Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
1918. szeptember 28. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ ÉLETBŐL FAKADÓ PROBLÉMÁK-CSAPNAK ÖSSZE A rendező a Káin és Ábelről Az évadikezdés előtt jártam a főrendező tenyérnyi szobájában. A .praktikus, szerény berendezés azóta csak egy színes jelekkel zsúfolt, a próbarendet hónapokkal előre feltüntető táblával gyarapodott. Jól áttekinthetően követhető ezen, hogy hol tartanak egyik-másik színdarab előkészületeivel. Cocteau decemberben színre kerülő Rettenetes szülők című drámájával egyelőre a rendező, a jelmez- és a díszlettervezd foglalkozik, Szőke István a napokban kezdi az Olasz szalma- kalap próbáit, Szurdi Miklós már’ a színpadon látja kibontakozni a Play Molnár jeleneteit, a Varsói melódiát több tájhelyen megtapsolták, s mire e sorok megjelennek, túl lesznek a Káin és Abel első főpróbáján. A közönség bekapcsolásával rövidesen teljes lesz a színházi nagyüzem. Mert a nézőteret Kecskeméten és másutt estéről esitére megtöltő közönségért történik minden. Szakítva a magyar sajtóban szokásos, felhőtlenül optimista előzeteseikkel, megkérdezem Beke Sándort, a nyitó előadás rendezőjét, hite szerint jól választottak -e? Sültő András előző műveit elismeréssel fogadta a kritika, a Káin és Álbei bemutatását követően viszont bíráló megjegyzések tarkították a méltató sorokat. — Miért kezdenek éppen ezzel a drámával? — Kortárs számára nehéz az állásfoglalás, de színházi emberként úgy érzem, hpgy a Káin és Abel egyetemesebb érvényű, maradandóbb talán mint a 'Csillag a máglyán, vagy az Egy lócsiszár vlrágvasáimapja, mert ősibb emberi magatartásformákat boncol. Az említett kritikák feltehetően a Nemzeti Színház előadásából indulnak ki. Ott mintha az emelkedett szöveg olykor elfödné helyenként a drámát, a költői — hogy is mondjam — túllogalima(Tóth Sándor felvétele.) zások lassítják a dráma kibontakozását, csökkentik feszültségét. A dramaturggal átvágtuk a fölösleges kitérőket, rövidebb, sodróbb lesz az előadás. Tudomásom szerint Harag György, a kitűnő kolozsvári rendező is szükségesnek érezte, hogy dramaturgiai beavatkozásokkal felgyorsítsa a Káin és Ábel drámai ritmusát, pedig nála. aligha ismeri jobban valaki Sütő színpadi műveit. Klasszikusoknál is természetes az .ilyen beavatkozás, más az írott szöveg, más a színpad. _ *— Ügy vettem észre, hogy a kecskeméti előadás felfogásában is eltér a magyarországi ősbemutatótól. — A mi nézetünk szerint az ábeti magatartás, azaz helytállás a mindennapok küzdelmeiben legalább annyira fontos, mint a kételkedő, a holnapért áldozatokat Is .vállaló káimi magatartás, Ábelnél a felsőbbség tiszteletével, az istenifélelemmel ötvöződik, 'a mai divatos szóhasználattal élve, túlélés filozófiájának nevezhető szemUélief. Még a jövő asszonyát, Arabellát, a második Évát Is feláldozná hódolata jeléül az áldozati oltáron. Káin maga a gondolkodó ember, a cselekvő ember, a holnapba forduló ember, taz édent kutató ember. Mindennapi harcaikban nagyon izgalmasan csap össze ez a kétféle igazság. Káin azért több, mert megpróbál továbblépni, mert forradalmár, mert a vegetatív életforma nem 'lehet a jövő magatartásformája. Mindebből következően Káin nem a bibliai rossz fiú. Sütő is azt vizsgálja, 'hogy Káin miért kényszerül Ábel megölésére, noha jól tudta, hogy a holnapot az ábéli mtndénnapdság is alapozza, csak erre épülhet a jövő. „Dótnafökom lehettél volna az Édenhez vezető úton”, méri föl önmaga is a veszteséget. — Megtartják a bibliai történet külsőségeit? — Szó sincs róla, hiszen a Káin és Ábal-ben az életből fakadó létproblémák csapnak ösz- sze. A díszletek és jelmezek egyaránt utalnak a múltba és a jövőbe. Nem lesz idillikus a színpadkép, kopár területen játszódik Káin és Ábel „három jajkiálitá- sa”. — Beszéltem a színészekkel. Jó jel, hogy — bocsánat — földobód tok a nehéz próbákon, magukénak érzik ezt a drámát. Megtalálta a rendező ,a színészekkel a közös nyelvet? — Időbe telt, amíg megismertem alkotási módszerüket, kifejezési eszközeiket. Remélem, igazolja az előadás, hogy jól sikerült a szíruészváLasztás, a szereplők alkatukban hordják a figurát. H. N. KÜLDÖTT LESZ A-KONGRESSZUSON .iíoísIgíírv imailé sa inji^Iesrsa t—rcésaiei rlozétia? A nemzetiségi kultúráért A bajai „Csitaonica” régi és széles körben ismert művelődési és szórakozóhelye a Sugovica- parti város lakóinak. Elsősorban természetesen azoknak az ottani délszláv embereknek, akik mindenkor Igyekeztek — mint ma is — megőrizni sajátos kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat Nos, ebben az alsóvárosi népfrontkörben működik megyénk egyik legismertebb nemzetiségi népi együt• Csilics Sándor hét éve vezeti az együttest, sikeresen. tese, Csilics Sándor vezetéséveL Szerepléseik alkalmával sikert sikerre halmoznak azok a fiúkés leányok, akik tetszetős népviseletbe öltözötten „vihart kavarnak” a színpadon, s akik olyan meghatóan, szépen (tolóinak együtt, hogy belesajdul az ember szive, ha halija őket. □ □ □ Csilics Sándorral ajkkor váltottunk utoljára néhány szót, amikor megválasztották őt a kerületi jelölőgyűlésen a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége soron következő kongresszusára küldöttnek. A most éppen harmincesztendős művészeti előadó már hét esztendeje vezetője az együttesnek. Szívben csinálja, ez egyik — és egyben a legfőbb — szenvedélye. Ezt mondja: — Régebben a hercegszántói sokácok között táncoltam. Sőt, egy ideig helyettesítettem az ottani vezetőt, Pacskó Imrénét. Tőle sokat tanultam; egyebek között azt a lelkesedést, ahogyan szép munkáját mindig végezte, és végzi ma is. — Jelenleg hány tagú a bajai Alsóvárosi Népfrontkor Népi Együttese? — Nagy örömünk, hogy teljes a létszám; nincsenek, mint annyi más helyen, tagtoborzási gondjaink. Van külön utánpótláscsoportunk is; így összesen százan vagyunk. Ez nagyszerű, szeretném, ha sokáig így lehetne. Vannak zenészeink is. □ □ □ — Mit érez most, hogy megválasztották kongresszusi küldöttnek? — Már* másodszor részesülők ebben a megtiszteltetésben. Nem tudnám eltúlozni, mennyire jólesik a bizalom. Jó érzés'az nyilván mindenkinek, ha megbecsülik; hát nekem is az. — A délszlávok közismerten sokféle nyelven beszélnek. Ön melyik nemzetiségi csoporthoz tartozik? — Bunyevác vagyok, annak vallom magam. Apám is az. □ □ □ — Az előző kongresszusra visz- szatérve: mire emlékszik a legszívesebben? Volt-e valamilyen ma is emlékezetes élménye? — Elsősorban azt említem meg, hogy sikerült sok új ismerősre, sőt barátra szert tennem. A másik — és remélem ezúttal is így lesz majd —, hogy mennyire komolyan vette mindenki a küldetését. — Amikor megválasztották ismét, mi volt az első gondolata? — Az, hogy mit is fogok én ott Budapesten majd mondani? Mert feltétlenül fel akarok szólalni, ha lesz rá lehetőségem. V. M. • íme, néhányan az utánpótlás „csapatából' • A halhatatlan író (jobbról) Csertkov titkár társaságában. Központi kiállítás nyílik Tolsztoj emlékére Tolsztojra nem lehet csak egy napig vagy egy hétig emlékezni. Erre mutat, hogy a szeptember 9-i, 150. születésnapot egyremásra követik az írói nagyság előtt főhajtásra késztető rendezvények. Nem valamelyik esemény a sorban, hanem központi kiállításnak számit Magyarországon az a nagyszabású tárlat, amely ma nyílik 16 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Budapesten, a Moszkvai Állami Irodalmi Múzeum, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Kulturális Kapcsolatok Intézete közreműködésével. Megnyitó beszédet dr. Sőtér István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója mond. A hat teremből négyet töltenek meg a könyvészeti ritkaságnak számító kiadványok: a korabeli orosz életet, Tolsztoj tartózkodási helyeit és környezetét, illetve a Szevasztopoli elbeszélések, a Háború és béke, valamint más művek történelmi eseményeit ábrázoló festmények, grafikák. Ezek sorában Bács-Kiskun krimi testvérmegyéje hős városának, Sze- vasztopolnak a múlt század közepi védelméről is láttató erejű híradást hoz négy kép. A Moszkvából érkezett kiállítási tárgyak mind eredetiek, kivéve a kézirataikat. De ezek sem a szokásos fotókópiák; hanem korabeli papírra másolták át a sorokat. További két termet foglal el a kiállításnak az a része, amely a Tolsztoj Magyarországon címet viseli. Itt sorakoznak fel az író- óriás magyar nyelvű fordításainak első kiadásai, és nyomon követhetők az értékeléssel kapcsolatos viták. Külön helyet kaptak a Tolsztoj kezelőorvosát bemutató dokumentumok. Dusán Mákovicz- ky, aki „Tolsztojjal tartott utolsó útján” a családból, társadalomból és az életből kivezető „futáson” is, a soproni református gimnáziumban tanult, s itt ébredt fel érdeklődése Oroszország iránt. Majd, a felszabadulást követő időszak kiadványai, szakirodalmi és színházművészeti áttekintések tanúsítják, hogy Tolsztoj a kulturális forradalom feltételei között talált igazi népszerűségre Magyarországon. Az emlékkiállítás a tervek szerint egy hónap múlva továbbindul Prágába. H. F. • Tolsztoj, lovaglás közben. • Jobbra: részlet a Feltámadás című regény szerzői korrektúrájából. Honvédelmi rejtvény (harmadik forduló) Kérdések 1. 2. X. 1. A polgári védelem jogelőd szervezésének neve mi volt? Légvédelem Tűzoltóság Légoltalom 2. Ki a polgári védelem országos parancsnoka? Honvédelmi miniszter Belügyminiszter Honvédelmi miniszterhelyettes 3. Havonta hány alkalommal jelenik meg a Polgári Védelem c. lap? '1 alk. 2 alk. 4 alk. 4. Melyik eszközöket soroljuk a tömegpusztító fegyverek csoportjába? Atom, biológiai, vegyi Repeszromboló bomba Napalm 5. Mire irányul a biológiai fegyver pusztítása? Gépi berendezési tárgyakra Építményekre Elő szervezetekre 6. Az atomfegyvernek hány pusztító hatását különböztetjük meg? 3 hatás 5 hatás 4 hatás 7.-Egyes mélyhűtött biológiai harcanyagok kb. meddig fertőzőképesek? 1—2 évig 5—6 év 3—4 év 8. Hány tagállama Van a Varsói Szerződésnek? 6 7 5 9. Melyik fajta sugárzásnak a legnagyobb az áthatoló képessége? alfa gamma béta 10. Atomrobbanáskor mekkora fényimpulzus lobbantja lángra a faépítményeket ? l-r3 kal/m2 10—15 kal/ml 4—9 kal/m2 Válasz
