Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. szeptember 28. „Növénygyárak” A fantasztikus regényekben gyakran olvashatunk „növénygyárakról”, amelyeknek távvezérelt, .automatizált futószalagjai bőségesen ontják a mezőgazdasági és kertészeti terméket. 'Jóllehet a mezőgazdasági termelés módszeréiben, technikájában jelentős fejlődés következett be az elmúlt évtizedek során, ilyen gyökeresen forradalmi változásra még nem került sor. De már vannak előjelei, hogy miként is nézhetnének ki és hogyan működnének a majdani „növénygyárak”. Több mint száz esztendeje tudják, hogy talaj nélküli kultúrákban, szervetlen tápoldatok segítségével is lehet növényeket termeszteni. Ez volt az egyik feltétele az úgynevezett torony-üveg- ház megvalósításának, amelyben a növények lassan mozgó függőleges futószalagra erősített edényeikben kavicsrétegbe gyökeresítve vándorolnak. Olyan zárt rendszerben, mint égy kör alaprajzú, 40—50 méter magas üvegtorony, jól szabályozható és optimális szinten • Osztrák „növénygyár” 40 méter magas tornyának belseje. A pá- ternoszter-szalagokon levő műanyagcserepek alul önműködően tápoldatos kádba merülnek. (KS) tartható a levegő hőmérséklete, páratartalma és mozgási sebessége. Pontosan szabályozható a megvilágítás napi időtartama és intenzitása, a növények tápanyagokkal való ellátása, és folyamatosan mérhető a mindenkori széndioxidkoncentráció, ami fontos információkat rejt magában. További nagy előny még — amire bizony kevesen gondolnak —, hogy a növénygondozók a torony alján ülve végezhetik a munkájukat — permetezés, válogatás, ritkítás, ültetés, betakarítás stb. —, miközben a termőedényekben levő növények lassan elvonulnak előttük. Az automatizált toronyüveg- házaknál igen kedvező a helykihasználás, a fényhasznósítás, az energiaszükséglet és a munkaráfordítás alakulása. Hegesztés, forrasztás fénysugárral Holland és svéd szakemberek együttes munkája nyomán olyan infravörös sugárzó hevitőkészíilék született, amely az alá tett tárgyakat 1300 C-fokig tudja íelmelegí- teni, anélkül, hogy a környező levegőt is felmelegítené, ami azt jelenti, hogy alig van energiavesztesége. A készülék jól használható híradástechnikai és finommechanikai üzemekben, laboratóriumokban való forrasztáshoz, vákuumos hegesztéshez, műanyagok olvasztásához, hegesztéséhez, textíliák hőkezeléséhez stb. Alig néhány éve, hogy a tudósok a különféle anyagok forrasztásához és hegesztéséhez használható energiaforrások között a fénnyel is foglalkozni kezdtek. Rájöttek ugyanis, hogy a koncentrált fénysugárnak valamennyi más energiaforrással szemben több előnye van. A fény bármely anyagot fel tud hevíteni, függetlenül azok elektromos és mágneses tulajdonságaitól; a fényenergia igen könnyen és pontosan szabályozható. További előnye még a fénysugárnak, hogy távolból irányítható. A fényenergiának mindegy, hogy miként hevíti az anyagot: vákuumban, bármely védőgázban, vagy éppen kvarcüveg ablakon keresztül. Szovjet kutatók is szerkesztettek • Holland—svéd gyártmányú infravörös hevítőkészülék, amellyel' éppen egy nyomtatott áramkörös panelt forrasztanak. már egy fénysugárral működő berendezést, amelyben fényforrásként egy nagy nyomású xenonlámpa található; teljesítménye 10 kilowatt, sugarának spektrális összetétele pedig csak kevéssel tér el a napétól. Nyugatnémet mérnökök két 1500 W-os izzólámpa fel- használásával kifejezetten üveg megolvasztására konstruáltak egy hasonló felépítésű készüléket. A parabolatükrök gyújtópontjában levő halogén-izzók által kibocsátott sugárzó melegtől az üvegcső néhány másodperc alatt megolvad. A penicillin hatása Két angol kutató mikroszkópos felvételeken vizsgálta, hogyan hat a penicillin a baktériumokra. Fényképeik világosan mutatják, hogy a penicillin a baktériumok sejtfalára hat. Hatása abban mutatkozik meg, hogy gátolja a sejtfalat felépítő anyagok egyikének, az ún. mureinsavnak a szintézisét, Valamint megakadályozza a sejtmembránt felépítő anyagok összekapcsolódását. Nagyobb mennyiségben pedig megakadályozza magában a sejtben a fehérjék szintézisét Mindezt lényegében már néhány éve tudjuk, de a penicillin hatásával kapcsolatban számos részletkérdés még alig ismert. Vajon a penicillin az egész sejtfalat támadja-e meg, vagy csak néhány ponton korlátozza tevékenységét? A fényképek kimutatják, hogy a két lehetőség nem ellentmondásos. A penicillin ugyanis a baktérium természetéhez igazodik, és aszerint hat vagy az egyik, vagy a másik módon. A penicillin a nyugalomban levő sejtre nem hat: mindig az osztódás idején fejti ki hatását. Osztódáskor például a sztreptokok- kusz baktériumok „almacsutka” alakot vesznek fel, így mikroszkóppal jól követhető a penicillin hatására bekövetkező pusztulásuk. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Bács-Kiskun megye Statisztikai Évkönyve, 1977 A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában e héten jelent meg Bács-Kiskun megye 1977. évi statisztikai évkönyve. A KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága által összeállított, mintegy 390 oldal terjedelmű kiadvány rendszerét tekintve hasonló a korábbi évekéhez, így lehetőséget ad összehasonlításra. Néhány fejezet azonban kibővítésre került. Így részletesebb a munkaügyi fejezet, s az érdeklődésnek megfelelően több adatot találunk az évkönyvben a lakosság'jövedelmére és fogyasztására vonatkozóan. Bővült a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozó fejezet' is. Az évkönyv forgatásával képet nyerhetünk a IV. ötéves tervidőszak, valamint az V. Ötéves tervidőszak első két évének a megye társadalmi és gazdasági életére gyakorolt hatásairól, eredményeiről. A foglalkoztatottság 1977-ben az anyagi ágazatok szocialista szektorában több mint 197 ezer főt foglalkoztattak, 3 százalékai többet, mint a tervidőszak kezdetén. A foglalkoztatottság a szövetkezeti szektorban bővült jobban. A szocialista szektorban dolgozók 35 százaléka az iparban, 40 'százaléka a mező- gazdaságban nyert munkaalkalmat. A teljes munkaidőben 1 foglalkoztatottak 82 százaléka fizikai foglalkozású volt 1977-ben. Az anyagi ágazatok összes foglalkoztatottainak mintegy 3 százaléka volt nyugdíjas. A múlt év végén az anyagi és nem anyagi ágazatokban munkát vállalóknak együttesen több mint háromnegyede volt fizikai foglalkozású, akiknek 61 százaléka alkalmazásban álló, 33 százaléka szövetkezeti tag és több mint 11 ezren vették igénybe a gyermek- gondozási segélyt. Az alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyharmada szakmunkás, mintegy fele betanított munkás és a fizikai állomány egyötödét sem érte el a segédmunkások aránya. 1977-ben a szocialista szektorban' foglakoztatottak egyharmada 16—29 éves volt, egynegyede 30—39 éves és ismét egyharmados arányban voltak a 40—54 éves korúak. A szocialista szektorban foglalkoztatottak osztály- és rétegtagozódása szerint közel 54 százaléka volt megyénkben a munkásosztályhoz tartozók aránya, akiknek 3 százaléka közvetlen termelésirányító. A szövetkezeti parasztsághoz a foglalkoztatottak mintegy 27 százaléka tartozott A szocialista szektorban foglalkoztatottak mintegy egyötöde szellemi foglalkozású. A háztartások adatai Bács-Kiskun megye területén 1976. január 1. óta 17 településen évente 516 háztartás szolgáltat adatokat jövedelmeiről és kiadásairól. Az évkönyvben a különböző arányszámok, mutatók többnyire a dél-alföldi tervezési- gazdasági körzet 3 megyéjét együttesen jellemzik, ahol összesen 1308 háztartás szolgáltat adatokat. A munkásosztályhoz tartozó háztartások 68 százaléka, a szövetkezeti parasztok 89 százaléka, míg a szellemi foglalkozásúak 50 százaléka lakik saját tulajdonú családi házban. A legzsúfoltabban a kettős jövedelműek éltek, ahol száz szobára 188 személy jutott, míg a munkásoknál 178, a szövetkezeti parasztoknál 167, a szellemi foglalkozásúaknál 134, az inaktív (zömében nyugdíjas) családoknál átlagosan csak 107 fő. A háztartások felszereltsége Igen különböző, a legfontosabb' tartás fogyasztási cikkekkel általában a szellemi foglakozásúak a legjobban ellátottak. 1977. év végén a munkás (M), a szövetkeM Hűtőgép 74 Hagyományos mosógép 84 Centrifuga 55 Porszívógép 60 Személygépkocsi 20 Motorkerékpár -s 34 Kerékpár 162 Televízió 91 réti paraszt (SZŐ), a kettős jövedelmű (K), a szellemi (SZE), és az inaktív (I) csoportokban száz háztartásra a következő állomány jutott: SZŐ K SZE I 61 71 93 47 83 91 85 59 41 50 81 24 47 57 90 33 17 12 42 2 52 62 32 4 204 241 138 91 79 93 104 57 A háztartások ellátottsága, felszereltsége bizonyos összefüggésben van a kiadási szerkezettel. Ebből példaként az élvezeti cikkékre fordított kiadásokat kiemelve, az alábbiak .tűnnek ki: 1977-ben a kettős' jövedelmű háztartások költöttek legtöbbet élvezeti cikkekre, egy főre 2245 forint jutott és ez az összes személyes célú kiadás 9,7 százaléka volt. Ezt követte a szövetkezeti parasztok 2129 forint egy főre jutó kiadása, amely 8,8 százalékos arányt jelentett. A munkás háztartásokban 1979 foriritot fordítottak személyenkénti , élvezeti cikkek vásárlására, az összes kiadásnak 8,7 százalékát. A szellemi foglalkozásúaknál viszont 1907 forint jutott egy főre, az összes kiadás 6,5 százaléka. Ennél kevesebbet csak az inaktív keresők költöttek, személyenként 1441 forintot, de ez alacsonyabb jövedelmüknek 7,1 százaléka volt. A megyében levő, szolgáltató tevékenységet végző hálózat alakosság részére mintegy 639 millió forint értékű szolgáltatást végzett, 23 százalékkal többet, mint .1975-.fcen.-A. .teljesítményérték .16 . százalékát az állami vállalatok, • gr- ■- e ___ *JL 3 0 százalékát a szövetkezetek, 54 százalékát a kisiparosok produkálták. A lakosság részére végzett szolgáltatások értékének 40 százaléka ipari, 23 százaléka építőipari javító-karbantartó, 17 százaléka személyi szolgáltatás volt, 13 százaléka a teherszállítás, alig 6, százaléka mérték utáni és egyedi megrendelésre készített termék, a kereskedelmi szolgáltatások értéke pedig nem érte el még a két százalékot sem. Az 1975. évihez képest csak a kereskedelmi szolgáltatások' értéke csökkent 20 százalékkal, a többi tevékenységé fokozódott. Részletesebben vizsgálva: a személygépkocsi-javítás és karbantartás teljesítményértéke 1977- ben meghaladta a 71 millió forintot, ami 46 százalékkal több, mint két évvel korábban. Több mint 119 ezer javítást végeztek el, mintegy 600 ezer munkaóra ráífordítással. Az egy javításra fordított idő 5 százalékkal kevesebb volt 1977-ben, mint az előző évben. A megyében 1977. végén 1221 szolgáltatóhely működött 3072 szolgáltatást végző dolgozóval. Mind a szolgáltatóhelyek, mind a dolgozók száma néhány százalékkal kevesebb volt, mint 1976-ban. Dr. Sántha József né , a KSH tájékoztatási osztályvezető-. _ ^ helyettese Gurul a répa a gyárba Az ősz érkezését évek óta nem a falevelek sár- gulásán mérem. Van egy megbízható hírnököm, „aki” — függetlenül attól, hogy folttalan zöldek-e még a lombok, avagy rozsdádnak — mindig pontosan tudtomra adja: somipolyog már az ősz, még ha a látszat ellene szól is. Mint például az idén, amikor a nyár nem kényeztetett el bennünket katlan-tüzé- vel, sőt hűvös esőkkel bizonyította, hogy — naptári dátum ide vagy oda — úgy játszik .velünk, ahogy neki tetszik. Nem engedte, elpuhuilná, elemyedni a .növényzetet sem. Fák, bokrok, virágok szeptember közepén is frissen tartották magukat, holott „normális” nyarak után — ilyenkor már sápadozva töpörödnek. Nos — ezért hitelesebb ősz-jelző az én kurírom. Ügy másfél-két hete pillantottam meg a szolnoki József Attila út egyik 'kanyarjában az első idei cukorrépát. Ott hevert hányiaveti hanyagsággal a kékesszürke betonon. Bunlkósabb felével az útfordulat öblét választva párnának, míg hegyes végét alamuszi módon csúsztatta rá arra a nyomra, amelyet valamilyen fékező jármű hagyott a burkolaton. A vezető talán gubbasztó macskának vélte répa-őkéimét, s nem akarta „elütni”. Jó is, hogy így érzett, mert ha történetesen telibe fogja a síkos, kemény terményt — mondjuk egy motoros — ... rossz rágondolni. Márpedig hajnald és esti sötétben jellennek meg őszente a gépkocsikról leröpült cukorrépák Úyen háborítatlanságban a műutakon. S maradnak ott, míg az alattomos homály tart. Az első répák láttán szoktam megborzongom kissé. Nemcsak a pírkadás hidegétől, hanem a felfedezés okozta nekibúsuláistól is: „Elkezdődött a cukorrépa-betakarítás; megint elmúlt egy nyár.. S bármennyire is egy Dali- festmény részletének hangulatát árasztja az itt-ott sápadt-sárga fényű, de inkább szutyokszinű kövér gyökér a neonfényben visszafogottan csillámló betonon — nem lágyít érzelmeim keser- nyésségén a „képzőművészeti” hatás. Csönd van, közel, s távol senki a huzatos lehelletű útelágazásban, nyugodtan „belespiccelhetek” a répába. Akkorit, hogy belesorjádzik — nem őbeitt az ősz A raktári rodán — még a nagyállomáson — Bácsalmást, Boko- dot ajánlják. Ott már javában fogadja a cukorrépát — a vasút. A VOLÁN még nemigen kapcsolódott be. Győzik saját járműikkel a szállítást a nagyüzemek. Bácsalmás. — Már az odavezető .út jó kilátásokkal kecsegtet: egy, cukorrépával megrakott pótkocsis teherautóval találkozunk. — Az állomáson végre emelet magas prizmában látunk répatömeget. Piros vontató lapul a „hegy” lábánál, mogulé serény szállítószalag szabadítja meg terhűktől a kocsiplatdkat. A három — cukorgyár! átvevő: Piti József, Kancsár Ferenc és Lozsányi István. Szószólójuk az utoljára bemutatkozó 'Lozsányi István marad. Tömören informál. A cukorrépa-szállítás — ide — szeptember 12-én kezdődött. Most a tataházi Petőfi Tsz saját gépkocsijai hordják a gazdaság terményét. Napjában hetet-myolcat fordul a 15—20 autó. A bácsalmási Petőfi Tsz termése októberre van beütemezve. Onnét 30 —35 gépkocsijuk szállít majd. Jelenleg négy-négy és fél ezer mázsa répát vesznek át naponta. Reggel 6-tól sötétedésig dolgoznak az átvevők, mérlegsegédek és rakodómunkások. — Karácsonyig biztosan eltart — állítja Lozsányi István, alkl 1974 óta átvevő. — Novemberben már a hajrában leszünk, s akkor a honvédség is besegít. — Innen tehát a vasút továbbítja a répát. Hova? 1 — A Szolnoki Cukorgyárba. Ebben a hónapban mintegy 13Ö— 150 vagon megy még... Két szállítmányt küldtünk már, egyik szerelvény 16-án, a másik 18-án indult, A mostanihoz —■ mára 25 vagont kértünk a MÁV-tól. Két óráiig ötöt kaptunk meg, de többre is kilátás van még. Eddig nem vélt fennakadás. — Mi az átvevők tennivalója? Az ismertetésbe a többiek is bekapcsolódnak. Eszerint: mérnék, megvizsgálják a répa tisztaságát, majd gondoskodnak az elszállításról. lé — a lábujjamba. S mivel nekipörögve siklik messze, mint egy ormótlanul kifaragott Seg- ner-kerék, és még mindig az utamiban' marad, „eflifutbaUozok” vele a legközelebbi sarokig. Ott aztán egy jól irányzott „külsős passzal” leterelem őt a forgalmat váró főútvonalról. Belőle se lesz már cukor — nyugtázom, s ezzel vége is kapcsolatunknak. Arra a napra. Mert attól kezdve lépten-myo- mon betolakodik tudatomba. Nem csak úgy, • minden indítók nélkül,' hanem, mert az őszről őszre vérmesebb közúti 'forgalomba mind jobban megszaporodnak a répát szállító járművek. Hát hogyne — kivált ott Szolnok 'tájain, hiszen az ottani cukorgyár az ország cukorrépa- termésének jelentős részét fogadja. Mondhatjuk, a cukorrépák egyik „Mekkája”, s még azután is a második lesz a rangsorban, miután a kábái gyár megépüli Aztán amikor már az általam félrerugdosott répát vagy sertés vagy baromfi rég felfalta, elcsipegette, egyre inkább érdekel a többinek a sorsa. Azaké, amelyekből cukor lesz — kalácsunkba, kávénkba. Szeptember 15. — péntek. Kecskeméti VOLÁN-os ismerősömet kérem, .javasoljon egy közeli reggelt, amikor a teüéprői kiindulnak a cukorrépát szállító gépkocsik. Szeretnék egyikre felpattanni, s riportúton végigkísérni a répát termőhelyétől a Szolnoki Cukorgyárig. Jó, telefonálni fog. Szeptember 18. — üzenet érkezik. A kecskeméti VOLÁN-gépkocsik most még mást fuvaroznak. Hanem a bajaiaik, ők már igencsak benne vannak. Szeptember 22. — a 'bajai vasútállomáson. A rakodótéren egy fia cukorrépa sem látható. Barátságos vasutasok tájékoztatnak. CUkorrépa-rakodás a másik, az új teherpályaudvaron valószínű. — A tisztaságát?... Az hogy megy? — Egy kosárba 35—40 kiló cukorrépát teszünk, abból és úgy, ahogy behozták. Megmérjük. Utána kézzel lekeféljük, s ha sáros, meg is mossuk, és így tisztán ismét lemérjük. Négy kiló a kosár súlya, ,s a tisztítás előtti és utáni súlyikülönbözetet' levonva, megkapjuk az igazit, tehát gaz, föld nélkül tisztán a répáét — Milyen az idei termés? | — A répa — nagyságra — kisebb, mint tavaly, persze a cukorfoka attól lehet .magas. Azt majd a gyári labor állapítja meg. — Ezerkilencszázhetvennégy előtt mennyi köze volt a cukorrépáihoz? 'Lozsányi István nagyot somolyog. ; — A rokonságban volt gazdálkodó. Én is rakodtam villával, fejeltem sarlóval, kaszakéssel, szóval — ismerem. Aztán 40 évig voltam vasutas — utoljára áűlo- másvezető —, tehát a szállítás intézése se idegen... No nem azért, mintha mindenki ismémé a cukorrépát, aki vidéken él. Van egy ismerős asszony. A múltkor a vonatablaknál megjegyzi égy szép érett búzatáblára: „De gyönyörű kukorica!” — öt már nem mertem megkérdezni, mikor répaföld mellett húztunk el, tudja-e, hogy cukorrépa az vagy takarmányrépa ... Tóth István
