Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

1973. szeptember 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Ismertetői ele: puha, kényelme — Lám, ezt megvenném — mutatnak rá a láto­gatók az Alföldi Cipőgyár modelljeire. A pilleköny- nyű papucsok, kényelmes, sportos félcipők főként a nők körében aratnak osztatlan sikert. Az őszi BNV-n látható divatcipők nagy része ugyanis óri­ási, tűvékony sarokkal készült, jelezve, hogy mos­tantól ilyen lábbelikben tipeghetnek, botladozhat­nak a mindenkori divat legelszántabb követői. Egy biztos: a toronymagas tűsarkakon nem lehet sor­ba állni, gyereket és szatyrokat cipelni sem. Nem kétséges, hogy ennek a divathóbortnak is lesznek követői, de attól sem kell tartani, hogy a mindennapi használatra szánt alföldi cipők nem találnak gazdára. Erről győződhettünk meg azon a találkozón is, amelyre a kecskeméti cipőgyár és kereskedelmi partnere, a fővárosi cipőbolt hívta meg a vevőket. Elég volt egy pillantást vetni az asztalok körül ülők lábára, hogy jólesően nyugtáz­hassuk: egy cipőben járnak a gyártók, az eladók és a fogyasztók. — Nekem' akár táblát is akaszt­hatnának a nyakamba — dicse­kedett Hódosi Gyula, a budapes­ti törzsvásárló: „Íme, egy vevő, aki elégedett a magyar cipőkkel”. Kilenc éve rendszeres vásárlója vagyok az üzletnek, s mást, mint alföldi cipőt, nem viselek. Ehhez van bizalmam, és eddig még nem csalódtam a gyár termékeiben. Találmány született A vendégek egyöntetűen di­csérték a cipők kényelmét, tartós­ságát és az elfogadható árakat. Szóvá tették azonban, hogy nincs elég női cipő, aránylag kicsi a választék, hiányoznak az idősebb korosztály igényeit kielégítő, vagy finomabb kidolgozású termékek. Ezzel is magyarázható, hogy a gyár cipőit árusító bolt közönsége főleg fiatalokból — középiskolá­sokból, egyetemistákból — tevő­dik össze. Áz ő kéréseiknek adott hangot három tanuló: Schubert Ferenc, Baligacs Tamás és Vitá­nyi Erika. ...— Nálunk az első szempont, hpgy néz ki az a cipő. Ha meg­tetszik, és az ára is elfogadható, akkor megvesszük. Évente három pár jöhet szóba. Nyárra egy szan­dál, télire bakancs, őszre-tavasz- ra félcipő. Az a baj, hogy a szá­munkra megfelelő modellek alap­anyaga többnyire hasított bőr. Ezeknek a „nepu” cipőknek — így neveztük el, mert tényleg nem kell őket pucolni —, sok előnyük van, de jó lenne szép, fé­nyes, színes bőrökkel is kiegészí­teni a kínálatot. ’ ifiből Zoltánná azt kifogásolta. hogy a fővárosi bolt leginkább férfi- és fiúcipőkre specializálta magát, holott az lenne a kívána­tos, ha az egész család egy helyen megvásárolhatná a lábbeli-szük­ségletét. — Ennek legfőbb akadálya — válaszolt Kovács Mihály boltve­zető —, hogy nincs helyünk, ki- • esi az üzlet. 1969 óta működünk együtt az Alföldi Cipőgyárral, azóta 8 millióról több, mint 22 millióra nőtt az éves forgalmunk. Az üzlet 7 ezer pár cipő elhelye­zésére méretezett és 15 ezret tar­tunk 'benne, ezt a mennyiséget már képtelenek vagyunk fokozni. Pedig, aki megkedvelte az Alföldi Cipőgyár termékeit — és számuk egyre több — másutt nem jut hozzá a fővárosban. A gyár képviselője, Hegedűs Menyhért elmondta, hogy hama­rosan még egy bolt bekapcsolását tervezik Budán, a Mártírok útján. Profilváltoztatásra ezután sem gondolnak, vagyis nem állítanak elő drága, luxuslábbeliket, de igyekeznek a divattal, a kereslet­tel lépést tartva szélesíteni a vá­lasztékot. Ezt a célt szolgálja a cipőcsaládok kialakítása. . A vásáron bemutatott minta- kollekció egy típus-változat gyermek-, női- és férfilábbelikre. A közönség által megcsodált mo­dellek egy része máris kapható, vagy még az idén eljut az üzle­tekbe. Őszi újdonság: a hagyomá­nyos vonalú „komfort” cipő, amely puha felsőbőrrel, laticeles béléssel és a talp vonalához iga­zodó betétjével fokozottan szol­gálja a láb kényelmét. Felkészül­tek a hideg, téli napokra is: mu­tatós, puha, meleg csizmákkal, magas szárú félcipőkkel. Már most érdemes megjegyezni az evacell talpanyag nevet. A ha­gyományos porotalpat felváltó új­donság a szó szoros értelmében pillekönnyű. Felhasználása az ed­digi 25—30 dekáról mindössze 5 dekára csökkenti egy pár férfi­cipő súlyát. Az evacell talpú ci­pők gyártását jövőre kezdik meg. Az idei év második felében egyébként 673 ezer pár cipőt bo­csátanak a hazai vásárlók rendel­kezésére. A sportos, puhá lábbelik kül­földön is keresettek. Az idén 80—90 ezer — jövőre már 150 ezer — pár készül tőkés export­ra: Angliába, Belgiumba, Hollan­diába és az NSZK-ba. a Vadas Zsuzsa Ősszel ládánként 20 grammnyi „csodaszert” helyeztek a tárolt szőlő mellé és tavasszal, amikor a ládákat kinyitották, hinni sem akartak a szemüknek: a szőlősze­meken harmatcseppek csillogtak, mintha akkor szedték volna a fürtöt. E kiváló eredményt hozó tablettákat a Donyeoki Kokszoló­műnél gyártották; segítségével sok tízezer, — gyümölcs és zöld­ség tárolásánál foglalkoztatott — ember munkája megtakarítható. A különleges készítmény össze­tételét Alekszandra Kacsurova, a műszaki tudományok kandidátusa már néhány évvel ezelőtt kidol­gozta, de a gyártástechnológia létrehozásával hosszú ideig sem a vegyészek, sem 'a mikrobioló­gusok nem tudtak megbirkózni. A problémát végül a területtől meglehetősen távol álló Donyecki Kokszol óműn él sikerült megolda­ni. Kezdetben egy kilogramm tab­lettát, majd további • négy kilót gyártottak, hogy Örményország és a Krím szőlőiben elvégezhes­sék a megfelelő próbákat. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. Nem csoda, hogy a megrendelők egyre 1 nagyobb számban jelentkeznek igényeikkel. A gyártás. pedig már tonnaszám­ra folyt A gyártást a szüreti „csúcsidő­ben” mégis le kellett állítani, mi­vel az évi 20 tonna tablettához '(ennyi a készülék kapacitása) egyetlen szovjet vegyipari válla­lat sem gyártja az alapanyagként alkalmazandó kálium-metabi- szulfidot. A vegyi anyagot — ki­sebb mennyiségben — eddig Csehszlovákiából tudták beszerez­ni. Azóta a Kingisepp-i Foszforit egyesülés létrehozta a gyártásá­hoz szükséges kapacitást és a „csodatevő balzsam” hamarosan ipari méretekben is gyártható lesz. VÁRJÁK JÓKAI ANNÁT, RAFF AI SAROLTÁT, SZABÓ MAGDÁT HELYIS MERETI RENDEZVÉNYEK A KPVDSZ kulturális napok programja A KPVDSZ kulturális napok so­rán a helyi hagyományok, környe­zet megismerését segítő rendezvé­nyeket szerveznek a legnagyobb számban. Október 10-én a Kis­kunságot bemutató diafilmes elő­adást hallhatnak—láthatnak az érdeklődők a kiskunhalasi szak­maközi bizottság székházában. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat központ­jában Fazekas István múzeum­igazgató a megyében élő képző­művészek munkásságát méltatja október 16-án. Ugyanezen a na­pon a bajai kirendeltségen dolgo­zók a Türr István Múzeum kiállí­tását tekintik meg. A tervekben közös színházlátogatás is szerepel a vállalat bajai és kiskunhalasi dolgozóinak részvételével. A vendéglátóipari vállalat szak- szervezeti bizottsága Kiskunhala­son a város történetének ismerte­tésére kérte meg az egyik ottani kutatót. A megyeszékhelyen a Mokka eszpresszóban október 18- án nyitják meg Goór Imre kiállí­tását. A ZÖLDÉRT Vállalat szakszer­vezeti bizottsága — ennek kecs­keméti kirendeltségén nyitja meg október 3-án Urbán Pálné, az SZMT kulturális osztályának ve­zetője a XVIII. KPVDSZ kultu­rális napok megyei rendezvényeit — igen értékes kiállítási progra­mot dolgozott ki. Bemutatják Bo- Izsó János festőművész, ifjú Du- gár Sándor fazekas népművész műalkotásait. Fellép az SZMT Művelődési Központ Vasvirág Bábegyüttese. A Centcjim Áruház szocialista brigádjai a Naiv Művészek Mú­zeumát tekintik meg, az Állami Biztosító dolgozói a Forrás egyik szerkesztőjével találkoznak. A kunszentmiklósi TEMAFORG Vállalat szakszervezeti bizottsága helytörténeti vetélkedőt szervez, meglátogatják Kecskeméten a Technika Házát és a színház egyik előadását. Az ÁFÉSZ keceli szakszerveze­ti bizottsága Iván László tanárt kérte meg a helyi hagyományok ismertetésére. A fogyasztási szö­vetkezetek dunavecsei szakszer­vezeti bizottsága Bánszky Pál mű­vészettörténész közreműködésével rendezi meg a naiv művészek ki­állítását. A kulturális napok gazdag és változatos — sajnos több hibával sokszorosított — programjában jó néhány író—olvasó találkozó szerepel. A Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat kalocsai dolgozói október 29-én Raffai Saroltával találkoznak. A ZÖLDÉRT kecs­keméti kirendeltségén kerül sor október 13-án Szabó Magda iro­dalmi estjére, Jókai Annát Mély- kútra várják október 25-én. A kulturális napok harmadik pilléreként említhetők az anya­nyelvi, politikai és szakmai vetél-- kedők. Mindenütt megkezdődtek már az előkészületek á szocialista bri­gádok szellemi vetélkedőjének október 18-án és 19-én Kecskemé­ten tartandó döntőjére. A kultu­rális napok keretében kerül sor október 26-án a megyei szakszer­vezeti napra. A bevezető előadást Tausz János, a KPVDSZ elnöke vállalta. Béke és Szocializmus - 1978. szeptember A KRIMSZKAJA PRAVDA ÍRJA T estvér megyénk életéből A napokban jelent meg a Bé­ke és Szocializmus szeptemberi száma, amely külső formájában is jubileumi. Éppen húsz esztende­je annak, hogy a folyóirat első száma napvilágot látott. A szer­kesztőség ebből az alkalomból üd­vözli a lap olvasótáborát, röviden ismerteti a folyóirat történetét, tevékenységét, eredményeit, szer­vezeti fölépítését. „A munkásosztály tudományos világnézete” című cikkében Kurt Hager, a Német Szocialista Egy- ségpárt tagja, a KB titkára En­gels „Anti-Dühring” című mun­káját méltatja megjelenésének századik évfordulóján. A folyóirat ezúttal két kong­resszusról is ad ismertetést. Hari- laosz Florakisz, Görögország Jubileumi szám Kommunista Pártja KB főtitkára beszámol pártjának május 15. és 20. között Athénban megtartott X. kongresszusáról, amely az il­legalitás harminc esztendeje után az első legális kongresszus volt. Spanyolország Kommunista Pártja IX. kongresszusáról, amely április 19. és 22. között zajlott, le Madridban, Sebastian Zapiráin, Spanyolország Kommunista Párt­ja tagja írt cikket. A Béke és Szocializmus már több alkalommal foglalkozott az ifjúság problémájával. Ezúttal „Az ifjúság aggodalmai és remé­nyei” az olasz ifjúságról közöl öt interjút. 'Michael O’Riordan, Írország Kommunista tártjának főtitkára, „A tőke kozmopolitizmusa és a munkásosztály internacionalizmu­sa” című írásában beszédes példák egész sorát felvonultatva a bur- zsoá kozmopolitizmus és a pro­letár internacionalizmus gazdasá­gi alapjait veszi szemügyre. „A destabilizálás imperialista politikája és a fejlődő országok” címmel a lap közli annak a ke­rékasztal-értekezletnek az anya­gát, amelyet az ázsiai és afrikai országokban! folyó nemzeti fel­szabadítás! mozgalom problémái­val foglalkozó szerkesztőségi bi­zottság rendezett. (KS) Bács-Kiskun - riportokban Szovjetunióbeli testvérlapunknak, a Krimszkaja Pravdá­nak van egy igen gyakran megjelenő rovatcíme. Szó szerinti fordításban így hangzik: A barátság fénye ragyog be min­ket. A stilizált földgömböt ábrázoló állandó rovatembléma ismét feltűnt a szeptemberi lapszámokban. Ennek közvetlen oka, hogy a testvérmegyei napilap sorozatban közölte V. Boba- sinszkij főszerkesztőnek, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi végrehajtó bizottsága póttagjának riportjait me­gyénkről. Mint a bevezetőben írja, „a magyar nép ma sike­resen építi az új életet a szocialista országok baráti családjá­ban. Az eredményekről, a Szovjetunió iránt táplált baráti érzésekről ismételten bizonyságot szerzett a Krím-terület küldöttsége, amely nemrég járt Bács-Kiskunban, a krímiek testvérmegyé j ében”. Ezt követően a nagyüzemi szőlő- és gyümölcskultúra tér­hódításáról, az élelmiszerfeldolgozás eredményeiről tudomá­nyos és kulturális intézményeink munkájáról, az egyre ja­vuló életkörülményekről szóló írások követték egymást a sorban. A kecskeméti, kalocsai és más helyszíneket Tóth Sándor, lapunk munkatársa örökítette meg fotóin. kezdete előtt irodalmárok és könyvtárosok lépnek közönség elé, hogy megemlékezzenek az orosz irodalom halhatatlanná vált egyéniségéről. Alustaiak sikere KCFCkp^FOk CllCIlOFZCSC Alustában működik egy emlék­tárgyakat és játékokat készítő gyár, amelyik harminckétféle gyermekjátékot bocsát ki. Leg­újabb mintadarabjaikat nemrég a Dániában rendezett ipari vásá­ron is kiállították. A bemutatott kollekcióból négy típust a helyszínen, megrendeltek a dániai gyerekeknek. Ezek kü­lönböző kirakójátékok. Az alus- tai gyár fölkészült az északi or­szágba irányuló szállításokra. Ezt követően az NDK-ban és Cseh­szlovákiában is bemutatkoztak a mintadarabok. A jövő olimpikonjainak Esti vásár A hős városként ismert és tisz­telt Fekete-tenger parti Szevasz- topolban ötvenöt iskola várja nap mint nap a tanulókat. Min­denütt van tornaterem is. A je­lenlegi ötéves terv végéig továb­bi sportlétesítményeket adnak át a lakónegyedekben. Ezeket a le­endő olimpiai bajnokoknak szán­ják. Az idei tanévben, újabb lehe­tőségekhez jutnak a fiatal spor­tolók, hogy kedvenc sportáguk­kal foglalkozhassanak. Az egyik, 3-as számú gyermek-ifjúsági sportiskolában 231 négyzetméte­res alapterületű tornatermet vet­tek birtokba azok a tanulók, akik az ökölvívást és a birkózást vá­lasztották. A 2-es számú iskolá­ban pedig két terem is épül. Az egyikben művészi tornával, a másikban pedig kézi- és kosár­labdázással foglalkoznak majd a szevasztopoli lányok és fiúk. Hogy ténylegesen sikerül-e olimpikont nevelni? Ki tudja azt előre? De az esély egyenes arány­ban nő a sportolás tömegfeltéte­leinek megteremtésével. Tolsztoj hősei a vetítővásznon A világirodalom egyik legna- gyob alkotóegyénisége, L. Ny. Tolsztoj ■ születésének 150. évfor­dulója alkalmából ismételten mű­sorra tűzték a krími mozik az író megfilmesített műveit. A szimferopoliak, a területi székhely lakói újra láthatták a Feltámadást, az Élő holttestet és Anna Kareninát. Üj játékfilm­ként került közönség elé a Szer­gij atya, Igor Talankinij rende­zésében. Tolsztoj hősei mellett az író- óriás élete, alkotópályája és egy­kori környezete is megelevene­dik a vetítővásznakon. Ezt a do­kumentumfilmek teszik lehetővé. Közülük a lakóhelyről szóló Jasznaja Poljana és A nagy le­leplező című műveket mutatták be ez alkalommal. Az előadások A szevasztopoli központi piac­csarnok, amelyet a közelmúltban újítottak fel, újabb kellemes meg­lepetést lupái: megnyílt az úgy­nevezett „esti vásár”. Erre a cél­ra az autó-parkolóhely melletti kis teret alakították át. Mikor eljön a 17 óra és bezár­ja kapuját a fedett. piaccsarnok, a zöldség- és gyümölcskereskede­lem átvonul az esti vásár szín­helyére, ahol 21 óráig tart az áru­sítás. A kezdeményezést nagy örömmel fogadták a város lakói, hiszen ily módon itt is lehetősé­get kaptak a munka utáni bevá­sárlásra. A vendégkönyv lapjai kezdenek megtelni bejegyzésekkel. A bah- csiszeráji és dzsankoji járás szóv- hozaiból, kolhozaiból, a környező falvakból érkezett vendégek, akik a háztáji területekről betakarított terményekkel jelennek meg, di­cs érően nyilatkoznak a piacon teremtett feltételekről. Az elhe­lyezésről 160 személyes szálloda gondoskodik. Az árúikat külön hűtőtérben, illetve hűtőszekré­nyekben tárolhatják. H. F. Ez év első felében a kerék­párosok a megyében 81 balese­tet okoztak. Hozzávetőlegesen ugyanennyi kerékpárost ütöttek el különböző gépjárművek, mert a kerékpárok hátsó lámpája hiányzott, vagy nem működött. Annak ellenére, hogy a közleke­désrendészeti szabályok egyértel­műen előírják, hogy a kerékpárt sötétben és rossz látási viszonyok mellett ki kell világítani, ezt é járművek tulajdonosai elmulaszt­ják. A megyei rendőr-főkapitányság vezetői és a megyei közlekedés- biztonsági tanács titkársága el­határozták, hogy a szigorított rendőri ellenőrzésekkel egyidejű­leg, intézkednek annak érdeké­ben, hogy a kerékpárok sötétben is észrevehetők legyenek, ha azo­kat tulajdonosaik szabálytalanul üzemeltetik. Valamennyi rendőr­járőrt elláttak öntapadós fény­visszaverő címkével, amelyet olyan kerékpárok hátsó sárvédő- jéra ragasztanak — a címkét nem lehet lemosni —, amelyen sem hátsó világítás, sem pedig fény­visszaverő prizma nincs. Persze, ez a fólia nem pótolja a világítást, s ennek elhelyezés.e nem mentesíti a kerékpár tulaj­donosát a felelősségre vonás alól A rendőr az ellenőrzés során, amennyiben ilyen szabálytalan kerékpárt észlel — van belőle bőven —, megbírságolja, figyel­mezteti, vagy feljelenti a tulajdo­nost, s egyben ellátja a járművet fényvisszaverő fóliával. Egy ilyen megelőző ellenőrzésre kaptunk meghívást. TJR ( A címke nem helyettesíti a vi­lágítást. M úti 1 MRS • Felkerült a fényvisszaverő fó­lia, de a feljelentés nem ma­radt el. Ágasegyházán egy , meglehető­sen „kacsázva” közlekedő kerék­párost állított meg a járőr. Var­ga István, Ágasegyháza, I. ke­rület 135. szám alatti lakos ke­rékpárján csak első lámpa volt, de az sem működött A rendőr kérdésére elmondta: egy üveg sört ivott. A fólia a kerékpárra került, de a járőr felhívta Var­ga István figyelmét, hogy minél hamarabb szerezze be a kerékpár hátsó világításához szükséges esz­közöket, s mert ittasan vezetett feljelenti. Ném sokkal később egy gyer­mekét kerékpáron szállító asz- szonyt állított meg. Erről a ke-* rékpárról minden hiányzott Du­dás József Dezsóné, Izsák, Száj or .dűlő 270. szám alatti lakos a fa­luba kerekezett volna. A címke a sárvédőre került, a fiatalasszony egy figyelmeztetéssel megúszta a dolgot. Ígérte, néhány napon be­lül teljesen rendbe hozza a két­kerekűt. A balesetek megelőzése, elke­rülése mindenkinek érdeke, ezért is. rendelkezett így a főkapitány­ság. Ám ezen túlmenően a me­gyei közlekedésbiztonsági tanács felhívta a nagyobb üzemek, vál­lalatok vezetőinek figyelmest, hogy a rendészek, illetve a ke­rékpárőrzők közreműködésével fényvisszaverő fóliával lássák éL ezeket a járműveket. Ez azonban csak félmegoldás, ezért kérték a gazdasági vezetőket, hogy akció keretében dolgozóikkal szereztes­sék be a kerékpár teljes világító berendezését, hiszen ez a vállalat, üzem érdeke is. Vajon miért? A jogszabályok értelmében az üzembe menet, illetve a munká­ból hazafelé történő baleset üzemi balesetnek számit, s ez a válla­latot is sújtja, a munkás, a dol­gozó kiesésén túl, anyagiakban is. Az üzemek, vállalatok, közös gazdaságok és a rendőrség ösz- szefogására van tehát szükség hogy az egyre inkább elszaporo­dó kerékpáros baleseteket meg­győző szóval, érveléssel megaka dályozzák, elkerüljék. G. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents