Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-06 / 210. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. szeptember 6. • Jubileumi szobor. A magyar szénbányászat 225 éves jubileuma alkalmából ünnepséget rendeztek Brennbergbányán, ahol az egykori bánya egyik bejáratánál felavatták Orsi Ferenc: „Brennbergbánya” című alkotását. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Még egyszer a papír- és vasgyűjtésről Csaknem két hónapja, hogy Sajtóposta rovatunkban szóvá tettük: a lakosság által összegyűj. tött papírért és vasért a MÉH túlságosan alacsony árat ‘fizet, melynek következtében a közterületeken is sok a tönkremenés- re ítélt anyag. Soraink eddig csak olvasóink körében találtak visszhangra. A hozzászólók — közöttük a szerkesztőségünket személyesen felkereső B. L. izsáki lakos, a la. josmizsei Kovács Péter és a lakiteleki Nagyné — egybehangzóan vélekedtek: emelni kell az újság, és más papír-, valamint a vashulladék átvételi árát. hiszen csak ily módon lehet ösztönözni a még eredményesebb gyűjtésre, mely nemcsak fáradtságos, de a szállí. tást tekintve ma már igen költséges is. Informátorainktól megtudtuk, jelenleg sok előfizető a környékbeli szeméttartó konténerbe teszi a régi, kiolvasott lapot, eset. leg a hobbikertjében égeti el. És a kereskedőket sem különösen érdekli a hozzájuk érkezett áruk papírdobozainak sorsa, bizonyság erre, hogy néha napokig díszelegnek a bolti raktárak körül. Számos közúti árokban meg vashul. ladék — már használhatatlan alkatrészek, háztartási tárgyak, építkezésnél fölöslegessé vált rudak, lemezek stb. — hevernek egyetlen gyűjtőtől' sem zavartatva. Népgazdasági kár ez! — sum. máztak olvasóink. A kecskeméti Szabó József nyugdíjas pedig azt irta a hozzánk küldött levelében, hogy a kevés jövedelme némi kiegészítéseként szeretne rendszeresen foglalkozni ilyesféle gyűjtögetéssel, de amíg a fél napi munka révén összeszedett 40 kilónyi vasért csupán tizenhat forintot kapna — a mostani elszámolás szerint —, semmi kedve az egészhez, hiszen végső, soron csak ráfietne. Sürgeti, hogy minden átvevőhelyen legyen kifüggesztve az árjegyzék. Ezek után ismételten várjuk a melléktermék- és hulladékgyűjtés illetékeseinek reagálását, esetleges intézkedését, melyről beszámolunk olvasóinknak! Két* éve várják a villanyt! Sokszor és sokat írtunk már megyénkben tanyavillamosítási akcióinak szép eredményeiről, melyek sora a jövőben is gyarapo. dik, hiszen tovább folytatódnak a munkálatok. Igaz, sajnos nem mindenütt zökkenőmentesen, amint az kiderül a kecskeméti Magó Antalné leveléből: Szabóék — olvasónk idős szülei — a „hírős” várostól tizenöt kilométernyire levő. Alsó-Ménteleken élnek, s a közelükben található a Borsodiék, Andócsiék és Farkasék tanyája. E négy család lakhelyétől csupán kétszáz méterre végződik a környékbeli vil. lanyhálózat, ezért is határozták el mindannyian, hogy bekapcsoltatják otthonaikat az elektromos szolgáltatás rendszerébe. A szükséges pénzt összegyűjtötték, a DÉMÁSZ vállalta a kivitelezést, a transzformátor-állomással ren. delkező helyi Kossuth Tsz azonban kevésbé megértő, segítő partner ilyen szempontból, ugyanis immáron két esztendeje halogat, ja a vezetékkiépítéshez, az áram. adáshoz ^ való hozzájárulását. Az ebbéli ügyben a gazdaságot írásban és személyesen megkeresők eddig csak ismétlődő szóbeli választ kaptak, mely valahogy így hangzott: „az elnök elvtársnak túlságosan sok a dolga, még nem ért rá az üggyel foglalkozni.” Nos, jól tudjuk, egy termelőszövetkezet irányítása bizony sok tennivalóval jár.. De talán mégsem annyival, hogy huszonnégy hónap se legyen elegendő a négy tanya villamosításával kapcsolatos döntés meghozatalához. Mi bí. zunk abban, hogy a villanyfényre, hűtő- és mosógépre, televízióra stb. jogosan* vágyódó említett ménteleki családok mielőbb meg. kapják a várva várt értesítést a tsz-től! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN—FELELÜNK ■ ■ ■ Kiskunhalason, a Bercsényi utcai egyik társasházban lakik Zs. J., aki több lakótársa nevében panaszkodik a környékbeli baromfiak okozta kellemetlenségek miatt. „Mit írnak elő a vonatkozó szabályok és mely hatóság foglalkozik az ilyen sérelmek kivizsgálásával, orvoslásával?” — kérdezi. Több mint öt esztendeje van érvényben és a városszerte elhe. lyezett plakátokon olvasható is a, helyi tanács 1/1972-es számú rendeleté, amely a baromfitartás fel. tételeit tartalmazza. Ezek sorában az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a szárnyasok szállásé, nak, az ólnak legalább 16 méternyire kell lennie a lakóépülettől. A baromfitenyésztőnek persze kötelessége betartani a közegészség, ügyi szabályokat is. Amennyiben az említettekkel kapcsolatban bárkinek van észrevétele, kifogása, forduljon bejelentéssel a halasi városi tanács vb termelés, és ellátásfelügyeleti osztályához, vagy közvetlenül a tanácstitkárhoz! A bácsszőlősi Fülöp János hat éve van öregségi nyugállományban. Nyugdíjazásakor — az ak. kori jogszabályok alapján — nem vettek figyelembe szolgálati időként olyan három esztendőt, n)elyet termelőszövetkezeti tagként töltött el. Aziránt érdeklődik, hogy az újabb rendelkezések szerint lehetséges-e nyugellátásának módosítása az egykori tsz- tagsága idejének beszámításával? Az 1975. július 1-e óta hatály, ban levő társadalombiztosítási törvény nem teszi lehetővé a korábban megállapított nyugdíjak felülvizsgálatát. Az ön ilyen ellá. fásának összege tehát csak a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésével változhat, vagy úgy, hogy mialatt korlátozottan folyósítják pénzét, vagy azt egyáltalán nem is kapja, legalább harminchat hónapon át végez keresettel járó munkát, és így újabb szolgálati időt szerez, melyet a korábbival egybeszámítanak. Karcza Gézáné kiskőrösi olvasónk 1978. június 18-án költözött ki a városi tanács által kisajátított lakásából. Azóta a kártalanítási összegnek csak a felét kapta meg, s ez a pénz kevés ahhoz, hogy érte másik lakást, vagy házat vásároljon. Családjával most egy magánbérleményben lakik, kellemetlen körülmények között. Szeretné tudni, mikor kaphatja meg a kártalanítási összeg többi részét? A pénzügyminiszteri rendelet értelmében a kisajátítást kérő/a kártalanításról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül egyszerre kö. teles kifizetni a megállapított ösz- szeget az azt megillető személynek. E határidő lejárta után, illetve a pénz kifizetetlensége esetén évi 5 százalékos kamatot is kell kapnia a kártalanításra jogosult állampolgárnak, mégpedig az ingátlana átadásának napjától. Fontos tudni, ha a kártalanított, nak valamilyen köztartozása van, pénzéből előbb azt ’ egyenlíti ki a tanács, s csak az így csökkentett összeget kaphatja kézhez. Összeállította: Velkei Árpád Levlécím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 KIVÁLÓ TULAJDONSÁG!} HIBRIDSERTÉS ••> Hústermelés - gazdaságosan Tíz éve annak, hogy a Minisztertanács a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előterjesztésére megtárgyalta a sertéshús- termelés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Ennek alapján országos programot kezdeményezett az iparszerű nagyüzemi sertés- tartás feltételeinek megteremtésére és a termelés fokozására. Ezzel egyidőben kapott megbízást az Állattenyésztési Kutató Intézet. Az iparszerű sertéshústermelés komplex rendszerének kidolgozására az intézet munkatársainak irányításával így indult meg a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság szakosított sertéstelepén az a kísérletsorozat, amelynek eredménye lett a HUNGAHIB-sertés, amit Bács-Kiskun megyében is egyre szélesebb körben keresnek. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és HUNGAHIB-sertés előállítását és a hibrid elterjesztését komplex termelési rendszer keretein belül kezdte meg közel egy éve. Azóta Bács-Kiskunban négy szakosított és három hagyományos sertéstelepet népesítettek be ezzel a hibriddel. Két törzstele. Det is létrehoztak a megyében. Az egyik a Városföldi Állami Gazdaság HUNGAHIB kancanevelő bugaci telepe, a másik a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, ahol a ko. casüldőket nevelik. A HUNGAHIB Sertéshústermelési Rendszer a partnergazdaságok sertéshústermelésének növelésére, az ágazat gazdaságosságának fokozására törekszik. Ennek érdekében az üzemeknek tenyészállo. mányról gondoskodnak. A szakemberek segítségével pedig megteremtik azt a környezetet, ahol a sertések jó tulajdonságai legjobban kifejlődhetnek. A feladatokat a rendszer saját szaktanácsadó hálózatának segít, ségével, valamint a különféle intézményekkel, vállalatokkal kialakított kapcsolatainak felhasználásával látja el. Így felöl'elhe. tik a sertéstenyésztés egész.folyamatát, a tenyészanyag-előállítás- tól kezdve a takarmányozás és tartás technológiáinak összeáll!, fásán keresztül a végtermék feldolgozásáig. * A HUNGAHIB hibridek jó tulajdonságai a tenyésztés, tartás, valamint a feldolgozás során mutatkoznak meg. A négyes kérész, tezés eredményeképpen előállított hibrid húsfelrákő és növekedési képessége, takarmányhasznosítása. egyaránt kiváló. Ha a gazdaságok nem vétenek nagyot a tartástechnológia ellen, akkor a más fajtájú sertésekkel szemben éllé. senként eggyel több ellenálló, nagy életképességű malaccal számolhatnak. Érdekes adat, hogy amíg az Ország szakosított sertéstelepein a malacelhullás a múlt évben 12 százalék fölött volt, addig a HUNGAHIB-telepeken ez a szám nem érte el a tizenegyet sem. A hibrid jó tűrőképessége lehetővé teszi, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban is eredményesen , foglalkozzanak vele. Bács-Kiskun megye HUNGA- HIB-telepein és a háztáji gazdaságokban mintegy négyezer kocát tartanak. így 80 ezer ilyen hibrid hízó kerül a feldolgozókba. S ott kiváló vágási eredményeket állapíthatnak meg, hiszen a jó sonka. formákat mutató, hosszútestű, nagy állatokból minőségi kolbász és szalámi készíthető. * A HUNGAHIB-hibridek te. nyésztésének, mint minden másnak, vannak árnyoldalai is, ame. lyek azonban az eredményekhez képest elenyészőek, részben pedig a további kutatásokban megszüntethetek. Ilyen például az, hogy a HUNGAHIB-sertés pigmentált bőrű, azaz bizonyos mértékig föl. tos vagy pettyezett. Ez a tulajdonsága a szakemberek Véleménye szerint néhány éven belül megszüntethető. A termelőszövetkezetek ide. genkedésének oka, hogy a hibridvonal fenntartása miatt a kocasüldőt mindig vásárolni kell. A befektetett pénzösszeg ugyan jócskán megtérül, mégis kellemetlen a „pénztárca” kinyitása. Bács-Kiskün megyében a HUN- GAHIB-hibrid tenyésztése számszerűen fejlődött, bár a szakemberek szerint a nagyüzemi ser. tésállomány felét is indokolt lenne ebből a hibridből kialakítani. A háztáji gazdaságok figyelmét úgynevezett mintaudvarok fenntartásával lehetne még inkább a HUNGAÖIB felé irányítani. G. E. TERMÉKFELDOLGOZÁS, FAKITERMELÉS, SZOLGÁLTATÁS Hasznos a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége Az állami és szövetkezeti gazdaságok mező- és erdő- gazdasági termelést, és ehhez kapcsolódó kiegészítő, úgynevezett alaptevékenységen kívüli munkát végeznek. Az általános rendelkezések keretei között folytatott sokféle, nem kifejezetten mező- gazdasági tevékenységet, termékek és termények feldpl- ~ gozását, építőipari, felújítás si, karbantartási munkát, el-t sődleges fafeldolgozást, Szolgáltatást, a nagyüzem és a háztáji gazdaságok termékeinek értékesítését lehet ide sorolni. Az állami és szövetkezeti gazdaságokban a növénytermesztési és állattenyésztési főágazat erőteljes fejlődése mellett az utóbbi években gyors ütemben nőtt az alap- tevékenységen kívüli munka is. Ennek aránya esetenként változott. • Nagyüzemi tehenészetéhez tejfeldolgozót létesített a vaskúti Bácska Tsz. Novák Lászlóné és Pálfi Jánosné a szövetkezeti tejüzem hazai gyártmányú töltőgépénél dolgozik. • Balra: a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homoktalajon másfél évtizede cellulóznyárerdőket telepített a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A tisztítóvágásra, valamint a kitermelésre érett fák vágásáéi korszerű gépet vásárolt a mezőgazdasági nagyüzem. A részletesebb elemzésre a nettó árbevétel adatai nyújtanak lehetőséget. Mivel a mezőgazdasági termékek nagyobb részét nem közvetlenül értékesítik az üzemek, az árbevételben esetenként magasabb a kiegészítő tevékenység aránya, mint a termelés értéke. A nagyüziemek együttes árbevétele a IV. ötéves terv során átlagosan. 13 százalékkal emelkedett, az állami gazdaságoké nagyobb, a téeszeké kisebb mértékben. Ugyanebben az időszakban az árbevételiek növekedésében az állami gazdaságoknál az alaptevékenységnek, a téeszekben pedig a kiegészítő tevékenységnek volt nagyobb szerepe. Az V. ötéves terv eddigi szakaszában, 1976- ban, 1977-ben viszont az állami gazdaságok árbevételében emelkedett a kiegészítő tevékenységből származó jövedelem a korábbinál jóval nagyobb arányban. A mezőgazdasági téeszékben ugyanezen idő alatt a növénytermesztés, állattenyésztés, valamint a többi, alaptevékenységnek számító ágazatból származó árbevételnövekedés volt a számottevő. A megváltozott ágazati elszámolás miatt a borászattal összefüggő munkafolyamatok nagyobb hányadát az alaptevékenységen kívüli munka körébe sorolták. Bács- Kiskun megye állami gazdaságaiban főleg ez eredményezte az árváltozást a kiegészítő tevékenység javára. A korábbi 25—26 százalék helyett 1976-ban, 1977- ben az állami gazdasági bevételek 47 százaléka származott ebből. A legelőrehaladottabb az állami gzdaságoknál a szőlőtermesztés és feldolgozás teljes folyamatának a kiépítettsége. A mezőgazdasági tsz-ekben ez az arány 37 százalékos. Az alaptevékenységen kívüli termelésben a legnagyobb mértékű növekedés a mezőgazdasági üzemek ipari és belkereskedelmi munkájában következett be. Az állami gazdaságokban ennék eredményeként, valamint az ágazati besorolás változása miatt a nem mezőgazdasági termelésből származó árbevétel a korábbinak a kétszeresére nőtt. A téeszékben ennél mérsékeltebb a növekedés. Az 1970-es évek elején, amikor egyre-másra épültek a szakosított állattartó telepek, az állami és a szövetkezeti gzdaságok építőipari tevékenysége igen jelentős volt. A saját kivitelezésű munkák befejeztével azonban az utóbbi évékben fokozatosan mérséklődött az építőipari munka a mező- gazdasági üzemeikben. Ezzel egyidejűleg főleg a szövetkezetekben megélénkült az élelmiszeripari és belkereskedelmi tevékenyig. Ez főként a háztáji gazdaságoktól átvett termékek, termények közös és nagy tételű értékesítéséből származott. A mezőgazdasági szövetkezetekben tavaly 33 százalékkal nőtt az ipari termelés értéke. Az ipari üzemek csoportosítása alkalmával 1976-ban a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. 56 mezőgazda- sági szövetkezet 117 ipari tevékenységét is figyelembe vette. A • Nyolcvan leány és asszony dolgozik az ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezet textilüzemében. A szőlő- és gyümölcsmetszés, valamint a szüret idején a kertészetben tevékenykednek. 0 Jobb oldali képünkön: gyümölcslevet töltenek műanyag flakonba a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság üdítőital-üzemében. jelentőségének megfelelően kezelte a mezőgazdasági termeléshez közvetlenül {kapcsolódó élelmiszeripari tevékenységet, ezzel is szolgálva a szelektív iparfejlesztés megyei lehetőségeit. 1977-ben a mezőgazdasági üzemék ipari, termelésének 42 százalékát tette ki az élelmiszeripari tevékenység, ami az arányait jóval meghaladó jelentőségű. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz péksége, a rémi Dózsa Tsz tésztaüzeme, a városföldi Dózsa és a kecskeméti Kossuth Tsz vágóhídja, húsfeldolgozója, a jánoshalmi Jólkai Tsz tejüzeme, a felsoroltakon kíidil még számos állami gazdasági és szövetkezeti élelmiszeripari üzem termékeivel jelentős mértékben hozzájárult a lakosság jobb, választékosabb ellátásához. A Hírős Napok Kecskeméten kertészeti, élelmiszeripari kiállítása is ízelítőt adott a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági üzemek sokrétű élelmiszeripari termelő tevékenységéből. A mezőgazdasági nagyüzemek eddigi eredményei és az alaptevékenységen kívüli termelés nettó árbevételének jelentős aránya azt bizonyítja, hogy megfelelő keretek között továbbra is szükség van a nem mezőgazdasági tevékenységre, az állami és szövetkezeti gazdaságokban. Ez üzemi és népgazdasági érdek is. A gazdaságokban elősegíti a dolgozók egyenletes foglalkoztatását. Az alaptevékenységen kívüli termeléssel a szövetkezetek jól kiegészíthetik a mezőgazdasági termelést, bővíthetik a termelési folyamatokat. Az itt képződött jövedelem előmozdítja a mezőgazdaság bővített újratermelését. A termékek & termények feldolgozása, közvetlen értékesítése pedig jól kiegészíti a megye ipari és kereskedelmi ágazatainak tevékenységét. Dr. Nagy Lajosné a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának közgazdásza.
