érvényben levő normatívák szerint a rabitzháló már nem fért bele a költségve­tésbe, nyilván ezért nem rendel­te meg a beruházó. A szabályzat egyébként is csak gyermekintéz­mények mennyezetére írja elő kötelezően a rabitzhálót. A következő magyarázatsorból kiderül, hogy mitől szakadhat le a mennyezet. A szalagház — amint érről a szakértői jelentés is említést tesz — mozog. Pá­nikra senkinek semmi oka sincs, .ugyanis ez a világ legtermésze­tesebb épületfizikái jelensége, az .UNIVÁZ szerkezet sajátossága. Kísérletekkel bizonyították be, hogy — például — hihetetlenül erős földlökéseket is kibír, de leng. Minél nagyobb, annál in­kább. S a kecskeméti szalagház nagyon nagy (ezzel a technoló­giával azóta sem épült ekkora épület), s ezért történ hét meg, hogy leesik a vakolat. Pontosab­ban: leeshet. Csakhogy a hullást minden esetben megelőzi vala­milyen jel1, mondjuk a beázásé. A BÁCSÉP birtokában van egy jelentés, miszerint évekkel ez­előtt Pápaiék lakásának plafonja is beázott, ám mire néhány nap múlva a helyszínre ért a szak­értő, már ‘kiszáradt. Ezek a jelek a tervszerű, megelőző karbantar­tás során — ezt, Andrássy Ákos Szerint, eddig nem vette komo­lyan a lakásszövetkezet — felfe­dezhet őik. Guttyán Pál lakásában nem volt beázás, de már régóta látszott egy repedés. A szakem­ber azonnal leverette volna a mennyezetet, s megelőzte volna ezzel a plafonszakadást. A mennyezetszakadás tehát: megakadályozható. Sőt, az is lett volnál Csakhogy a beruházó — hogy csökkentse a költségeket — nem utasította a BÁCSÉP-et a rabitzháló fel- használására — mivel az egyéb­ként sem szerepéit a terveikben. A BÁCSÉP úgy épített és azt, ahogyan és amit megrendeltek nála. A tervező pedig, mert szo­katlanul nagy mérettél dolgozott, a következményeket nem látta élőre pontosan. Ugyanígy a be­ruházó elmarasztalása is mél­tánytalan tenne, mivel ő a lakók zsebét féltette az akkor felesle­gesnek látszó kiadástól. Az ügy végére remélhetőleg a rövidesen lezajló Építési Minő­ségellenőrző Intézet szakemberei által elvégzett vizsgálat tesz pon­tot. Bízunk abban, hogy meg­nyugtató, s ami legalább ennyire fontos, igazságos döntés születik. Ballai József A HAVASOKBÓL MOLDVÁBA U t ázások Romániában Borsa kisváros. Nem különö­sebben szép, nem is csúnya. A látványért mindenesetre nem len­ne érdemes egészen Románia északkeleti részébe utaizni. Más­féle cél vezetett minket is. Sok- ‘ kai inkább vonzott a hegy-völ- gyes út, a méltóságteljes vörös- és lucfenyők rengetege, no meg annak a híre, hogy Borsa köze­lében turista- és üdülőközpont épül ki. Valóban, gyönyörű he­lyen, az egyik épülő szálloda mellett, a Cascada-hotel is er­re a fejlődésre utal. Kár lenne elhallgatni. azt a futó incidenst, amely a fogadá­siunkkor .történt. S miért ne szól­nék róla? Ráadásul a végén si­került minden aggályoskodást el­oszlatni. A szállodaportán azzal vártak, hogy nincsenek kétágyas szobák. Mindent elkövettek, de a három éjszakából az elsőn még külön, kell aludniuk a házaspá­roknak, nők a nőkkel, férfiak, a férfiakkal. Reklamálás, győzkö- dés, de hiába. Ha már nincs mit tenni, legalább valami kár­pótlást érjünk el! Kálmán Lajos- né találta fel magát a 'leggyor­sabban : végkielégítésként a szál­loda kontójára a búcsúest ital- mennyiségét kérte. A főnök be­leegyezett egy kézlegyintéssel — és látható megkönnyebbüléssel. Itt állomásoztunk három napig, innen indult a csoport hosszabb- rövidebb túrákra. Gyalogosan ka­paszkodtunk fel a 80—100 mé­ter' magasból zuhogó Cascada- vízesés tövéhez, a bátrabbak még följebb merészkedtek. Ba­rátságos hegyi lakók megenged­ték, hogy a kíváncsibbak be­kukkantsanak otthonaikba. Még azokban a faházakban is, ame­lyek kívülről igénytelennek lát­szanak, a szobák falait és a he­ve rőket díszes, melengetőén puha szőnyegek fedik, az ablakok fö­lött és a sarkokban szemet vi­dító hímzések. Messzebb, sokkal messzebb utaztunk a pihenőnap után. A voltaképpeni fő program követ­kezett: a moldvai kolostorok megtekintése. A Prislop hágón át tervezett útvonalat nem bírja az Ikarusz, ezért kénytelenek va­gyunk egy jókora vargabetűt ír­ni. Hajnalban indulunk, de egé­szen tizenegyig tapossa a gázpe­dált Bakos Ferenc, a gépkocsi- vezető. Azért nincs ok a keser- gésre, a közbeeső látvány meg­éri : szép alpesi legelők, fehér margarétákkal, kékesliila harang­virágokkal teleszórt legelők vált­ják egymást. A Borgói hágó kö­zelében legalább nyolcvanméteres fenyők nyújtóznak az égnek. Azért nem a felhők felé, mert azok szürkés foszlányokban itt képződnek a lábunk alatt. A Forráskő nevű üdülőtelepen lát­ni, hogy új szálloda épül a síe­lőknek. A szoros után — a változatos­ság kedvéért — ereszkedünk le­felé több mint ezer méter ma­gasból. Kiérünk a, havasokból, kevesebb a felhő. Alattunk, mint valami szeszélyesein eldobott kö­téldarab, tekeredik a szerpentin- út csíkja. Mindenki elhallgat, csak a gépkocsivezető szólal meg: — A P utna-völgyben fut egy vo­nat. Tényleg, két mozdony • is vontatja a hosszú, fával megra­kott szerelvényt. Balra festik a szétterülő Moldva folyón átve* zető hidat. Bányásztelepülések, fafeldolfogzó üzemek mellett ha­ladva érkezünk meg Voroneti faluba, az első kolostorhoz. Itt, a fakaréj os tetejű Szent György -kolostortemplom Moldva fénykorát idézi. A 15. század vé­gén építtette Stefan cel Mare fe­jedelem, a törökök legyőzése után. Visomti Tiberiu fiatal mű­vészettörténész elmondja, hogy főleg a külső freskóiról híres templom eredetileg nem volt festve, s egyszerűbb térbeoszitású volt. A homlokzatot díszítő ké­pek sora a 16. század közepéből származik. Mindenütt a kék alapszín uralkodik. Legteljesebb épségben a déli és nyugati . fal freskói .maradtak fenn. Az egyik helyen az antik bölcselők port­réi, a Nemzetségfai, a Sárkány­ölő Szent György és Szent Mik­lós — Moldva egykori védő­szentje — életé látható. Nyugat­ra néznek az Utolsó ítélet döb­benetes erejű képsorai. A vallási témaválasztást közvetlen, realisz­tikus megfigyelések teszik élőb­bé. Dávid király például — az ismeretlen művész ábrázolásá­ban — jellegzetes moldvai hang­szeren, kobzon játszik az egyik kép tanúsága szerint. A régi templom egy legenda szerint három hónap és három nap alatt épült fel., A szentélyt leválasztó ikonosztáz később ké­szült el, ‘ aranyozott tiszafából. Mindezt naponta körülbelül két­ezer turista csodálja meg. Következő állomáshelyünk Hu­mor kolostora. A 18. századig egyszerre töltötte be a szerzete­si kolostor és a védelmi erőd szerepkörét. Rögtön szembetűn­nek a templom homlokzatán uralkodó vörös színék. A történeti .kutatások szerint a sucevitai Torna mester is ki­vette részét a külső és belső fal­festésből. Sőt, a déli oldalon meg is örökítette magát. Mindeneset­re társaival együtt előre lát­ta, hogy a voroneti kolostor­templom északi falfelületét ki fogja kezdeni az idő. Ezért eze­ket a freskókat a déli homlok­zatra mentették át. Hét esztendeje hozzáláttak a restauráláshoz, s ez ma is tart. Az állványok azonban nem za­varják' különösebben az ideláto­gató turisták áhitatos műélveze­tét A külső-belső freskók, a kincsek őrzésére kialakított rej­tekhely, az aranyozott hársfák­ból összeállított ikonosztáz meg­tekintése után többen a masszív saroktoronyból gyönyörködnek a panorámában. Halász Ferenc (Folytatjuk.) A magyar hercegkisasszony sós hozománya A WíéLiczkáról szóló szép le­genda egy magyar hercegírisasz- szonyról beszél, aki hozományba sót hozott a lengyel népnek. Tör­ténelmi források igazolják a le­genda hűségét. Valóban, IV. Bé­la lánya, Kinga, lengyel király­hoz, Szégyenlős Boleszlávhoz ment feleségül és a házasság a lengyel Plast és a magyar Ár­pád-házi dinasztiák politikai szö­vetségén kívül a szondecki föld­területet is magával vitte, ahol hamarosan sóra bukkantak és bányát építettek. Ez a Wieliczka- bánya a krakkói vajdaságiban. Maga a bánya és múzeuma, valamint a szanatórium már csaknem 700 éves. Különleges turisztikai látványosság lévén, naponta több. mint ötezren te­kintik meg. Lépesőilabmntusai és kamrái összesen 180 krn-t tesznek ki. 9 szinten helyezkedik el, a legmé­lyebb 327 méter mélységben fek­szik a föld alatt. A műemlékek legnagysze­rűbbje Szent Kingának, a sóbá­nyászok védőszentjének óriási kápolnája. E teremben minden, kezdve a szobrokon, dombormű­veken, folytatva oszlopokon, kö­nyöklőkön át egészen a csodála­tos, művészi csillárokig fehér- ezüsttől hidegzöldig változó színű sóból van. Szimferopoli óvodások A Krím félszigeten, Szimfero- polban nemrég nyitotta meg ka­puit a Delfin elnevezésű új 280 személyes bölcsődei-óvodai kom­binát. Az apróságok vidáman és hasznosan töltik itt napjaikat. Az építészek minden feltételt megteremtettek • a játékhoz, ta­nuláshoz, pihenéshez. A játszó­szobákon ‘kívül télikert, úszóme­dence, stadion, baltáttstúdió is ta­lálható a Delfinben. • A Delfin télikertjében a ké­pen is látható számos érdekes do­log várja az apróságokat: meg­öntözhetik a virágokat, megfigyel­hetik az akváriumban élő hala­kat. (Fotó: APN—KS) Gazdasági kísérlet Csehszlovákiában Csehszlovákia több .mint más­fél száz ipari üzemében, kereske­delmi vállalatánál, illetve kuta­tó- és tervezőintézetében az igaz­gatóknak a korábbinál is jobban meg kell gondolniuk, milyen dön­téseket hoznak. Az érintett cé­geknél próbálják M ugyanis a gazdaságirányítás új módszereit. Ez a többi között nagyabb ön­állóságot, szélesebb döntési jog­kört jelent a vállalatok számára, a dolgozóknak pedig azt, hogy fizetésük fokozottabban függ at­tól, hogyan termel és kereskedik vállalatuk, mekkora a nyereség. Az új gazdaságirányítási mód­szereket a mostani tervidőszak hátralevő három évében próbál­ják ki, de Csehszlovákiában nem csinálnak titkot abból, hogy a kísérleti formákat, vagy legalább­is azok egy részét a következő ötéves tervben már az egész nép­gazdaságban hasznosítani akar­ják. Leopold Ler szövetségi pénz­ügyminiszter az új módszerek is­mertetésekor azt hangsúlyozta, hogy a mostani próbálkozást úgy kell tekinteni, minit hathatós se­gítséget a mindennapi irányítás­hoz, a hiányosságok, a pazarlás és a rossz minőségű munka fel­számolásához. A pénzügyminiszter által emlí­tett hiányosságok megszüntetésé­re persze azoknak a csehszlovák vállalatoknak is törekedniük kell, amelyek nem vesznek részt a kísérletben. A szándék azonban nem mindig élég sikeres, amit mutat az a tavaly októberi ki­mutatás is, amely szerint a vál­lalatok tíz százaiéira nem telje­sítette tervét és ezzel háromne­gyed milliárd korona veszteséget okoztak az országnak. A cseh­szlovák népgazdaság a vállala­tok kásebb-nagyobb lemaradásai ellenére kedvezően fejlődik. Ta­lán súlyosabb gond az, hogy sok úgynevezett „termelő-gazdasági” egységnél még mindig a mennyi­ségi szemlélet a döntő, s a ter­melők és néhány helyen a ke­reskedők élég lassan alkalmaz­kodnak a megváltozott, lényege­sen igényesebb belső és külső piachoz. Éppen ezt a folyamatot kíván­ja meggyorsítani a gazdaságirá­nyítási kísérlet. A részt vevő vál­lalatoknak ugyanis nemcsak az a dolguk, hogy termeljenek, hanem az is, hogy részt vállaljanak áruik értékesítésében mind a belső piacon, mind pedig külföldön. Az, amelyik olyasmit próbál eladni, aminek kevés a keletje, értelem­szerűen kevesebb nyereséghez jut. s ez a vállalati keresetekre is ki­hat majd. A kísérletben részt ve­vő vállalatok várhatóan ezért is fogják ösztönözni az újításokat, a jó vagy még jobb minőségű ter­mékek gyártását. A pozsonyi Pravda például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani körül­mények között ,különösen idő­szerű az új megközelítési módok, az új, a jobb iránti fogékony­ság rendszeresebb hasznosítása... A jelenlegi helyzetben a vezetők­nél mindinkább előtérbe kerül a kezdeményezés és az önállóság”. Mindehhez a prágai Rudé Pravo a következőket tette hozzá: „Meg kell különböztetni — és mind anyagilag, mind erkölcsileg érté­kelni — minden kollektívában azokat, kik keveset adnak, de so­kat akarnak maguknak." Az új csehszlovák gazdaságirá­nyítási módszerek bevezetésének tapasztalatairól egyelőre még nem lehet sokat & érdemit mondani. Prágában azt várják, hogy a há­roméves kísérletben részt vevő vállalta tol? hatékonyabban, jobban dolgoznak majd, élve a nagyobb vállalati önállóság lehetőségeivel. ü. S*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents