Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1978. szeptember 24. Erőmű a Kaukázusban A Kaukázus hegyei között épülő inguri vízerőmű építői három hónappal a kitűzött határidő előtt akarják átadni az első három áramfejlesztőt. Az inguri vízerőmű egyike a 10. ötéves terv Komszomol-véd- nökséggel épülő létesítményeinek. Az ország minden részéből érkeztek ide a fiatalok, hogy felépítsék e nagyszabású létesítményt. Az Inguri vize égbenyúló, meredek sziklák között rohan alá. A folyó alsó folyásán a meder kiszélesedik, a folyó vize lecsen- destdik. A nyugalom azonban látszólagos. Áradás idején a viz bokrokat és fákat vitt magával, elöntötte a kerteket és ültetvényeket, komoly károkat okozott a mezőgazdaságnak. Az emberek elhatározták, hogy megfékezik a rakoncátlan folyót. Duzzasztógáttal elzárják útját és energiáját elektromos áram termelésére használják fel. Az erőmű duzzasztógátja a világ legmagasabb ilyen építménye. 1 kilométer hosszú, 270 méter magas, az alapjánál 90, a duzzasztógát tetején 12 méter széles. A víz nyomásának szerencsés szerkezete következtében tud ellenállni. A nyomás nagy részét a duzzasztógátat tartó sziklák fogják fel. Az egymilliárd köbméteres víztározóból föld alatti alagútból jut a víz az egy kilométernyi távolságra levő gépterembe, ahol öt áramfejlesztőt forgat. Az itt termelt elektromos energiával nemcsak a Kaukázuson túli területet, de az Észak-Kaukázusi, és az Orosz Föderáció déli részét is ellátják, ahol erre különösen a csúcsforgalmi időben van nagy szükség. A létesítmény azért is jelentős, mert megold• Alekszandra és Nyikolaj Fotyin Ukrajnából jött az inguri vízerőmű építéséhez. Megismerkedtek, megszerették egymást és összeházasodtak. (Fotó: APN—KS, Sz. Ediserasvili felvétele) ja a folyó alsó folyásánál levő közreműködésével több ezer hék- területek lecsapolását és öntözé- tár művelhető földhöz jutnak, sét. A kolhozok és szovhozok APN — KS TELEPÍTÉS, FELDOLGOZÁS KÖZÖS ERŐVEL Kecskemét szőlő- és gyümölcstermesztése A kecskeméti Városi. Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya tanulmányt készített a város és környéke kertészeti termelésének fejlesztéséről. Ebben elemezte a jelenlegi helyzetet és körvonalazta a jövő feladatait. A tanulmány szerint Kecskeméten és környékén a város fejlődésévél párhuzamosan a szőlő; s ■ gyümölcs termesztése átértékelésre szorul. A kertészeti termelés fejlesztésének célja a tartósítóipar és a kereskedelem szükségleteinek fedezése, a követelményeknek megfelelő friss áru előteremtése. A szőlő- és gyümölcstermesztés sajátossága a nagy élőmunka-, eszköz- és anyagiigény. A termés romlandósága a feldolgozó és forgalmazó váHalaitok munkáját nehezíti. Az utóbbi években a munkaerőhelyzet egyre inkább meghatározza a kertészeti ágazatok fejlesztését. A nagyüzemekben már jelenleg is főként azokkal a növényekkel foglalkoznak, amelyeknek a gépesítése megoldott. Azokat pedig, amelyekhez sok kézi' munkaerő szükséges, a háztáji, a kisegítő, valamint a tagsági. gazdaságokban ^termesztik. A hagyományos termelés fokozatosan megszűnik, á szőlő és gyümölcsültetvények térben elkülönülnek egymástól nemcsak a nagy-, de a kisüzemekben is. Az ültetvényjellegű ágazatok fejlesztésében a lehetőségeket .mind nagyobb mértékben aknázzák ki. így a telepítés előtti komplex meüorálás — vízrendezés, talajjavítás, tápanyagfeltöltés — nélkül korszerű ültetvények létesítése nem képzelhető el. Ezekben az ágazatokban is egyik legnagyobb termésnövelő • Szedik az almát a megyeszékhely gyümölcsöseiben. • Korszerűbb gépet állítanak munkába az üzemi ültetvényen. (Straszer András felvételei) tényező az öntözés. A víztakarékosság és az alacsony munkaerő- igény miatt a csepegtető öntözés elterjesztése ' a legcélszerűbb. Ennek első lépéseit már meg is tette a Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a kajsziültetvényén. Kecskeméten és környékén- a nagyüzemi gyümölcstelepítést gazdaságod ßze^^i.'híéretek' tó; alakításával,' ’a 'íá^la’ti"’ 'tervek szerint koncentráltan valósítják meg. A gyümölcstermesztést a Magyar—Szovjet Barátság, a Törekvés és a helvéciai Petőfi Termelőszövetkezet fejleszti. A három gazdaság között azonban az eddiginél jobb együttműködésre van szükség a párhuzamos beruházás elkerülése érdekében. A feldolgozó, forgalmazó vállalatok és a termelőüzemek összefogására van már példa. A tanulmány szerint a feldolgozó és forgalmazó vállalatokra vár az a feladat, hogy a géppel betakarított gyümölcsöt, például a rázott meggyet a piacokon elfogadtassák. A jövőben ugyanis a nagyüzemek csak a kevés kézi munkával művelhető, vagy gépesítetten termeszthető gyümölcsfajokkal foglalkoznak. A bogyósgyümölosöket, így a szamócát, a kisüzemekben termelik majd. A hosszú távú tervben a téli alma termeszitésének fejlesztése is "szerepel. E gyümölcs szedésére — az ipari üzemekkel kötött megállapodással szándékoznak segítséget szerezni a gazdaságok, és diákokat is foglalkoztatnak majd. A megyeszékhely szőlőterületei a jövőben tovább csökkennek. Az ezzel járó árukiesést egyelőre a nagyüzemi ültetvények termésnövekedése ellensúlyozza. A háztáji és kisegítő gazdaságok öreg szőlői azonban egyre gyorsabban pusztulnak. Ezért sürgetőbbé válik a korszerű, gazdaságos, nagyüzemi méretű szőlőtelepítés. A fejlesztésben és a termelésben a pincegazdaság szerepe nő meg jelentősen. A vörös és fehér bor iránti kereslet ismeretében megfelelő fajitaösszetételű ültetvényeket alakítanak ki a gazdaságok. A kecskeméti Kossuth Tsz és a hetényegyházi Egyetértés Szak- szövetkezet alakul majd át szőlőtermesztő bázisgazdasággá. E két szövetkezetben a hosszútávon mintegy 800—1000 hektár szőlő telepíthető. Az elképzelés szerint a gyümölcs- és szőlőtermesztést a feldolgozás és a forgalmazás meglevő és tervezett lehetőségeit figyelembe véve fejlesztik a kecskeméti és a környékbeli szövetkezetek. A feldolgozás korszerűsítésére, teljesítőképességének növelésére még inkább szükségessé válik az együttműködés a vállalatok és a mezőgazdasági üzemek között. Ezt a célt szolgálja a Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a Közép-magyarországi Pincegazdaság összefogása is, az üdítő ital készítéséhez szükséges gyümölcs telepítésére. G. E. Az év szeszélyes, sokszor kellemetlen időjárása nem kényeztette el a mezőgazda- sági üzemek dolgozóit. A munka tervezése, végrehajtása -közben a változó idő sokszor keresztülhúzta a pontosan kidolgozott kampányterveket, számításokat. Rugalmas elhatározásokra késztette a vezetőket. A jó felkészülés folytatása volt a szervezett, tervszerű munka. A szocialista munkaverseny lehetőségeit kibontakoztatva minden munkára alkalmas időt kihasználtak — és ez volt a döntő — a termék megóvása érdekében. Érvényesültek a szocialista munkaverseny elemei. A munkahelyi demokrácia, az üzem- és munkaszervezés, az anyagi érdekeltség, a sokoldalú gondoskodás az emberről, összhangba került a célkitűzéssel. A szakmailag felkészült szakmunkásgárda nagyszerűen helytállt a korszerű munkaeszközökkel. A gyors, pontos munka alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a megye állami, gazdaságai az elmúlt. évhez viszonyítva, a legújabb adatok szerint, hektáronként 3 mázsával növelték a termésátlagot. Országosan is előkelő helyen végeztek. Ebben a versenyben a termelőszövetkezetek sem maradtak le. Húsznál több tsz-ben hasonló átlagtermést értek el hektáronként, A szocialista brigádok versenyvállalásaikat időarányosan teljesítették. Országos és megyei fórumokon és minden üzemben értékelték a munkát, levonták a következtetéseket. A tanulságokat, a jövőre gondolva. már az őszi vetések talajmunkáinál, az agrotechnika korszerű alkalmazásával, a fajta ^ megválasztásával hasznosítják1. \ * Már megkezdődött az őszi betakarítás. Ez a munka nagy erőpróbára készteti, a mezőgazdasági dolgozókat. Ismét benépesülnek a diáktáborok, segítenek a néphadsereg katonái, a diákok és családtagok. Az őszi munkáknál az ő segítségükre is, minden munkáskézre szükség van. A mező- gazdasági üzemekben elkészültek a kampánytervek, megalakultak ■SR; • Két méternél magasabb a kukorica szára a jánoshalmi Jókai Tsz üzemi tábláin. A szemtermésén kívül értékes mellékterméket tud majd hasznosítani a közös gazdaság. # Jobbra: meggyorsult a kukorica fejlődése a városföldi Dózsa Tsz-ben. A szövetkezet szakmunkása felszereli a gabonakombájnra, a kukoricabetakarító adaptert. Néhány hét múlva szükkég lesz rá. a termelést irányító operatív bizottságok. Az őszi tennivalókat a munkások a szakszervezeti bizottsági üléseken, termelési értekezleteken megbeszélték. A kombáj- nosok, a szocialista brigádok példamutató munkája méltán lelkesíti a segíteni akaró diákokat és családtagokat. Minden megtermelt árut gondosan, jó minőségben kell biztonságba helyezni. A diákokkal, -alkalmi munkásokkal is megvitatva, hogy mit jelent a népgazdaságnak, a vállalatnak, a fogyasztónak a jó minőségű, exportképes termék gondos szedése, betakarítása. Üdvözölni kell az olyan munka- szervezést, amit a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban alkalmaztak, hogy minden 20 tanuló, vagy egyéb idénymunkás mellé képzett szakmunkást jelölnek ki termelésirányítónak, aki a szakmai tanácsok mellett, be is mutatja a • munkafolyamatok sorrendjét, végzését. A következő napokban, hetektést, az állandó friss ivóvíz-ellátást, hűvös idő esetén a védőitalt — tea, kávé stb. Ellenőrizzék a diák- és munkás- szállások felszerelését, ha még nincs, teremtsék meg a fürdési, mosdási lehetőséget, a meleg vizet. A fő- és részállású üzemorvosok, egészségügyi dolgozók ez időszakban idejük nagyobb“részét a területen töltik. Ez jó dolog, és megnyugtató, mert jelenlétük a termelőmunka folyamatában az egészség megóvását, a balesetek megelőzését szolgálja. A balesetek megelőzése alapvető társadalmi ügye minden dolgozónak. A figyelem, a felelősségérzet felkeltése, ébrentartása a termelési agitáció szerves része. Erről a szak- szervezeti aktivisták és több ezer munkásvédelmi őr gondoskodik. A gazdasági vezetők, a termelést irányítók kötelessége az észlelt és szóvátétt veszélyforrás azonnali megszüntetése. Több vállalatnál, példáur a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban az októbert munkásvédelmi hónapnak nyilvánítják. Ebből következik, hogy az üzem vezetősége számít a munká• Csősz Ferenc izsáki tcesz-dolgozó IFA műtrágyaszóró gépével naponta Szabó Ferenc, 140 hektárra szórja ki a kálit, szuperfoszfátot és a nitrogén mű- a MEDOSZ Bács-Kiskun megyei trágyát az őszi kalászosok magágykészítése előtt. * Bizottságának titkára ÁRUVIZSGÁLAT . Tornáévá előtt sportcipők tesztje Kosárlabda- és teniszcipők címmel' jelent meg a Nagyító tesztje. Vajon mennyiben segíthet ez a tornacipőt kereső szülőknek? Hiszen, ha a tornazsákban lapuló cipőket szemügyre vennénk, majd mindegyikben kosárlabda-, illetve teniszcipőt találnánk. A kosárlabdacipő ugyanis „magyarul” magasszárú tornacipő; míg a teniszcipő, az igényesebb, strapabi- róbb tornacipők szakmai elnevezése. Magasszárúak Kaphatók ugyan, s valamivel olcsóbbak is a közönséges tornacipők, ám ma már a szülők inkább a valamivel drágább, de jóval tartósabb kosárlabda- és teniszcipőket választják. Ezekkel a sportcipőkkel szemben az előírások is szigorúbbak. A lengyel kosárlabdacipő, azaz magasszárú tornacipő például, gyenge talpa miatt, nem megfelelő minősítésű, állítja a Nagyító, a Fogyasztók Lapja, noha a tornacipőkkel szemben támasztott, enyhébb követelményeknek egyébként megfelelne. Iskolai célokra tehát megfelelő lehet ez a fajta is, különösképpen, ha az árát is figyelembe vesszük (46,30 Ft). Hasonló a helyzet a vietnami, ugyancsak arányosan olcsó (45,— Ft) magasszárú sportcipővel is. A Tisza Cipőgyár ún. transzparens- (sárgás-drappos) gumitalpú kosárlabdacipője (135,— Ft)' viszont kiváló minősítésű. Szinte minden egyes tulajdonsága megfelel a kiváló szintnek. A gyár másik gumitalpú kosárlabdacipője (ára ugyancsak 135,— Ft) és a kínai kosárlabdacipő (ára 140,— Ft), következik a rangsorban: mindkettő jó minősítésű. A kínai cipő minőségét nehézkes tisztíthatósága rontja lé, valamennyi egyéb tulajdonsága kiváló. Egy román magasszárú tornacipő is forgalomba kerül (mégpedig 110,— Ft-ért). Ez az egyetlen PVC-talpú cipő a vizsgáltak között, s bár talpának kopásállósága kiváló, higiéniai tulajdonságai (szellőzés, nedvszívóképesség, stb.) gyengébbek, ezért egyéb tulajdonságait is figyelembe véve mi-" nősítése: közepes. Félcipők A félcipők, tehát a „teniszcipők” között kiváló minősítésűek a Tisza Cipőgyár transzparens gumitalpú (78,— Ft) és a csehszlovák gyártmányú (83,— Ft) félcipők. A hazai gyártmányú sportcipő valamennyi tulajdonsága kiváló, a csehszlovák csak valamivel gyengébb tartósságával marad el mögötte. A Tisza Cipőgyár gumitalpú sportcipője (ez is 78,— Ft-ba kerül) — legalábbis tartóssága és a talp kopásállósága — kevésbé dicsérhető; a szakemberek véleménye: „jó”. Az 53,50 Ft kínai teniszcipő a legolcsóbb a tesztben szereplők között, ennél is a tisztíthatóságával szemben merültek fel kifogások. Egyébként jó minősítésű. Mikor magasszárút, és mikor félcipőt? Igaz, hogy a magasszárú sport- cipó jobban tartja a bokát, de ez nem előnyös minden sportnál, minden mozgásnál. Hagyjuk tehát a végső döntést a tornatanárra, az edzőre... Sz. I.
