Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
t V PEIÖET NÉPE • 1978. szeptember 30. Sorozatgyártás előtt A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet minden évben új, illetve továbbfejlesztett termékekkel jelentkezik a hazai és külföldi piacokon. Alábbi képeinken új termékeket mutaltunk be, amelyek gyártását jövőre szándékoznak elkezdeni. A zöldség-, gyümölcskereskedelem gondjai Későn érik a paprika*-Burgonyaexport várható Az időnként túlságosan sok csapadékkal, kevés napfénnyel járó nyár elég nehéz helyzet elé állította a mezőgazdasági üzemeket és a kereskedelmi szerveket. Dr. Laczkó Tibor, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT igazgatója alig tud néhány percet szakítani idejéből arra, hogy felvilágosítást adjon a sok-sok érdeklődőnek. Vajon leszedjék-e a nagyüzemi és háztáji kertészetek zölden a pritamiinpapri'kát, vagy várjanak a szedéssel, és hogy mi j lesz a burgonyatermés sorsa. — Egy hetet keli átvészelni — mondja az igazgató —, ha addig nem fagy el a termés, akkor a ZÖLDÉRT még át tud venni 10 ezer tonna pritaminpaprikát. Ha a következő napokban, hetekben nem rosszabbodik az időjárás, és ha a vállalattal szerződött partnerek megtartják azt, amire kötelezettséget vállaltak, .akkor javul a helyzet. Amilyen áruból hiány van, azt keresi a külkereskedelem, a tartósítóipar, és ráígérnek a ZÖLDÉRT áraira. Reméljük, hogy az értékesítési biztonsági megállapodások garanciát jelentenek nekünk is. Amikor a terméstöbblet okozott nagy gondot, akkor is átvettük a gazdaságok termékeit. — Mi történik a burgonyaterméssel? — A mezőgazdasági nagyüze- ' mektől az összes szerződött burgonyát, a kistermelőktől a szabadon felkínált mennyiséget is, azonnal átvesszük. Az első osztályú szerződött burgonyáért kilógrammonként 3 forintot fizetünk, s ezt az árat I a szerződöttön felüli termés átvételénél is érvényesítjük a nagyüzemeknél, ha a burgonya tárolását saját Szedik a burgonyát a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. (Tóth Sándor felvétele.) maguk megoldják. A kistermelőknek kilogrammonként 2,10 forintot fizetünk, mivel velük nem tároltat burgonyát a ZÖLDÉRT. A vállalat kedvezményes értékesítő akciót szervezett szeptember 15-től kezdve, csökkentve a burgonya fogyasztói árát. Legalább 50 kilogramm burgonya megrendelése esetén, amelyet < a fogyasztó kilogrammonként 3 forint 40-ért kap, a burgonyát házhoz szállítjuk. A szállítást a ZÖLDÉRT bármelyik boltjában meg lehet rendelni. A nagyüzemek, nagyfogyasztók szintén a rendeltetési helyre szállítva, még nagyobb kedvezménnyel kapják a burgonyát. Termelői áron, azaz kilogrammonként 3 forintért értékesítjük a számukra. Az akció sikere érdekében minden ZÖLDÉRT-üzletben kifüggesztettünk plakátot. A vállalat kirendeltségvezetői a feltételekről értesítették a működési körzetükhöz tartozó közületeket, hogy a vásárlási akcióról az érdekeltek megfelelő tájékoztatást kapjanak. A burgonyaértákesítés jelenlegi gondját ez az akció még nem oldja meg, viszont kilátásban Van a burgonya exportja. Tízezer tonna étkezési burgonyára kötöttünk szerződést a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalattal. A fő burgonyatermő területek — Após tag, Du- navecse, Jánoshalma, Kiskunfélegyháza — gazdaságaiból közvetlenül exportálunk. A tárolást és értékesítést a ZÖLDÉRT a lakossággal, a termelőkkel és a fogyasztókkal együttműködve tudja megoldani. Várható, hogy ezt az együttműködést a MÁV i^ támogatja, figyelembe véve azt a kormányrendeletet, amely szerint a gyorsain romló élelmiszerek szállítójármű-igényét soron kívül kell kielégíteni. K. K. mmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwm Honvédelmi rejtvény (ötödik forduló) A szeptember 26—30. között naponta megjelent ötfordulós rejtvényünk befejező részét fejthetik meg mai számunkban olvasóink. . Az öt forduló megfejtett rejt- vónyszelvényeit összegyűjtve október 9-ig küldjék meg az MHSZ Kecskemét városi Vezetősége címére (6000 Kecskemét, Bajcsy- Zs. u, 2.). A borítékra kérjük írják rá „Honvédelmi rejtvény”. A hibátlan megfejtést beküldők között 1978. október 15-én délelőtt 9.00- kor a rendező szervek 10 db tárgyjutalmát sorsoljuk ki, az MHSZ-széfcházban. A nyertesek nevét október 17-i számunkban közöljük. Hibaigazítás: A szeptember 26-án közölt első forduló harmadik kérdésére adható válaszok közül x-szel jelölve „1919. május 25.” jeleni meg — helytelenül. Az x-szel jelölt válaszlehetőség helyesen: „1919. március 25.” Évek óta keresett cikk a szövetkezetben gyártott alumínium háztartási létra. Az idén a háromtípusú, illetve magasságú létrából 40 ezret adnak a kereskedelemnek. Az igényeket figyelembe véve, most elkészítették a létrák hat- és hátlépcsős változatát. Ezek már ipari célra is használhatók, s ha a KERMl^vizsgálatok befejeződnek, jövőre nagyobb megrendelést kell teljesíteniök. Felvételünkön Sánta Péter technikus ellenőrzi az egyik mintadarabot. Egyenjogú asszonyok A Mongol Népköztársaságban a tudományos pályán, akadémiai, kutatóintézeteikben tevékenykedő nők száma jelentősen megnőtt. Éz idő szerint a tudósok, kutatók 28 százaléka nő. Fokozódott a tanulási kedv. A közép- és főiskolák hallgatóinak is körülbelül a fele fiatal lány. Nemcsak szakmailag, politikailag is képzettek a mongol asz- szonyok. A párttagok 24 százaléka, a partiamét! képviselők 23 százaléka szintén az 6 soraikból kerül ki. (BUDAPRESS—MON- CAME) A kiskonténereknek nemcsak hazánkban, hanem a külföldi megrendelők körében is nagy sikere van. A szövetkezet figyelembe veszi az ügyfelek igényeit s így készítették el most egy osztrák cég részére a képünkön látható rácsos kiskonténert. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, jövőre ebből a típusból jelentős szállítmány indulhat Ausztriába. Képünkön Dinnyés Gyula lakatos a mintadarab összeállítását végzi.- (Opauszky László felvételei.) Kérdések 1. 2. X. Válasz 1. Mikor alakult meg az MHSZ első jogelőd szervezete a Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ) ? 11948. 08. 20. 1948. 02. 29. 1948. 05. 01. 2. Mi volt az MSZHSZ fő célkitűzése? Honvédelmi felkészítés. Sportmozgalom. Honvédelmi nevelőmunka. 3. Mely szervezetekből jött létre a Magyar Honvédelmi Sportszövetség? (MHS) MSZHSZ, Partizánszövetség. MSZHSZ, Magyar Nemzeti Repülő Szövetség MSZHSZ, DISZ 4. Mikor alakult meg az MHS? 1957. 1956. <1958. 5. Melyik szervezet indította el a. Munkára, Harcra Kész mozgalmat? (MHK) DISZ MSZHSZ MÖHOSZ 6. Mikor jelent meg az MSZMP PB-nek az a határozata, amely célul tűzte ki az MHS átszervezését? 1967. 05. 12. 1967. 06. 20. 1967. 09. 28. 7. Milyen szervezetek képezik az MHSZ társadalmi alapját? Alapszervezetek. Szakkörök. Klubok. 8. 1948-ban szövetség tagja volt, s a céllövészetben szerzett olimpiai bajnokságot, ki volt az? Takács Károly. Kun Szilárd. Prokop Sándor. 9. Hazánkban 1962-ben megrendezett műrepülő világbajnokságon melyik részt vevő csapat nyerte a világbajnoki címet? SZU . USA Magyarország. 10. Megyénkben 1977. évben az MHSZ sportágai közül melyik volt a legeredményesebb? Sportlövészet. Rádiós sport. Könnyűbúvár sport. Tevékenyebben, hatékonyabban Legutóbb — a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének kiterjesztésével kapcsolatos tapasztalatokról szólva, mintegy summázva írtuk meg, hogy a bizalmiak többsége alkalmas és mind alkalmasabbá válik megnövekedett feladatai ellátására. A bizalmiak a szakszervezeti munka középpontjába kerültek. A megye 399 szak- szervezeti alapszervezetében megválasztott 6520 bizalmi és 3100 helyettes, mint a hozzájuk tartozó csoportok első számú tisztségviselői közel 160 ezer szervezett dolgozót fognak össze. Ezt a tagságot képviselik közvetlen és közvetett formában, állnak ki érdekeikért, mozgósítják őket a párt politikája, a vezető szakszervezeti szervek határozatainak helyi megvalósítására. Az SZMT elnöksége értékelése alapján lássuk most közelebbről is a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre gyakorlatának tapasztalatait. Tény, hogy a kezdeti bizonytalankodás után egyre tevékenyebben gyakorolják a hatáskörükbe utalt jogköröket. A szakszervezeti szervek s bizalmiak egyaránt az egyetértési hatáskörbe tartozó jogok alkalmazására fordították a legtöbb figyelmet. A személyi alapbérek rendezésekor az alapszervek többségénél olyan gyakorlat alakult ki, hogy összehívják a bizalmiakat és tájékoztatják őket a’bérek elosztásánál követendő eljárásokról, feladatokról. (Habselyem, Finomposztó, 9. sz. VOLÁN stb.) Ahol a bérrendezés a partner gazdasági vezető hatáskörébe van utalva, a bizalmiak túlnyomó többségének egyetértésével történik a felosztás. Az alapbérek rendezésénél nagyobb felelősséggel és igazságosabban járnak el, így kedvező a jog gyakorlásának hatása a dolgozók körében. Lényegesen csökkent a bérpanaszok száma. Nagyon biztató, hogy a bizalmiak egyre határozottabban lépnek fel az egyenlősdi elv alkalmazása ellen. A helyenként adódott problémák gyákorlatlanságból, a rendeletek ismeretének hiányából következtek. Előfordult, hogy a bérjegyzékre csak formailag került a bizalmiak aláírása. (HVDSZ költségvetési üzemek, Férfi Fehérneműgyár bajai üzeme). — Kezdetben gondot okozott az is, hogy a bizalmiak bérének rendezését leadták a művezetőkhöz vagy csoportvezetőkhöz. Ez'évben már az szb-k többsége saját hatáskörében rendezi ezt. — Helyemként megtörtént, hogy a munkahelyi négyszög megváltoztatta a bizalmi egyetértésével kialakított bérrendezést. — Nincs megoldva a bizalmiakkal való egyeztetés az újonnan belépő dolgozók alapbér-megállapításánál. Nem találnak megnyugtató elintézést, és természetesen feszültség a következménye, amikor az új belépők magasabb bért kapnak, mint a régi dolgozók. Az üdülőjegyek szétosztása a bizalmiak javaslata, egyetértése alapján történik. .Mivel a munkahelyek kevés beutalót kapnak, az szb-k üdülési albizottságai nem osztják le az üdülő jegyeket a Munkahelyekre, hanem az igényeket gyűjtik össze, s ezeket aztán a bizalmiak továbbítják javaslatukkal, ill. egyetértésükkel az szb-nek. A különböző jutalmak elosztása nem egységes a munkahelyeken, ezért a bizalmiak bevonása is nehézségeket okoz helyenként. A gazdasági vezetők és szakszervezeti bizottságok többsége azonban megtalálta már a megfelelő módját a bizalmiak egyetértési joga gyakorlásának. A kitüntetések odaítélésénél kezdetben — esetenként hiányzott a bizalmiak egyetértése. Ezeket a megyei bizottságok visszáadták az alapszervezeteknek. ' Ma máf mindenütt gyakorolják az egyetértési jogot. Bár a segélykérelmek elbírálásánál mindenütt rajta van az igénylőlapon a bizalmiak javaslata, egyetértése, még fenáll az a hiba, hogy a kérelmeket nem szelektálják, hanem mérlegelés nélkül aláírják azokat. A lakásépítési támogatás odaítélését e célból életre hívott bizottságok végzik. Előzőleg azonban alapos környezettanulmányt végeznek számba veszik, mérlegelik a kérelmezők körülményeit, s kikérik a bizalmiak egyetértését. A véleményezési hatáskörbe utalt jogok gyakorlása terén jelentős előrelépés történt. Az idetartozó kérdésekben a bizalmiak támaszkodnak a szakszervezeti csoportok véleményére. A kollektív szerződések módosításánál, a vállalati munkavédelmi szabályi zatok készítésénél, a kiváló cím elnyerésére szóló javaslatoknál éltek véleményezési, javaslattételi jogukkal a bizalmiak. — A szak- szervezeti bizottságok kezdik felismerni, hogy a mozgalmi munka központjában álló eme tisztség- viselőkre támaszkodva hatékonyabban valósíthatók meg a ki- sebb-nagyobb kollektívákra vonatkozó döntések, és ebben akkor várhatnak nagyobb, azaz hatásosabb segítséget a bizalmiaktól, hä előre kikérik véleményükéit. — Kedvezőtlenek a tapasztalatok a termelési tervek, programok véleményezésében, a másodállások, mellékfoglalkozások megadásánál, vagy a bizalmihoz tartozó egyes dolgozók áthelyezése előtt. Ezekben a kérdésekben csak ritkán, vagy egyáltalán nem igénylik a bizalmiak véleményét. — Különösen a termeléssel kapcsolatos tervek véleményezésének elmaradása érinti a megyét jelentősebben, mert a gyáregységek csak későn, vagy egyáltalán nem kapnak ilyen értelmű feladatokat. Az ellenőrzési jogokat is kezdik gyakorolni a bizalmiak. Az ide sorolt jogkörök azonban igen széles körű jogszabályismeretet kívánnak, s ilyennel egyelőre még kevés bizalmi rendelkezik. Számos. területen így is eredményesen dolgoznak, hiszen például a legtöbb jelzést ők adják a vállalati szabályozók be nem tartása, a balesetveszélyes munkahelyek észrevételezése, az egyes gazdasági — napi feladatok teljesítésének elmaradása dolgában. A képviseleti joggyakorlása változatos, és általában ébrek la vele. Két területen eredményes ez a munka: egyrészt a dolgozók képviseletét Illetően az egyes szakszervezeti testületekben, másrészt a gazdasági vezetés előtt. Ügy véljük egyetértenek abban, hogy ennyi is elég szemléltetni, mit is jelent a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre. S abban is, hogy ennek mind teljesebb gyakorlattá válása hosszabb folyamat. Vannak még gyenge pontok, s ezek megszüntetéséért tennivalók. Azon a téren például, hogy a tisztségviselők, gazdasági vezetők és bizalmiak között is helyenként még meglevő szemléletbeli, értelmezési különbségeket további nevelő, felvilágosító munkával kell kiküszöbölni; együttműködésüket javítani, összehangolni. Tóth István
